Makrogazdasági helyzet
Az elmúlt években a magyar gazdaságra a konjunktúra volt jellemző, a bruttó hazai termék volumene 2017 óta pozitív értéket mutatott. 2020-ban azonban, ahogy a gazdasági ciklus érettebb szakaszába ért, – valamint a pandémia hatása miatt – lelassult ez a növekedés.
A GDP növekedését elősegítette 2020-ban a korábbi alacsony bázishoz képest 17%-kal bővülő beruházási teljesítmény. A beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett, valamint az ingatlanberuházási aktivitás is emelkedett.
A legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye nőtt. A bővülés húzóerejét a piaci szolgáltatások, a feldolgozóipar és az építőipar képezték, ugyanakkor a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a GDP bővülését. A javuló külső környezet mellett a teljesítmény növekedéséhez hozzájárult a háztartások kedvező pénzügyi helyzete: a reálbérek megugrottak, a hitelállomány pedig gyakorlatilag stagnált.
A hiány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2012-től 2019-ig mindegyik évben alacsonyabb volt, mint a 3,0%-os maastrichti hiánykorlát.
A GDP-hez viszonyított oktatási kiadások (Eurostat) tíz éve 5% körül mozognak (2011: 5,1%; 2017: 5,1%; 2018: 5%; 2019: 4,7%; 2020: 4,7%).
Foglalkoztatás
Az 1990-es évek elején a magyar munkaerőpiacot – a gazdaság átfogó tulajdonosi és szektorális szerkezetváltása, területi átrendeződése miatt – a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás drámai mértékű csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, valamint a munkaerő főbb gazdasági szektorok és foglalkozások közötti átrendeződése jellemezte. A társadalombiztosítási rendszerek, valamint a foglalkoztatáspolitika jogi és intézményi kereteinek kiépülése, illetve megszilárdulása azonban csillapította a szociális feszültségeket. A gazdaság stabilizálódását és növekedését – némi késéssel, ingadozással és alacsonyabb szinten – követte a foglalkoztatás is.
Az elmúlt tíz évben folyamatos javulás figyelhető meg a magyar munkaerőpiacon. Ez a gazdasági fellendülésre, illetve a kormány szakpolitikai intézkedéseire vezethető vissza. 2018-ban a munkanélküliségi ráta (éves átlag) 3,7% volt, szemben a 2016-os 5,1%-kal. 2017-től folyamatos csökkenés tapasztalható, vagyis a munkanélküliek számának folyamatos csökkenésével fordítottan arányosan a foglalkoztatottak száma nő. A foglalkoztatás és a munkaerőpiaci részvétel (A munkaerőpiac legfontosabb éves adatai (ksh.hu)) 2019-ben tovább növekedett. A munkanélküliség, ideértve a tartós munkanélküliséget is, jóval a válság előtti szint alá csökkent. A munkanélküliség földrajzilag is koncentrálódik, főként a kevésbé fejlett régiókban és a vidéki térségekben jellemző. A 2021. november – 2022. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 676 000 főt tett ki, ami 75 000-rel több, mint az előző év azonos időszakában. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a közfoglalkoztatottak száma csökkent.
A foglalkoztatottak közül 2019-ben 2 479 000 férfi és 2 032 000 nő állt munkaviszonyban. 2020-ban ezek az adatok az alábbiak szerint alakultak: 4 603 200 fő foglalkoztatott munkavállalóból2 462 100 férfi, 2 141 200 nő; 2021-ben a 4 634 600 munkavállalóból 2 471 800 férfi, 2 162 800 nő volt. A nemek közötti foglalkoztatási különbség magas szintje kihasználatlan munkaerő-tartalékokra utal, e tartalék hasznosítása érdekében intézkedéseket hoztak a gyermekgondozási létesítmények kapacitásainak bővítésére.
Munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok
|
|
Munkanélküliségi ráta (%) |
Foglalkoztatási ráta (%) |
|
2006 |
7,5 |
50,9 |
|
2010 |
11,2 |
48,7 |
|
2014 |
7,7 |
54,1 |
|
2015 |
6,8 |
55,9 |
|
2016 |
5,1 |
58,0 |
|
2017 |
4,2 |
59,3 |
|
2018 |
3,7 |
60,1 |
|
2019 |
3,4 |
60,8 |
|
2020 |
4,3 |
60,2 |
|
2021 |
3,6 |
74,1 |
|
2022* |
3,6 |
74,6 |
* 2022. augusztus
Forrás:. A munkaerőpiac legfontosabb éves adatai (ksh.hu) (letöltés ideje: 2022. 10. 24.)
További kihívás a korai iskolaelhagyás viszonylag magas szintje.
2020-ban a 15–74 év közötti foglalkoztatottak száma 4 603 200 főre növekedett az előző évekhez képest, a közfoglalkoztatás valamelyest csökkent, 2020 decemberében 93 200 fő volt. 2021 első negyedévi adatai alapján 2021 májusában 102 300 főt tett ki ,2021-ben az összfoglalkoztatottak száma 4 634 600 főre emelkedett.
Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya elmarad az uniós átlagtól (az elmúlt tíz évben 4-6% körüli, míg az EU28-ban 19% körüli). Az arány a 15–64 éves népesség körében 2017-ben 4,3% volt, 2018-ban 4,2%, 2019-ben 4,3%. 2020-ban 4,8%-ra növekedett, 2021-ben 4,5%-ra csökkent.