Tanterv, tantárgyak, óraszámok

Tantervi szabályozás

Magyarországon az iskolai tanítás-tanulás tartalmát törvényben előírt módon háromszintű tantervi szabályozás határozza meg.

1. Nemzeti alaptanterv (NAT)

A központi, legfelső szintet a Nemzeti alaptanterv (NAT) alkotja [110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról], amely minden iskolára kötelező stratégiai dokumentum. Közvetíti a közös nemzeti értékeket, aminek révén hozzájárul a nemzeti hagyományok ápolásához, a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez. Meghatározza a fő műveltségi területeket, a tartalmi szakaszolást és az egyes szakaszokban elvégzendő fejlesztési feladatokat. Alapul szolgál a keret- és helyi tantervek, tantárgyi programok, vizsgakövetelmények, tankönyvek és más taneszközök készítéséhez, és ezáltal biztosítja a nevelés-oktatás tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot. Emellett rögzíti a kisebbségi oktatás és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elveit, valamint előírja az iskolák számára az egészségügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi nevelést. Bár a törvény szerint a tankötelezettség jelenleg 16 éves korig tart, a NAT továbbra is 18 éves korig szabályozza az oktatás tartalmát. A dokumentum három nagyobb pedagógiai szakaszra tagolódik, amelyek az 1–4., az 5–8., illetve a 9–12. évfolyamokat foglalják magukban. A NAT felülvizsgálatára 5 évente kerül sor, a módosítások felmenő rendszerben érvényesítendők.

2. Kerettanterv

A tartalmi szabályozás második, köztes szintjét a NAT-ra épülő, országos kerettantervek alkotják, amelyek részletesebben írják le az egyes tantárgyakat és követelményeket a különböző iskolatípusok számára, és egyaránt nyújtanak tantervi és módszertani támogatást. A 4, 6 és 8 osztályos gimnáziumoknak külön kerettanterveik vannak. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek és tartalmi szabályozók az Oktatási Hivatal honlapján érhetők el. 

3. Pedagógiai program

A szabályozás legalsó, helyi szintjét az iskolák pedagógiai programja és az ennek részét képező helyi tanterv és nevelési-oktatási program alkotja (szabályozását lásd: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). A helyi tantervet a kerettantervek alapján az iskolák pedagógusai a helyi igényekre is tekintettel önállóan, a saját viszonyaikra adaptálva készítik el, a nevelőtestület fogadja el, majd az iskolafenntartó hagyja jóvá. Az iskolákban a tanítás és tanulás a pedagógiai program szerint folyik, amely nyilvános dokumentum. Ez szabályozza az iskola magasabb évfolyamaiba lépés követelményeit vagy a tanulók értékelésének és minősítésének formáit is.

A gimnáziumok helyi tanterveiben elkerülhetetlen az érettségi vizsga és az Országos kompetenciamérés követelményrendszerének figyelembevétele. A valóságban ezért mind az érettségi, mind az Országos kompetenciamérés erős tartalmi szabályozóként működik.

Tantárgyak és óraszámok

 A 4 évfolyamos gimnáziumoknak a NAT által 2020-tól ajánlott órakereteket tantárgyanként az alábbi táblázat tekinti át: 

A 9–12. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai (2020):

A gimnáziumi kerettanterv éves óraszámai (2012):

Óraszámok a helyi tantervekben: Az iskoláknak van bizonyos szabadságuk az időbeosztásban, hiszen kétéves ciklusokon belül átcsoportosíthatják az óraszámokat a helyi tantervükben: a szabadon tervezhető, illetve a nem kötelező órák időkeretének terhére a kötelező tantárgyakat nagyobb óraszámban tervezhetik és taníthatják, és/vagy teljesen új tantárgyakat is bevezethetnek, de nem léphetik túl a rendeletben rögzített heti óraszámot. A tanulók érdeklődése és igénye szerint választható tanórai foglalkozásokat is szervezhetnek felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, valamint speciális, illetve kiegészítő ismeretek tanítása céljából. Ennek kínálatát is a helyi tantervben jelenítik meg. A 11. és 12. évfolyamon a tanulók már szabadon választhatnak az érettségi tantárgyak közül a kötött és a szabadon tervezhető órakeretük terhére. Rendszerint azokból a tárgyakból választanak pluszórákat maguknak, amelyekből érettségi vizsgát fognak tenni, és/vagy amelyek kapcsolódnak továbbtanulási terveikhez.

A gimnáziumi évek alatt a tanulónak legalább 50 óra közösségi szolgálatot kell végezniük. A közösségi szolgálat szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független szociális, környezetvédelmi, illetve a tanuló helyi közösségének javát szolgáló egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). A közösségi szolgálat olyan pedagógiai eszköz, melynek során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenységet élményszerűen élik meg a tanulók. Ennek keretében egészségügyi, szociális, jótékonysági, oktatási, kulturális, közösségi, környezet-, természet- vagy katasztrófavédelmi tevékenység, továbbá óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel/tanulókkal, valamint idős emberekkel közösen folytatható sport- és szabadidős tevékenység végezhető. A közösségi szolgálat megszervezése az iskola feladata.

Az iskolák és a tanárok nagyfokú szabadságot élveznek a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek tekintetében – az iskola pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások alapján.

A tanítás alapvetően 45 perces tanórák keretében zajlik, a tananyag pedig tantárgyakba szerveződik. Bár még mindig jellemző a frontális oktatás, a pedagógusok módszertani repertoárja átalakulóban van, és egyre inkább terjednek a kooperatív technikák, a projektmódszer, a differenciálás vagy az infokommunikációs eszközök, a tananyag reprodukciója helyett a tanulók saját aktivitását növelni kívánó, tevékenykedtető és az alkotást előtérbe helyező képességfejlesztő módszerek alkalmazása.

Igen gyakori egyes tanórákon az osztályok csoportbontása általában két, ritkábban három csoportra; leggyakrabban a nyelvórákon, illetve a testnevelésórákon.

Magyarországon a tanárok hagyományosan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a tanulóknak adott házi feladatoknak, valamint a rendszeres ellenőrzésnek. Házi feladatot rendszerint mindennap kapnak a diákok, így a tanóráknak nagyon gyakran része a tanulók feleltetése és/vagy röpdolgozatok íratása, azaz a szóbeli vagy írásbeli értékelés.

Az iskolai oktatásnak Magyarországon továbbra is nélkülözhetetlen eszközei a valamennyi tanuló számára ingyenes tankönyvek. Az állami fenntartású iskolákban általában az Oktatási Hivatal által kifejlesztett tankönyveket használják. A köznevelésért felelős miniszter évente gondoskodik a köznevelési tankönyvjegyzék kiadásáról, amely azoknak a tankönyveknek a listája, amelyeket az iskola az állami tankönyvrendelés keretei között rendelni tud a tanulók számára.

A tankönyvek mellett egyre jelentősebb szerepet töltenek be a digitális tartalmak. A Nemzeti Köznevelési Portálon (http://nkp.hu) a tanárok mellett a szülők és diákok is évfolyamonként és tantárgyanként rendszerezve elérhetik a tananyaghoz kapcsolódó feladatokat, feladatlapokat, valamint okostankönyveket, módszertani ötleteket.