A magyar felsőoktatás minőségbiztosítási rendszere összetett, többszereplős mechanizmuson alapul, amelynek célja a felsőoktatás színvonalas működtetése és folyamatos fejlesztése. A minőségbiztosítás kétszintű: a teljes felsőoktatási rendszer működésére rendszerszintű ellenőrző mechanizmusok irányulnak, míg a felsőoktatási intézményekben intézményi minőségirányítási rendszerek működnek.

Országos, rendszerszintű minőségbiztosítás

A magyar felsőoktatás rendszerszintű minőségbiztosítása több fő szereplőre (lásd 1. alfejezet) és értékelési, ellenőrzési mechanizmusra épül, ami kiterjed az egyes felsőoktatási intézmények működésére, intézményi minőségirányítási rendszereire, képzési tevékenységére, a programok akkreditációjára, valamint hallgatói és munkaerőpiaci visszacsatolásokra (lásd 2. alfejezet).

A minőség folyamatos fejlesztésében kulcsszerepet játszanak az evidenciák, köztük a statisztikai adatok, a hallgatói és munkaerőpiaci visszajelzések. Országos szinten az alábbiak működnek:

• Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), amely tartalmazza a felsőoktatás statisztikai adatait: a jelentkezési, beiskolázási, részvételi és végzettségi adatokat; a lemorzsolódási adatokat és a képzések adatait (FIRGRÁF)

• Pályaválasztási támogató rendszer, beleértve a felvételi-beiskolázási folyamat során képződött statisztikai adatokat

• A végzett hallgatók körében adatokat gyűjtő és elemző, visszamutató Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR), amely kérdőíves kutatások adatait és adminisztratív adatbázisok integrálásával kialakított adatbázisokat használ

• Ad hoc jelleggel elvégzett célzott felmérések, vizsgálatok, így munkaadói és hallgatói elégedettségmérések

A statisztikai adatbázisok, a visszacsatolásokat szolgáló felmérések, adatok elemzési eredményei a felsőoktatási rendszer szereplőinek rendelkezésére állnak saját belső minőségirányítási eljárásaikban való felhasználásra.

Felelős testületek

A Kormány és a felsőoktatásért felelős minisztérium

A minőségbiztosítás érdekében elsősorban szabályozással és a többi szereplő működésének finanszírozásával teremti meg a kereteket, többek között

• részletesen szabályozza a felsőoktatási intézmények működési feltételeit és a felsőoktatási képzések rendszerét, a képzések működtetésének intézményi feltételeit, az egyes képzések főbb kimeneti standardjait és a képesítések kiadásának rendjét;

• az akadémiai erőforrások szükséges rendelkezésre állásának minimumfeltételeinek (személyzet, eszközök, infrastruktúra, tanulási környezet) megteremtése;

• kijelöli a minőségbiztosítás országos szereplőit, meghatározza feladataikat, hatáskörüket és finanszírozási hátterüket;

• eljárási szabályokat alkot a minőségbiztosítással kapcsolatos eljárásokra;

• külön mechanizmust működtet a duális felsőoktatási képzések minőségfejlesztése és minőségbiztosítása érdekében.

Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatal egy kormányzati szerv, amely többek között a felsőoktatás felügyeletét és a visszacsatoló mechanizmusok működtetését végzi. Főbb feladatai:

• a felsőoktatási intézmények működési engedélyeinek kezelése, a feltételeknek való megfelelésük ellenőrzése;

• a képzési programok hivatalos nyilvántartása és ellenőrzése, a feltételeknek való megfelelésük ellenőrzése;

• a képzési programok alapításával és indításával kapcsolatos minőségfeltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos szakmai véleményezés (előakkreditáció) koordinálása;

• az intézményi működés jogszabályi és erőforrás-feltételeknek való megfelelés felügyelete;

• a minőségvizsgálatokhoz szükséges országos adatbázisok (a felsőoktatás statisztikai adatait tartalmazó Felsőoktatási Információs Rendszer; FIR) és visszacsatolások (országos és nemzetközi hallgatói felmérések, felvételi-beiskolázási adatbázisok és elemzések, diplomás pályakövetés) működtetése.

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB)

A MAB egy független szakmai testület, amelynek feladata az intézmények és képzési programjaik minőségének külső értékelése és akkreditálása. A MAB fő tevékenységi területei:

• Akkreditációs eljárás keretében, az ESG mentén rendszeresen felülvizsgálja az egyes egyetemek és főiskolák működését, különös tekintettel minőségirányítási rendszereikre és azok ESG-megfelelésére. Megfelelőség esetén öt évre szóló akkreditációt ad. Szükség esetén köztes (ún. monitoringeljárást) rendel el. Ettől elkülönülő, de hasonló folyamatban végzi a doktori iskolák minőségértékelését.

• Az intézmények, illetve az Oktatási Hivatal kérésére szakmai véleményt ad új képzési programok alapításáról, illetve indításáról, továbbá doktori iskolák, programok indításáról, minőségi feltételeknek való megfelelőségükről (előakkreditáció).

• Egyetemi tanári kinevezések folyamatában véleményt nyilvánít az egyetemi tanári minőségi feltételeknek való megfelelőségről.

• Véleményezi az intézmények doktori és habilitációs szabályzatait, és állást foglal a felsőoktatás minőségét érintő különböző kérdésekben.

A MAB az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education, ENQA) teljes jogú tagja, és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education, EQAR) is bejegyzett szervezet. E minőségében támogatja a magyar felsőoktatás minőségbiztosítási rendszerének az Európai Felsőoktatási Térség (EFT), illetve az Európai Unió felsőoktatási folyamataihoz való kapcsolódását. Emellett alkalmas az EFT felsőoktatási intézményei határon átnyúló (nemzetközi), akár közös oklevélhez vezető, közös képzéseinek minőséghitelesítésére.

Minőségbiztosítási megközelítések és módszerek

A belső minőségbiztosítás szervezete

A felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység minőségéért a legfőbb felelősséget általában a rektor viseli. A folyamatokat, értékeléseket minőségügyi vezetők, minőségbiztosítási irodák, csoportok, referensek koordinálják, az akadémiai személyzet pedig általában minőségügyi bizottság keretében felügyeli a belső minőségbiztosítási folyamatokat.

Minden intézmény rendelkezik minőségpolitikával, minőségügyi szabályozással, többnyire minőségügyi kézikönyvvel is, és a szenátusok általában évente tárgyalják a minőségügyi jelentéseket, beszámolókat, illetve tervezeteket.

A belső minőségbiztosítás szervezete

Az intézmények sokféle, egymástól sokszor eltérő minőségfolyamatokat működtetnek, ugyanakkor vannak közös jellemzők is. Így jogszabályi kötelezettség miatt minden intézmény 

• végez hallgatói véleményfelméréseket az oktatásról, az oktatók munkájáról;

• elemzi és értékeli a felvételi-beiskolázási folyamatokat és eredményeket;

• elemzi és értékeli a diplomás pályakövetés központi országos és helyi, intézményi eredményeit;

• az oktatásért felelős vezetők irányításával rendszeresen felülvizsgálja a képzési programokat, azok tanterveit, és az oktatók is rendszeresen felülvizsgálják saját tantárgyaikat. 

Az intézmények többsége rendszeresen bevonja a munkáltatókat, szakmai szervezeteket, más külső érdekelt feleket a minőségbiztosítási folyamatokba, és visszajelzéseket kér tőlük.

Az utóbbi időben egyre jobban terjed az akadémiai személyzet és a nem oktató menedzsment rendszeres teljesítményértékelése is.

Minőségfejlesztés

Egyre több intézmény teremt lehetőséget, indít programokat, hoz létre támogató csoportot vagy szervezeti egységet oktatói szakmai fejlesztésére. A támogatás nem csak a személyes kompetenciák fejlesztését célozza. Kiterjed a tantervépítési, tantárgykidolgozási eljárások, különböző oktatási és értékelési módszerek, tanulási formák, továbbá a hallgatók bevonását és motiválását célzó megoldások felsőoktatás-specifikus megvalósítására, begyakorlására is.

A tudományos kutatásban, szakmai fejlődésben elért eredmények monitorozását és elismerését szcientometriai mutatók gyűjtésével és értékelésével végzik, ehhez kapcsolódóan előmeneteli lehetőségek, sőt az első időszakban kötelezettségek is társulnak.

Számos intézmény rendszeresen monitorozza a különböző, az egyetemi polgároknak nyújtott szolgáltatások minőségét, elégedettségméréseket végezve a hallgatók, az akadémiai személyzet és a menedzsment körében. Ezek a könyvtári ellátás, a kollégiumi körülmények, az étkezési és sportolási kínálatok mellett kiterjedhetnek az infrastruktúra állapotára, a munkavállalói élményekre, az ügyfél-orientáltságra is. Több egyetem is részt vesz olyan helyi vagy nemzetközi tematikus akciókban, mint például a fenntartható vagy zöld campus, az egészséges campus, a sportoló egyetem, a vállalkozói egyetem stb., amelyek keretében célzott fejlesztéseket és méréseket végeznek. Mindez azt mutatja, hogy az intézményekben egyre szisztematikusabb és kiterjedtebb minőségbiztosítás működik.