Demográfiai helyzet
Magyarország területe 93 030 km2, népessége a legutóbbi, 2022-es népszámlálás szerint 9 603 634 fő, népsűrűsége 103 fő/km2, az európai unió országai közül a 13. legnépesebb és a 15. legsűrűbben lakott. Az ország lakossága kismértékben folyamatosan csökken, korszerkezete idősödik, a 65 év felettiek aránya 6%-kal meghaladja a 15 év alattiakét.
| A népesség számának alakulása | A népesség száma nemek és életkor szerint |
|
|
A 2022-es népszámlálás idején a népesség 70%-a városokban élt (17%-a a fővárosban, 53%-a egyéb városban), 30%-a pedig községekben. A népsűrűség Budapesten és Pest vármegyében a legnagyobb, továbbá kiemelkedő Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyékben. Az ország legritkábban lakott vármegyéje Somogy.
| Népsűrűség |
|
Foglalkoztatottság
2022-ben a népesség közel fele (49%) volt foglalkoztatott, majd 10%-kal többen, mint egy évtizeddel korábban. A munkanélküliek száma 2022-ben 237 ezer fő volt, ami 58%-os csökkenést mutat egy évtized alatt.
| A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint |
|
Ki- és bevándorlás
2022-ben 218 ezer külföldi élt Magyarországon, 52%-kal több, mint 2011-ben. Háromnegyedük (76%) európai országból érkezett, közülük minden második valamely szomszédos országból. Az utóbbi évtizedben megháromszorozódott az Ukrajnából érkezők száma, és megduplázódott a Kínából és Szlovákiából betelepültek száma. Ezzel szemben számottevően csökkent a Romániából betelepültek száma.
Az elmúlt két évtizedben változóan alakult a magyar állampolgárok mozgása. Míg 2011-ben 12 413 magyar állampolgár vándorolt ki és 5504 vándorolt vissza, 2016 és 2022 között a visszavándorlók száma meghaladta a kivándorlókét: 2022-ben, a népszámlálás évében például 28 825-en vándoroltak ki, és 38 634-en tértek vissza az országba.
Hivatalos és kisebbségi nyelvek
Magyarország hivatalos nyelve a magyar.
Magyarország Alaptörvénye (alkotmánya) államalkotó közösségként ismeri el a nemzeti és etnikai kisebbségeket, és biztosítja számukra a jogot saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, az anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz, továbbá a közéletben való kollektív részvételhez. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. CLXXIX törvény 13 hazai nemzetiséget sorol fel: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma/cigány, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A nemzetiségi köznevelés többletköltségét az állam viseli. Számos nemzetiségi nyelv és kultúra képzési program érhető el a felsőoktatásban is.
2022-ben mintegy 503 ezer fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A legnépesebb hazai nemzetiség a cigányság (csaknem 210 ezer fő). A német nemzetiségi kötődésűek létszáma 143 ezer, a szlovákoké 30 ezer, a románoké 28 ezer, az ukránoké 25 ezer volt.
| A nem magyar nemzetiségű népesség megoszlása |
|
Vallások
Az Alaptörvény biztosítja a magyar állampolgárok lelkiismereti és vallásszabadságát. A 2022-es népszámlálásban a válaszadók 50%-a, 2,9 millió fő vallotta magát katolikusnak, a reformátusok aránya 16%, az evangélikusoké 3,1% volt. A válaszadók 27%-a úgy nyilatkozott, hogy nem vallásos.
| A népesség vallása |
|
2013-ban vezették be a köznevelésben a kötelező etika vagy az azt kiváltó hit- és erkölcstan tantárgyat, utóbbi oktatását az egyházak szervezik meg, ahogy az oktatást végző szaktanárok felkészítését is ők végzik saját felsőoktatási intézményeikben.
Az egyházak köznevelési, szakképzési, illetve felsőoktatási intézmények fenntartóiként biztosíthatják a lelkiismereti és vallási meggyőződésnek megfelelő nevelést-oktatást.