A tanulók értékelése

A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a pedagógusnak a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év alatt rendszeresen kell értékelnie és érdemjeggyel minősítenie, félévkor és a tanítási év végén pedig osztályzattal kell minősítenie.

A minősítés ötfokú skálán történik, az érdemjegyek és osztályzatok elnevezése a következő: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), illetve elégtelen (1). A magatartás és a szorgalom minősítésére négyfokú skála szolgál: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz/hanyag (2).

A formatív értékelésnél az érdemjegyek mellett egyes iskolákban használatos a teljesítmény százalékos és szöveges értékelése is. A formatív értékelés leggyakoribb eszközei a tanulói feleletek, a rövid idejű (5–20 perces) dolgozatok íratása, valamint az írásbeli házi feladatok ellenőrzése. A szummatív értékelés általánosan elterjedt eszközei a nagyobb tananyagrészek végén íratott, úgynevezett témazáró dolgozatok, valamint a félévi és év végi tantárgyi érdemjegyek kötelező megítélése. Ezek sokszor az évközi formatív és szummatív értékelések összegzéséből adódnak. További, kevésbé általánosan elterjedt szummatív értékelési eszközök a több óra anyagáról számot adó beszámolók, az önálló megfigyeléseken, kísérleteken és anyaggyűjtésen alapuló írásos munkák vagy előadások, illetve – ritkábban – az évenkénti vagy gyakoribb belső vizsgák.

A pedagógusok törekednek arra, hogy minden tanulót minden tantárgyból legalább havonta értékeljenek, s erről az érdemjegyek beírására is szolgáló elektronikus rendszeren keresztül tájékoztassák a szülőket.

Elektronikus napló és ellenőrző: Az iskolai adminisztráció Magyarországon is mindinkább átköltözik a digitális felületre. A pedagógusok elektronikus naplóban rögzítik az érdemjegyeket és a hiányzásokat. A szülők és a diákok az elektronikus ellenőrzőben (akár mobilapplikáción) azonnal látják az érdemjegyeket és az iskolai üzeneteket.

Kompetenciamérés: Magyarországon 2001 óta folyik az Országos kompetenciamérés. Eleinteaz iskolák eredményességéről való visszajelzést szolgálta, azonban néhány éve már az egyéni fejlődésről is képes tájékoztatni a tanulót, a szülőket és a pedagógusokat.

2021-ig minden tanév tavaszán három évfolyamon (6., 8. és 10. évfolyam) mérték az összes tanuló szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását. 2022-ben egyrészt digitalizálták, másrészt kibővítették a mérést, azóta a 4. és a 11. közötti összes évfolyam minden tanulója részt vesz a kompetenciamérésen. Ettől az évtől az idegen nyelvi és a célnyelvi, valamint a természettudományos kompetenciák mérésével bővült a rendszer. 2024-től két további területen, a történelem és a digitális kultúra területén is folynak a mérések.

Az Országos kompetenciamérés eredményeiről az országos jelentések mellett különböző (pl. iskolai, telephelyi) összesítések is készülnek. Ezek a jelentések nyilvánosak, az érdeklődők az Oktatási Hivatal honlapján érhetik el őket. (A 2008. és 2021. év közötti jelentések itt, a 2022 utániak pedig itt találhatók.)

A tanulók továbbhaladása

A tanulók előmenetelének általános szabályait a köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) fogalmazza meg. A diákok munkáját – a féléves, illetve az éves munkát, az évközi érdemjegyeket figyelembe véve – félévkor és év végén értékelik. Minden tantárgyból külön osztályzatot kapnak. A félévi jegyek tájékoztató jellegűek, az év végi osztályzat azonban a továbbhaladás előfeltétele. Az osztályzás nem lehet fegyelmezési eszköz: a jegyeknek a tanuló valós tudását, teljesítményét kell tükrözniük. A tanulmányi eredményeket ötfokozatú, a magatartást és szorgalmat pedig négyfokozatú skálán mérik. Az év végi osztályzatokat a szaktanár javaslata alapján a nevelőtestület hagyja jóvá. A tanuló és a szülő értesítésére az eredményekről félévkor az elektronikus ellenőrző könyv, illetve az elektronikus napló, az év végi osztályzatok esetében pedig a bizonyítvány szolgál.

A felsőbb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot kapjon. Ha valaki legfeljebb három tárgyból kapott elégtelen (1) osztályzatot, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga az iskolában vagy független vizsgabizottság előtt tehető le. Utóbbit az iskolában kell kérelmezni, a vizsga megszervezése a kormányhivatal feladata.

Háromnál több elégtelen (1) osztályzat esetén a diák évfolyamismétlésre kötelezett. Ismétlésre akkor is szükség van, ha a tanuló túl sokat hiányzott, és nem tehet osztályozóvizsgát. 

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, az osztályozóvizsga letételéről és az évismétlésről az iskola nevelőtestülete dönt. A szülők jogorvoslattal élhetnek, ha szabálytalannak találják az értékelést vagy a minősítést. Amennyiben a szülő a tanulmányok értékelése ellen kér jogorvoslatot, kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – a tanuló független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról, amit a kormányhivatal szervez [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról]. 

Az évfolyam megismétlése a tankötelezettség végéig nem tagadható meg a tanulótól. Amíg tanköteles korú a diák, addig tanulói jogviszonya nem szüntethető meg. Ha a tanuló másodszor vagy további alkalommal ismétli meg ugyanazt az évfolyamot, az iskolának egyéni foglalkozás keretében felzárkóztatást kell biztosítania számára. 

Az érettségi vizsga: A gimnázium évfolyamainak eredményes elvégzése középfokú végzettséget biztosít, de felsőoktatási tanulmányokat csak az ezt követő érettségi vizsga birtokában folytathat a tanuló. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai végbizonyítvány megszerzése, azaz az utolsó évfolyamon valamennyi tantárgy tanulmányi követelményeinek teljesítése, továbbá legalább 50 óra közösségi szolgálat igazolt elvégzése. Bizonyos tárgyakból a diákok előrehozott érettségit is tehetnek, akár már a 10. vagy 11. évfolyam végén.

Az érettségi egy országosan egységes vizsgaszabályzat és vizsgakövetelmények szerint szervezett állami vizsga, amely közép- és emelt szinten tehető le, és a diákok általános műveltségét méri. A középszintű érettségi elegendő az érettségi bizonyítvány kiadásához. Öt tantárgyból kötelező vizsgázni: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy szabadon választott tárgy. A vizsgák írásbeli, szóbeli és néha gyakorlati részből állnak, magyar nyelven vagy a kisebbségi nyelveken zajlanak egy bizottság előtt. A tanulóknak a szóbeli vizsga előtt joguk van megnézni a kijavított írásbeli dolgozatokat. 

Iskolaváltás: Gimnáziumot váltani viszonylag egyszerű, ezt gyakran költözés vagy egyéni kérés indokolja. A diák programváltásra is jogosult évfolyamismétlés nélkül, ha a két program közötti tartalmi különbségek ezt lehetővé teszik. Erről mindig a fogadó középiskola igazgatója dönt, és ő határozza meg, hogy mely tantárgyakból kell esetleg különbözeti vizsgát tennie az átvett diáknak évvesztés nélküli továbbhaladás igénye esetén. 

Ha egy tanulónál tanulási nehézség, részképességhiány (pl. diszlexia, diszkalkulia) merül fel, szülői jóváhagyással szakértői vizsgálat után felmentést kaphat bizonyos tantárgyak minimális  követelményeinek teljesítése alól. Erre egyre gyakrabban kerül sor. Ez nem akadálya a tanulói továbbhaladásnak.

Külön igazgatói engedéllyel a tehetséges diákok akár több évfolyamot is elvégezhetnek egyetlen tanév alatt, ilyenkor a tanév végén osztályozóvizsgán kell számot adniuk a tudásukról. 

Bizonyítványok

A tanulók minden tanév végén bizonyítványt kapnak az évfolyam teljesítéséről. Az osztályzatok alapját az év közbeni jegyek és a folyamatos értékelés adják, így a bizonyítvány megszerzéséhez általában nem kell külön vizsgázni. Kivételt csupán az egyéni munkarendben tanuló osztályozóvizsgázók, illetve az elégtelen (1) érdemjegyet szerző vagy a túl sokat hiányzó (ez tantárgyanként a tanórák 30%-a) javítóvizsgázó diákok képeznek.

A bizonyítvány hiteles közokirat, amelynek tartalmát az ellenkező bizonyításáig el kell fogadni, és amelynek kiadását az iskola semmilyen okkal nem tagadhatja meg. A dokumentumot magyarul vagy – ha az iskolai oktatás más nyelven is folyik – két nyelven állítják ki, és tartalmazza a tanuló személyes adatait, az osztályzatokat számmal és szöveggel, valamint az iskola pecsétjét, a dátumot, vakamint az igazgató és az osztályfőnök aláírását.

Az érettségi bizonyítvány szintén közokirat, előállítása és forgalmazása az oktatásért felelős miniszter engedélyéhez kötött. A sikeres vizsgák után a vizsgabizottság állítja ki magyarul, illetve – ha az iskolai oktatás más nyelven is folyt – két nyelven. A vizsgázó adatain kívül tartalmazza a vizsgatárgyak nevét, szintjét, a vizsga nyelvét és az elért eredményeket érdemjeggyel, továbbá százalékos és szöveges formában is. A konkrét eredménytől (osztályzatoktól) függetlenül, az érettségi bizonyítvány birtokában a diák továbbtanulhat a felsőoktatásban, jelentkezhet szakképzésre, vagy munkát vállalhat. Az érettségi bármilyen felsőoktatási szakon való továbbtanulásra jogosít, természetesen a további felvételi követelmények teljesítése esetén.