2023

A felsőoktatási stratégia aktualizálása

A Kormány áttekintette és kiegészítette a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégiát” és elfogadta a kapcsolódó 2021–2024 évekre vonatkozó cselekvési tervet. 1499/2023. (XI. 16.) számú határozatával a Kormány: 

• módosította a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” dokumentumot, amely „Nyomon követés és értékelés” fejezettel és a társadalmilag-gazdaságilag hátrányos helyzetű hallgatókra vonatkozó teljesítménymutatókkal egészült ki;

• elfogadta a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” 2021–2024 évekre vonatkozó cselekvési tervét;

• továbbá egyetértett a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” 2016–2020 évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló részletes jelentéssel.

A dokumentumok itt érhetőek el:
Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016
Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016 2021-2024. évekre szóló cselekvési terve
Részletes jelentés a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” stratégia 2017-2020. évekre szóló cselekvési tervének megvalósulása

Pedagógusképzés megújítása

A felsőoktatási óvodapedagógus képzés kompetenciáinak megőrzése és kiszélesítése érdekében jogszabálymódosítással lehetőséget teremtett a minisztérium arra, hogy az óvodapedagógusok kétéves képzéssel tanítói diplomát szerezzenek.

A tanárképzés területén tovább szélesedett a a  lehetőség, hogy mester ciklusban rövidebb idejű képzésekkel kaphassanak tanári diplomát (2-4 félév) a megfelelő előképzettséggel jelentkezők. Lehetővé vált, hogy a törvény szabta támogatási kereten felül, annak elhasználásán túl a 2-4 féléves tanári mesterképzésekre jelentkezők állami ösztöndíjjal támogatott képzésben kezdhessék meg és folytathassák tanulmányaikat. 

Mindemellett a 8/2013. évi EMMI rendelet módosítása révén lehetővé vált a már meglévő, vagy folyamatban lévő egyetemi tanulmányok mellett – a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően - akár a teljes szakmai tudás birtokában 2 féléves módszertani ismeretekkel, vagy szakmai és módszertani ismeretek kombinációjával 3 félév során a tanári diploma megszerzése. Mindez úgy, hogy a képzéseket minden esetben az állam finanszírozza. Ezekre a levelezős és nappali tagozatos képzésekre a hallgatók már a 2023. augusztusi pótfelvételi eljárásban is jelentkezhettek. A pedagógusképzésre jelentkezők száma 2023-ban az előző évhez viszonyítva 75%-kal emelkedett.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjprogramban részt vevő intézményfenntartók köre tovább bővült, így már állami felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláiban is eleget tehetnek ösztöndíjas kötelezettségeiknek a programban résztvevő pedagógushallgatók.

A kormány lehetővé teszi az egyetemek és főiskolák számára, hogy tanárképző központokat hozzanak létre, amelyek képzési tartalmáért felelős testületében a tagok fele gyakorló pedagógus.

A felsőoktatás és szakképzés kapcsolatának erősítése

A kormány a felsőoktatási törvény módosításával  lehetővé tette, hogy a technikumi képzésben résztvevő tehetséges hallgatók az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel. Ezáltal a szakmaszerzés mellett a továbbtanulás lehetősége is biztosított a végzősök számára. (2023. évi LXXXV. törvény az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról)

Doktori képzések megerősítése

Bővülnek az ösztöndíjak: az Új Nemzeti Kiválósági Program három és félmilliárdos keretében a kiváló doktoranduszok havi száz-kétszázezer forintban részesülhetnek. Emellett az egyetemek bővülő forrásaival kiegészíthetik az ösztöndíjakat a modellváltott, az egyházi és állami fenntartású intézményekben.

A kormány ösztönzi az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítését, ennek érdekében többek között módosította a doktori képzésről szóló kormányrendeletet úgy, hogy a doktori képzés követelményei és a doktori fokozat megszerzésének feltételei között vegyék figyelembe a doktorandusz tudományos kutatói tevékenységének társadalmi-gazdasági hasznosulását, így különösen annak innovációs jellegét is. (11/A.§. 246/2023. Korm.Rend.) A Kormány közel 5,1 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre a Kooperatív Doktori Program keretében; ha a vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez és kutatásának eredményei társadalmi és gazdasági hasznosulással bírnak, az négyszázezer forintos ösztöndíjat jelenthet a számára.

A vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudás alapú gazdaság megerősítése érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénybe is bekerült a kooperatív doktori képzés fogalma. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatók az adott piaci, ipari szereplők számára, ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességi pozícióit.

Ha a vállalatnál dolgozó fiatal doktori képzésre is jár, szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményt kap; havi hatvanezer forint kedvezményt tud igénybe venni a vállalat a doktori hallgatója után. Ha a gazdasági szereplőnél dolgozó hallgató részt vesz önköltséges doktori képzésben, az állam az önköltség felét átvállalja, és ösztönzik a vállalatokat arra, hogy a másik felét vállalják át.

A kormány a doktori programok létszámának növelés érdekében nyitottá tette a létszámkereteket, elsődlegesen a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területen.

Doktori iskolát megállapodásuk alapján több felsőoktatási intézmény is létrehozhat, amely közös doktori iskolaként működhet.

A kormány intézkedése nyomán a doktori képzésben töltött idő is beszámít a nyugdíjba; az állam a nyugdíjjárulék felét átvállalja, az egyetemeket pedig arra biztatják, hogy a másik felét vállalják fel. A legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után doktori képzésben folytathatják tanulmányaikat.

A kormány összesen több mint négymilliárd forint értékben nyújtott pályázati alapú támogatást 17 hazai egyetem 150 pályázója számára a Kooperatív Doktori Program keretében. A nyertes pályázók 24-43 hónapon keresztül havi nettó 400 ezer forintos ösztöndíjat kapnak, hogy vállalati együttműködésben, valamelyik hazai egyetem doktori iskolájának intézményes keretei között dolgozzák fel kutatási témájukat. A támogatást közel 90 százalékban az MTMI+ (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi és művészeti) területeken tanulók nyerték. A doktori képzésben részt vevő hallgatók így a piaci igényekre épülő tudományos karrierépítésben kapnak támogatást, és egyúttal az őket foglalkoztató vállalat kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét is segítik. ösztönözve Magyarország innovációs versenyképességét.

Felsőoktatási ösztöndíjak

Magyarországon 10-ből 8 hallgató állami ösztöndíjas, amely fejenként évi 6 millió Ft támogatást jelent átlagosan.

A 2022/2023. tanévben a magyar állami költségvetésből biztosított központi ösztöndíjprogramok és a felsőoktatási intézmények saját és egyéb forrásaiból biztosított ösztöndíjprogramok száma: 431 ösztöndíjprogram, amelyek működtetésével, hozzávetőleg ~100,6 Mrd Ft összegben, mintegy 280 ezer magyar és külföldi felsőoktatási hallgató részére biztosítottunk Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeiben – kiválósági, szociális, kutatási, mobilitási – ösztöndíjat.

Új nemzetköziesítési program 

10 milliárd forintos kerettel új csereprogramot hozott létre a kormány Pannónia Program néven, amely mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít lehetőségeket európai, és Európán kívüli, akár ázsiai, észak-amerikai egyetemeken tanulmányokat, kutatásokat folytatni, az egyetemek által kötött nemzetközi megállapodások alapján. Mindemellett több mint 200 diák részére biztosít majd pályázat útján kiválósági ösztöndíjat arra, hogy a világ legjobb egyetemein folytathassanak tanulmányokat. Az új programban a külföldi egyetemeken teljesített kredit teljes mértékben elismerésre kerül, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét. A programban a magyar gazdaság vagy társadalom számára fontos képzési területek lesznek hangsúlyosak. A Pannónia Ösztöndíjprogram forrásaira a 2024-es év elején pályázhatnak a modellváltott egyetemek, amelynek keretében először a 2024/2025. tanév őszi félévében utazhatnak majd külföldre az egyetemi polgárok.

Neumann János Program

A Parlament által 2023 júniusában elfogadott Neumann János Program a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik kiemelt stratégiai intézkedéscsomagja. A Program fókuszában a tudás alapú gazdaság megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül. A kormány a Neumann János Program révén célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az Uunióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön, világszinten pedig a mostani 35. helyről a legjobb 25 innovátor országa közé tartozzon. Ennek érdekében meghatározásra került a tudományos és innovációs ökoszisztéma új struktúrája, amelyben kiemelt szerepet kap az egyetemek és gazdaság összekapcsolása. Létrehozásra került a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ), amely célja, hogy a hazai innovációs ökoszisztémában létrejöjjön egy meghatározó jelentőségű, katalizáló szerepet betöltő, az innovatív ötleteket azok megszületésétől a piaci hasznosításig végigkísérni és támogatni képes, rugalmas szervezet. A NIÜ az innováció- és tudománypolitika területén felhasznált források gazdasági és társadalmi hasznosítása biztosításának első számú letéteményese lehet.

Valamint a Neumann János Program keretében kidolgozásra került egy 9 intézkedéscsoportból álló komplex intézkedéscsomag, amely hozzásegít minket a fent megjelölt célok eléréséhez. Ilyen intézkedés többek között a magyar kutatások nemzetközi pályára kerülésének támogatása és az innovációs ötletek piacra segítése, az innovációs befektetések fókuszálása az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré; a magyar kutatók kiszámítható életpályájának megteremtése a hazai vállalkozások és feltalálók számára kedvezmény nyújtása a szabadalmi eljárásokban, és az innovációs tevékenységek ösztönözése a tudományos előmenetelben is. Az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként Tudományos és Innovációs Parkokat hozunk létre és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére. A program keretében a kormányzat a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal közreműködésével 35 Mrd forint keretösszegű új innovációs támogatási programot hirdetett meg.

Minőségi és teljesítményelvű finanszírozási rendszer finomhangolása

Az új finanszírozási rendszer bevezetése óta eltelt időre figyelemmel a közfeladat-finanszírozási szerződéseket rendszer szinten felülvizsgálta és az indikátorokat finomhangolta a felsőoktatásért felelős minisztérium, tovább erősítve a teljesítmény szemléletet. Sor került a felsőoktatási intézmények egyes szakokra felvételt nyerő hallgatói létszámainak újratervezésére a felsőoktatási intézményekkel egyeztetve. A hangsúly az állam által preferált területek magasabb arányára (MTMI, agrártudományi--, orvostudományi, egészségtudományi, sporttudományi és pedagógus-képzés) került.

Felvételi rendszer megújítása

A 2023-as felvételi eljárásban már a felsőoktatási intézmények dönthettek arról, hogy a felvételi pontszámítás alapjául mely szak esetében kérnek emelt szintű vagy középszintű érettségit és milyen minimumpontszámot alkalmaznak szakonként. A 2023. évi általános eljárásban 10 éves rekordfelvétel született, 94 785 fő került felvételre.

Az idei évtől teljesen elektronikussá vált felvételi eljárás további újdonsága, hogy a kor igényeinek megfelelően a jelentkezők már mobil eszközről is jelentkezhettek.

Nyelvvizsga és nyelvismeret

Annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézménynek lehetősége legyen a képzéseihez valóban szükséges idegen nyelvtanulási szintet meghatározni, az oklevél kiadás feltételeként megszűnt az államilag elismert nyelvvizsga követelménye. A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról. A felsőoktatási intézmény képzési programjában és annak részeként a képzés tantervében, továbbá a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a képzéshez kapcsolódó ajánlott tantervben határozhat az idegen nyelven folyó oktatás kereteiről, tantárgyak, tantervi egységek idegen nyelven történő meghirdetéséről, felvételéről, valamint idegen nyelven vagy külföldi részképzésben történő teljesítéséről, a képzés – részben vagy egészében – idegen nyelven történő megszervezéséről. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére, és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A szak, szakképzés idegen nyelven történő indítása esetén a képzésbe való felvétel feltételeként a felsőoktatási intézmény a képzés nyelvéből államilag elismert nyelvvizsga teljesítésének a felvételi eljárásban történő igazolását írhatja elő. 

A duális képzés erősítése

A duális képzés erősítése érdekében a Kormány 2023-ban lehetővé tette az utólagos (ex post) akkreditáció bevezetését a Duális Képzési Tanács számára.

2022

A doktori képzések fejlesztése

Tavasszal a Doktoranduszok Országos Szövetségével megkötött stratégiai megállapodásnak megfelelően és velük együttműködve intézkedések születtek annak érdekében, hogy a doktoranduszok, a doktori képzések hathatósan növeljék a kutató-fejlesztők, szabadalmak, innovátorok számát. A minisztérium a DOSZ kéréseit teljes mértékben teljesíteni tudta.

Tanítsunk Magyarországért Program

A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram a felsőoktatás hallgatóit társadalmi felelősségvállalásra ösztönzi azáltal, hogy alap- és középfokú oktatásban résztvevő, hátrányos helyzetű tanulók mentorálását végezhetik. Ezzel nemcsak segítséget nyújtanak nekik, de példát is mutatnak a tanulás értékéről és hasznáról. A hallgatók ösztöndíjat kapnak a programban résztvevő felsőoktatási intézménytől, továbbá munkájukat megalapozó, ún. támogató kurzuson vesznek részt, a mentorprogram befejeztével pedig részletes beszámolót készítenek tapasztalataikról. 

Ösztöndíjpályázatok hátrányos helyzetű diákoknak

Az Útravaló Ösztöndíjprogram az általános iskola utolsó évfolyamától egészen a diplomaszerzésig biztosít támogatást a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak és hallgatóknak. Az ösztöndíjprogramnak négy alprogramja van: Út a középiskolába; Út a szakmához; Út az érettségihez; Út a diplomához. A kormány 2,5 milliárd forintos támogatása révén több mint 10 ezer gyermek és fiatal részesülhet ösztöndíjban, amely teljesítményalapú, az összeg az előző év végi tanulmányi eredménytől függ. A program a 2022/23-as és a 2023/24-es tanévben is meghirdetésre került.

2021

Vagyonkezelő alapítványi modell a felsőoktatásban

A magyar felsőoktatás különböző fenntartású felsőoktatási intézményekből áll. Ezek az intézmények lehetnek főiskolák vagy egyetemek. Az intézmények különböző fenntartói modellben működhetnek. Az innováció és a tehetség bázisán a gazdaság és a közszolgáltatások igényeire egyaránt nyitottabb modell érdekében jött létre a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi modell. Ilyen alapítványi fenntartásba került 21 korábban állami fenntartású egyetem. 2021 óta a hallgatók közel 70%-a tanul modellváltó intézményben.

Minőségi és teljesítményelvű finanszírozás

A kormány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban működő felsőoktatási intézmények felsőoktatási tevékenységének finanszírozására 
2021. szeptember 1. napjától bevezette a minőségi és teljesítményelvű finanszírozást. Ennek lényege, hogy a finanszírozás szerződéses keretek között, azaz a felsőoktatásért felelős miniszter és a fenntartó között létrejött, 25 éves időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzített felsőoktatási tevékenység támogatásának alapvető elvei, rendje alapján, és a keretmegállapodás hatálya alatti 6 éves időtartamra szóló, részletes közfeladat-finanszírozási szerződés alapján történik. 

A korábbi hallgatói alapú támogatás kiegészült a tudományos, kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatásával, valamint a minőség-teljesítményelvű finanszírozás alapú támogatással. A felsőoktatási tevékenység elvárt színvonalának mutatószámai a szerződésekben meghatározott indikátorok. Az indikátorok támogatják a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 4. Minőségi oktatást, mint például a lemorzsolódás csökkentése, a kredit-előrehaladást segítő, diploma utáni elhelyezkedés arányának növelése, a publikációk számának növelése, a kutatás-fejlesztési tevékenység növelése. További indikátorok ösztönzik nemzetköziesítést, tehetséggondozást, egyetemi sportot és társadalmi felzárkóztatást. Az indikátorok nyomon követése megvalósul.

Továbbá erre a mintára hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozási rendszert alakított ki a kormány egyes átfogó vagy stratégiai megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladataihoz kapcsolódóan is. 

Az elmúlt hat évben Magyarország megduplázta a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, 2022-ben több, mint 1000 milliárd forintra nőtt az egyetemek – béremelésre és a kutatási infrastruktúra javítására is költhető – támogatása, ezzel GDP-arányosan közel 2 %-os költéssel az EU TOP 5 országa között van Magyarország.

A modellváltás első sikerei már látszódnak, míg négy éve 7 két éve 9 ma már 11 magyar egyetem van a világ élvonalában (TOP 5%). A tudományos teljesítmény modellváltó egyetemek esetén összesítve 26%-al növekedett. Az elmúlt évben közel 3%-kal csökkent az egyetemet idő előtt abbahagyó diákok száma. Az elmúlt négy évben 78 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi minőségű publikációk száma és egyre több, magas színvonalú kutatás zajlik az intézményekben. Az elmúlt években a szabadalmi bejelentések száma is jelentős növekedést mutat, 2018 óta a számuk megnégyszereződött. Mindemellett a magyar felsőoktatás nemzetközi vonzóképessége kiemelkedő, hiszen már 42 ezer külföldi diák tanul hazánkban.