A fejezet szerkezete

Ez a fejezet időrendben tematikus áttekintést nyújt a nemzeti reformokról és szakpolitikai fejleményekről 2023-tól kezdve.
Ezen a bevezető oldalon a következő oldalakon említett ágazati reformokat vezérlő nemzeti stratégiai keretrendszer elemei ismerhetők meg. Felvázolja a jelenlegi kormány legfontosabb oktatási prioritásait, és felsorolja a folyamatban lévő nemzeti oktatási stratégiákat. Az ezt követő oldalak a reformokat a következő nagy tematikus területek szerint csoportosítják:

• kisgyermekkori nevelés és gondozás;

• köznevelés (alap- és középfokú oktatás);

• szakképzés;

• felsőoktatás;

• felnőttkori tanulás.

Az egyes tematikus területeken belül a reformok kronológiai sorrendben következnek, a legfrissebb reformoktól haladva időben visszafelé.

Átfogó oktatási stratégia és kulcscélok

A magyar oktatási rendszer előtt álló jelenlegi fő kihívások:

• a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése az oktatásban;

• a köznevelésben tanulók alapkészségeinek fejlesztése, az iskolák befolyásának növelése e téren a hátrányok leküzdésében;

• az intézmények közötti teljesítménykülönbségek csökkentése;

• az alap- és középfokú oktatás eredményességének javítása, a hatékonyabb, eredményesebb köznevelési intézményirányítási rendszer konszolidálása;

• a hatékony pályaorientáció lehetőségeinek megteremtése;

• a szakképzés minőségének javítása, vonzerejének növelése;

• a duális képzés kiterjesztéséhez szükséges feltételek biztosítása, a gazdaság igényeinek fokozottabb figyelembevétele a szakképzés tartalmi fejlesztése és a gyakorlati képzés során;

• hatékonyabb szakképzési intézményrendszer megteremtése;

• a felsőoktatásban diplomát szerzők arányának növelése különös tekintettel a hátrányos helyzetűek arányára;

• a felnőttek létszámának növelése az egész életen át tartó tanulásban;

• a digitális átállás elősegítése az oktatási és képzési rendszer egészében.

2026. májusában általános országgyűlési választások eredményeképp új kormány alakult, amely az oktatás minden ágazatában új stratégiát tervez alkotni és ehhez illeszkedő kulcscélokat meghatározni. 

Az előző kormányzat által megfogalmazott ágazati stratégiai célok és fejlesztési irányok:

Köznevelés

A köznevelés 2021–2030 közötti programozási időszakra szóló stratégiáját (az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030) a kormány 2020 augusztusában fogadta el. Alapvető cél a méltányos, korszerű nemzeti köznevelés megteremtése. A stratégia 5 specifikus célkitűzést és 14 beavatkozási irányt határoz meg.

Specifikus célkitűzések és a hozzájuk rendelt beavatkozási irányok:

1. Az oktatás-nevelés belső egyensúlyának biztosítása  

• A tanulók összehangolt értelmi, lelki és fizikai fejlesztése
• A kisgyermekkori intézményes nevelés fejlesztése

2. A köznevelésben mint állami közszolgálatban részt vevő emberi erőforrás fejlesztése

• A pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése
• A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők szerepének növelése
• Az intézményvezetők fejlesztése, támogatása

3. Méltányos, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő köznevelés  

• Az alulteljesítők, korai iskolaelhagyók arányának csökkentése – esélyteremtés, integráció, felzárkózás
• Inkluzív nevelés-oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztése
• A tehetséggondozás megerősítése

4. A XXI. század kihívásaira reagáló köznevelés

• A digitális kompetenciák és szolgáltatások fejlesztése
• Az idegen nyelvi tudás fejlesztése
• Tartalomfejlesztés
• Korszerű köznevelési infrastruktúra

5. A külhoni magyarok és a magyarországi nemzetiségek oktatásának-nevelésének fejlesztése

• A Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítása
• A Magyarországon élő nemzetiségek nevelésének- oktatásának támogatása

Szakképzés

A Kormány 2019-ben tette közzé és 2023 végén aktualizálta a szakképzés középtávú fejlesztését előirányzó „Szakképzés 4.0” című stratégiáját, amelynek megvalósítását szolgálja a 2020. január 1-én hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény. A fő cél a szakképzés presztízsének, minőségének és eredményességének fejlesztése, amelyhez a stratégia három pillért rendelt:

1. A karrier lehetőségének megalapozása versenyképes végzettséggel, a gazdaság által elvárt tudással. Ezt segíti elő

• egy egyszerű, átlátható, átjárható képzési rendszer kialakítása;
• a technikumból átjárás biztosítása a szakirányú felsőoktatásba;
• és egy vonzó ösztöndíjrendszer.

2. Vonzó tanulási környezet biztosítása. Ezt támogatja

• egy infrastruktúrafejlesztő program (épület, eszközök);
• a jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyek;
• és a digitális tartalom.

3. Naprakész oktatói tudás. Ezt biztosítja

• a vállalati helyszínű akkreditált oktatói képzések kialakítása;
• a mérnökök, gazdaságban dolgozó szakemberek bevonása az iskolába;
• a rugalmasabb mérnöktanár- és szakoktatóképzések;
• a kiscsoportos felzárkóztatás módszertanának fejlesztése, a mentori feladatokra való felkészítés;
• a szakképzés sajátosságaira épülő új minősítési rendszer bevezetése;
• és a digitális asszisztensek.

Felsőoktatás

A kormány 2016-ban fogadta el a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című, 2030-ig szóló felsőoktatási stratégiát, amelyet 2023 végén aktualizált. A fő célok: 

• A szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra.
• A helyi felsőoktatási intézményhálózat mindenki számára teremtse meg a felsőoktatásba való bekapcsolódás esélyét.
• Emelkedjen a területileg hátrányos helyzetű térségekből, a hátrányos családi helyzetből érkezők, a fogyatékossággal élő, illetve a roma hallgatók és végzettek száma.
• Fokozódjon a női hallgatók részvétele az MTMI (STEM) szakokon.
• Nőjön az MTMI (STEM) szakokon tanulók és végzettséget szerzők száma.
• Jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás.
• Javuljanak a hallgatók munkaerőpiaci elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciái.
• Összességében növekedjen a felsőfokú végzettségűek korcsoportos aránya.
• A támogató folyamatoknak köszönhetően emelkedjen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma.
• Jelentősen javuljon az oktatók pedagógiai és oktatásmódszertani felkészültsége.
• A hallgatók még versenyképesebb, alaposabb tudást biztosító oklevélhez jussanak.
• Nőjön a magyar felsőoktatás vonzereje.
• Az egészséges képzési szerkezetnek köszönhetően nőjön az intézmények nemzetközi képzésszolgáltatási képessége és ezzel párhuzamosan a képzésekből befolyó saját bevételük mértéke.
• Jelentős rendszermegújítás ment végbe a felsőoktatási felvételit érintően, hogy a hozzáférés megfelelő szinten és érdemi módon növekedhessen.

Felnőttkori tanulás

Stratégiai célkitűzések a felnőttkori tanulásban:

• A képzések mérhetőségének és így összehasonlíthatóságának (Big Data alapú) biztosítása,

• A munkaerő-piaci keresletvezérelt képzési rendszer további erősítése,

• Az adminisztratív terhek csökkentésével a felnőttképzési tevékenység attraktivitásának, kínálatának és versenyének növelése,

• A felnőttképzésben résztvevők számának növelése a vonzerő és a minőség javításával, innovatív megoldások bevezetésével,

• Az Egyéni Tanulási Számla rendszerének kidolgozása, valamint a munkaerőpiacon használható mikrotanúsítvány rendszer hazai adaptációja.