A felnőttképzés és felnőttoktatás az intézménytípus szerint lehet:

• iskolarendszerű felnőttoktatás -> köznevelés;

• felnőttek iskolarendszerű szakmai oktatása -> szakképzés, szakképzési intézményeken keresztül;

• felnőttek szakmai képzése iskolarendszeren kívül -> szakképzés, felnőttképzés keretében;

• felnőttek egyéb képzése iskolarendszeren kívül -> felnőttképzés.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás célja az általános, középfokú végzettség és/vagy szakmai képesítés megszerzése, amelynek folyamatát a nemzeti köznevelési törvény szabályozza. A felnőttek iskolarendszerű szakmai oktatását és a szakképesítés megszerzésének folyamatát a szakképzési törvény szabályozza. Alapszabályként elmondható, hogy felnőttoktatás államilag támogatott, a felnőttek szakmai oktatásában két alapszakma, megszerzéséig állami finanszírozásban vehetnek részt a felnőttek, számukra a képzés ingyenes. Az ingyenesség akkor áll fenn, ha a képzésre az állam által – a középfokú oktatásra vonatkozó közfeladat ellátása körében – fenntartott vagy az állami feladatellátásban együttműködési megállapodás alapján részt vevő, fenntartó által működtetett szakképző intézményben kerül sor. 

A szakképzés jogszabályait és rendeleteit a szakképzési törvény, a felnőttképzési törvény és a foglalkoztatást segítő, támogatott képzések jogi hátterét biztosító foglalkoztatási törvény (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény), valamint azok végrehajtási rendeletei szabályozzák.

Az iskolarendszeren kívüli képzéseket alapvetően a felnőttképzési törvény szabályozza. A jogszabály alapján szervezett képzésekre (korábban hatósági képzések), amelyek más jogszabályokban is szerepelnek, mindkét szabályozást érvényesíteni szükséges. Iskolarendszeren kívüli képzés megvalósulhat piaci alapon szervezett formában vagy – az erre irányuló célkitűzések és projektek mentén – állami, vagy európai uniós támogatás igénybevételével. Alapszabályként elmondható, hogy a felnőttek szakmai képzése során az első szakmai képzéshez kapcsolódó szakképesítés megszerzése a résztvevő számára ingyenes, államilag finanszírozott, amennyiben a képzést szakképző intézmény szervezi. Ha a képzés államilag finanszírozott, akkor a képző intézmény engedélyköteles. 

A felnőttek tanulásának fő funkciói, feladatai alapján a képzések az alábbiak szerint csoportosíthatók:

• Az első iskolai végzettség és/vagy – az egyén életpályája szempontjából szükséges – szakképzettség megszerzésének támogatása (initial education/training). Európában ez legalább az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzését jelenti.

• A folyamatos szakmai képzés, illetve a magasabb szintű szakképesítés megszerzésének támogatása (continuing vocational training). Ez legtöbbször a munkaadók képzési igényei alapján zajlik, sok esetben a munkaadók szervezésével és támogatásával.

• A foglalkoztatást segítő képzés, amelynek célja, hogy a munkanélkülivé vált személyeknek vagy piacképes szakmával nem rendelkezőknek a munkaerőpiacon használható ismereteket, illetve új képesítést adjon. Idetartoznak az átképzések és a továbbképzések.

• Kiegészítő képzések, amelyek a szakképzés eredményességét, a munkakeresést, az eredményesebb munkavégzést támogatják.

Az alapfokú, a középfokú nevelés-oktatás és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten felnőttoktatásként is folyhat. Az új rendelkezések alapján szakmai végzettség csak iskolarendszerű képzésben szerezhető meg, felnőttképzés keretében részszakmára és szakképesítésre felkészítő képzés esetén szakképesítés szerezhető, az akkreditált vizsgaközpontban letett sikeres vizsgát követően. A sikeres vizsgáig a képzés sikeres elvégzését tanúsítvány igazolja . 

Felnőttek bekapcsolódásának lehetőségei szakmai oktatásba

A szakképzési intézményekben való tájékozódást segíti egy átfogó szakmai, amely a szakmák esetében vármegyére, városra, iskolára, illetve szakmák ágazati besorolására és szakmára is lehet keresni vagy szűrni az adott tanévre meghirdetett képzésekre. 

A felnőttoktatás és felnőttképzés területével a nemzetközi irodalomban az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) keretében foglalkoznak. Az egész életen át tartó tanulásba beletartozik minden olyan tanulási tevékenység, amelyet az ember élete során végzett, és amelynek célja a tudás, a készségek és képességek fejlesztése személyes, polgári, társadalmi és munkavállalási szempontból.

Az oktatási és képzési programokat formális, nemformális és informális tanulási tevékenységre osztják fel a tanulási környezet alapján. Ha a tanulási folyamat „intézményesített” (valamely intézmény által irányított, szervezett), akkor a formális vagy a nemformális kategóriába sorolható, ellenkező esetben a tanulási tevékenység csakis informális lehet.

A nemformális képzés kínálatában a vállalatok és a szolgáltatásként képzést kínálók szerepe meghatározó, de – különösen a munkaerőpiaci képzések terén – az állami fenntartású képzők szerepe is jelentős.

A formális és a nemformális tanulás azon az alapon különíthető el egymástól, hogy az igénybe vett képzés a tanulási folyamat végén ad-e az adott országban államilag elismert végzettséget vagy szakképesítést. Ha igen, akkor az oktatás, képzés formális, ha nem, akkor nemformális. Magyarországon a formális képzések közé soroljuk az iskolarendszerben államilag elismert képesítéssel járó képzéseket, valamint az akkreditált vizsgaközpontokban megszerezhető képesítésekre felkészítő képzéseket.

A képzés formája szerint lehet egyéni felkészítés, csoportos képzés (vagy kontaktképzés), távoktatás, valamint blended rendszerű (kombinált) képzés. Valamennyi képzési forma lehet államilag támogatott vagy piaci alapú.

A felnőttképzésről szóló törvény meghatározza a távoktatás fogalmát. Ennek alapján a távoktatás az oktatásnak az a formája, amelyben a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul. Ez azt eredményezi, hogy a részt vevő felnőtt a képzési idő kevesebb mint felében konzultációkon vagy hagyományos kontaktórákon vesz részt, és a tananyag önálló elsajátításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja a rendelkezésére. A konzultációkon a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik. A távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti. A távoktatás törvénybe foglalt definíciója elősegíti a rugalmas képzésszervezést, ami csökkenti a felnőttek képzési idejét, és egyéni tempót tesz lehetővé.

A blended rendszerű képzések előtérbe kerülnek a Szakképzés 4.0 stratégiában, amely biztosítja a rugalmas tanulást, ötvözi a távoktatás és a kontaktképzés előnyeit. A blended learninget magyarul vegyes oktatásnak vagy kombinált tanulásnak hívják. Ez egy olyan tanítási forma, amelyben az elektronikus tananyagra épülő önálló tanulást kiegészítik személyes jelenléttel, kontaktórákkal is. Ilyen alkalmakkor zajlanak a konzultációk és a mentori tevékenység. A szakmai képzések esetén a kontaktórákon szervezhető meg a gyakorlati képzés. A hagyományos oktatás helyett a blended rendszerű alkalmazás akár 40-50 százalékkal csökkentheti a képzés költségeit, illetve a tanulók hatékonyabban tanulnak, és gyorsabban juthatnak hozzá a mindig aktuális információhoz.

A felnőttképzés és felnőttoktatás célja szerint:

• alapkészség-fejlesztés (köznevelésben, alacsony iskolai végzettségűek számára hirdetett programok, közfoglalkoztatás keretében biztosított képzések stb.);

• szakképzési programok és felkészítés (a Szakmajegyzékben meghatározott szakmára és szakképesítésre/részszakképesítésre felkészítő szakmai képzések stb.);

• munkaerőpiaci képzés (munkahely megszerzésére, megtartására irányuló szakképesítést biztosító szakmai képzések, szakmai továbbképzések, foglalkoztatást elősegítő kiegészítő képzések stb.);

• egyéb készség- és képességfejlesztő képzés (általános tanulási-művelődési célú képzések, nyelvi képzések, szabadidős célú és közösségi képzések stb.).

Magyarország részt vett az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése programjában (Programme for the International Assessment of Adult Competencies, PIAAC). A PIAAC egy olyan nemzetközi mérés, amely a felnőtt lakosság munkavégzés során használt készségeit és kompetenciáit, valamint ezek oktatásban és foglalkoztatásban való megszerzésének vagy elvesztésének körülményeit egyaránt vizsgálja. Eredményei alapján lehetővé válik az oktatásra, a szak- és felnőttképzésre, valamint a foglalkoztatásra irányuló szakpolitikák bizonyítékalapú tervezése. A PIAAC főmérés során minden részt vevő országban körülbelül 5000 16 és 65 év közötti felnőttet kérdeznek meg. Magyarországon a főmérés adatfelvétele 2022. szeptember 1. és 2022. december 31. között zajlott, melynek eredményeit előreláthatólag 2024-ben hozzák nyilvánosságra. Az ismételt mérésekkel látható, hogyan változnak a felnőttek készségei országon belül és a többi részt vevő országgal való összehasonlításban.

Intézkedések az alapkészségek fejlesztése érdekében

A felnőttoktatásban és a felnőttképzésben az alapkészségek fejlesztésére szolgálnak a felnőttoktatásban folyó általános iskolai és gimnáziumi programok, a felzárkóztató programok, a közmunkához kapcsolódó egyes kötelező képzési programok, valamint az uniós finanszírozású, kifejezetten az alapkészség fejlesztésére irányuló programpályázatok.

Alapfokú oktatás

Azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát (8 évfolyam, ISCED 2-es végzettség), ingyenes felnőttoktatási programokat kínálnak állami fenntartású intézmények, általában olyanok, amelyek nappali rendszerű oktatást is folytatnak. A programokért és az intézmények fenntartásáért a köznevelést irányító tárca felelős. A programnak sok évtizedes hagyománya van, de az igények csökkenése miatt – mivel az általános iskolát a tankötelezettség végéig a fiatalok 99 százaléka befejezi – a kínálat szűk, csak a nagyobb városokban jelenik meg. Általában az utolsó, 7. és 8. évfolyamokra szervezik az oktatást, mivel csak kivételes esetben fordul elő, hogy valaki 6 osztálynál kevesebbet végzett el. Egyes esetekben – ha az intézmény így szervezi az oktatást – a kétéves programot egy év alatt is el lehet végezni. A program elvégzése a nappali rendszerben szerzettel egyenértékű bizonyítvány (MKKR 2. szint) kiadásával végződik, amely középfokú (ISCED 3) továbbtanulásra is jogosít, és lehetővé teszi a jogosítvány megszerzését is. Ez utóbbi az egyik fő motiváló erő a részvételre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása alapján

• 2022-ben 676 fő végezte el az általános iskolát (8 évfolyam);

• a 2022/23-as tanévben az alapfokú felnőttoktatásban részt vevők száma 3963 fő.

Középfokú oktatás

Az érettségizettek aránya a nappali oktatásban a 18 évesek százalékában kifejezve 2022-ben 64,9 % volt. Aki a nappali rendszerben nem szerzett középiskolai végzettséget, érettségit, az a tankötelezettségi kor betöltése után a felnőttoktatásban megteheti. A felnőtteknek szervezett gimnáziumi képzések sok évtizede folynak, régen is népszerűek voltak, ma is keresettek. Ez teszi lehetővé ugyanis a felsőoktatásba való beiratkozást, továbbá az érettségihez kötött képzések megszerzésének is ez az előfeltétele. Az érettségi megszerzése önmagában is javítja a munkaerőpiaci pozíciót, és magasabb társadalmi státuszt eredményez. A gimnáziumi érettségi megszerzése gyakorlatilag ingyenes, térítési díjat csupán akkor kell fizetni, ha valaki egy évfolyamra már harmadszor iratkozik be.

Az esti, levelező vagy távoktatásban végzett gimnáziumi programot követő érettségi a nappali rendszerben megszerezhetővel azonos értékű bizonyítványt (MKKR 4-es szint) ad. A programot kínáló intézmények nagy része állami fenntartású, ezek a köznevelésért felelős tárcához tartoznak. Középfokú felnőttoktatást elsősorban azok hirdetnek, akik nappali rendszerű gimnáziumi képzést is kínálnak. Az oktatás alapvetően négy évig tart, de sok intézményben mód van egy év alatt két évfolyam elvégzésére, illetve korábbi tanulmányok beszámításával és különbözeti vizsgával csökkenthető az oktatás ideje. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása alapján a felnőttoktatásban

• 2022-ben sikeres érettségi vizsgát tett 7 870 fő, ebből gimnáziumban 6 400 fő, technikumban és szakgimnáziumban 727 fő, szakképző iskolában 743 fő;

• a 2022/23-as tanévben érettségit adó középfokú gimnáziumi felnőttoktatásban részt vevők száma 32 238 fő.

Felzárkóztató programok

A lemorzsolódás csökkentését szolgáló intézkedések bevezetése segíti, hogy egyre kevesebben szoruljanak a felzárkóztató programokra, és így megakadályozható legyen a lemorzsolódás. Alapvető cél, hogy mindenkinek legyen olyan szaktudása, amely alkalmassá teszi a munkaerőpiacon való érvényesülésre.

A lemorzsolódást csökkenti, hogy pályaorientációs mérést vezettek be, mely mérés alapján minden 8. évfolyamos tanuló egyénre szabott javaslatot kap egy intézménylistával, amelyeket a nyílt napon felkereshet.

Azok az általános iskolát elvégzett fiatalok, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy kompetenciafejlesztésre van szükségük szakmai oktatásuk megkezdése előtt, orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyamon, azaz orientációs osztályban vehetnek részt. Az orientációs osztály feladata a tanulók egyéni kompetenciáinak felmérésére alapozott fejlesztés és a szakmai oktatás során elsajátítható szakmák gyakorlati körülmények között való megismertetése. Az orientációs osztályban a tanulók mentorálása, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, pályaorientációjának, életpálya-tervezésének elősegítése történik rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában. Azoknak, akik megkezdték a szakképző iskolában tanulmányaikat, van elegendő idejük a konkrét szakmaválasztásra, mivel arra csak az ágazati ismeretek megszerzését követően kerül sor. 2022/2023-as tanévre orientációs évfolyamot 47 szakképző intézmény hirdetett meg.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését további két felzárkóztató program segíti.

2020 szeptemberétől a Dobbantó program és a műhelyiskolai képzés rugalmas tanulási utat biztosítanak az általános iskolát el nem végzőknek az alapfokú végzettség és egy részszakma megszerzésére.

A Dobbantó program keretében a szakképző iskola előkészítő évfolyamán alapkompetencia-fejlesztés folyik, aminek célja, hogy az alapfokú végzettséggel nem rendelkező, 16. életévüket már betöltött fiatalokat felkészítse a szakmatanulásra. A programban mentortanár közreműködésével minden tanuló egyéni, a saját képességeinek és terveinek megfelelő fejlesztést kap.

Ezt követően a tanuló továbbléphet a műhelyiskolai képzésbe, ahol 6–24 hónap alatt részszakmát tanulhat. A szakmai ismeretek elsajátítása után államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsító bizonyítványt szerezhet, ami legalább egy munkakör betöltésére képesít (MKKR 2-es szint).

A programban részt vevő tanulók havonta ösztöndíjban részesülnek. Az ösztöndíj a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség egyhavi összegének 16 százaléka.

A Dobbantó program célja:

• az alapkompetenciahiányok csökkentése;

• a foglalkoztatók által elvárt kompetenciák fejlesztése;

• a szakképzésbe való belépés megalapozása.

A szakképző iskola a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló képzési formát indíthat műhelyiskola formájában.

Műhelyiskolában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy akkor folytathat tanulmányokat, ha nincs alapfokú végzettsége, de elvégezte a szakképző iskola Dobbantó programját, vagy van alapfokú végzettsége, és betöltötte a 16. életévét. A műhelyiskolában kizárólag részszakma megszerzésére irányuló felkészítés folyik. A képzési idő a tanév, illetve a tanítási év rendjére tekintet nélkül legalább 6, legfeljebb 24 hónap.

Az új szakképzési törvény a 2020/2021-es tanévtől új típusú ösztöndíjakat vezetett be a szakképzésben. A fiatalok a tanulmányaik ideje alatt rendszeres jövedelemhez jutnak, és elkezdhetnek gazdálkodni. A programban részt vevő tanulók havonta ösztöndíjban részesülnek. Az ösztöndíj a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség egyhavi összegének 16 százaléka. Támogatást kapnak továbbá a pályakezdéshez, amelyet fordíthatnak vállalkozásuk elindítására, eszközök beszerzésére vagy akár lakhatásukra is.

Közfoglalkoztatás és a kapcsolódó képzési programok

A közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2017 óta folyamatosan csökken. Az utóbbi évek tekintetében 2022 augusztusában a havi átlagos létszám 75,6 ezer fő volt, 2023 decemberében 67,7 ezer fő közfoglalkoztatott volt. A közfoglalkoztatottak 63 százaléka nő, 92,9 százaléka 25 év feletti, 64,0 százaléka pedig legfeljebb általános iskolai végzettségű (MKKR 2-es szint).

A közfoglalkoztatás célja, hogy a közfoglalkoztatottak képességeikhez mérten értékteremtő munkát végezzenek, és a közfoglalkoztatás rendszeréből minél nagyobb arányban visszakerüljenek a munkaerőpiacra. A visszajuttatás elősegítésének egyik meghatározó eszköze a közfoglalkoztatottnak a piaci igényeknek megfelelő alap-, szak-, illetve továbbképzésben való részesítése. A képzési programok sikeres megvalósulását mentori tevékenység segíti.

Az Országos Közfoglalkoztatási Programhoz kapcsolódó képzések szakma, illetve az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányulnak, aminek célja, hogy a tanfolyam sikeres befejezését követően a megszerzett tudás és a közfoglalkoztatás időszaka alatt megszerzett gyakorlat más, hasonló tevékenységet végző, piaci munkaadónál is hasznosítható legyen.

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” projektje (GINOP-6.1.1-15-2015-00001) keretében valósulnak meg. A 2015–2022 között tartó kiemelt projekt célja az volt, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy szakképesítéssel nem rendelkező felnőtt lakosság, kiemelten a közfoglalkoztatottak részvételét az oktatásban, képzésben, és lehetőséget teremtsen számukra a munkaerőpiaci szempontból releváns képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére. A projektet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Belügyminisztérium (BM), a Digitális Jólét Nonprofit Kft., valamint a megyei kormányhivatalok által alkotott konzorcium valósította meg.

A közfoglalkoztatottak képzésbe vonása a Belügyminisztérium szakmai irányításával történik, a képzési szakirányok, a képzési igények felmérése a kormányhivatalok segítségével a munkaerőpiaci igények, a prognózisok, a hiányszakmák és a kamarák javaslatai alapján történik.

A felnőttek elismert képesítéseinek támogatását szolgáló intézkedések

A szakképzés 2019–2020-as átalakulási folyamatának eredményeképpen a szakképzés rendszere megváltozott a felnőtt célcsoport körében. A szakképzési rendszer átalakítását a Szakképzés 4.0 stratégia alapozta meg. 2020-tól 2022-ig párhuzamosan működött a két rendszer, a korábban tanulmányait megkezdő felnőtt tanulók a régi szabályozásnak megfelelően kapnak tanúsítványt, az új képzési struktúrát pedig felmenő rendszerben vezetik be.

A  szakképzésről szóló törvény szerinti szabályozás a szakképzés rendszerét átalakítja, ami megnyilvánul a fogalomhasználatban, a szerkezeti felépítésben, az intézményi szerkezetben, a tartalmi és kimeneti szabályozásban és a finanszírozásban.

A szakképzés és a köznevelési rendszer különvált, a szakképzésnek két nagy területe lett:

• a Szakmajegyzékben szereplő államilag elismert szakmákra felkészítő szakmai oktatás, amely több munkakör betöltésére jogosító, államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad;

• a szakképesítésre felkészítő szakmai képzés, amelyet szakképző intézmény vagy hatósági engedéllyel rendelkező, felnőttképzést folytató intézmény szervezhet.

A Szakmajegyzék 24 ágazathoz tartozó 178 szakmát jelöl meg.

Az iskolai rendszerű szakmai oktatásban két szakma megszerzése ingyenes, néhány kivételes feltételtől eltekintve. A szakmai oktatásba alapfokú végzettség nélkül egy szakképző iskola Dobbantó programjának elvégzésével műhelyiskolában részszakma tanulható. Ha alapfokú végzettséggel rendelkezik a felnőtt, akkor technikum vagy szakképző iskola közismeretet is magában foglaló képzésére jelentkezhet, vagy műhelyiskolában részszakmát tanulhat. A középiskola 10. évfolyamának elvégzése után, vagy ha már van szakmája vagy szakképesítése érettségi nélkül, akkor a szakképző iskola kizárólag szakmai vizsgára felkészítő (közismeret nélküli) képzését veheti igénybe egy újabb szakma megszerzéséhez. Érettségi végzettséggel technikum vagy szakképző iskola kizárólag szakmai vizsgára felkészítő (közismeret nélküli) képzése ajánlott a szakmai oktatás területén.

A felnőttek oktatásában változatlanul megmarad a nappali rendszer (25 éves korig) mellett az esti, a hétvégi vagy az e-learning-alapú képzés lehetősége is. 25 éves korig tanulói jogviszonyban is végezhető az iskolai rendszerű képzés, ami további előnyöket biztosít az érintetteknek, mint pl.: diákigazolvány lehetősége.

A szakképzési ösztöndíj minden szakképzésben tanulónak jár, aki az igénybevétel feltételeinek megfelel (nappali rendszerű, első szakma, tanulói jogviszony, nincs szakképzési munkaszerződés). Az ágazati alapoktatásban a tanulók fix összegű ösztöndíjra jogosultak. Az ösztöndíj alapja a szakirányú oktatás a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege (2023-ban 100 ezer forint). A szakirányú oktatásban az ösztöndíj mértéke  a tanulmányi eredmények függvényében változik.

Új lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű diákoknak az Apáczai ösztöndíjprogram. Az ösztöndíj pályázat útján érhető el, a nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonnyal rendelkező, szakképző iskola, illetve technikum 9., 10. és 11. évfolyamos tanulói jogosultak rá. A rászorultsági helyzet és jó tanulmányi eredmény alapján jogosult tanulóknak havonta nyújtható tanulói támogatás összege a tanulmányi eredménnyel arányosan van meghatározva. Az anyagi ösztönzés mellett –mentorok bevonásával – tehetséggondozó támogatást is biztosítanak a támogatási időszak teljes időtartamában. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a GINOP Plusz-5.3.1-23-2023-00001 kiemelt projekt keretében hirdeti meg az „Apáczai ösztöndíjprogram” pályázatát.

A 25 év felettiek szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik, ilyen esetben ösztöndíj nem igényelhető. 2020-tól a szakképzés elsősorban a szakképző intézményekben valósul meg középfokú oktatás szintjén. A szakképzésben a szakképző intézmények felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatást és szakképesítésre felkészítő szakmai képzést biztosítanak. 2020. szeptember 1-től a szakképző intézmények új rendszerben működnek:

• technikum (ötéves, érettségit adó);

• szakképző iskola (hároméves).

Felnőttoktatás keretében a képzési idő rövidülhet, kiindulási pontként technikumban az első két évben, szakképző iskolában az első egy évben a széles alapozású ágazati ismereteket sajátítják el a résztvevők, majd ágazati alapvizsgát tesznek. Az új szakképzési rendszer nagyobb rugalmasságot és átjárhatóságot biztosít a munkaerőpiacról az iskolarendszerbe. Ennek érdekében a szakmai oktatás a felnőttek esetében általában esti képzés formájában, csökkentett időtartamban történik. A képzési idő a hasonló munkakörben megszerzett szakmai tudás figyelembevételével csökkenhet. Lehetőség van az elmélet e-learninges elsajátítására, vagy ha a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben duális partnerként, így a képzés az eddiginél sokkal rugalmasabban szervezhető meg.

A szakgimnázium elnevezés 2020 szeptemberétől az öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása alapján a felnőttoktatásban

• 2022-ben felnőttoktatási szakképzésben végzettek száma 18 947 fő;

• a 2022/23-as tanévben technikumban és szakgimnáziumban nem nappali képzésben részt vevők száma 31 272 fő.

Szakképző intézményen kívül a felnőttek részszakmára felkészítő oktatásban és szakképzésre felkészítő szakmai képzésben folytathatják a felnőttképzőknél. A részszakma képzési és kimeneti követelményei, valamint a szakképesítéseket megalapozó programkövetelmények tanulási eredményekben határozzák meg az adott szakma, illetve szakképesítés kimeneti követelményeit.

A szakképzési törvény hatálya alá tartozó és felnőttképzésben is indítható szakmai képzéseket megalapozó központilag kidolgozott programkövetelmények tartalmazzák a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjelölését (MKKR-szint). Programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet bárki benyújhat a Kulturális és Innovációs Minisztérium számára. A nyilvántartásba vételéért a felnőttképzésért felelős miniszter felel, amelyet központilag dolgoznak ki, a szakképzésért felelős minisztérium (Kulturális és Innovációs Minisztérium) és a Magyar Kereskedelmi Iparkamara szakmai együttműködésében. 2024 első negyedévében 591  programkövetelmény érhető el az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján.

A szakképzési törvény hatálya alá tartozó és felnőttképzésben is indítható szakmai képzéseket megalapozó központilag kidolgozott programkövetelmények tartalmazzák a Magyar Képesítési Keretrendszer szintjelölését (MKKR-szint). Programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet bárki benyújhat a Kulturális és Innovációs Minisztérium számára. A nyilvántartásba vételéért a felnőttképzésért felelős miniszter felel, amelyet központilag dolgoznak ki, a szakképzésért felelős minisztérium (Kulturális és Innovációs Minisztérium) és a Magyar Kereskedelmi Iparkamara szakmai együttműködésében. 2024 első negyedévében 591  programkövetelmény érhető el az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján.

A szakmai képzés a képző intézmény által kidolgozott, a programkövetelményeken alapuló képzési program szerint folyik, a résztvevők tanúsítványt kapnak az elvégzéséről. A szakmai képzés befejezését követően a képesítő vizsgára független akkreditált vizsgaközpontban kerül sor, a felnőtt államilag elismert szakképesítést igazoló képesítő bizonyítványt kap. A munkaerőpiaci képzések közül a munkáltató dönt arról, hogy melyiknél fogadja el a tanúsítványt, és melyiknél várja el az állam által kiadott, szakképzettséget nyújtó bizonyítványt is.

Míg a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít (MKKR 4-es szint), és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít (MKKR 2-es, 3-as, 4-es szint), és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A szakmai képzéshez kapcsolódva megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

A szakmai oktatásba, szakmai képzésbe való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van. Ezekkel az intézkedésekkel támogatja az új szakképzési rendszer a felnőtt lakosság átképzését, továbbképzését, az egész életen át tartó tanulást. Az átalakulási folyamat egy kimenetvezérelt felnőttképzési rendszer létrehozásának irányába hat, így az átalakítás kiemelt szempontjai az alábbiak:

• a felnőttképzés valós munkaerőpiaci keresletre reflektáljon;

• a felnőttképzőktől független akkreditált vizsgaközpontokban a képzésben részt vevő személy által megszerzett kompetenciákat mérjék fel;

• a pályakövetési rendszerben váljon mérhetővé és összehasonlíthatóvá a képzések eredményessége.

Munkaerőpiaci képzésekhez kapcsolódó intézkedések

A munkaerőpiaci képzés a szakmai és nem szakmai képzéseket jelenti, amelyek célja a munkaerőpiac aktuális szükségleteinek megfelelő képzettség biztosítása, az állampolgárok munkavállalói pozíciójának javítása a gazdaság kiszolgálása érdekében.

A munkaerőpiaci áttekintést segíti a Nemzetgazdasági Minisztérium (korábban a Technológiai és Ipari Minisztérium) által működtetett munkaerőpiaci honlap, amely a legfontosabb intézkedésekről és lehetőségekről tájékoztatja az érdeklődőket. Így egy helyről érhetők el a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Virtuális Munkaerőpiac Online Állásportál, a Munkaerőfejlesztési támogatás, a Vállalkozóvá válást segítő programok, a Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő támogatás, , az Ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatása, az Ifjúsági Garancia program, a Menedékes munkavállalók lakhatási támogatása, a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, a Munkavédelem és foglalkoztatás-felügyelet és a Közfoglalkoztatás honlapjai.

Az aktív munkaerőpiaci eszközök között a munkaerőpiaci képzések már több mint két évtizede fontos szerepet töltenek be. Közpénzekből támogatott munkaerőpiaci képzéseket döntően munkanélkülieknek szerveznek, de munkaerőpiaci képzésnek nevezik azt is, amikor a munkanélküliséggel reálisan veszélyeztetettek (akiknek egy éven belül képzés nélkül megszűnne a munkaviszonyuk), a menekült személyek, a pályakezdők, a másodlagos munkaerőpiacon (secondary labour market) dolgozó közfoglalkoztatottak és a megváltozott munkaképességűek számára kínálnak elhelyezkedési esélyt növelő képzéseket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta e képzések döntően uniós társfinanszírozással valósultak meg. A képzéseket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (Public Employment Service, PES) szervezte, amely a tenderen kiválasztott képzőkkel együttműködési megállapodást kötött.

A közelmúltban és jelenleg futó, képzésre irányuló támogatási programok:

• „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” című (GINOP Plusz-3.2.1-21) projekt támogatást biztosít a kormányhivatalokon keresztül a vállalkozásoknak munkahelyi képzések megvalósításához, hogy ezzel növeljék a termelékenységüket. Ennek érdekében a munkaadók az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján támogatást kaphatnak. Támogatható képzések: soft skill képzések (pl. együttműködés-fejlesztés, kommunikáció, munkavégzési hatékonyság, vezetők fejlesztése), információs és kommunikációs technológiákra (IKT) irányuló képzések, nyelvi képzések, szakmai ismeretre irányuló képzések. A jelenlegi támogatási lehetőség 2021. októberében indult és tervezetten 2027. év végéig nyújt lehetőséget a munkáltatók számára a munkavállalóik képzésének finanszírozására. 

• Az „Ösztönzőrendszer kialakítása a szakképzésben – Apáczai ösztöndíjprogram” című (GINOP-6.2.9-VEKOP-20-2021-00001) projekt a tehetséges, hátrányos helyzetű fiatalok technikumi tanulását támogató ösztöndíjprogram módszertani kialakítása foglalja magába – beleértve a pályázati felhívás kidolgozását, az ösztöndíj megítélési, támogatási, szerződéskötési, kifizetési eljárásrendi folyamatainak teljeskörű leírását –, valamint az ösztöndíjaknak a projektidőtartam alatti finanszírozása. A projekt 2021–2023 között valósult meg. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a GINOP Plusz-5.3.1-23-2023-00001 kiemelt projekt keretében hirdeti meg jelenelg az „Apáczai ösztöndíjprogram” pályázatát.

• 2020-ban új pályázati program jelent meg „Kisgyermeket nevelő szülők képzésének elősegítése, ösztöndíja és elhelyezkedésük támogatása” címmel (GINOP-5.3.13-20), amelynek célja, hogy segítse a kisgyermeket nevelő szülők képzésben való részvételét, javítsa foglalkoztathatóságukat, támogassa munkába való visszatérésüket a következő években. Kiemelt célcsoportot képeznek az alacsony iskolai végzettségű vagy szakképzettséggel nem rendelkező, kisgyermeket nevelő szülők. A programot a Magyar Államkincstár az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal együtt valósítja meg. A projekt 2020–2023 között valósul meg.

• Az „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című kiemelt projekt (GINOP-6.1.1-15-2015-00001) célja, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettségű, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy szakképesítéssel nem rendelkező felnőtt lakosság, kiemelten a közfoglalkoztatottak részvételét az oktatásban, képzésben, és lehetőséget biztosítson számukra a munkaerőpiaci szempontból releváns képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére. A projekt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetésével a Belügyminisztérium, a Digitális Jólét Nonprofit Kft., illetve 18 megyei kormányhivatal közreműködésével valósul meg. A projekt 2015–2023 között támogatja az alacsony képzettségűeket.

•  „A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése” című projekt (GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001) célja a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése, a szakképző intézmények kulcskompetencia-fejlesztő tevékenységének támogatása, az alapkészségek fejlesztését segítő eszközrendszer kidolgozása, a szakképzés eredményességének javítása, valamint az iskolai teljesítmény növelése az egész életen át tartó tanulásra való képesség érdekében. A projekt 2016–2021 között támogatta a szak- és felnőttképzés fejlesztését.

•  „A 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének, valamint tartalmának fejlesztése” című kiemelt projekt (GINOP-6.2.4-VEKOP-16-2017-00001) célja az oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába való átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között hatékonyabb, széles körű pályaorientációval, informatikai rendszerfejlesztéssel, a validáció mérési-módszertani rendszerének fejlesztésével, digitális tananyagok fejlesztésével, a munkaalapú tanulási rendszerek (műhelyiskola, Dobbantó program) bevezetésével, a duális képzés erősítésével. A projekt 2017–2021 között valósult meg.

Foglalkoztatást segítő kiegészítő képzések:

Információs és kommunikációs technológiához kapcsolódó képzések (IKT-képzések)

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által fejlesztett képzési programok alapvető célja az elsősorban gazdasági szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása volt, továbbá digitális kompetenciáik fejlesztése annak érdekében, hogy gazdasági versenyképességük növekedjen, és munkaerőpiaci esélyeik javuljanak.

Az „Egyes szakmák digitális tananyagfejlesztése, struktúraváltást támogató informatikai képzések” című (GINOP-6.2.8.-VEKOP-20-2020-00001) kiemelt projekt a szakmák digitális tananyagfejlesztésén keresztül és struktúraváltó informatikai képzések biztosításával támogatja azt, hogy a szakmai oktatásnak és a szakmai képzésnek a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési struktúrája legyen, a képzés minősége és tartalma az igényeknek megfelelően támogassa a versenyképes és fenntartható gazdasági fejlődést. A projekt 2020–2023 között valósult meg. 

2020-2023 között valósult meg az az Újratervezés Program, amely digitális készségfejlesztést kínált. A támogatott képzéseken való részvétel feltétele egy 8 hetes online informatikai kurzuson való részvétel, amely lehetőséget ad arra, hogy a képzés munka mellett vagy hétvégén haladva elvégezhető legyen heti 10–30 óra befektetett tanulással. A kurzus záróvizsgával zárul, amelynek sikeres teljesítése az egyik feltétele annak, hogy a résztvevők 100 százalékos állami támogatással tanulhassanak tovább a programban elérhető IT-képzések egyikén, és emellett lehetőségük legyen felvenni a Diákhitel Pluszt. Az Újratervezés program 3 ütemben valósult meg, közel 82 000 felnőtt számára biztosított lehetőséget alapszintű informatikai ismeretek megszerzésére, digitális kompetenciáinak fejlesztésére. A jelentkezők közül több mint 13 000 fő kapott részvételi igazolást vagy tanúsítványt. Az ingyenes informatikai képzéseket sikeresen teljesítők lehetőséget kaptak államilag elismert informatikai végzettség megszerzésére. A program során az informatikai területen számos olyan végzettség volt megszerezhető, amely iránt folyamatos kereslet mutatkozik a munkáltatók részéről (pl.: Junior frontend fejlesztő, Junior Java backend fejlesztő, Junior szoftvertesztelő, Junior rendszerüzemeltető, Adatbázis üzemeltető). A pár hónapos intenzív képzések olyan tudást biztosítottak a résztvevők számára, melynek segítségével jó eséllyel indulhattak a munkaerőpiacon. Informatikai területen végzettséget szerzők száma 2 649 fő.

A Digitális Jólét Program (DJP) keretében a felnőttek infokommunikációs kompetenciafejlesztése a Digitális Jólét Koordinációs Központ által koordinált Digitális Jólét Program Hálózat mentoraival valósult meg. 2017-2023. között 1173 helységben, 1415 Digitális Jólét Program Ponton mintegy 2116 DJP-mentor dolgozott a digitális írástudatlanság csökkentése érdekében.

Egyéb készség- és képességfejlesztő képzésekre vonatkozó intézkedések

Nyelvi képzések

A nyelvi képzéseken megszerzett tudás nemcsak a szakmai tevékenység során hasznosítható, hanem a mindennapi élet egyéb területein is.

2020. szeptember 1-től nyelvi képzéseket kizárólag bejelentés alapján lehet indítani, amennyiben ez államilag támogatott nyelvi képzést jelent, akkor az engedélyköteles.

Mikrotanúsítványok

A mikrotanúsítványok rendszerének bevezetése egy eszköz a felnőttképzés minőségének növelésére és stratégiai céljainak elérésére. Jelenleg folyik a rendszer kialakítása, de a jogszabályok szintjén már megjelent a mikrotanúsítványokat biztosító képzések és tanúsítások lehetősége. A mikrotanúsítvány fogalma a 2023. január 1-től hatályos törvénymódosítással került be a felnőttképzés szabályozásába (Fktv. 13/C. §). Ekkor még csak a felsőoktatási és a szakképző intézmények voltak felhatalmazva mikrotanúsítvány kiállítására. A felnőttképzési törvény 2023. július 1-jei módosításával a felnőttképzők jogosulttá váltak mikrotanúsítvány kiállítására, de csak a szakmai képzések esetében.

A jelenlegi szabályozás alapján a felsőoktatás és szakképzés keretei között kiadásra kerülő mikrotanúsítvány közokiratnak minősül, a felnőttképzők által kiadott mikrotanúsítvány nem. A szabályozási környezet alapján a következők szerint adható ki mikrotanúsítvány:

• A felsőoktatási intézmény bármely tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást, tematikát is tartalmazó mikrotanúsítványt állíthat ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján. A felsőoktatási intézménynek lehetősége van olyan hallgató részére mikrotanúsítványt kiállítani, aki külön felvételi eljárás nélkül az intézmény bármely kurzusára, moduljára felvételt nyert önköltséges képzésre. 

• Felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján állíthat ki mikrotanúsítványt a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés keretében elsajátított tanulási eredmény igazolására, amennyiben a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával kerül sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik.

• A szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről, készségekről a szakképzésről szóló törvényben meghatározott módon, tartalommal és feltételek alapján mikrotanúsítványt állíthat ki.  Mivel a szakképzési jogszabályokban még nem szerepel, hogy milyen módon és feltételekkel tudnak mikrotanúsítványt kiállítani a szakképző intézmények, eddig mikrotanúsítvány kiállítására nem volt lehetőség.

Bármilyen intézmény (felsőoktatási, szakképző, felnőttképző) állítja ki a mikrotanúsítványt, az minden esetben a felnőttkori tanulás és a felnőttképzés rendszerébe tartozik, és a felnőttképzésben való részvételi statisztikát erősíti. 2024-ben várható a mikrotanúsítványok rendszerének továbbfejlesztése és bevezetése a felnőttek tanulásába.

Egyéb tanulási-művelődési képzések, általános kompetenciafejlesztés

A megújult, felnőttképzésről szóló törvény nem határozza meg a korábban általános célúnak, majd egyéb képzésnek definiált képzés fogalmát, amely az általános műveltség növelését, általános kompetenciák fejlesztését célozza, illetve hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.

A művelődési tevékenységek, általános kompetenciafejlesztő képzések elsődlegesen nem a munkahelyi előmenetelhez kapcsolódnak, hanem valamilyen szabadidőben végzett tevékenységhez (pl. sport, zene, kézműves tevékenységek stb.), vagy a személyiség kiteljesedéséhez járulnak hozzá. Az ilyen célú képzésekben való részvétel mértéke az iskolai végzettség függvényében alakul.

Az általános, társadalmi és állampolgári kompetenciák fejlesztését sok esetben civil szervezetek, művelődési és kulturális szervezetek, egyházi intézmények, népfőiskolák látják el. Ezek a képzések jellemzően projektalapon vannak finanszírozva.

Egyéb állami intézkedések a felnőtt tanulók érdekében

A fentieken kívül további, felnőtt tanulóknak szóló képzési programok nem jellemzőek.