Politikai és gazdasági háttér

Magyarországon legutóbb 2022-ben tartottak országgyűlési választásokat, amelyen 2010 óta immár negyedszer szerzett kétharmados többséget a kormányon lévő párt, 135 mandátumot nyerve a 199-ből. A Kormány 13 minisztériumot állított fel, bizonyos ügyekért pedig kormánybiztosok felelnek. 

Az ország gazdasági teljesítménye a 2008-as gazdasági válságot követően növekedett, a 2020-as koronavírus-járvány okozta megtorpanás óta nehézségekkel küzd. 

Az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke

Az elmúlt években Magyarország kiadásainak GDP-arányosan 5%-át (évente 4,7–5,1%-át) fordította oktatási kiadásokra. Míg az utóbbi években a felsőoktatásra fordított kiadások aránya jelentősen nőtt (0,9-ről 1,9%-ra), addig az alapfokú (1,2–1,0%) és a középfokú (2,1–1,4%) oktatás kiadásainak aránya csökkent. Az egyéb kiadások aránya nem változott számottevően (Eurostat; hozzáférés: 2025.02.20.).

2024-ben lépett életbe a pedagógusok új életpályáját szabályozó törvény, amelyet nagymértékű béremelés is kísért, és több lépcsőben további emelések követnek. A Kormány szándéka, hogy a pedagógusok fizetése 2026-ra meghaladja a diplomás átlagbér 80%-át. 

A felnőtt lakosság iskolai részvétele, végzettsége és foglalkozása

A 2022-es népszámlálás idején a felnőtt (15 év feletti) lakosság 22%-a rendelkezett diplomával, 5%-kal többen, mint 2011-ben. Érettségivel a lakosság 33%-a rendelkezett. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 23%, az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezőké 21%, utóbbiak között továbbra is túlsúlyban vannak a férfiak. A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben gyorsabban emelkedett, mint a férfiaké. Az aktív korú felsőfokú végzettségűek aránya a fővárosban 44%, a vidéki nagyvárosokban közel 33%, a községekben 15%.

Népességmegoszlás - iskolai végzettség

A kötelező óvodai nevelés bevezetésének hatására Magyarországon magas a kisgyermekkori nevelésben részt vevők aránya, 2022-ben a 3–6 éves gyermekek 92,6%-a járt óvodába. A felsőoktatásban való részvétel elmarad az európai uniós átlagtól, a 20–24 évesek 28,5%-a járt valamilyen felsőfokú képzésre a népszámláláskor. 

A végzettségi szint növekedésével párhuzamosan 2022-re a vezetői, értelmiségi foglalkozásúak aránya 2011-hez képest 4%-kal emelkedett. Az egyéb szellemi foglalkozásúak aránya lényegében nem változott. A szolgáltatási, az ipari és építőipari, valamint a mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási foglalkozásúak aránya csökkent. Az egyszerű fizikai foglalkozásúak aránya kismértékben nőtt 2011 óta. 

A foglalkoztatottak megoszlása