A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) határozza meg a magyar köznevelés és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer keretrendszerét és annak ellenőrzési pontjait.

A köznevelési rendszer minőségbiztosítása egy módszeres és folyamatosan ismétlődő tevékenység, amely az oktatás eredményességének és célrendszerének nyomon követését szolgálja, és folyamatos javítására fókuszál a köznevelés különböző intézményfokaiban. Az oktatás minőségbiztosításának kereteit a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: működési rendelet) határozza meg. A nyomon követés és értékelés több főfolyamatra vonatkozóan és több színtéren zajlik: a főfolyamatok között megemlíthető a tanulás és tanítás, az iskolai működés, a tematikus és fejlesztő programok, a rendszerszintű működés, valamint a szabályozó és támogató eszközök és szolgáltatások fenntartása; a színterek között pedig az iskolák belső önértékelésétől a külső pedagógiai-szakmai ellenőrzéseken át az országos és nemzetközi standardizált mérésekig tart a sor. (Megjegyzés: Ahol a szöveg iskolát említ, ott általában köznevelési intézmény (óvoda, alapfokú és középfokú iskola, továbbá alapfokú művészetoktatási intézmény egyaránt) értendő.) A minőségbiztosítás és annak részeként az értékelések célja a tanulói eredmények, az oktatási-nevelési intézményi működés és a köznevelési rendszer hatékonyságának vizsgálata, továbbá az egyes iskolák teljesítményének és eredményeinek nyomon követése, illetve növelése, beleértve a tanulói eredményességet, valamint a tanári és az igazgatói teljesítményt. E tevékenységek további funkciója, hogy visszajelzést adjanak az iskola oktató-nevelő munkáját támogató szülői közösségnek az intézmény munkájáról.

A minőségbiztosítási rendszer főfolyamatainak áttekintését az alábbi csatolt ábrák segítik. A minőségbiztosítás során alkalmazott mérési, értékelési eszközöket és a szereplőket, kapcsolódó jogszabályokat főfolyamatonként az alábbi ábrát követő számozott táblák mutatják.

Ábra: A KÖZNEVELÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FŐFOLYAMATAINAK ÁTTEKINTÉSE

• 1. tábla: A tanulás megszervezése, támogatása 

• 2. tábla: A tanítás fejlesztése

• 3. tábla: Tematikus oktatási-nevelési programok működtetése

• 4. tábla: Köznevelési intézmények működtetése

• 5. tábla: Az iskola és környezete (esélyteremtő) fejlesztése

• 6. tábla: A köznevelési rendszer működtetése

• 7. tábla: Szabályozó és támogató eszközök, szolgáltatások működtetése

A minőségbiztosításért felelős szereplők

A kisgyermekkori nevelés része a gyermekeket 3 éves korig ellátó bölcsőde, melynek működését a gyermekvédelmi törvény és végrehajtási rendelete szabályozza. A bölcsődei ellátás keretében a nevelés és a gondozás a miniszter által jóváhagyott Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján folyik. A bölcsőde egészségügyi tevékenységének hatósági ellenőrzését a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal végzi. A bölcsődék hatósági ellenőrzését a bölcsődei módszertani feladatokat ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi.

A köznevelés minden szintjén (általános iskola, középiskola), beleértve a kisgyermekkori nevelést (óvoda), kiemelt fontosságú az egységes alapelvek és eljárások szerint működő külső értékelés. Az oktatásért felelős miniszter ennek érdekében működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Ennek keretében az iskolákban folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, amely intézményenként ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. A külső értékelés jelentős mértékben épít az intézményi önértékelésre, valamint a tanulók standardizált kimeneti mérési eredményeire. Az intézményi belső önértékelés, amelynek része a szülők és tanulók rendszerszintű visszajelzése, ugyancsak fontos eleme a minőségbiztosításnak. 

A főbb szereplők feladatai:

Oktatásért felelős miniszter

Az oktatásért felelős  ágazati minőségbiztosítással, ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatkörének legfontosabb elemei a következők:

• az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátása (pl. stratégiaalkotás, beavatkozások tervezése, szabályozás, átfogó értékelések), továbbá az Oktatási Hivatal működtetése, amely az országos mérési feladatok szervezését, a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói teljesítmény értékelési rendjének és elveinek kidolgozását, valamint a beavatkozással érintett intézményekhez tartozó intézkedések ellenőrzését végzi [köznevelési törvény 94. § (1) b) pontja];

• szabályozási feladatok: az értékeléssel összefüggő tevékenységek szabályozása, így például az országos mérésekkel, érettségi, felvételi vizsgákkal, a minőségbiztosítással, az országos szakértői névjegyzékkel kapcsolatos eljárási szabályok rögzítése;

• az értékelést segítő információs feladatok: a köznevelési információs (statisztikai) rendszer (KIR) működtetése;

• évente a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott mérések, értékelések, szakmai ellenőrzések elrendelése;

• ad hoc tematikus értékelések elvégeztetése: az értékelést szolgáló mérési, szakmai ellenőrzési és kutatási programok elvégeztetése.

A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban a köznevelésért felelős miniszter a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire, a vezetési modellre, a nevelés- és oktatásszervezési módszerekre, a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére, a tanuló heti kötelező óraszámára, ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, a pedagógusvégzettségre és -szakképzettségre, valamint a működéshez szükséges feltételekre vonatkozóan átfogó szabályozásokat kezdeményez, ad ki, illetve egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti. 

Az oktatási rendszer folyamatainak, tevékenységeinek és szereplőinek támogatásával és értékelésével kapcsolatos feladatait az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal fenntartásával és működtetésével látja el.

Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatal a magyar oktatási rendszer központi irányító szerveként az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján ellátja az országos (DIFER, OKM, NETFIT, pályaorientációs vizsgálat) és nemzetközi (PISA, TIMSS, TALIS, ICILS, PIRLS) mérések lebonyolítását, valamint hatósági és szakmai ellenőrzéseket végez, és megszervezi az érettségi vizsgákat. Továbbá az Oktatási Hivatal közigazgatási hatóságként ellátja a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs feladatokat, továbbá szerepe van a szakmai vizsgahelyek akkreditálásában, a vizsgaelnökök, valamint a szakértők, szaktanácsadók országos névjegyzékének gondozásában. 

Az Oktatási Hivatal működteti továbbá a pedagógusminősítési rendszert, és közreműködik az iskolák hatósági ellenőrzésében.

Az Oktatási Hivatal az oktatásért felelős miniszter felkérésére és az évente kiadott, a tanév rendjéről szóló rendeletben előírtak alapján évente tematikus országos szakmai ellenőrzéseket végez. Rendszeresen ellenőrzi a köznevelési szakértői tevékenységet, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat és vizsgahelyeket, a pedagógus-továbbképzések szervezőit továbbá feldolgozza és nyilvántartja az általa végzett ellenőrzések, értékelések (Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program, Arany János Program, Iskolai Közösségi Szolgáltat, lemorzsolódással veszélyeztett tanulók teljesítményének nyomon követése) eredményeit, és beszámolót készít az oktatásért felelős miniszternek. További, minőségbiztosítást érintő feladata a köznevelés alapadatait gyűjtő és rögzítő köznevelési információs rendszer, valamint a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése.

Az iskolafenntartók

A fenntartó irányítói tevékenységének része az iskola pedagógiai-szakmai tevékenységének ellenőrzése. A fenntartó jogszabályi kötelezettsége, hogy értékelje a pedagógiai programban megjelölt feladatok végrehajtását és ezen keresztül a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységének eredményességét. A pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet felhatalmazása alapján az igazgatói teljesítményértékelés egy strukturált, a KRÉTA rendszeren keresztül megvalósuló folyamat, amely a fenntartó általi értékelésen alapul. Az értékelés objektív, tényalapú, és a 2024/2025-ös tanévtől a pedagógiai-szakmai tevékenységre fókuszál.

Az oktatásért felelős miniszter felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére az Oktatási Hivatal jár el.

Az ellenőrzés része az esélyegyenlőségi tervben kitűzött beavatkozások értékelése is.

Az állami fenntartású tankerületi központok jogszabály alapján [végrehajtási kormányrendelet 21. § (1)–(2) bekezdései] háromévente felülvizsgálják és megújítják a Tankerületi Központ Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet. Ennek célja a befogadó, minőségi oktatáshoz való hozzáférés elősegítése, továbbá a tanulói teljesítmények (például az Országos kompetenciamérésen elért eredmények) javításához, az igazolatlan hiányzások, az évismétlések és a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez való hozzájárulás. Magyarországon ugyanis a hatályos jogszabályok alapvető feladatként deklarálják az egyenlő bánásmód, a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott oktatási esélyteremtő tevékenység tervezését összhangban a települési szintű Helyi Esélyegyenlőségi Programmal [az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §]. 

Iskola

A magyar köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja [köznevelési törvény 3. § (9) bekezdése]. Az iskola többféle minőségbiztosítási folyamat szereplője.

A tanulók értékelését az iskola, a pedagógusok végzik. A tanulók értékelése a pedagógiai folyamat szerves része, amely a tudás, készségek és attitűdök fejlődését méri. A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdésének j) pontja szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekeknek az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. 

A köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Ez Magyarországon az 1–2. évfolyamon szöveges, majd 5 fokozatú osztályzattal történik (jeles–elégtelen), magatartás/szorgalom esetében 4 fokozatú skálán. Alapvető a formatív (fejlesztő) értékelés, amely támogatja a tanulási folyamatot, valamint a szummatív (összegző) értékelés. 

Az iskola végzi saját stratégiájának, a pedagógiai programnak a megtervezését, megvalósítását, majd értékelését és újratervezését. Ugyancsak az iskola végzi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés meghatározó részeként az intézményi önértékelést. Ennek alapján az érintett pedagógusok, intézményvezetők 5 évre szóló önfejlesztési tervet, az egész intézményre vonatkozóan pedig intézkedési tervet készítenek.

Az iskola igazgatója a pedagógusok közreműködésével működteti a pedagógusok teljesítményértékelését [lásd a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024. (IV. 4.) BM rendeletet].

A minőségbiztosítás irányai és módszerei

1. A minőségbiztosítás keretében végzett belső értékelések a köznevelés intézményrendszerében

A pedagógusok egyéni teljesítményértékelése az intézményen belül:

A pedagógus-teljesítményértékelést a 2024/2025-ös tanévben vezették be. Elsődleges célja a nevelő-oktató munka minőségének javítása, az egyéni szakmai fejlődés támogatása és a pedagógusok ösztönzése a kiemelkedő teljesítményre. Az értékelés lebonyolítását egy központi informatikai rendszer (KRÉTA TÉR) segíti. A TÉR keretében az iskolák igazgatói évente értékelik a Pedagógus I. besorolással rendelkező pedagógusok teljesítményét a személyre szabott éves teljesítménycélok alapján. A pedagógus önértékelést is adhat, majd egy értékelő beszélgetés során finomhangolják a végső értékelést, ami kihatással lehet a pedagógus fizetésére is. A fenntartó által kijelölt képviselő ugyanekkor a nevelési-oktatási intézmény igazgatóját értékeli, egyedi, illetve a fenntartó által meghatározott intézményi szempontok alapján.

Az iskolákban folyó értékelések:

A pedagógiai program felülvizsgálata. Az oktatási, nevelési célokat, feladatokat és eszközöket meghatározó, a helyi sajátosságokat, az iskolahasználók igényeit, elvárásait figyelembe vevő pedagógiai program az iskolai stratégiai programja, amely hosszabb távra meghatározza a nevelés, a tanulás-tanítás folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, a tantervi tartalmakat és eszközrendszerét. A pedagógiai programot a nevelőtestület legfeljebb évente egy alkalommal felülvizsgálja, módosítja.

Igazgatói pedagógiai-szakmai ellenőrzés. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet; lásd lejjebb, a 2. b) pontban) részeként előtérbe került az intézményi önértékelés rendszere is. Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető tevékenységeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Az intézmény az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni a saját maga által készített pedagógiai programban megfogalmazott céloknak, hol tart a célok megvalósításában. Az intézményi önértékelés módszerei: a) dokumentumelemzés; b) a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése; c) interjúk; d) kérdőíves felmérés. Az önértékelés alapján az érintett pedagógusok, intézményvezetők 5 évre szóló önfejlesztési tervet, az egész intézményre vonatkozóan pedig intézkedési tervet készítenek. E rendszer keretében az intézmény pedagógusai 5 évente, az intézmény vezetője vezetői megbízásának második és negyedik évében végez önértékelést. Az egész intézményre átfogóan 5 évente végeznek önértékelést. Az intézményi önértékelést egy miniszteri rendelet [működési rendelet 145. §. (3) bekezdése] alapján az Oktatási Hivatal által kidolgozott és a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott standardok szerint kell lefolytatni. Az önértékelést intézménytípusonként az Oktatási Hivatal által kiadott, felülvizsgált, a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott Összevont önértékelési kézikönyv, módszertani útmutató segíti. Az intézményi önértékelés eredményeit a tanfelügyelet felhasználja az intézmény-ellenőrzés során. A hivatkozott rendelet az Oktatási Hivatal számára feladatként írja elő a tanfelügyeleti ellenőrzések és önértékelések szakmai anyagának elkészítését, folyamatos fejlesztését is.

Intézményfejlesztési/intézkedési terv készítése. Ennek a folyamatnak a célja, hogy javítsa a szervezet hatékonyságát, alkalmazkodóképességét és minőségét. A fejlesztési terv elkészítése átfogó, strukturált folyamat, amely az intézmény alapdokumentumai (pl. pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat) felülvizsgálatának, továbbá helyzetelemzésnek az eredményeire alapozva meghatározza az intézményi célokat és elvárásokat. Ezek között szerepel a nevelés-oktatás működésének javítása, a változásokhoz való alkalmazkodás és a stratégiai célok elérése. Intézményfejlesztési és intézkedési terv készítését azoknak az intézményeknek kell készíteniük, 

• amelyek a központi méréseken nem érik el a rendeletben [működési rendelet 80. § (2) bekezdés] meghatározott eredményszintet;

  • amelyek 2003-tól képességkibontakoztató és integrációs felkészítést, 2010-től óvodai fejlesztő programot valósítanak meg a működési rendelet 171–173. § alapján]; 

  • amelyekben magas a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók [köznevelési törvény 4. § (37) bekezdés] aránya; az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató pedagógiai rendszerben megvalósuló komplex, standardizált pedagógiai intézkedéseket is alkalmazhatják munkájuk során [a végrehajtási kormányrendelet 26/A. § (4) bekezdése szerint];

  • jellemző adataik egyrészt oktatási szegregációra való veszélyeztetettséget, másrészt az iskolák továbbtanulási, hiányzási, lemorzsolódási, illetve kompetenciamérési mutatói szempontjából kockázatot mutatnak.

A minőségbiztosítás keretében végzett külső értékelések a köznevelés területén

A pedagógusok egyéni minősítő értékelése

A pedagógusok minősítő értékelése a pedagógus-életpályamodellhez és az előmeneteli rendszerhez (promotion system of teachers) kapcsolódik, és egy kormányrendelet alapján történik [a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet]. Célja a szakmai fejlődés természetes menetének figyelembevétele, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének elősegítése, továbbá a hivatástudat és a pályán maradási szándék erősítése különböző szintek megállapításával. Az első kategória elérését célzó minősítési eljáráson való részvétel kötelező, a magasabb kategóriák esetén önkéntes (a részleteket lásd a 8.2 fejezet „A pedagógusok előmenetele” című részében). A minősítő eljárás lefolytatásához az Oktatási Hivatal általános útmutatókat, szak- és területspecifikus kompetencia- és indikátorértelmezéseket, valamint az eljárásra vonatkozó speciális szabályokat készített. A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást minősítőbizottság folytatja le, amelynek tagjai Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzékben szereplő köznevelési szakértők, a pedagógust alkalmazó iskola vezetője vagy az általa delegált vezető beosztású pedagógus. A minősítés kompetenciák mentén történik, előre kialakított indikátorkészlettel, amely lehetőséget ad a pedagógusok szakmai kompetenciái fejlettségi szintjeinek feltérképezésére , illetve biztosítja az ún. fejlesztő szemléletmód érvényesítését a minősítési rendszerben: a pedagógus szembesülhet erősségeivel, fejlesztendő területeivel, hiányosságaival, továbbá megtervezheti saját szakmai fejlődését

Iskolaszintű értékelések

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet). Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) intézményi szinten 5 éves ciklusokban megvalósuló, értékeléssel záruló vizsgálat. Az ellenőrzés a fenntartó típusától függetlenül kiterjed minden iskolára, az ott pedagógiai tevékenységet folytató szereplőkre. A tanfelügyeleti ellenőrzésekre éves országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv alapján kerül sor, amelyet az Oktatási Hivatal minden év július 20-áig készít el a következő naptári évre vonatkozóan. A tanfelügyelet célja az intézmények munkájának külső, szakértők általi ellenőrzése, egységes szempontok, standardok szerinti értékelése és fejlesztése. Az intézményi vizsgálat célja, hogy értékelje az iskolák szakmai tevékenységét, a pedagógusok általános pedagógiai szempontok szerinti munkáját, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerinti tevékenységét az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva. Az ellenőrzés módszerei: 

• dokumentumelemzés, amely kiterjed az ellenőrzés évét megelőző két tanév munkatervére és éves beszámolójára, az intézmény legutóbbi továbbképzési programjára és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási tervekre, valamint az intézményi eredményekre, ideértve az ellenőrzés évét megelőző 5 évben lebonyolított, az intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket bemutató dokumentumokat;

• interjúk készítése;

• folyamatos megfigyelés a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerésére.

A szakértők megállapításai alapján az intézményvezető 5 évre szóló intézkedési tervet (fejlesztési tervet) készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet az ellenőrzés lezárását követően a nevelőtestület hagyja jóvá, az intézményvezető pedig megküldi a fenntartónak.

Területi szintű értékelések

Településszintű esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program készítése. A települési önkormányzatokat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §-a arra kötelezi, hogy 5 évente készítsenek helyi esélyegyenlőségi programot. A helyi esélyegyenlőségi programban módszertani útmutató alapján helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különösen a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek – oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi, települési szintű esélyegyenlőségi program és a tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési terv (lásd következő bekezdés) antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. Kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását és a helyzet változását kétévente át kell tekinteni, szükség esetén a programot felül kell vizsgálni és módosítani kell. 

Tankerületi esélyegyenlőségi intézkedési terv. Kormányrendelet alapján [a végrehajtási kormányrendelet 21. §] a tankerületi központ a település(ek) esélyegyenlőségi helyzetelemzését és programját (lásd előző bekezdés) is figyelembe véve tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervet alkot. Az intézkedési terv a befogadó, minőségi oktatáshoz való hozzáférést segíti elő, és megfelelő elkészítése várhatóan hozzájárul a tanulói teljesítmények (például az Országos kompetenciamérésen elért eredményei) javításához, az igazolatlan hiányzások, az évismétlések és a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez. 

Programszintű értékelések

Zöld Óvoda Program. A kisgyermekkori fenntarthatóságra nevelés hatékony, rendszerbe szerveződött eszköze a Zöld Óvoda minősítési rendszer, illetve kritériumai. A Zöld Óvoda cím odaítélése, megújítása, örökös cím odaítélése programértékelési eljárás keretében történik. Ezenfelül a programban részt vevő óvodák programbeli tevékenységét a köznevelésért felelős minisztérium vagy az Oktatási Hivatal rendelet alapján [működési rendelet 191/A. § (2) bekezdése] online kérdőíves felméréssel vagy a helyszínen ellenőrizheti.

Az Ökoiskola Program elsősorban tanórán kívüli tevékenység keretében megvalósítandó lehetőségeket kínál mind az ökoiskolák továbbfejlődéséhez, mind a fenntarthatóságot szem előtt tartó iskoláknak. A pályázati úton elnyerhető Ökoiskola cím odaítélése önértékelésen alapuló programértékelés keretében történik, szakmai programjukat minden évben az Oktatási Hivatal online kérdőíves felméréssel vagy a helyszíni ellenőrizheti.

Arany János Programok. A szociális szempontból hátrányos helyzetű, rászoruló tanulói csoportok középfokú iskolai előrehaladásának, tehetséggondozásának komplex – pedagógiai, szociális, egészségügyi, kulturális – eszközrendszerrel való támogatása az Arany János Programok keretében történik, amelynek célja a tanulók iskolai sikerességének elősegítése. A programok követelményeit és a pedagógiai többlettevékenységeket megállapító tartalmi szabályozókat a miniszter teszi közzé az Arany János Tehetséggondozó Program és az Arany János Kollégiumi Program kerettantervében, továbbá A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában. Minden tanévben monitoringvizsgálat keretében kerül sor a programok megvalósításának értékelésére, amelyhez az adatokat a kollégiumok és az iskolák szolgáltatják önértékelés keretében. A programok előrehaladását nyomon követő adat- és információgyűjtést az Oktatási Hivatal végzi.

Iskolai Közösségi Szolgálat. Jogszabályok alapján az érettségi vizsgák megkezdésének feltételeként a középiskolásoknak 50 óra közösségi szolgálatot kell elvégezniük. A közösségi szolgálat megvalósulásának helyzetfelmérő – tanácsadó – támogató célú monitoringprogramjára évente 40-40 iskolában kerül sor. A monitoring elsődleges célja a program implementációjának támogatása, a jó gyakorlatok gyűjtése, a célok végrehajtásának nyomon követése, valamint az iskolák szakmai támogatása. Az összegző jelentést az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Pedagógus Kar adja ki.

Az antiszegregációs munkacsoport beszámolója. Egy kormányrendelet [az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 2/C. § (4) bekezdés] szerint a tankerületi központok állandó munkacsoportja az antiszegregációs munkacsoport, amelynek fő feladata az esélyegyenlőség és az iskolákban az egyenlő hozzáférés biztosításának figyelemmel kísérése, a tankerületi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósulásának nyomon követése. Az intézkedések eredményeiről az antiszegregációs munkacsoport vezetője évente egyszer beszámolót készít, amelyet megküld a Klebelsberg Központ elnökének. A Klebelsberg Központ elnöke a beszámolót a tárgyévet követő év február 28. napjáig továbbítja a miniszternek. 

Egyenlő bánásmód érvényesítése. Az Oktatási Hivatal a köznevelési stratégia 2021–2030 végrehajtásának a 2025–2028 időszakra vonatkozó intézkedési tervének 3.7 pontja alapján minden évben elkészíti a köznevelési esélyegyenlőség szempontjából különös figyelmet igénylő általános iskolai feladatellátási helyek megoszlását bemutató – a Tankerületi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (lásd 2. c) pont) négy kategóriájára vonatkozó – jelentést.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók teljesítményének nyomon követése. A monitoringot végző, a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai informatikai támogató rendszert az Oktatási Hivatal működteti. Az iskolák és a pedagógiai-szakmai szolgáltatást végző oktatási központok által a rendszerbe szolgáltatott adatok alapján célzott támogatás biztosítható az egyes intézményeknek. A végrehajtási kormányrendelet 26/A. § (5) bekezdése értelmében az Oktatási Hivatal minden év október 30-áig tájékoztatást ad a köznevelésért felelős miniszternek a megelőző tanév járási szintű adatainak megoszlásáról, és áttekintést nyújt az intézményi, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatás részéről megtett intézkedésekről.

Nemzeti szintű mérések és értékelések 

Irányelvek, alapprogramok felülvizsgálata

• Az Óvodai nevelés országos alapprogramja felülvizsgálata. A pedagógiai munka alapelveit meghatározó kulcsdokumentum kormányzati felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül, legutóbb 2025-ben történt meg. 

• A Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata. A NAT felülvizsgálatát a kormányzat korábban 3, majd 5 évente végezte, jelenleg folyamatos ez a tevékenység. A jelenleg hatályos, 2020-as Nemzeti alaptanterv [5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet] az ötödik, előtte négy korábbi Nemzeti alaptanterv látta el a közoktatási tartalmi szabályozási feladatokat (1995, 2003, 2007, 2012). 

A köznevelési rendszerhez kapcsolódó hazai standardizált értékelések

Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER). Az óvodás és kisiskolás életkorban (4–8 éves kor), az iskolai előrehaladás szempontjából kritikus elemi készségek (írásmozgás-koordináció készsége, beszédhallgatás készsége, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás) diagnosztikus értékelését végző tesztrendszer, amely a magyarországi köznevelési mérési-értékelési rendszernek a tanulók haladásának időrendjében első kötelezően előírt eleme. A vizsgálat lebonyolításához felhasználandó programcsomagot az Oktatási Hivatal minden általános iskola számára biztosítja. A mérést és eredményeinek közlését minden általános iskolának el kell végeznie. A DIFER-adatszolgáltatással és -vizsgálattal kapcsolatos teendők határidejét az adott évben a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg. Az adatszolgáltatásról az Oktatási Hivatal országos szintű jelentés készít, amelyet honlapján publikál.

Országos kompetenciamérések (OKM). Az OKM-ben alkalmazott feladatok nem a tanulók lexikális tudását mérik, hanem azt vizsgálják, hogy a tanulók a köznevelésben addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. A kompetenciamérés elsődleges célja az iskolák eredményességéről való visszajelzés. Az évenkénti országos kompetenciamérések lebonyolítását az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló rendeletben határozza meg. A mérésben a 4–11. évfolyamok összes tanulója részt vesz. A mérés központi szervezését, a mérőeszközök kidolgozását, a mérési adatok feldolgozását és az eredmények publikálását az Oktatási Hivatal végzi. A kompetenciamérés eredményeiről az Oktatási Hivatal az országos jelentések mellett telephelyi és iskolai összesítéseket is közöl. (A 2008 és 2021 közötti nyilvános jelentések itt, a 2021 utániak pedig itt találhatók, továbbá egy adatvizualizációs felületen, amely az információk grafikus megjelenítésével kelti életre és teszi könnyen értelmezhetővé az eredményeket.)

A tanulók fizikai és edzettségi állapotának mérése (NETFIT). A mérést az iskolák tanévenként szervezik meg, kötelezően [a működési rendelet 81. §-a alapján], a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározottak szerint. A mérési eredményeket feltöltik a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) online informatikai támogató rendszerébe, ahol nyomon követhető a tanulók fizikai, fittségi állapota. Az országos eredményekről évente kutatási jelentés készül, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség által üzemeltett NETFIT® rendszeren tesznek közzé.

Pályaorientációs vizsgálat. A vizsgálat (mérés) lebonyolításáról a köznevelésért felelős miniszter gondoskodik [a köznevelési törvény 80. § (1a) bekezdése alapján] személyazonosításra alkalmatlan módon. Minden tanévben az általános iskola 8. évfolyamán kerül sor a tanulók sikeres pályaválasztást és továbbtanulást megalapozó személyes kompetenciáinak vizsgálatára, amelyet az Oktatási Hivatal által elkészített digitális mérő- és támogató eszközökkel kell lebonyolítani, a Hivatal által kiadott eljárásrendet követve. A vizsgálat eredménye visszajelzést ad a tanulónak azokról a középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségekről, amelyek meglévő képességei alapján számára javasolhatók.

Érettségi vizsga. A középfokú iskolai tanulmányokat lezáró kétszintű (közép- és emelt szint) érettségi vizsga standard követelményeken alapul, és komplex módon értékeli a tanulók felkészültségét, valamint alkalmas arra, hogy visszajelzést adjon az egyes intézményekben folyó munka eredményességéről. Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit a köznevelésért felelős miniszter teszi közzé [köznevelési törvény 6. § (1a) bekezdés] az Oktatási Hivatal honlapján. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata [az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (6) bek. b) és c) pontja] alapján érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban, a május–júniusi és az október–novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni. Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét – az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül – a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén az Oktatási Hivatal bízza meg. A vizsgaeredményeket az Oktatási Hivatal honlapján teszik közzé.

Egyéb tematikus értékelések. A rendszeres, standardizált országos méréseken kívül tematikus értékelési program is működik, amelyet a mindenkori tanév rendjéről szóló rendeletben határoz meg a miniszter. Az utóbbi néhány évben több száz iskolában történt hatósági ellenőrzés pl. tanügyigazgatási, pedagógusfoglalkoztatási területeken, amit az Oktatási Hivatal végez. Az egyes vizsgálati jelentések az iskoláknak adnak visszajelzést működésük egy-egy területéről, míg a vizsgálatok tapasztalatait összefoglaló jelentések a közoktatás egyes alrendszereiről adnak információkat

A köznevelési rendszerhez kapcsolódó nemzetközi standardizált értékelések 

PISA-mérés. Magyarország részt vesz a háromévente megrendezésre kerülő PISA-vizsgálatokban, amelyek három tudásterületen (szövegértés, matematika, természettudomány) mérik a tanulók képességeit. A vizsgálat az oktatásért felelős döntéshozók munkájának segítése érdekében nagy hangsúlyt helyez a különböző oktatási rendszerek összehasonlítására, illetve a jó teljesítményekkel leginkább együtt járó tényezők azonosítására is. 

TIMSS vizsgálatok. Az IEA (International Association for the Evaluation of Education Achievement) szervezésében zajlik a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományos teljesítményének vizsgálata. 

PIRLS vizsgálat. A vizsgálat ötévente méri a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeit és az azzal összefüggő háttértényezőket. Célja, hogy nemzetközi szinten összehasonlító adatokat szolgáltasson a tanulók szövegértési képességéről. A mérés emellett kiterjed olyan háttértényezők feltérképezésére is, mint az otthoni olvasási szokások, az olvasás iránti attitűd vagy az iskolai olvasástanítási gyakorlat. 

ICILS vizsgálat. A mérés 2013 óta ötévente vizsgálja a 8. évfolyamos tanulók számítógépes és információs műveltségét, egyrészről az információ kezelésének azt a körét, amely az információ megtalálását, gyűjtését, megértését, értékelését és használatát foglalja magában otthoni vagy iskolai környezetben, másrészről az informatikai gondolkodás témakörét is. 

TALIS vizsgálat. A vizsgálatban tanárokat és intézményvezetőket kérdeznek meg a tanítás és a tanulás körülményeiről, a tanítással kapcsolatos attitűdjeikről, tanítási gyakorlatukról, az iskolavezetés sajátosságairól. A vizsgálat célja, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatokat biztosítson a szakpolitikai fejlesztések szempontjából fontos területeken, ezért az intézményvezetők, a tanárok és a tanítás azon jellemzőire helyezi a hangsúlyt, amelyek a tanulói teljesítményt leginkább befolyásolják.

E nemzetközi mérések, vizsgálatok hazai lebonyolításáért és az adatok interpretálásáért is az Oktatási Hivatal felelős, amely az egyes mérések eredményeiről összefoglaló jelentéseket is készít.

A köznevelési rendszer működéséhez kapcsolódó nyilvántartások, összegzések

A köznevelési információs rendszer (KIR) az egyik legnagyobb létező adattárház a hazai oktatási szférában. A hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló, az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus alkalmazások, adatállományok, dokumentációk adatbázisa, valamint országos statisztikai és jogosultság alapú adatszolgáltatási rendszer, amelynek fő részei az intézménytörzs, a személyi nyilvántartás és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) köznevelésre kiterjedő elemei. A végrehajtási kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében összesen 21 alrendszert nevesít.

Tankönyvvé nyilvánítás és tankönyvjegyzék; a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvjegyzékre való felvétellel kapcsolatos eljárás hatósági eljárás. A tankönyvvé nyilvánítás folyamatában szakértő működik közre. Az eljárást meghatározó jogszabályok a következők:

• a köznevelési törvény;

  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény;

  • az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet;

  • a végrehajtási kormányrendelet;

  • a működési rendelet.

A tankönyvjegyzéket minden tanévben áttekintik és frissítik.

Szakértői névjegyzékek. Az Oktatási Hivatal a hatályos jogszabályok alapján több, a közneveléshez kapcsolódó szakértői névjegyzéket vezet, így az

• Országos köznevelési szaktanácsadói névjegyzéket [köznevelési törvény 61. § (4a) bekezdése];

  • Országos köznevelési szakértői névjegyzéket a pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés részére [köznevelési törvény];

  • Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéket [köznevelési törvény 82. § (7) bekezdése; és a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015 (III. 13.) EMMI rendelet 6. § (3) bekezdése];

  • Jelnyelvoktatói névjegyzéket [a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 8/A. §] – bejelentés útján lehet rá jelentkezni;

  • az akkreditált nyelvvizsgaközpontok és nyelvvizsgahelyek nyilvántartását.

A nyilvántartások gondozása, a névjegyzékek frissítése, naprakészen tartása az Oktatási Hivatal feladata.

A pedagógus-továbbképzés nyilvántartása. 2025. január 1-től [a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint] adott tanév szeptember 1-től azok a pedagógus-továbbképzési programok számíthatók be a pedagógusok továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe, amelyek szerepelnek az Oktatási Hivatal által a tárgyév március 31-én nyilvánosságra hozott pedagógus-továbbképzési nyilvántartásban. Az iskolák igazgatói az adott év április 1–30. között érik el az Oktatási Hivatal által működtetett, pedagógus-továbbképzést támogató online felületet, amelyen az általuk vezetett intézményekben köznevelési foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező pedagógusok részére jelölhetnek ki kötelező és választható továbbképzéseket a Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszerben nyilvántartásba vett továbbképzési programok közül.

A pedagógus-továbbképzési program szervezőinek ellenőrzése. Az ellenőrzés [a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint] egyrészről kiterjed arra, hogy a képzés megfelel-e a rendelet 1. mellékletében foglalt szakmai követelményeknek, másrészről a pedagógus-továbbképzés szervezője betartja-e a lebonyolítási szerződésben foglaltakat.

A szakértői tevékenység auditálása. 2025. július 1-től a Minőségirányítási kézikönyv alapján az Oktatási Hivatal auditálja a szakértői tevékenységet. A kézikönyv az eljárási szabályokon túl tartalmazza a szakértői tevékenység (pedagógusminősítés, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés [tanfelügyelet], komplex országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés) auditálására vonatkozó értékelő űrlapokat is.

Minőségfejlesztés

A rendszeres minőségbiztosításon túl a magyar köznevelésben célzott minőségfejlesztések is folynak, amelyek egyrészt megjelennek az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030 [a 1551/2020. (VIII. 25.) Korm. határozattal elfogadott] fejezeteiben. Kiemelendő a korai iskolaelhagyást kiváltó okok kezelésére célzottan irányuló intézkedések, a szakemberek képzése. Az tervezett intézkedések az oktatás terén jelentkező hátrányok és a korai iskolaelhagyás középpontba állítását, a minőségértékelés továbbfejlesztését, a szülők és az iskola partneri együttműködését szolgálják. A fejlesztési igények másrészt megjelentek a magyar nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia II. [elfogadva  a 1672/2015 (IV. 22.) Korm. határozattal], illetve a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2030 végrehajtásának a 2021–2024. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről [elfogadva a1619/2021. (IX. 3.) Korm. határozattal] szóló dokumentumokban, amelyek megállapították, hogy a minőségi iskolai oktatáshoz való hozzáférésben területi szinten komoly, szelektivitásból adódó különbségek tapasztalhatók, aminek ellensúlyozása érdekében szükség van az alapkészségeket, képességeket vizsgáló országos mérés-értékelés eredményei szerint alulteljesítő intézmények komplex fejlesztési támogatására. A tanulói kompetenciafejlesztés az intézményfejlesztés hangsúlyos eleme kell, hogy legyen.