2025

A felsőoktatási stratégia cselekvési tervének megújítása

A kormány elfogadta (1388/2024. (XII. 11.) Korm. határozat) a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia 2025-2026 évekre szóló cselekvési tervét, amely 22 célkitűzés mentén, 57 beavatkozást és hozzájuk kapcsolt indikátorokat tartalmaz. A dokumentum több új célindikátort határoz meg, így például 2026 végére 

• a hallgatói lemorzsolódás a 2023-as 17,76%-os értékről 17%-ra csökken,
• a szociálisan, gazdaságilag és területileg hátrányos helyzetű, esélyegyenlőségi csoportokba tartozó, fogyatékkal élő és roma származású hallgatók felsőoktatásban való részvétele 0,7 százalékponttal nő (2023: 13,91%)
• a társadalmilag-gazdaságilag hátrányos helyzetűek aránya a felvettek között legalább 7,6 %.

Továbbá 

• a felsőoktatási képzések digitális transzformációjának támogatásaként 1800 darab digitális képzési tartalom fejlesztése történik meg 2026.04.30-ig,
• a felsőoktatási munkatársi (oktatói, kutatói, adminisztratív) mobilitások támogatása érdekében pedig évente legalább 2800 munkatárs vesz részt mobilitásban, közülük legalább 6,5 % inklúziós célú mobilitásban vesz részt.

A dokumentum számos további intézkedést és célindikátort tartalmaz a felsőoktatás minőségi fejlesztése érdekében.

A gyermeket vállaló egyetemisták támogatása

A kormány 30 éves korukig állami ösztöndíjjal támogatja a gyermeket vállaló, házas egyetemi hallgatókat. Az ennek érdekében módosított felsőoktatási törvény azt is előírja, hogy ha a hallgató korábban önköltséges képzési formára nyert felvételt, beiratkozását követően magyar állami ösztöndíjas képzési formára kell átsorolni. A felsőoktatási törvény előírja továbbá, hogy a felsőoktatási intézmény szabályzatában tegye lehetővé a 14. életévét be nem töltött gyermeket nevelő hallgató részére, hogy gyermeke gondozása céljából az előadásoktól és a szemináriumoktól távol maradjon. A távollét nem vezethet az adott szak alapvető tanulmányi követelményei alóli mentesítéshez. A gyermekes doktoranduszok számára lehetővé válik, hogy a doktori értekezésük benyújtására rendelkezésre álló határidőt a szülésre tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben a doktori szabályzatban meghatározottak szerint három tanévvel meghosszabbítsák, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása nyomán szülőként jogosulttá válnak a gyermekek otthongondozási díjára is.

A mesterséges intelligencia szerepének felülvizsgálata a felsőoktatásban

A felsőoktatási törvény módosítása nyomán az intézményeknek 2025. szeptember 1-jéig felül kell vizsgálniuk intézményi szabályzataikat, különösen a tanulmányi és vizsgaszabályzatukat abból a célból, hogy a mesterséges intelligencia használatát megfelelő módon szabályozzák. Továbbá felül kell vizsgálniuk tanterveiket is annak érdekében, hogy az adott képzés céljainak megfelelő módon a mesterséges intelligencia megismertetése a képzési program részévé váljon.

A Diákváros kollégiumfejlesztési program újraindítása

A kormány kezdeményezésére az Országgyűlés 2024 decemberében módosította a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról szóló törvényt átnevezve azt Tudás-Tér Alapítvánnyá, és kiegészítve feladatát a felsőoktatás nemzetköziesítésének fejlesztésével. Az alapítvány közfeladata továbbá a Diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése. Ennek megvalósítása érdekében a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló egyes ingatlanok 2025. január 1. napjával az állam tulajdonába kerültek, majd ezt követően, vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

Külföldön felvett tanulmányi hitel hazai diákhitelre átváltásának lehetősége

A kormány a hallgatói hitelekről szóló rendelet módosításával 2025 januárjától kezdődően lehetővé tette, hogy a külföldön tanuló és ott diplomát szerző 45 év alatti fiatalok hazaköltözésük esetén bizonyos feltételekkel a külföldi diákhitelt átváltsák hazai diákhitellé. Az igénylőknek vállalniuk kell, hogy a hitelkiváltás teljesülését követő 7 éven belül legalább 5 évig hallgatói jogviszonyt, munkaviszonyt tartanak fenn Magyarországon. Az 5 éves időtartamon belül a hallgatói jogviszony legfeljebb 2 évet tehet ki.

A Pannónia Ösztöndíjprogram kiterjesztése

A kormány a Pannónia Ösztöndíjprogramot kiterjesztette azokra a köznevelési és szakképző intézményekre is, amelyek az uniós Erasmus+ és Horizon-programokból kizárt felsőoktatási intézmények fenntartásában működnek. Így 2025 januárjától további 31 köznevelési és szakképző intézmény több mint 20 ezer diákja és 2500 munkatársa számára újra lehetővé válik a korábban az Erasmus-program által biztosított nemzetközi mobilitásban való részvétel.

2024

A kisgyermeknevelő képzésekben részt vevő hallgatók támogatása

Ösztöndíj-támogatási programot indított a kormány a kisgyermeknevelő felsőoktatási alapképzésekben (valamint kisgyermekgondozó, -nevelő technikumi képzésben) résztvevők számára. Az ösztöndíj célja, hogy a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekben szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre, így az ösztöndíjban részesülő hallgatóknak (illetve tanulóknak) vállalniuk kell, hogy a tanulmányaik befejezését követően bölcsődei ellátásban helyezkednek el. A 2024. decemberétől elérhető, maximum 20 hónapra szóló, vissza nem térítendő ösztöndíj összege havi nettó 125.000 forint (technikumi képzésben 59.000 forint). A támogatás európai uniós forrásból valósul meg.

A pedagógusképzés megerősítése

Az előző évi változtatások nyomán ebben az évben 25%-kal tovább növekedett az első pedagógusképzésre (ITE) jelentkezők aránya, amivel az elmúlt két év során megduplázódott az e területre jelentkezők száma.

Doktori képzések további megerősítése

Bővültek, átalakultak az ösztöndíjak: az Új Nemzeti Kiválósági Program 2024-től új néven, Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programként (EKÖP) folytatódik (alprogramjaként működtetve a Kooperatív Doktori Programot /KDP/). Az új név új elemeket is hordoz: az ösztöndíjpályázatokat a felsőoktatási intézmények hirdetik meg minimum peremfeltételek, bírálati szempontok és kötelező vállalások betartásával; az intézmények közötti forrásallokációs szempontok között új szempontként jelenik meg az iparjogvédelmi aktivitás, a publikációs teljesítmény és a duális hallgatók aránya; a vonatkozó jogszabály rögzíti a keretösszeg minimumát: évi 10 Mrd Ft (50%-a EKÖP, 50% KDP), ami emelkedésnek számít a korábbi évekhez képest. Az EKÖP ösztöndíj összege havonta legalább 125 000 forint, legfeljebb 250 000 forint.

Új kutatástámogatási program

A magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő programot indított a kormány HU-rizont néven. A programból a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány, cserébe viszont a kutatási célokat a magyar egyetemek definiálják majd. A program finanszírozására 2024-ben 8 milliárd forint áll rendelkezésre. 

A HU-rizont program mellett 6 milliárd forintot különített el a kormány annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat.

2023

A felsőoktatási stratégia aktualizálása

A Kormány áttekintette és kiegészítette a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégiát” és elfogadta a kapcsolódó 2021–2024 évekre vonatkozó cselekvési tervet. 1499/2023. (XI. 16.) számú határozatával a Kormány: 

• módosította a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” dokumentumot, amely „Nyomon követés és értékelés” fejezettel és a társadalmilag-gazdaságilag hátrányos helyzetű hallgatókra vonatkozó teljesítménymutatókkal egészült ki;

• elfogadta a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” 2021–2024 évekre vonatkozó cselekvési tervét;

• továbbá egyetértett a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” 2016–2020 évekre vonatkozó cselekvési tervéről szóló részletes jelentéssel.

A dokumentumok itt érhetőek el:
Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016
Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016 2021-2024. évekre szóló cselekvési terve
Részletes jelentés a „Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016” stratégia 2017-2020. évekre szóló cselekvési tervének megvalósulása

Pedagógusképzés megújítása

A felsőoktatási óvodapedagógus képzés kompetenciáinak megőrzése és kiszélesítése érdekében jogszabálymódosítással lehetőséget teremtett a minisztérium arra, hogy az óvodapedagógusok kétéves képzéssel tanítói diplomát szerezzenek.

A tanárképzés területén tovább szélesedett a a  lehetőség, hogy mester ciklusban rövidebb idejű képzésekkel kaphassanak tanári diplomát (2-4 félév) a megfelelő előképzettséggel jelentkezők. Lehetővé vált, hogy a törvény szabta támogatási kereten felül, annak elhasználásán túl a 2-4 féléves tanári mesterképzésekre jelentkezők állami ösztöndíjjal támogatott képzésben kezdhessék meg és folytathassák tanulmányaikat. 

Mindemellett a 8/2013. évi EMMI rendelet módosítása révén lehetővé vált a már meglévő, vagy folyamatban lévő egyetemi tanulmányok mellett – a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően - akár a teljes szakmai tudás birtokában 2 féléves módszertani ismeretekkel, vagy szakmai és módszertani ismeretek kombinációjával 3 félév során a tanári diploma megszerzése. Mindez úgy, hogy a képzéseket minden esetben az állam finanszírozza. Ezekre a levelezős és nappali tagozatos képzésekre a hallgatók már a 2023. augusztusi pótfelvételi eljárásban is jelentkezhettek. A pedagógusképzésre jelentkezők száma 2023-ban az előző évhez viszonyítva 75%-kal emelkedett.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjprogramban részt vevő intézményfenntartók köre tovább bővült, így már állami felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláiban is eleget tehetnek ösztöndíjas kötelezettségeiknek a programban résztvevő pedagógushallgatók.

A kormány lehetővé teszi az egyetemek és főiskolák számára, hogy tanárképző központokat hozzanak létre, amelyek képzési tartalmáért felelős testületében a tagok fele gyakorló pedagógus.

A felsőoktatás és szakképzés kapcsolatának erősítése

A kormány a felsőoktatási törvény módosításával  lehetővé tette, hogy a technikumi képzésben résztvevő tehetséges hallgatók az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesíthetnek felsőoktatási intézményekkel. Ezáltal a szakmaszerzés mellett a továbbtanulás lehetősége is biztosított a végzősök számára. (2023. évi LXXXV. törvény az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról)

A pályamódosítás lehetőségének könnyítése

A felsőoktatási törvény módosításával a kormányzat kibővíti a tanulmányok közbeni pályakorrekció (átjelentkezés) lehetőségét, amelyre eddig csak az azonos képzési területhez tartozó szakok között volt lehetőség. Az intézkedés nyomán a rokon képzési területek szakjai esetében is lehetségessé válik a pályamódosítás, amely így elősegíti a hallgatók rugalmas karrierválasztását. (2023. évi LXXXV. törvény az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról)

Doktori képzések megerősítése

Bővülnek az ösztöndíjak: az Új Nemzeti Kiválósági Program három és félmilliárdos keretében a kiváló doktoranduszok havi száz-kétszázezer forintban részesülhetnek. Emellett az egyetemek bővülő forrásaival kiegészíthetik az ösztöndíjakat a modellváltott, az egyházi és állami fenntartású intézményekben.

A kormány ösztönzi az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítését, ennek érdekében többek között módosította a doktori képzésről szóló kormányrendeletet úgy, hogy a doktori képzés követelményei és a doktori fokozat megszerzésének feltételei között vegyék figyelembe a doktorandusz tudományos kutatói tevékenységének társadalmi-gazdasági hasznosulását, így különösen annak innovációs jellegét is. (11/A.§. 246/2023. Korm.Rend.) A Kormány közel 5,1 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre a Kooperatív Doktori Program keretében; ha a vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez és kutatásának eredményei társadalmi és gazdasági hasznosulással bírnak, az négyszázezer forintos ösztöndíjat jelenthet a számára.

A vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudás alapú gazdaság megerősítése érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénybe is bekerült a kooperatív doktori képzés fogalma. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatók az adott piaci, ipari szereplők számára, ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességi pozícióit.

Ha a vállalatnál dolgozó fiatal doktori képzésre is jár, szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezményt kap; havi hatvanezer forint kedvezményt tud igénybe venni a vállalat a doktori hallgatója után. Ha a gazdasági szereplőnél dolgozó hallgató részt vesz önköltséges doktori képzésben, az állam az önköltség felét átvállalja, és ösztönzik a vállalatokat arra, hogy a másik felét vállalják át.

A kormány a doktori programok létszámának növelés érdekében nyitottá tette a létszámkereteket, elsődlegesen a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatikai, agrár-, orvosi, egészségtudományi területen.

Doktori iskolát megállapodásuk alapján több felsőoktatási intézmény is létrehozhat, amely közös doktori iskolaként működhet.

A kormány intézkedése nyomán a doktori képzésben töltött idő is beszámít a nyugdíjba; az állam a nyugdíjjárulék felét átvállalja, az egyetemeket pedig arra biztatják, hogy a másik felét vállalják fel. A legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után doktori képzésben folytathatják tanulmányaikat.

A kormány összesen több mint négymilliárd forint értékben nyújtott pályázati alapú támogatást 17 hazai egyetem 150 pályázója számára a Kooperatív Doktori Program keretében. A nyertes pályázók 24-43 hónapon keresztül havi nettó 400 ezer forintos ösztöndíjat kapnak, hogy vállalati együttműködésben, valamelyik hazai egyetem doktori iskolájának intézményes keretei között dolgozzák fel kutatási témájukat. A támogatást közel 90 százalékban az MTMI+ (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi és művészeti) területeken tanulók nyerték. A doktori képzésben részt vevő hallgatók így a piaci igényekre épülő tudományos karrierépítésben kapnak támogatást, és egyúttal az őket foglalkoztató vállalat kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét is segítik. ösztönözve Magyarország innovációs versenyképességét.

Felsőoktatási ösztöndíjak

Magyarországon 10-ből 8 hallgató állami ösztöndíjas, amely fejenként évi 6 millió Ft támogatást jelent átlagosan.

A 2022/2023. tanévben a magyar állami költségvetésből biztosított központi ösztöndíjprogramok és a felsőoktatási intézmények saját és egyéb forrásaiból biztosított ösztöndíjprogramok száma: 431 ösztöndíjprogram, amelyek működtetésével, hozzávetőleg ~100,6 Mrd Ft összegben, mintegy 280 ezer magyar és külföldi felsőoktatási hallgató részére biztosítottunk Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeiben – kiválósági, szociális, kutatási, mobilitási – ösztöndíjat.

Új nemzetköziesítési program 

10 milliárd forintos kerettel új csereprogramot hozott létre a kormány Pannónia Program néven, amely mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít lehetőségeket európai, és Európán kívüli, akár ázsiai, észak-amerikai egyetemeken tanulmányokat, kutatásokat folytatni, az egyetemek által kötött nemzetközi megállapodások alapján. Mindemellett több mint 200 diák részére biztosít majd pályázat útján kiválósági ösztöndíjat arra, hogy a világ legjobb egyetemein folytathassanak tanulmányokat. Az új programban a külföldi egyetemeken teljesített kredit teljes mértékben elismerésre kerül, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét. A programban a magyar gazdaság vagy társadalom számára fontos képzési területek lesznek hangsúlyosak. A Pannónia Ösztöndíjprogram forrásaira a 2024-es év elején pályázhatnak a modellváltott egyetemek, amelynek keretében először a 2024/2025. tanév őszi félévében utazhatnak majd külföldre az egyetemi polgárok.

Neumann János Program

A Parlament által 2023 júniusában elfogadott Neumann János Program a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik kiemelt stratégiai intézkedéscsomagja. A Program fókuszában a tudás alapú gazdaság megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül. A kormány a Neumann János Program révén célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az Uunióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön, világszinten pedig a mostani 35. helyről a legjobb 25 innovátor országa közé tartozzon. Ennek érdekében meghatározásra került a tudományos és innovációs ökoszisztéma új struktúrája, amelyben kiemelt szerepet kap az egyetemek és gazdaság összekapcsolása. Létrehozásra került a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ), amely célja, hogy a hazai innovációs ökoszisztémában létrejöjjön egy meghatározó jelentőségű, katalizáló szerepet betöltő, az innovatív ötleteket azok megszületésétől a piaci hasznosításig végigkísérni és támogatni képes, rugalmas szervezet. A NIÜ az innováció- és tudománypolitika területén felhasznált források gazdasági és társadalmi hasznosítása biztosításának első számú letéteményese lehet.

Valamint a Neumann János Program keretében kidolgozásra került egy 9 intézkedéscsoportból álló komplex intézkedéscsomag, amely hozzásegít minket a fent megjelölt célok eléréséhez. Ilyen intézkedés többek között a magyar kutatások nemzetközi pályára kerülésének támogatása és az innovációs ötletek piacra segítése, az innovációs befektetések fókuszálása az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré; a magyar kutatók kiszámítható életpályájának megteremtése a hazai vállalkozások és feltalálók számára kedvezmény nyújtása a szabadalmi eljárásokban, és az innovációs tevékenységek ösztönözése a tudományos előmenetelben is. Az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként Tudományos és Innovációs Parkokat hozunk létre és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére. A program keretében a kormányzat a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal közreműködésével 35 Mrd forint keretösszegű új innovációs támogatási programot hirdetett meg.

Minőségi és teljesítményelvű finanszírozási rendszer finomhangolása

Az új finanszírozási rendszer bevezetése óta eltelt időre figyelemmel a közfeladat-finanszírozási szerződéseket rendszer szinten felülvizsgálta és az indikátorokat finomhangolta a felsőoktatásért felelős minisztérium, tovább erősítve a teljesítmény szemléletet. Sor került a felsőoktatási intézmények egyes szakokra felvételt nyerő hallgatói létszámainak újratervezésére a felsőoktatási intézményekkel egyeztetve. A hangsúly az állam által preferált területek magasabb arányára (MTMI, agrártudományi, orvostudományi, egészségtudományi, sporttudományi és pedagógus-képzés) került.

Felvételi rendszer megújítása

A 2023-as felvételi eljárásban már a felsőoktatási intézmények dönthettek arról, hogy a felvételi pontszámítás alapjául mely szak esetében kérnek emelt szintű vagy középszintű érettségit és milyen minimumpontszámot alkalmaznak szakonként. A 2023. évi általános eljárásban 10 éves rekordfelvétel született, 94 785 fő került felvételre.

Az idei évtől teljesen elektronikussá vált felvételi eljárás további újdonsága, hogy a kor igényeinek megfelelően a jelentkezők már mobil eszközről is jelentkezhettek.

Nyelvvizsga és nyelvismeret

Annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézménynek lehetősége legyen a képzéseihez valóban szükséges idegen nyelvtanulási szintet meghatározni, az oklevél kiadás feltételeként megszűnt az államilag elismert nyelvvizsga követelménye. A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról. A felsőoktatási intézmény képzési programjában és annak részeként a képzés tantervében, továbbá a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a képzéshez kapcsolódó ajánlott tantervben határozhat az idegen nyelven folyó oktatás kereteiről, tantárgyak, tantervi egységek idegen nyelven történő meghirdetéséről, felvételéről, valamint idegen nyelven vagy külföldi részképzésben történő teljesítéséről, a képzés – részben vagy egészében – idegen nyelven történő megszervezéséről. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére, és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A szak, szakképzés idegen nyelven történő indítása esetén a képzésbe való felvétel feltételeként a felsőoktatási intézmény a képzés nyelvéből államilag elismert nyelvvizsga teljesítésének a felvételi eljárásban történő igazolását írhatja elő. 

A duális képzés erősítése

A duális képzés erősítése érdekében a Kormány 2023-ban lehetővé tette az utólagos (ex post) akkreditáció bevezetését a Duális Képzési Tanács számára.