Magyarországon a köznevelési foglalkoztatottak körébe, illetve az ebbe a foglalkoztatási csoportba a következő pedagógusok tartoznak: 

• a kisgyermeknevelők és az óvodapedagógusok (ISCED 0 képzési szinten);

• a tanítók (ISCED 1 szinten), 

• az 5–8. évfolyamon a tantárgyakat tanító szaktanárok (ISCED 5–8 szinten);

• a magasabb ISCED-szinteken pedig a szaktanárok. 

Az ő helyzetüket többszintű szabályozás alakítja. Országos szinten a jogi kereteket, alapvető szabályokat a Magyar Országgyűlés alakítja ki törvényalkotással (2.3). Az alkalmazási feltételek alapelveit és lényeges elemeit további központi szintű jogszabályok (törvények és rendeletek) szabályozzák az alábbiak szerint.

Állami fenntartású köznevelési intézményben (úgymint óvoda, általános és középiskola, kollégium, készségfejlesztő iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, alapfokú művészetoktatási intézmény (tipikusan a zeneiskola), továbbá a pedagógiai szakszolgálat - a továbbiakban: iskola) való alkalmazás esetén 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jön létre, amelyet a köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a köznevelésről; a továbbiakban: Nkt.) - kisgyermeknevelők esetén a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; a továbbiakban: Gyvt.) – és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról; a továbbiakban: Púétv.) együtt szabályoz. Az egyes oktatási szintekre vonatkozó végrehajtási szabályok részben törvényi, részben kormányrendeleti, részben miniszteri rendeleti szintűek. Ezek a jogszabályok az egyes szintek különböző intézménytípusaiban dolgozók jogairól és kötelezettségeiről, speciális juttatásairól stb. rendelkeznek. A rendelkezések egyaránt kiterjednek az iskolákban köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban foglalkoztatottakra és munkáltatójukra is (2.4.). 

2020. július 1-től a szakképzésben foglalkoztatott pedagógusok már nem tartoznak a köznevelési foglalkoztatást szabályozó jogszabályok hatálya alá, azaz ők már nem köznevelési foglalkoztatottak, hanem a szakképzésben egységesen alkalmazott elnevezést kapott a jogviszonyuk: oktatókká váltak. Jogviszonyuk munkajogviszony, alkalmazásuk legfontosabb szabályait pedig a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény tartalmazza.

Főszabály szerint az iskola vezetőjét az adott iskola fenntartója bízza meg [Nkt. 83. § (2) f); 68. § (2)], ugyanakkor az állami fenntartásban álló iskolák vezetői közül a tankerületi központ fenntartásában álló iskolák vezetőit az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre.

A munkáltatói jogokat az intézményvezető vonatkozásában a tankerületi központok gyakorolják. Ez a vezetői megbízás, illetve az intézményvezetők felett gyakorolt munkáltató jogkör települési önkormányzati fenntartónál a képviselő-testület hatásköre, más, nem állami iskola (valamely bejegyzett egyház, alapítvány vagy gazdálkodó szervezet fenntartásában álló intézmények) esetén pedig az iskolát működtető egyház, alapítvány stb. vezető testületének, illetve fenntartójának a jogköre.

A nem állami fenntartású iskolákban alkalmazott pedagógusokra is a köznevelési foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok érvényesek.  

Az állami fenntartású iskolák pedagógusainak foglalkoztatói a tankerületi központok. Vannak azonban más állami fenntartók is, amelyek a pedagógusok kisebb számát foglalkoztatják, így állami fenntartású felsőoktatási intézmények gyakorlóiskolái vagy pl. más minisztériumok által fenntartott iskolák. Ezek közül számukat tekintve kiemelkednek a települési önkormányzatok által fenntartott óvodák, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartásában álló és 2015. július 1-jével a kormány döntése alapján létrehozott szakképzési centrumok, amelyek az állami fenntartásban álló szakképző iskolákat tömörítik. 

A köznevelési foglalkoztatottak bérét a Púétv. és annak végrehajtási rendelete határozza meg (ennek részleteit a bérekről szóló lentebbi szakasz ismerteti). 

Munkaerő-tervezési elvek a köznevelésben

A munkaerő-tervezés a fenntartó felelőssége a költségvetés tervezésén keresztül. Ezt a tankerületi központok közreműködésével a Klebelsberg Központban. Ezzel megnőtt a központi felelősség és az átfogó, komplex tervezés lehetősége. Az állami fenntartású intézményekben (iskola, kollégium, szakszolgálat) betöltetlenül maradt álláshelyek alapján a szakemberszükséglet területei és mértéke azonnal látszik, nyomon követhetőek a munkaerő-tervezés és utánpótlás folyamatai.

Az önkormányzati fenntartású óvodák, illetve a nem állami fenntartású iskolák munkaerőigénye is látható az állami munkaerő-nyilvántartás rendszere alapján. 

Fontos eleme a munkaerő és az ágazat tervezésének, hogy az Oktatási Hivatal – sokrétű feladatai között – a köznevelés információs rendszerében (KIR) rendelkezésre álló adatok felhasználásával fenntartótípusonként évente jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára az iskolai férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról.

A pedagógus, a tanári szakmába való belépés

Az iskolák humánerőforrás-fejlesztésében főszabály szerint a nyílt munkaerő-felvétel az általános eljárás. A megüresedett vagy más okból szükségessé vált állásokat az iskolák, illetve állami iskolák esetén a fenntartóik hirdetik meg. Azokban a munkakörökben, amelyekben pályázat kiírása kötelező, a pályázatot a közszolgállás állásportálján is közzé kell tenni.

A pedagógus-álláshelyek pályázati kiírásaira beérkezett pályázatok és interjúk alapján az iskola igazgatójának javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki a legalkalmasabb pályázót, az iskolaigazgató pedig gyakorolja a munkáltatói jogokat [lásd Púétv 17. § (1) bek.].

A pályázat kiírása jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén mellőzhető (pl. határozott időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban legalább 10 hónapig foglalkoztatott vagy felsőoktatási tanulmányai alatt Klebelsberg képzési ösztöndíjas 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról támogatási szerződést kötő pedagógus esetében).

Az alkalmazást a köznevelési törvény az iskola típusa, az iskolában ellátott alapfeladat és az oktatás szintje szerint határozza meg. A felsőoktatási mesterszintű (MKKR 7; EKKR 7) közismereti tanár (9.1) képesítések mind az általános iskola felső tagozatán, mind a középfokú oktatásban való tanításra jogosítanak. Az alapszakos (bachelor; MKKR 6, EKKR 6) szintű tanári szakképzettség esetén az általános iskolában az 5.-től a 8. évfolyamig taníthatnak a tanárok (5.2, 6.2). A hasonló végzettségű tanítók (9.1) az általános iskola 1–4. évfolyamán, az ugyancsak bachelorvégzettséggel rendelkező óvodapedagógusok (9.1) pedig az óvodákban végezhetik a munkájukat (4.4).

A pedagógusi, a tanári pályára segítés (indukció)

Pályára segítő, indukciós rendszer Magyarországon a pedagógus-életpálya bevezetésével jött létre 2013. szeptember 1-től.

A pedagógus-előmeneteli, foglalkoztatási és bérezési rendszer első lépcsőfoka a képesítést szerzett pedagógus gyakornokként való foglalkoztatása az iskolában. Ezt megelőzően a pedagógusjelöltek pályára lépését segítheti a pedagógusképző intézmények által fenntartott – és az adott alkalmazási területeknek megfelelő típusú – gyakorlóiskolákban eltöltött gyakorlat, hiszen ez szintén lehetőséget ad a pedagógusjelöltek és a képző intézmények iskolákkal való kapcsolatainak erősítésére, így az álláslehetőségek megismerésére vagy esetenként közvetítésére is.

A pályakezdő (gyakornok) pedagógusok foglalkoztatását elsősorban a köznevelésről szóló törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, valamint a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet határozza meg. A pedagógus gyakornokként való foglalkoztatására az első 2 évben határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel kerülhet sor. A gyakornok beilleszkedését a gyakornoki idő alatt, vagyis legalább 2 évig az igazgató által megbízott és az adott óvodában, iskolában már régebb óta dolgozó tapasztalt pedagógus, ún. mentor segíti, felügyeli (ennek részletes bemutatását lásd lentebb, a támogatásokról szóló résznél). A 2 éves gyakornoki időbe az osztatlan tanárképzés  utolsó 2 félévében előírt szakmai gyakorlat idejét is beszámítják, így az osztatlan tanárképzésben végzett pályakezdő pedagógus már 1 éves gyakornoki időt követően tehet minősítő vizsgát. (Sikertelen minősítő vizsga esetén a gyakornok gyakornoki ideje két évvel meghosszabbodik, majd újabb minősítő vizsgát kell tennie.)

A felsőoktatási tanulmányokat és a diplomaszerzés utáni irányított elhelyezkedést támogatja a tanár szakos hallgatóknak (9.1) az oktatásért felelős miniszter által hirdetett Klebelsberg Képzési Ösztöndíj [52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról].

A pedagógus foglalkoztatásakor (köznevelési jogviszony létesítésekor) – az alábbi eseteket kivéve – 3 hónap próbaidőt kell kikötni, ami nem hosszabbítható meg.

Nem köthető ki próbaidő annak, akinek az oklevélszerzését követő 1 éven belüli alkalmazására abban az iskolában kerül sor, amelyben pedagógusjelöltként a gyakorlatát (9.1) teljesítette, vagy határozatlan idejű kinevezésére ott kerül sor, ahol már határozott időre foglalkoztatták (9.2). Annak sem köthető ki próbaidő, aki áthelyezéssel került a munkáltatóhoz, vagy a határozott idejű kinevezése nem haladja meg a 6 hónapot.

A foglalkoztatás módja

Állami iskolában a tankerületi központ vezetője, nem állami iskolák esetében az iskolaigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat a pedagógusok fölött (10.1).

A pedagógusoknál a határozatlan idejű foglalkoztatás a jellemző. A határozott idejű kinevezést a törvény az állami, önkormányzati fenntartású iskolákban csak szűk körben (pl. adott időre való helyettesítés) engedi meg, és időtartama nem haladhatja meg a 3 évet. 

Állami, önkormányzati fenntartású iskolákban tanító pedagógus a tanított óraszámtól függően részmunkaidőben is alkalmazható, vagy óraadói szerződés köthető vele. A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai a teljes munkaidőben dolgozó pedagógusokéhoz hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak. Ennek megfelelően a részmunkaidős pedagógus jövedelmét is a munkaidő arányában állapítják meg.

Óraadói státuszt általában megbízási szerződéssel 1 évre vagy rövidebb időre létesítenek jellemzően munkaerő-tervezési és előre nem látott okok miatt. Ilyen foglalkoztatotti pozíció esetén az érintett pedagógusnak nincs kinevezése, nem jár fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb., azaz a köznevelési foglalkoztatotti státuszban dolgozókhoz képest eltérő helyzetben van, viszont az így megszerzett szakmai gyakorlat ideje is beleszámít a pedagógus-előmeneteli rendszerben való előrelépéshez szükséges gyakorlati időbe. Az óraadó tanár csak a szerződésében foglaltak szerinti tanórákat köteles megtartani, és az azokhoz kapcsolódó értékelési és pedagógiai feladatokat kell elvégeznie, egyéb iskolai feladatot nem kell vállalnia. 

Ha a pedagógust nem állami fenntartású iskolában (2.4) foglalkoztatják, akkor munkaszerződés alapján teljes vagy részmunkaidőben lehet foglalkoztatni. Ebben az esetben munkaszerződés rögzíti a munkakört, a munkabért és a munkavégzés helyét. Ugyanakkor a pedagógus munkajogi szempontból így kevésbé védett, mint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. Míg állami iskolában határozott időre csak helyettesítésre vagy konkrét feladatra foglalkoztatható a pedagógus, egyházi és magánmunkáltató esetén egyéb célból is létesíthető határozott időre köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. Ebben az esetben nem érheti hátrány a pedagógust a foglalkoztatással összefüggő bér és egyéb juttatások tekintetében sem. A határozott idejű foglalkoztatásban a Púétv. 40. § (4) bekezdése korlátozást tartalmaz: a határozott idejű foglalkoztatás tartalma nem haladhatja meg a 3 évet, de ha a munkáltató és a munkavállaló kollektív szerződést kötött, lehet ennél rövidebb idejű is.

A pedagógus intézményen belüli helyettesítésére szolgáló gyakorlat

A pedagógusok iskolán belüli helyettesítését a Púétv. 82. §-a szabályozza. Az órarend kialakításakor az igazgató – vagy az, aki ezt a feladatot végzi – gondoskodik arról, hogy minden tanórához megfelelő helyettesítési lehetőséget biztosítson. Lehetőség szerint szakszerű helyettesítést (a hiányzó pedagógussal azonos szakot tanító helyettessel ellátott órát), s ha ez nem lehetséges, nem szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A helyettesítés lehet eseti vagy tartós. 

Eseti helyettesítés elrendelésére akkor kerül sor, ha a pedagógus pótlására váratlan esemény miatt (pl. baleset, betegség stb.) kerül sor, és csak rövid ideig szükséges. Eseti helyettesítés egy tanévben többször is elrendelhető, azonban összes óraszáma a tanévben nem haladhatja meg a 60 órát. Indokolt esetben a munkáltató a pedagógus munkakörére irányadó kötelező óraszámának (a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) legfeljebb 110%-áig eseti helyettesítést rendelhet el.

Tartós helyettesítés szükséges, ha adott munkakör nincs betöltve – ekkor a helyettesítés a pályázati vagy álláshirdetési eljárás idejére szól –, továbbá ha az eseti helyettesítés időtartama a két hetet meghaladja. A kötelező óraszámon felül további tanórai és egyéb foglalkozás megtartására irányuló tartós helyettesítésre a pedagógus és a munkáltató írásbeli megállapodásával legfeljebb az adott tanév végéig kerülhet sor (2023. évi LII. tv. 82. §).

A pedagógusokat, tanárokat támogató intézkedések

A pályakezdő vagy újonnan felvett pedagógusok támogatására szolgál a pedagógus-előmeneteli rendszer első fokozata, a gyakornoki fokozat és az ahhoz kapcsolódó kötelező mentorálás. A mentorálás lényege a gyakornok felkészítése a pedagóguspálya feladataira. A pályakezdő pedagógus a mentorálása alatt végzett munkája során egy nála tapasztaltabb és az iskolaigazgató által erre kijelölt pedagógus segítségére, támogatására számíthat. Ezzel a mentor munkája is még tudatosabbá, még magasabb színvonalúvá válik. A kezdő tanár és mentora kapcsolatának lényege nemcsak a támogatásban rejlik, hanem a kezdő tanár munkája minőségének maximalizálására is törekszik. Összességében segíti az iskola mint szervezet tanulóközpontúbbá válását, a jó gyakorlatmegosztását, az oktatás színvonalának emelését.

A mentor segíti a gyakornokot a beilleszkedésben, az iskola pedagógiai programjának szakszerű alkalmazásában, a tanítási órák megtervezésében, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott taneszközöknek a célszerű megválasztásában és a gyakornoki minősítő vizsgára való felkészülésben.

A mentor negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, konzultációs lehetőséget biztosít számára. Legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését. A gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól, és az értékelést átadja az iskolaigazgatónak és a gyakornoknak. A sikeres minősítő vizsgát követően a gyakornok a következő év január 1-től Pedagógus I. fokozatba lép.

A pedagógus-életpályán való előrehaladáshoz minden pedagógus előtt nyitva áll a lehetőség, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat vegyen igénybe. Ezeket megyei, regionális szinten az Oktatási Hivatal pedagógiai oktatási központjai mint pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezeti egységek szervezik meg, és többek között továbbképzést, szaktanácsadást, tanügyi támogatást nyújtanak. Abban az esetben, ha egy pedagógus nehéz szakmai, pedagógiai, emberi stb. helyzettel szembesül, a kollégák és az iskolaigazgató informális segítségére számíthat, vagy felkeresheti az iskolában foglalkoztatott pszichológust.

A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik (10.2), akik pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában állnak, vagy egyéb köznevelési intézmény alkalmazottai. A szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A szaktanácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel, pedagógus szakvizsgával, valamint tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Oktatási Hivatal a szaktanácsadókról névjegyzéket vezet.

Pedagógusbérek

A pedagógusok bérezése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben meghatározott fokozatokhoz (bővebben lásd lentebb az előmenetel, előléptetés résznél) igazodik. Az egyes fokozatokhoz tartozó garantált illetményt kormányrendelet tartalmazza. A munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét. Ez a teljesítményértékelés befolyásolja a pedagógus illetményét az adott illetménysávon belül. 

A jogszabályi feltételek [Púétvvhr. 88/A § (2) bek.] fennállása esetén a munkáltató háromévente köteles a pedagógust eggyel magasabb fizetési kategóriába sorolni, és illetményét legalább 2,5%-kal emelni.

2024-től a kormányzat több szakaszban jelentős bérfejlesztést indított azzal a céllal, hogy a pedagógusok átlagkeresete három év alatt elérje a diplomás átlagkereset 80%-át, és aztán ezt a szintet tartósan meg is őrizze.

A tartós helyettesítésért egy óra időtartamra a gyakornoki havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár a pedagógusnak.

A bérezés a pedagógus heti 40 órás feladatellátáshoz kapcsolódik. Ez magában foglalja a kötelező tanórákat, a nem kötelező tanórákat, a tanulók, gyermekek felügyeletét és az iskolában végzett adminisztrációs és egyéb feladatokat.

Amikor egy pedagógus belép a köznevelési rendszerbe, a munkáltatónak kötelező a bérezését, a besorolását elvégezni és azt a kinevezésében feltüntetni. A besorolás alapja a végzettség és a szakképzettség, illetve a pályán eltöltött szolgálati idő és a minősítő eljárás alapján elért pedagógusfokozat. Ha egy pedagógusnak több – esetleg nem is pedagógusi – végzettsége és szakképzettsége van, csak azt veszik figyelembe közülük, amelyik a munkakör betöltéséhez szükséges.

A pedagógusokat érintő egyéb juttatások

Ha a pedagógus a matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak valamelyikét tanítja, fizetése 7%-kal emelkedik.

Ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez szükséges végzettséget, szakképzettséget mesterképzés keretében szerezte, akkor illetményét 2%-kal magasabb összegben kell meghatározni.

Ha a pedagógus olyan településen dolgozik, amely rajta van a felzárkózó és kedvezményezett települések jogszabályban meghatározott listáján, vagy olyan iskolában, ahol a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri az iskolában a 10%-ot, és ennek kapcsán az iskola képességkibontakoztató, integrációs felkészítő vagy óvodai fejlesztő programot valósít meg, a pedagógus esélyteremtési illetményrészre jogosult, amelynek összege a pedagógus illetményének 20%-a.

A vezetői feladatok, valamint egyéb köznevelési feladatok ellátásáért az illetményalap meghatározott százalékához kötött, kormányrendeletben meghatározott megbízási díj jár. Ilyen feladatok az osztályfőnöki, csoportvezetői, tanszakvezetői, munkaközösség-vezetői, tagozatvezetői feladatok. Az illetmény alapja mindig a gyakornoki fokozathoz tartozó garantált illetményösszeg.

A nemzetiségi iskolában dolgozó pedagógus nemzetiségi pótlékra jogosult. A pótlék mértéke attól függ, hogy munkaideje alatt milyen arányban végez nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató tevékenységet.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak gyógypedagógiai pótlékra jogosultak.

A köznevelési iskolákban biztosított a cukorbeteg gyermekek, tanulók vércukorszintmérése, valamint szükség esetén az inzulin beadása. Az ilyen képzettséggel rendelkező, e feladatot ellátó pedagógus diabéteszpótlékra jogosult.

A pedagógus számára rendkívüli, célhoz kötött, írásban megállapított feladat teljesítéséért céljuttatás adható.

A pedagógus tartósan magas színvonalú munkájáért vagy egy adott feladat kiváló teljesítéséért – a munkáltató mérlegelési jogkörében – jutalmat adhat.

Munkaidő és szabadság

Tanítási és munkaidő

A pedagógus munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A gyakorlatban a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban heti 40 óra számít teljes idejű foglalkoztatásnak, melyből – tanárok esetében – 32 óra a kötött munkaidő, amelyet az iskolában kell tölteni iskolai feladatokkal. 

• A kötött munkaidőből 22–26 óra a neveléssel-oktatással, vagyis a tanulókkal való közvetlen tanítási órákon való részvétellel lekötött munkaidő. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt a pedagógus a gyermekekkel, a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetve tanórai nevelésre, oktatásra köteles fordítani.

• A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részébe tartozik többek között:

  • A tanulók felügyelete a tanórák közötti szünetekben. A felügyelet széles körű, ugyanis a tanulónak az épületbe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig terjed, ideértve az iskola pedagógiai programjában szereplő kötelező programok, foglalkozások időtartamát is. 

  • A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő fennmaradó részében a tanár felkészül a következő tanítási napra, túlóraként helyettesítést láthat el, illetve a diákok igénye szerint szervezett, nem kötelező órát tart (szakkör, felzárkóztató óra stb.), vagy adminisztrációval foglalkozik.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka, akinek legalább 20 év pedagógus munkakörben vagy óvodai dajkaként szerzett szakmai gyakorlata van, választása szerint csökkentett – de legalább a teljes munkaidő 25%-át elérő csökkentett munkaidőben dolgozhat. Havi illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének 50%-ával csökken.

A pedagógusminősítést és pedagógiai-szakmai ellenőrzést vagy szaktanácsadói feladatot végző mesterpedagógust hetenként egy munkanapra a munkahelyén való munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében. Ezzel összefüggésben a heti neveléssel-oktatással lekötött óraszáma is csökken. E csökkenés mértéke munkakörönként differenciálódik. Ha a pedagógus nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon-vezető, javítóintézeti otthonvezető, a munkaidő-kedvezmény 8 óra, ha osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó munkaidő 80%-a, vezetőpedagógus esetén heti 12 óra, vezető óvodapedagógus esetén heti 24 óra.

Ha a pedagógusminősítést és pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző vagy a szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus iskolában vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkezik, szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába – legfeljebb 5 minősítő vizsgához, minősítő eljáráshoz kapcsolódó alkalom erejéig – be kell számítani azt is, amikor a minősítő eljárás során a bizottságnak az iskolaigazgató vagy az igazgató által megbízott tagjaként jár el.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak. Az óraadó tanár – amennyiben a szerződése egyéb feladatok elvégzésére nem terjed ki – csak a tanórákat köteles megtartani, egyéb feladatot nem kell vállalnia.

Szabadság meghatározása és kiadása

A pedagógus munkakört betöltő köznevelési foglalkoztatottak teljes évi szabadsága (alapszabadság) 50 munkanap. Ebből 15 munkanapot a munkáltató munkavégzésre igénybe vehet, de csak a következő esetekben: továbbképzésre, foglalkoztatást elősegítő képzésre, az iskola működési körébe tartozó oktató-nevelő munkára, illetve ha a pedagógus szabadságát szorgalmi időben adják ki. A szabadságot elsősorban a nyári szünetben – július 1. és augusztus 31. között – kell kiadni.

A szabadságon kívül a köznevelési foglalkoztatottak számára egyéb munkaidő-kedvezmények is adhatók. Ezekről a munkáltató dönt. Így maximum 1 évre szóló fizetés nélküli szabadságot, ún. alkotói szabadságot engedélyezhet a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusnak (10 évenként). Az alkotói szabadság engedélyezéséhez a pedagógusnak szakmai munkatervet kell készítenie.

Előléptetés, előmenetel

A pedagógus-előmeneteli rendszert a Púétv. határozza meg, és garantálja a pedagógus-életpályán való előrehaladást. Az előmeneteli rendszernek 5 fokozata van:

1. Gyakornok

2. Pedagógus I.

3. Pedagógus II.

4. Mesterpedagógus

5. Kutatótanár

A Pedagógus I. fokozat elérése valamennyi pedagógus számára kötelező.

A 2 év gyakornoki idő – osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetén 1 év – letöltése után minősítő vizsga letétele szükséges. A vizsga 2 részből áll. Egyrészt fel kell töltenie a 2 év tevékenységét bemutató pedagógusportfóliót az Oktatási Hivatal által működtetett online informatikai rendszerbe, és az Oktatási Hivatal által szervezett minősítő vizsga alkalmával személyes prezentációban meg is kell védenie 2 külső szakértő, valamint az iskolaigazgató – vagy delegáltja – előtt. Másrészt 2 órát vagy foglalkozást kell bemutatnia szintén 2 külső, az Oktatási Hivatal által delegált szakértő és az iskolaigazgató előtt. A minősítés eredményeként „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható. 

Sikeres vizsgát követően a pedagógus a következő év január 1-től Pedagógus I. fokozatba kerül. Sikertelen minősítő vizsga esetén a gyakornok gyakornoki ideje 2 évvel meghosszabbodik, majd újabb minősítő vizsgát kell tennie. Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kap, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya, munkaviszonya a köznevelési törvény erejénél fogva az iskolában is megszűnik (9.2). Amennyiben a gyakornok új jogviszonyt létesít, újabb 2 év szakmai gyakorlat megszerzése után ismét minősítő eljáráson vesz részt. Ha ez is sikertelen, jogviszonya az új iskolában is megszűnik.

A Pedagógus I. fokozatba kerülést követően a Pedagógus II. fokozat eléréséhez még további legalább 1 év szakmai gyakorlat szükséges.

A Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás szintén 2 részből áll. A jelentkezőnek egyrészt a minősítést megelőző 2 év tevékenységét bemutató portfóliót kell összeállítania, és személyes prezentációban meg is kell védenie 2 külső szakértő, valamint az iskolaigazgató előtt. Másrészt 2 órát vagy foglalkozást kell bemutatnia szintén 2 külső, az Oktatási Hivatal által delegált szakértő és az iskolaigazgató előtt.

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez alapesetben Pedagógus II. fokozatban eltöltött 5 év szakmai gyakorlat és pedagógus-szakvizsga szükséges. Ha a mesterpedagógus fokozat megszerzésének célja a szakértői részvétel az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában, illetve szaktanácsadói, szakmai-szolgáltatási feladatok ellátása, akkor a pályázati eljárásba való bekerüléshez a jelentkezés határidejéig legalább 14 év szakmai gyakorlat szükséges. 

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a felkészülési terv elkészítése, a mesterpedagógusi pályázat elkészítése, bemutatása és megvédése. Sikertelen mesterpedagógus fokozatot célzó eljárás esetén a pedagógus a korábbi besorolási fokozatában marad. A mesterfokozatot célzó pályázati eljárás megismétlésére a sikertelen eljárás befejezésétől számított 2 év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. Bizonyos mesterprogramot megvalósító mesterpedagógusoknak a fokozat megtartása érdekében a programmegvalósítás 5. évében megújítási eljárásban kell részt venniük.

A Kutatótanár fokozat eléréséhez 14 év szakmai gyakorlat, valamint doktori fokozat kell.

A kutatótanárok száma országos kvótához kötött, nem lehet több az országos pedagógusállomány 1%-ánál.

A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a kutatótanári pályázat elkészítése, benyújtása és megvédése.

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerző pedagógusnak – ha nem vesz részt az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként, vagy nem végez pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot szaktanácsadóként – pályázatát 5 évente meg kell újítania ahhoz, hogy fokozatát megtarthassa.

A pedagógusértékelési eszközöket – így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt megfigyelési, értékelési szempontokat, a pedagóguskompetenciákat – kormányrendelet határozza meg. [401/2023. (VIII. 30.) Korm. rend. 3/a–h melléklet]. Eszerint az értékelendő pedagóguskompetenciák:

• szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás;

• pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók;

• a tanulás támogatása;

• a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt való sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;

• a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység;

• a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése;

• a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja;

• kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás;

• elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

Áthelyezés

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozók esetében van jogi lehetőség áthelyezésre. Fontos, hogy az állami fenntartású iskolákban dolgozók e módon csak az állami szektoron belül helyezhetők át, azaz nem kerülhetnek át a nem állami fenntartású iskolába.

Az áthelyezés háromoldalú megállapodáson alapul, vagyis a két (a volt és a leendő) munkáltatónak egymással, valamint a köznevelési foglalkoztatottal is kölcsönösen meg kell állapodnia az áthelyezéshez kapcsolódó kérdésekben. 

Áthelyezésre jellemző módon akkor kerül sor, ha az új munkáltató ragaszkodik az alkalmazni kívánt pedagógushoz, és bizalma jeléül áthelyezési kérelemmel fordul a pedagógus munkáltatójához. Ezzel ugyanis azt is vállalja, hogy egy esetleges felmentés esetén ő fizeti ki a végkielégítést.

A pedagógus azonban más módon is munkahelyet változtathat. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint a pedagógus megszüntetheti jogviszonyát közös megegyezéssel, lemondással és azonnali hatályú lemondással. A gyakorlatban a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetése a jellemző.

A munkahelyet változtató pedagógus alapesetben továbbviszi a pedagógus-életpályán elért fokozatát, kategóriáját, azaz nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint a váltás előtt, ha ismét pedagógus munkakörben helyezkedik el.

Ha a pedagógus olyan munkakörben helyezkedik el, ahol alacsonyabb végzettségi szint is elegendő, akkor annak megfelelően kerül besorolásra. Amennyiben az oktatásban marad, de megváltozik a munkaköre, azaz a továbbiakban nem pedagógus munkakört tölt be, már nem garantált, hogy fizetése változatlan marad.

A foglalkoztatási jogviszony megszűnése

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény meghatározza, hogy milyen esetben szűnik meg vagy szüntethető meg a pedagógus jogviszonya. A jogviszony automatikus megszűnésének alapesetei az alábbiak: ha a határozott idő lejár, illetve ha a pedagógus meghal, vagy az iskola jogutód nélkül megszűnik. A Púétv. 46. §-a egyéb eseteket is felsorol. 

A munkáltató is megszüntetheti az alkalmazást. Erre a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban felmentéssel, rendkívüli felmentéssel, próbaidő alatti azonnali hatályú, illetve fegyelmi büntetéssel történő elbocsátással kerülhet sor.

A felmentésnek okszerűnek kell lennie (pl. szakmai alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés, egészségügyi szempontból való alkalmatlanság, nyugállományba vonulás, átszervezés miatt megszűnő jogviszony). Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a felmentés meghatározott ideig tilos, így például gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, terhesség (gyermekvárás) alatt, szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság. A felmentési idő 2–8 hónap lehet. Ennek meghatározása a pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban eltöltött idejétől függ.

Felmentés esetén a pedagógus meghatározott összegű juttatásra jogosult. A végkielégítés mértéke 1–8 havi átlagfizetés között mozog, a szolgálati időtől függően.

A munkaszerződés alapján dolgozók esetében a fentiekhez hasonló a helyzet: a vezető rendes felmondással, rendkívüli felmondással vagy – próbaidő alatt – azonnali hatállyal küldheti el a pedagógust. A felmondást indokolni kell, és az csak a pedagógus képességeivel, a munkavégzésben mutatott magatartásával, illetve a munkáltató működésével függhet össze. A munkavállalónak lehetőséget kell adnia a védekezésre. A jogszabály itt is tartalmaz felmondási tilalmakat és korlátokat, melyeket be kell tartani. A felmondási idő 1 hónaptól 1 évig terjedhet, és ugyancsak az alkalmazásban eltöltött időtől függ. Felmondás esetén szintén jár juttatás (végkielégítés), ennek mértéke a munkaviszonyban eltöltött időtől függ.

Nyugdíj és nyugellátás

Magyarországon nem szabályozzák külön jogszabályok a pedagógusok nyugdíjazását, tehát az általános társadalombiztosítási előírások, illetve – állami alkalmazottként – a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény az irányadó. Az általános előírások szerint teljes összegű öregségi nyugdíjat az kaphat, aki a 65. évét betöltötte, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. A jogszabály nem tesz különbséget nők és férfiak között.

A nők esetében arra is van lehetőség, hogy a megszabott korhatárnál előbb nyugdíjba mehessenek. Ennek feltétele 40 év foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő.

A fentieken túl nyugdíjasnak számít az a pedagógus is, aki más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.