Az államszervezet

Magyarország államszervezetének és közigazgatási intézményeinek felépítése, irányítási rendszere az 1989–90-es demokratikus átmenetet követően alakult ki. Jelenlegi jogrendjét a 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvény határozza meg, ezt megelőzően az 1949-es (és 1989-ben jelentősen módosított) alkotmány volt érvényben.

Magyarország demokratikus jogállam, államformája köztársaság. Államfője a köztársasági elnök, aki a nemzet egységének kifejezője és a demokratikus működés őre. 

Az Alaptörvénnyel összhangban a magyar állam működésének alapja a hatalom megosztásának elve: a törvényhozó hatalom (Országgyűlés), a végrehajtó hatalom (Kormány) és az igazságszolgáltatás (bíróság és ügyészség) elkülönül egymástól. 

Országgyűlési választásokat négyévente tartanak. 2014 óta a választás egyfordulós, a parlament 199 tagú: 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig listáról választanak meg. 

A magyar állampolgársággal is rendelkező határon túli magyarok rendelkeznek szavazati joggal. A nemzetiségeknek is biztosított a mandátumszerzési lehetőség.

Magyarország területe fővárosra, vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók. A helyi közhatalom gyakorlása az önkormányzatok feladata. Önkormányzati választásokat ötévente tartanak, a polgármestereket közvetlenül, a helyi képviselőket pedig egyéni listáról vagy vegyes rendszerben (egyéni és pártlistáról) választják. 

Az Országgyűlés

Az Országgyűlés a népképviselet szerve, amelynek fő feladatai a Kormány ellenőrzése és a törvényalkotás: új törvényt vagy törvénymódosítást bármelyik képviselő kezdeményezhet. A törvények, törvénymódosítások elfogadásához a képviselők felének támogatása szükséges, kivéve a sarkalatos törvényeket és az Alaptörvényt, amelyeket a képviselők kétharmadának támogatnia kell. 

A Kormány

A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja: megalkotja a törvények végrehajtásáról szóló rendeleteket, és felügyeli, irányítja az állami intézményeket. Tagjai a miniszterelnök és a különböző szakterületekért felelős miniszterek, akiket államtitkárok segítenek. 

2020 márciusa óta különleges jogrend van érvényben különböző veszélyhelyzetek (COVID-19-világjárvány, migráció, orosz–ukrán háború) miatt: a Kormány rendeletekkel írhatja felül az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, azaz rendeleti kormányzás működik.

Az oktatásirányítás

Az oktatásirányításért Magyarországon két minisztérium felel: a köznevelésért a Belügyminisztérium, a szakképzésért, a felsőoktatásért és a felnőttképzésért pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium. 

A minisztériumok munkáját háttérintézmények, illetve köztes testületek segítik. 

A Belügyminisztériumhoz tartozik a Klebelsberg Központ, amelynek feladata, hogy összehangolja az állami köznevelési intézményeket fenntartó 60 helyi tankerületi központ munkáját, és biztosítsa az oktatás egységes színvonalát. A nem állami köznevelési intézmények munkájának koordinálását külön fenntartó szervezetek (pl. egyházi iskolafenntartók, alapítványok) végzik. 

Fenntartóként részt vesznek a közfeladat-ellátásban a helyi önkormányzatok, amelyek a bölcsődék és óvodák működtetéséért felelnek. 

A Belügyminisztériumhoz és a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz egyaránt tartozik az Oktatási Hivatal, amely köznevelési és felsőoktatási igazgatási feladatokat is ellát. Fő feladatai az oktató-nevelő munkáról szóló adatok összegyűjtése, kezelése, az oktató-nevelő munka résztvevőinek és folyamatainak (pl. felvételi eljárások, érettségi vizsga) támogatása és ellenőrzése, az oktatási intézmények alapításával és működésük engedélyezésével, továbbá az oktatási, képzési programok létesítésével, indításával és felügyeletével kapcsolatos eljárások lefolytatása, a tananyag- és tankönyvfejlesztés, a nyelvvizsga-bizonyítványok nyilvántartása, honosítása és a külföldön szerzett oklevelek elismerése. 

A szakképzés és a felnőttképzés feladatait támogató háttérintézmények a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartoznak: 

• A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal fogja össze 41 szakképzési centrumon keresztül a szakképző intézmények fenntartását, vezeti az intézmények nyilvántartását, biztosítja a szakképzésben elérhető juttatások elosztását, hozzájárul a hazai szakképesítések külföldi elismertetéséhez, támogatja a szakmai vizsgákat. 

• Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság a szakképzés és a felnőttképzés megújítását támogatja szakmai-módszertani és vizsgaközpontként. 

A felsőoktatás minőségbiztosításáért független országos szakértői testületként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) felel: akkreditálja a felsőoktatási intézményeket és egyes képzéseiket, és szakértői véleményt ad például az egyetemi tanári pályázatokról. A MAB tevékenysége felett a felsőoktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol.

Az országban összesen 64 államilag elismert magyar felsőoktatási intézmény működik magán közhasznú, egyházi, állami (minisztériumi), illetve magánvállalkozási finanszírozásban.