Kisgyermekkori intézménybe való felvételi követelmények és a szülői választás lehetősége

A gyermekek napközbeni ellátásaként a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.

Egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,
a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik.

Bölcsőde

Bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától a 3. életévének betöltéséig vehető fel. A gyermek bölcsődébe való felvételét

• a körzeti védőnő;

• a házi gyermekorvos vagy a háziorvos;

• a szociális, illetve családgondozó;

• a gyermekjóléti szolgálat és

• a gyámhatóság

is kezdeményezheti, ehhez azonban a szülő hozzájárulására is szükség van.

Általában minden év április közepétől május elejéig zajlik a beiratkozás. Vannak olyan bölcsődék, ahol egész évben folyamatosan lehetséges beiratkozni, és a szabad helyek függvényében határozzák meg a felvehető kicsik számát.

A bölcsődei intézményekbe való felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket, egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, akiknek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyban áll; és minden esetben a védelembe vett gyermeket. A szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolnia kell a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható.

A szülők munkáltatói igazolást (vagy a munkáltatótól származó szándéknyilatkozatot) mutatnak be a gyermek beíratásánál. Ezzel elsősorban a szociális rászorultságot, másodsorban a munkavállalásból eredő jogosultságot veszik figyelembe az intézmények.

Helyi fenntartói rendelet szabályozza a felvételi elutasításban részesülők fellebbezésének lehetőségeit. Amennyiben a kérelmező az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított – a helyi rendeletben meghatározott – napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt. Ezt a kérelmet két példányban kell benyújtani az intézmény vezetőjéhez, aki a kérelem egyik példányát továbbítja a fenntartóhoz. A fenntartó a döntéséről értesíti a kérelmezőt.

Ha a gyermek betöltötte a 3. életévét, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

Óvoda

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

A szabad óvodaválasztás elve alapján a szülő gyermeke beíratását bármely óvodába kérheti. A szabad óvodaválasztás mellett körzeti rendszer is működik, ami biztosítja, hogy minden gyermeknek legyen óvodai férőhelye. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda felvételi körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A települési önkormányzat az óvodák számára felvételi körzetet alakít ki, ami aprófalvas vidéken lehet több település is, városokban földrajzilag ennél kisebb egység. (Az ország teljes területe le van fedve óvodáztatási körzetekkel.)

Ha az óvoda eleget tett az ellátási kötelezettségének, azaz a körzetéből valamennyi jelentkezőt felvette, és még marad üres férőhelye, akkor további jelentkezőket is felvehet. Ha az óvoda fenntartója több óvodát üzemeltet, akkor a túljelentkezés problémáját kezelő bizottságot a fenntartó szervezi meg. Így a különböző helyszíneken meglévő óvodai kapacitások figyelembevételével készülhet javaslat a felvételre, átirányításra, elutasításra.

A szülőt hivatalos, határozati formában is értesíti az óvoda arról, hogy a gyermek felvételt nyert-e az óvodába. A határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a szülő felülbírálati kérelemmel élhet az óvoda irányába. A másodfokú döntést minden esetben az óvoda fenntartója hozza meg, amelyet már csak a bíróságon lehet megtámadni jogszabálysértésre való hivatkozással, a döntés meghozását követő 30 napon belül.

Kutatási adatok szerint (érdekelt felek véleménye alapján) a szülők 50%-a tud élni a szabad óvodaválasztás lehetőségével (a megyei jogú városokban 85%, Budapesten 45%, községekben 28%). A választás legfontosabb szempontja az óvoda közelsége. Az adatok szerint nagyvárosokban a gyermekek kb. egyötödét körzeten kívüli óvodába íratják be.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév április 15. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, különös méltánylást érdemlő esetben újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti, a kormány rendeletében kijelölt szerv felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja.

A gyermekek a 3. életévük betöltése után jelentkezés útján vehetők fel az óvodába. A jelentkezés időpontját a fenntartó írja ki, mely általában április, május azoknak a gyermekeknek a számára, akik szeptember 1-jétől kezdik meg az intézményi nevelésben való részvételt.

A csoportméret és a gyermek–alkalmazott arány

Bölcsőde

Bölcsőde

Egy bölcsődei csoportban 12 gyermek nevelhető, gondozható. Ha valamennyi gyermek betöltötte a 2. életévét, a csoport létszáma legfeljebb 14 fő lehet. Egy bölcsődei csoportban két kisgyermeknevelő foglalkozik a gyermekekkel, és két csoportonként (egy gondozási egység) egy bölcsődei dajka is segíti a munkájukat.

Ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, a csoportlétszámok a következőképpen alakulnak:
a) 1 sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a csoportlétszám legfeljebb 11 gyermek lehet,
b) egy bölcsődei csoportban két sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a csoportlétszám legfeljebb 10 gyermek lehet,
c) egy speciális bölcsődei csoportban 3–6 sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a csoportlétszám legfeljebb 6 gyermek lehet.

Minibölcsőde

A mini bölcsődében legfeljebb 7 gyermek nevelhető, kivéve, ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét – ebben az esetben a csoportlétszám 8 fő lehet. A mini bölcsődében csoportonként egy kisgyermeknevelő és egy bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. 

Ha a mini bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, a csoportlétszámok a következőképpen alakulnak:
a) 1 sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a csoportlétszám legfeljebb 6 gyermek lehet,
b) 2 vagy 3 sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a csoportlétszám legfeljebb 3 gyermek lehet.

A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett is.

Munkahelyi bölcsőde

A munkahelyi bölcsődében legfeljebb 7 gyermek nevelhető (ha minden gyermek betöltötte a 2. életévét – 8 fő).

Ha a munkahelyi bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, a csoportlétszámok a következőképpen alakulnak:
a) 1 sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a csoportlétszám legfeljebb 6 gyermek lehet,
b) 2 vagy 3 sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek ellátása esetén a csoportlétszám legfeljebb 3 gyermek lehet.

Az ellátás biztosításához egy fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges – a fenntartó döntése alapján –, ha 5-nél több gyermek ellátását biztosítják, további egy fő segítő személy alkalmazása szükséges, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy). A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítva kell meghatározni.

A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.

Képesítések

Forrás: 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelet

Továbbképzés

A gyermekek napközbeni ellátásában dolgozónak a munkakörtől függetlenül továbbképzési kötelezettsége van. A követelmények a foglalkoztatás helyszínének típusától függően eltérőek.

A szolgáltatásnyújtó személy munkakörben foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettsége

A szolgáltatást nyújtó munkakörben dolgozóknak a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 51/D. §; 51/H. § (4) és 51/M. § (4) alapján 3 évente kell részt venniük olyan szakmai vagy (SNI-gyermekek ellátása esetén) speciális továbbképzésen, amelyet a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt módszertani szervezet (Magyar Bölcsődék Egyesülete) hirdet meg.

A kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettsége

A kisgyermeknevelői munkakörben foglalkoztatott személyes gondoskodást végző személy is továbbképzésre kötelezett [9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet 2. § (1) bek.].

A továbbképzési kötelezettség három típusú képzéssel teljesíthető:

• kötelező továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely a teljes ágazat tekintetében szükséges, lényeges alapkompetenciák megszerzésére irányul;

• munkakörhöz kötött továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az adott munkakörhöz, illetve az adott munkakör esetében érintett ellátotti csoportokhoz kapcsolódó speciális, módszerspecifikus ismeretek megszerzésére irányul;

• választható továbbképzés: olyan szakmai továbbképzés, amely az egyéni érdeklődés figyelembevételével az önismeret, az egyéni kompetenciák vagy egyéb speciális ismeretek megszerzését célozza.

A továbbképzési kötelezettség minősített továbbképzésen való részvétellel és a program szerinti feltételek teljesítésével teljesíthető. A továbbképzés továbbképzési időszakokban zajlik. A továbbképzési időszak tartama 4 év, kezdete a személyes gondoskodást nyújtó személy munkába állásának, foglalkoztatása megkezdésének napja, egyéni vállalkozói tevékenységet végző személy esetén a tevékenység megkezdésének napja. Teljesíti a továbbképzési kötelezettségét az, aki az adott továbbképzési időszak alatt a munkaköréhez kapcsolódó területen

• technikumi szakképesítést vagy felsőfokú alapképzésben oklevelet szerez;

• felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben második vagy további oklevelet szerez;

• tudományos fokozatot szerez.

Óvoda

Az óvodák Magyarországon átlagosan négy csoportot működtetnek, de jelentős az intézmények közötti szórás. Az egy-egy csoportba felvett gyermekek létszáma nem haladhatja meg a törvényben meghatározott 25 fős maximális létszámot (Nkt.).

A beíratott gyermekeket különböző típusú csoportokba oszthatják az intézmények (egykorú gyermekek és vegyes csoport). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba felvett gyermekek létszáma ne haladja meg a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot (25 fő). Egy gyermekcsoportot két fő óvodapedagógus és egy fő dajka lát el, három csoportonként kötelező egy fő pedagógiai asszisztens alkalmazása főmunkaidőben, 40 órában.

Óvodai gyermekcsoport és óvodai nevelésben részt vevő szakemberek

Pedagógus munkakörben alkalmazott felsőfokú végezettségű (ISCED 6) óvodapedagógus láthat el óvodapedagógusi munkakört. A nevelőmunkában részt vesz gyermekcsoportonként egy fő dajka (dajka szakképesítéssel, ISCED 3), három gyermekcsoportonként egy fő pedagógiai asszisztens (érettségire épülő szakképesítéssel, ISCED 4).

Továbbképzés

A pedagógus joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. Az óvodapedagógusok továbbképzési kötelezettségei megegyeznek a más köznevelési intézményben dolgozó pedagógusokéival, tanítókéival, tanárokéival. A pedagógusok szakmai fejlődésének kötelezettségét Magyarországon kormányrendelet írja elő. A rendelet a pedagógusképzés két alapvető formáját határozza meg:

• 7 évenkénti kötelező továbbképzést;

• a pedagógus-szakvizsgára felkészítő továbbképzés.

A pedagógusnak 7 évenként 120 óra (45 perces tanóra) továbbképzési kötelezettsége van. A továbbképzési kötelezettség teljesíthető

• 30–60–120 órás akkreditált pedagógus-továbbképzési programon való részvétellel;

• pedagógus-szakvizsgával;

• pedagógus munkakör betöltésére jogosító további felsőoktatási képzés (alap-, mesterképzés vagy szakirányú továbbképzés, részismereti képzés) teljesítésével;

• a nevelőtestületi együttműködésben megvalósuló, tanulói eredményességben mérhető, komplex fejlődési projektekben való részvétellel;

• IKT-fejlesztést szolgáló képzéssel;

• idegen nyelvi képzés elvégzésével.

A továbbképzési kötelezettség legfeljebb 25%-a teljesíthető kutatási ösztöndíjprogramban való részvétellel, gyakornok szakmai támogatásával, önképzéssel, legalább 5, de legfeljebb 30 órás nem akkreditált továbbképzéssel, pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadási tevékenységgel.

A pedagógus-szakvizsga a köznevelésben egyfajta előmeneteli rendszer részeként épült a pedagógusok életpályájába. Az 1990-es évektől az intézményrendszer működéséhez kapcsolódva egyre nagyobb elvárás volt a szakmai tudás és az elhivatottság mellett a közoktatás rendszerszerű folyamatának, az intézményrendszer társadalmi funkcióinak, a tanügyigazgatás, a jogszerű és hatékony működés szabályainak ismerete. A képzés felsőoktatási intézmény által szervezett szakirányú továbbképzésben szerezhető, oklevéllel záruló képzés, amelynek elvégzése előfeltétele a pedagógus-életpálya egyes fokozatainak, vezetői megbízás betöltésének, hallgatói pedagógiai gyakorlat vezetésének.

A kisgyermekkori nevelési év, hét és nap szervezési rendje

Bölcsőde

A bölcsődék jogszabályban előírt minimális nyitvatartási ideje napi 10 óra. A nyitvatartási rendet a fenntartó határozza meg, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét. A jogszabályok szerint (15/1998. (IV. 30.) NM rendelet) a bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább 4 óra és legfeljebb 12 óra. A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napi gondozási ideje 4 óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.

A nevelési év a bölcsődében – hasonlóan az óvodához – minden év szeptember 1-jén kezdődik, és augusztus 31-ig tart.
A bölcsődei nevelés szervezési rendje:

Az intézmény nyári zárvatartási időtartamát a fenntartó legfeljebb 5 hétben határozhatja meg, de az intézmények jellemzően 2-3 hétre zárnak be nyaranta. Nagyobb településeken a szünetet úgy szervezik, hogy legalább egy intézmény mindig elérhető legyen.

A bölcsődei napirend folyamatos és rugalmas, törekszik a gyermek igényeinek, szükségleteinek kielégítésére, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A bölcsődei napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolja az időjárás változása és a csoport létszáma is. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (egyéni/saját gondozói rendszer) és a gyermek otthoni életének lehetőség szerinti figyelembevétele. A napirend biztosítja az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozást, a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és a pihenés feltételeit.

A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről és kiiktassák a felesleges várakozási időt. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.

A bölcsődék a fokozatosság elve alapján szülői beszoktatási lehetőséget kínálnak, ami átlagosan 2 hétig tart. Ezalatt folyamatosan nő a bölcsődében eltöltött idő, és csökken a szülői-hozzátartozói jelenlét ideje, aktivitása.

Óvoda

A nevelési év az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tartó időszak.

Az óvoda tehát egész évben (250–252 munkanapon) megszakítások nélkül nyitva tartó nevelési intézmény. Az óvodát csak átépítés, tisztasági festés vagy használhatatlanná válás esetén lehet zárva tartani.

Az óvoda nyitvatartása

Az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról az óvoda fenntartója dönt.

Az óvodában a gyermekek finanszírozott foglalkoztatási időkerete heti 61 óra (50 általános tevékenységre + 11 óra felzárkóztatásra).

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.

Az óvodát például csak átépítés vagy tisztasági festés esetén lehet zárva tartani.

A települési önkormányzatoknak az óvodába felvett gyermekek óvodai foglalkoztatását legalább a hét munkanapjain – a munkavállaló szülők igénye alapján – reggel 7-8 órától este 17-18 óráig biztosítani kell.

A napirendben az óvodapedagógusok párhuzamosan is végezhető, differenciált, alapvetően játékba integrált tevékenységeket terveznek. Fokozatosan növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások szervezésével fejlesztik a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát. A napirend igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi kultúrára, szokásokra, igényekre.

A napirendet pedagógiai szempontú folyamatosság és rugalmasság jellemzi, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása: a napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.