Intézménytípusok

A gimnázium legfontosabb feladata, hogy megalapozza a diákok általános műveltségét, továbbá felkészítse őket az érettségi vizsgára és a későbbi felsőfokú tanulmányokra.

A gimnáziumi oktatásnak több formája létezik. A leggyakoribb a hagyományos (4 évfolyamos) képzés: a diákok az általános iskola 8. osztálya után kezdik meg a tanulmányaikat a 9. évfolyamon, és a 12. évfolyam végén érettségiznek.

Ha a magyar mellett egy idegen nyelven (vagy nemzetiségi nyelven) folyik az oktatás, a képzés egy előkészítő évfolyammal egészül ki. Így ezek a gimnáziumok 5 évig tartanak.

1991 óta 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok is működnek. Ezekbe már korábban lehet jelentkezni: a 8 évfolyamos gimnáziumba 5. osztálytól, a 6 évfolyamosba pedig 7. osztálytól járnak a gyerekek. A képzés tehát alsó középfokon (ISCED 2) kezdődik, és a 12. évfolyamig tart.

Földrajzi megközelíthetőség

Magyarországon nagyon sok helyen, összesen 880 intézményben folyik gimnáziumi oktatás a 2024/2025-ös adatok szerint (KSH). Ez a hálózat elég sűrű ahhoz, hogy minden diák találjon a lakóhelyéhez közel iskolát. A cél az, hogy tömegközlekedéssel legfeljebb egy órán belül elérhető legyen az intézmény.

A nagyobb, legalább 8-10 ezer fős városokban szinte biztosan van gimnázium, de sokszor a kisebb településeken is. Bár külön iskolabusz-szolgáltatás általában nincs, a tömegközlekedés lehetővé teszi a napi bejárást. Aki ezt mégsem tudja megoldani, az kérhet kollégiumi elhelyezést. A kollégiumokban a legtöbb jelentkezőnek tudnak helyet biztosítani, mivel a férőhelyek száma összességében jóval meghaladja a jelentkezők számát. A kereslet csökkenő tendenciát mutat.

Felvételi követelmények és iskolaválasztás

A szabad iskolaválasztás joga: A köznevelési törvény (garantálja a szabad iskolaválasztást. Ez azt jelenti, hogy a szülő – a gyermekével közösen – szabadon eldöntheti, melyik középiskolába szeretné íratni gyermekét. A döntésnél figyelembe vehetik a gyermek képességeit, érdeklődését, világnézeti vagy vallási meggyőződését, illetve nemzetiségi hovatartozását. Ha a gyermek már elmúlt 14 éves, a szülő vele közösen gyakorolja ezt a jogot.

Bár a választás szabad, a gimnáziumok meghatározhatnak felvételi követelményeket, és felvételi vizsgát szervezhetnek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. §). Az erről szóló információkat az iskola felvételi tájékoztatójában kell közzétenni a megadott határidőig.

A felvételi eljárás általában két részből áll:

Írásbeli vizsga: A legtöbb gimnázium az általános iskolai jegyek mellett kéri a központi írásbeli vizsga megírását is, amely anyanyelvi és matematikai részből áll. A feladatlapok egységesek, minden diák azonos feladatokat kap, így az eredmények országosan összehasonlíthatók. Az Oktatási Hivatal által szervezett vizsgát bármelyik középiskolában meg lehet írni, nem csak abban, ahová a diák jelentkezni szeretne.

Szóbeli vizsga: Helyi szóbeli vizsgát csak az az iskola tarthat, amelyik megköveteli a központi írásbeli megírását is. A szóbeli vizsga általában nem tudásszintet mér, hanem inkább egy kötetlen beszélgetés a felvételizővel.

A szülőknek és a diákoknak joguk van az írásbeli dolgozatok javításába betekinteni, és kérhetik az eredmény felülvizsgálatát.

A vizsgára jelentkezés központi elektronikus rendszeren keresztül történik, amelyet az Oktatási Hivatal működtet. A tanuló tetszőleges számú iskolába és tagozatra adhatja be a jelentkezését. A legfontosabb a sorrend felállítása: az első helyen azt az iskolát kell megjelölni, ahová a diák a legjobban szeretne bekerülni. A rendszer ennek alapján, valamint a felvételi eredmények alapján osztja el a tanulókat. A végső döntést a felvételről az iskola igazgatója hozza meg.

Ha a szülő nem ért egyet az iskola döntésével (például az írásbeli értékelésével vagy a felvételi elutasításával), jogorvoslattal élhet (20/2012. EMMI rendelet). Az írásbeli vizsga értékelése ellen benyújtott észrevételt az iskola három napon belül elbírálja. Ha a szülő nem ért egyet a határozattal, fellebbezhet az Oktatási Hivatalnál. 

Korosztályok és a tanulók csoportosítása

A diákok életkora: A gimnáziumot 9. évfolyamon kezdők 14 vagy 15 éves korban kezdik meg tanulmányaikat. A 6, illetve 8 osztályos gimnáziumokba felvettek legalább 10 (tipikusan 11), illetve 12 (tipikusan 13) évesek. A gimnázium érettségivel való befejezésének legkorábbi ideje a 18 (tipikusan 19) éves, az 5 éves, két tanítási nyelvű programokon pedig a 19 (tipikusan 20) éves életkor.

Osztálylétszámok és csoportbontás: A gimnáziumi osztályokban a törvény szerint (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 4. melléklet) minimum 26 tanulónak kell lennie, az ajánlott átlagos létszám 28 fő. A maximális létszám 34 fő lehet, amitől csak nagyon ritka, a törvényben meghatározott esetekben térhetnek el az iskolák.

Nem minden órát tartanak azonban teljes osztálylétszámmal. Az iskola döntése alapján bizonyos tantárgyakat kisebb csoportokban tanítanak. Leggyakrabban az idegen nyelveknél bontják csoportokra az osztályt, sokszor tudásszint alapján. A testnevelés esetén a nemek szerinti bontás a jellemző. Más tantárgyaknál is előfordulhat csoportbontás, illetve tarthatnak egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat is, például kiemelt figyelmet igénylő tanulók számára, azaz tehetséggondozás vagy felzárkóztatás céljából.

Az iskolák igyekeznek úgy szervezni a tanítást, hogy ugyanaz a tanár vigye végig az osztályt egy tantárgyból a képzés végéig, de ez nem mindig valósítható meg. Az osztályok tanulói összetételén az iskola csak ritkán változtat. Minden osztálynak van egy osztályfőnöke, aki szervezi a közösségi életet, tanításon kívüli programokat, végzi az adminisztrációt, és tartja a kapcsolatot a szülőkkel (szülői értekezleteken, e-mailen vagy az elektronikus naplón keresztül).

A tanév rendje

Minden évben miniszteri rendelet határozza meg a tanév pontos rendjét, ami minden iskolára kötelező. A tanév első és utolsó tanítási napját is a miniszteri rendelet határozza meg. Általános szabály, hogy a tanítási év szeptember 1-jén vagy szeptember első munkanapján kezdődik, és június közepén fejeződik be. A nyári szünet így legalább 30 összefüggő napból áll. A rendelet rögzíti a tényleges tanítási napok számát (ez 179–182 nap között változik), valamint meghatározza, hogy a tanév folyamán a nevelőtestület pedagógiai célokra (pl. kirándulás, sportnap) 6-7 tanítás nélküli munkanapot használhat fel. Ebből 1 nap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – a diákönkormányzat dönthet.

A tanulók számára egy tanítási évben legalább három alkalommal – két esetben minimum 6, egy esetben legkevesebb 4 összefüggő napból álló – tanítási szünetet kell biztosítani. A rendelet kijelöli az őszi, a téli és a tavaszi szünet időpontját. Az iskola ezektől bizonyos feltételek betartásával eltérhet, de a tanév kezdő, illetve befejező napját nem módosíthatja. A rendelet rögzíti az érettségi vizsgák és az Országos kompetenciamérés időpontját is. (Elérhető a tanév rendjéről szóló legfrissebb Eurydice-kiadvány.)

Az iskola e keretek között saját munkatervet készít 2 félévre osztva a tanévet. Ebben rögzíti a tanítás nélküli munkanapok időpontját, a szünetek időtartamát, a helyi ünnepeket, rendezvényeket és a pontos vizsgaidőpontokat, a diákközgyűlés idejét, valamint a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

A heti és napi órarend

A törvény alapján (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 30. §) a tanítási hét 5 napos, hétfőtől péntekig tart. A szombat és vasárnap, továbbá a munkaszüneti napok pihenőnapok. Az iskola azonban a naptári év minden hétköznapján, az iskolai szünet és a nyári szünet idején is nyitva van, jellemzően adminisztratív célú ügyeleti munkarendben. 

A tanulók heti, illetve napi időbeosztásáról az előírások alapján az iskola vezetése dönt. Ezt tükrözi a heti, illetve napi órarend, amely egy tanévre szól. A tanítási órák hossza általában 45 perc. Rövidebb, illetve hosszabb (maximum 60 perces) tanítási órák is szervezhetők, ez azonban ritka. A tanórai foglalkozások megszervezhetők más módon is, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is.

A tanítás jellemzően 8 és 14 óra között folyik. Beiktatható úgynevezett „nulladik óra” is (legkorábban 7.15-től), ha ebbe a szülők és a diákok is beleegyeznek, illetve tartható tanóra 14 óra után is. A délutáni (nem kötelező) foglalkozások általában 14.30 után kezdődnek, előtte ebédszünetet kell biztosítani.

A tanulók napi kötelező tanóráinak maximális számát a Nemzeti alaptanterv szabályozza. A napi 6-7 tanóra tekinthető tipikusnak, de legfeljebb 8 óra tartható a fakultatív (nem kötelező és kötelezően választható) órákkal együtt. A heti kötelező és választható órák száma a 9–13. évfolyamokon összesen legfeljebb 34 lehet. Az órák között 10–15 perces szüneteket kell biztosítani. Ebédidőben hosszabb, 30–60 perces szünet is tartható.

Délutánonként (általában 14.30 után) különféle nem kötelező foglalkozások, szakkörök, önképzőkörök, sportkörök vagy énekkari foglalkozások érhetők el a tanulók igényei, érdeklődése, valamint az iskola saját pedagógiai programja alapján. Emellett lehetőség van tanulószobai foglalkozásra is, amely a tanórán kívüli felkészülésre, a másnapi órákra való készülésre ad lehetőséget tanári felügyelettel.

Az iskolákban jellemzően szaktantermek is vannak (pl. fizikaterem, kémiaterem, nyelvi labor stb.).