A kisgyermekkori nevelésben biztosított hely

Bölcsődei hozzáférés

A kisgyermekek gondozását Magyarországon hagyományosan az anyák oldják meg otthoni keretek között, hiszen a családtámogatási ellátások lehetővé teszik, hogy gyermekeikkel 3 éves korukig otthon maradjanak. 

Az elmúlt években számos változás történt a jogszabályi környezetben az elérhetőbb bölcsődei és óvodai ellátás érdekében. 2017-től kötelező önkormányzati feladat bölcsőde biztosítása minden olyan településen, ahol 40-nél több 3 éven aluli gyermek él, vagy ezt legalább 5 gyermek esetében igénylik a szülők. A bölcsődei ellátás igénybevétele nem kötelező, hanem lehetőség a szülők számára.

Az új intézmények létesítése, a bölcsődék férőhelybővítési, illetve bővülő pályázati lehetőségei jelentősen megnövelték a rendelkezésre álló kapacitást.

Az önkormányzatok bölcsődét, minibölcsődét, családi bölcsődét vagy munkahelyi bölcsődét is működtethetnek, akár önállóan, akár társulásban másik településsel, akár nem állami fenntartóval (civil, egyházi) kötött ellátási szerződés útján.

Ha a települési önkormányzat még nem biztosít bölcsődei ellátást, 

1. minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzatnak a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét; és 

2. minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a 40 főt.

Magyarországon a bölcsődei férőhelyek bővítése hazai és európai uniós fejlesztési forrásokból valósul meg. 

A kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, férőhelyek és a beíratott gyermekek számának az alakulása

^a) 6–14 fős csoportlétszám
^b) 3–8 fős csoportlétszám
^c) 2–8 fős csoportlétszám
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A nemzeti fejlesztéspolitikák és a kormányzat továbbra is fókuszban tartja a kapacitásbővítés és az infrastruktúrafejlesztés feladatát annak érdekében, hogy az ellátás elérhetősége területileg kiegyenlítettebbé váljon.

Az ellátások országos lefedettségének és az intézmények kihasználtságának az elmúlt évek során tapasztalt javulása tetten érhető a területi egyenlőtlenségek és az ellátáshoz való hozzáférés tekintetében is. 2025. évi adatok szerint a 3 év alatti gyermekek 12,5%-a nem fér hozzá helyben a napközbeni ellát

3 éven aluli gyermekek száma és aránya, akik lakóhelyükön napközbeni ellátáshoz nem férnek hozzá

Óvodai hozzáférés

Az óvoda 3 éves kortól kötelező. A települési önkormányzatok kötelező feladata az óvodai ellátás biztosítása. A települési önkormányzatok körébe tartoznak a megyei jogú városi önkormányzatok, a városi, községi és fővárosi kerületi önkormányzatok. Azon a településen, ahol legalább 8 óvodáskorú gyermeknek van lakóhelye, és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább 3 évig fennmarad, a települési önkormányzat gondoskodik a feladat helyben való ellátásáról, ha ezt legalább 8 érintett szülő igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodába járását is biztosítaniuk kell az önkormányzatoknak, ahogyan a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekekét is.

Köznevelési intézményt, óvodát az állam, nemzetiségi önkormányzat, települési önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.

Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelés és a kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele alapesetben ingyenes. Az intézmények legnagyobb része önkormányzati fenntartásban működik. Az egyházi és az alapítványi intézmények aránya a 15%-ot közelíti. Mindössze 4% az alapítványi és magánfenntartású óvodák aránya, ezek egy része működik „for-profit” alapon.

Az óvodák száma

A kisgyermekek óvodai nevelése a 2020/21-es nevelési évben 4575 óvodai feladatellátási helyen folyt, számuk az elmúlt 10 évben 5,0%-kal gyarapodott. Az óvodák többségét, közel 84%-át a települési/kerületi önkormányzatok, illetve állami fenntartók működtetik. Az óvodai feladatellátási helyek közül az egyházi fenntartású óvodák száma nőtt a legdinamikusabban, arányuk 2010 óta folyamatosan emelkedik, jelenleg az óvodák 8,8%-át egyházi szervezetek működtetik.

Forrás: KSH

Az óvodai nevelésben részesülők száma 318 ezer fő, 4 ezer gyermekkel kevesebb, mint az előző évben. A 2016-tól tartó emelkedő tendencia 2020-ban megállt, részben az érintett korosztály mérséklődő létszámnövekedésének, részben a 6 évesek növekvő arányú általános iskolai beiratkozásának köszönhetően.

Tovább csökkent az óvodapedagógusok létszáma, a tavalyi adatokhoz képest összesen 200 fővel. Ugyanakkor a feladatellátási helyek száma nőtt, elsősorban új egyházi intézmények révén. 2 százalékponttal javult a férőhely-kihasználtság, 1 pedagógusra továbbra is valamivel több, mint 10 gyermek jut.

Ennek mértéke az állami, önkormányzati, illetve az egyházi fenntartású óvodák esetében közel megegyező volt, ellenben az alapítványok és egyéb szervezetek által működtetett óvodákban továbbra is maradt a 18 fős átlagos csoportlétszám.

Forrás: KSH

Az óvodai nevelési közfeladatot teljesítő valamennyi óvodára – függetlenül a fenntartójától – azonos jogszabályok vonatkoznak. Így biztosított az ellátás egyenlősége, miközben széles körben érvényesülhetnek az intézményalapítás jogai is.

Az óvodák működhetnek úgynevezett többcélú intézmények részegységeként is. Ilyen esetekben a fenntartó több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait egy intézménybe integrálva szervezi meg – akár nem köznevelési feladatot is integrálhat az intézménybe.

Az óvodáztatási kötelezettség értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, a felmentést engedélyező szerv a gyermeket felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja.

Ingyenesség és az elérhetőség támogatása

Bölcsődei intézmények

A jogszabályban (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, 146. §) meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetési díjat kell fizetni.

A bölcsőde, minibölcsőde esetében a szülő által fizetendő térítési díj 2 elemből áll: a gyermek gondozásáért, neveléséért fizetendő díjból és az étkezésért fizetendő díjból. 

Gondozási díj

A szabályozás eredményeképpen – amennyiben a fenntartó úgy dönt, hogy kér térítési díjat - azt a szülők jövedelmi helyzete alapján állapítja meg. Az intézményvezető a család egy főre jutó rendszeres havi jövedelmére tekintettel állapítja meg a térítési díjakat a szülő által kitöltött jövedelemnyilatkozat alapján, tehát a rászorultsági elv érvényesül. 

Az egy főre jutó havi jövedelem számításakor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:

• a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa;

• a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek;

• a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek;

• a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek;

• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek;

• a fenti pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon.

A bölcsődei intézményekben mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól:

• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek;

• a három- vagy többgyermekes családok gyermekei;

• a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek;

• az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek;

• a védelembe vett gyermekek.

A kedvezményekről és egyéb jogosultságokról, lehetőségekről a települési önkormányzat szociális osztályán adnak felvilágosítást és segítséget az ügyintézéshez.

Számos településen teljesen ingyenes az ellátás, mivel a fenntartók dönthetnek a térítési díj elengedéséről.

A személyi térítési díj az intézményi díjból számított, a kisgyermekek egyedi szociális és jövedelmi viszonyai, illetve az igénybe vehető kedvezmények figyelembevételével meghatározott, személyre szabott térítési díj.

Étkezésért fizetendő díj

A bölcsődébe, minibölcsődébe beíratott gyermekek intézményi gyermekétkeztetésben részesülnek, ami a gyermekvédelmi ellátórendszer részét képező természetbeni ellátás, kötelező önkormányzati feladat. A bölcsődés gyermekeknek napi 4-szeri étkezést biztosítanak.  

Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, 21/B. §):

• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek;

• a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek és az olyan családban élő gyermek, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek;

• három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermek;

• az olyan gyermek, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át (251 400 Ft),

• a nevelésbe vett gyermek.

E mentességi okokat a szülő írásbeli nyilatkozatában, formanyomtatványon igazolja.

A törvény szabályai szerint a bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át.

Bölcsődékben, minibölcsődékben a családoknak gyermekétkeztetésre átlagosan havi 12 000  forintot kell fizetniük; gondozásra – ott, ahol megállapították – átlagosan havi 19 000 forintot.

A bölcsődei intézményekbe járó gyermekek mintegy 67%-a ingyen étkezik.

Az óvodai nevelés költségei

Az óvodai nevelés a köznevelés része, így a szükséges fedezetet alapvetően az állami költségvetés biztosítja. A gyermekek, tanulók oldaláról nézve mind az óvodai ellátás, mind a köznevelésben való részvétel ingyenes. A finanszírozási rendszer alapvetően kétszintű: a központi költségvetési támogatások zöme a fenntartókhoz érkezik, akik a saját költségvetésük részeként határozzák meg óvodáik kiadásait. A működéshez szükséges fedezetet döntően az állami költségvetés, továbbá a fenntartó együttesen biztosítja. Ezt esetenként kiegészítheti a gyermekek által igénybe vett szolgáltatások díja és az óvodák saját bevételei.

Amennyiben a szülő másként nem rendelkezik, az óvodában a gyermek a nevelési napokon déli meleg főétkezésen és két további étkezésen (tízórai, uzsonna) vehet részt. Ha az étkeztetésért a települési önkormányzat felel, a térítési díjat az önkormányzat határozza meg az intézmény részére.

Az aprófalvas térségekben és a tanyavilágban, ahol nem ritka, hogy fenntartói társulás (több település közösen) tart fenn óvodát, óvodabusz gyűjti össze a gyerekeket.