A fejezet szerkezete

Ez a fejezet időrendben tematikus áttekintést nyújt a nemzeti reformokról és szakpolitikai fejleményekről 202-től kezdve.
Ezen a bevezető oldalon a következő oldalakon említett ágazati reformokat vezérlő nemzeti stratégiai keretrendszer elemei ismerhetők meg. Felvázolja a jelenlegi kormány legfontosabb oktatási prioritásait, és felsorolja a folyamatban lévő nemzeti oktatási stratégiákat. Az ezt követő oldalak a reformokat a következő nagy tematikus területek szerint csoportosítják:

• kisgyermekkori nevelés és gondozás;

• köznevelés (alap- és középfokú oktatás);

• szakképzés;

• felsőoktatás;

• felnőttképzés és felnőttoktatás.

Az egyes tematikus területeken belül a reformok kronológiai sorrendben következnek, a legfrissebb reformoktól haladva időben visszafelé.

Átfogó oktatási stratégia és kulcscélok

A magyar oktatási rendszer előtt álló jelenlegi fő kihívások:

• a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése az oktatásban;

• a köznevelésben tanulók alapkészségeinek fejlesztése, az iskolák befolyásának növelése e téren a hátrányok leküzdésében;

• az intézmények közötti teljesítménykülönbségek csökkentése;

• az alap- és középfokú oktatás eredményességének javítása, a hatékonyabb, eredményesebb köznevelési intézményirányítási rendszer konszolidálása;

• a hatékony pályaorientáció lehetőségeinek megteremtése;

• a szakképzés minőségének javítása, vonzerejének növelése;

• a duális képzés kiterjesztéséhez szükséges feltételek biztosítása, a gazdaság igényeinek fokozottabb figyelembevétele a szakképzés tartalmi fejlesztése és a gyakorlati képzés során;

• hatékonyabb szakképzési intézményrendszer megteremtése;

• a felsőoktatásban diplomát szerzők arányának növelése különös tekintettel a hátrányos helyzetűek arányára;

• a felnőttek létszámának növelése az egész életen át tartó tanulásban;

• a digitális átállás elősegítése az oktatási és képzési rendszer egészében.

A magyar oktatás számára a kormányzat ágazati stratégiákban fogalmazta meg az elérendő célokat és fejlesztési irányokat. 

Köznevelés

A köznevelés 2021–2030 közötti programozási időszakra szóló stratégiáját (az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030) a kormány 2020 augusztusában fogadta el. Alapvető cél a méltányos, korszerű nemzeti köznevelés megteremtése. A stratégia 5 specifikus célkitűzést és 14 beavatkozási irányt határoz meg.

Specifikus célkitűzések és a hozzájuk rendelt beavatkozási irányok:

1. Az oktatás-nevelés belső egyensúlyának biztosítása  

• A tanulók összehangolt értelmi, lelki és fizikai fejlesztése
• A kisgyermekkori intézményes nevelés fejlesztése

2. A köznevelésben mint állami közszolgálatban részt vevő emberi erőforrás fejlesztése

• A pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése
• A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők szerepének növelése
• Az intézményvezetők fejlesztése, támogatása

3. Méltányos, egyéni sajátosságokat figyelembe vevő köznevelés  

• Az alulteljesítők, korai iskolaelhagyók arányának csökkentése – esélyteremtés, integráció, felzárkózás
• Inkluzív nevelés-oktatás, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztése
• A tehetséggondozás megerősítése

4. A XXI. század kihívásaira reagáló köznevelés

• A digitális kompetenciák és szolgáltatások fejlesztése
• Az idegen nyelvi tudás fejlesztése
• Tartalomfejlesztés
• Korszerű köznevelési infrastruktúra

5. A külhoni magyarok és a magyarországi nemzetiségek oktatásának-nevelésének fejlesztése

• A Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítása
• A Magyarországon élő nemzetiségek nevelésének- oktatásának támogatása

Szakképzés

A Kormány 2019-ben tette közzé és 2023 végén aktualizálta a szakképzés középtávú fejlesztését előirányzó „Szakképzés 4.0” című stratégiáját, amelynek megvalósítását szolgálja a 2020. január 1-én hatályba lépett szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény. A fő cél a szakképzés presztízsének, minőségének és eredményességének fejlesztése, amelyhez a stratégia három pillért rendelt:

1. A karrier lehetőségének megalapozása versenyképes végzettséggel, a gazdaság által elvárt tudással. Ezt segíti elő

• egy egyszerű, átlátható, átjárható képzési rendszer kialakítása;
• a technikumból átjárás biztosítása a szakirányú felsőoktatásba;
• és egy vonzó ösztöndíjrendszer.

2. Vonzó tanulási környezet biztosítása. Ezt támogatja

• egy infrastruktúrafejlesztő program (épület, eszközök);
• a jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyek;
• és a digitális tartalom.

3. Naprakész oktatói tudás. Ezt biztosítja

• a vállalati helyszínű akkreditált oktatói képzések kialakítása;
• a mérnökök, gazdaságban dolgozó szakemberek bevonása az iskolába;
• a rugalmasabb mérnöktanár- és szakoktatóképzések;
• a kiscsoportos felzárkóztatás módszertanának fejlesztése, a mentori feladatokra való felkészítés;
• a szakképzés sajátosságaira épülő új minősítési rendszer bevezetése;
• és a digitális asszisztensek.

Felsőoktatás

A kormány 2016-ban fogadta el a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című, 2030-ig szóló felsőoktatási stratégiát, amelyet 2023 végén aktualizált. A fő célok: 

• A szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra.
• A helyi felsőoktatási intézményhálózat mindenki számára teremtse meg a felsőoktatásba való bekapcsolódás esélyét.
• Emelkedjen a területileg hátrányos helyzetű térségekből, a hátrányos családi helyzetből érkezők, a fogyatékossággal élő, illetve a roma hallgatók és végzettek száma.
• Fokozódjon a női hallgatók részvétele az MTMI (STEM) szakokon.
• Nőjön az MTMI (STEM) szakokon tanulók és végzettséget szerzők száma.
• Jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás.
• Javuljanak a hallgatók munkaerőpiaci elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciái.
• Összességében növekedjen a felsőfokú végzettségűek korcsoportos aránya.
• A támogató folyamatoknak köszönhetően emelkedjen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma.
• Jelentősen javuljon az oktatók pedagógiai és oktatásmódszertani felkészültsége.
• A hallgatók még versenyképesebb, alaposabb tudást biztosító oklevélhez jussanak.
• Nőjön a magyar felsőoktatás vonzereje.
• Az egészséges képzési szerkezetnek köszönhetően nőjön az intézmények nemzetközi képzésszolgáltatási képessége és ezzel párhuzamosan a képzésekből befolyó saját bevételük mértéke. 
• Jelentős rendszermegújítás ment végbe a felsőoktatási felvételit érintően, hogy a hozzáférés megfelelő szinten és érdemi módon növekedhessen.

Felnőttkori tanulás

Stratégiai célkitűzések a felnőttképzésben [itt kérjük a stratégiai dokumentum megnevezését és elérhetőségét]:

• A képzések mérhetőségének és így összehasonlíthatóságának (Big Data alapú) biztosítása,

• A munkaerő-piaci keresletvezérlet képzési rendszer további erősítése,

• Az adminisztratív terhek csökkentésével a felnőttképzési tevékenység attraktivitásának, kínálatának és versenyének növelése,

• A felnőttképzésben résztvevők számának növelése a vonzerő és a minőség javításával, innovatív megoldások bevezetésével,

• Az Egyéni Tanulási Számla rendszerének kidolgozása, valamint a munkaerőpiacon használható mikrotanúsítvány rendszer hazai adaptációja.