A tanulók értékelése

A tanulói értékelés kultúrája az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött. A különböző funkciójú tanulói mérések spektruma szélesedett, szakszerűsége javult, a pedagógiai munkában betöltött fontos szerepéről való meggyőződés erősödött, fontos innovációkra került sor.

Az intézmények pedagógiai programjukban az értékelés helyi alapelveinek és gyakorlatának leírásakor nem jelzik, hogy a posztszekunder szinten tanuló „nagykorú diákjaik” számára eltérő elveket és gyakorlatot igyekeznének meghonosítani. Ezen a szinten azonban a felsőoktatásra jellemző oktatási és értékelési módszerek gyakoribbak, így az önálló projektmunkák, nagyobb házi dolgozatok, a félévek végén vagy a tantárgy tanításának lezárásakor esedékes, nagy tananyagegységből való írásbeli vagy szóbeli beszámolások jellemzőek, ugyanakkor – minthogy a tanárok döntő többsége felső középfokon és posztszekunder szinten is oktat – a középiskolai gyakorlatban honos formatív és szummatív értékelési módszerek is az értékelési gyakorlat részei.

Formatív és szummatív értékelésre egyaránt rendszeresen sor kerül az iskolákban. E kétfajta értékelés funkciója, szerepe ugyanakkor nem mindig válik el egymástól. Az érdemjegyek és osztályzatok a tudás értékelésénél a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érdemjegyeket a tanulók alapadatait tartalmazó osztálynaplóban dokumentálják, most már tipikusan elektronikus formában (is). A 2018/19-es tanévtől kezdve minden iskolában bevezették a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) elektronikus naplót, melynek használatával a pedagógusok egyszerűen – akár mobilapplikáció segítségével is – rögzíthetik a diákok tanulmányi adatait és mulasztásait. A tanulók és szüleik gyorsan és egyszerűen megnézhetik az értékeléseket, a hiányzásokat és az üzeneteket, továbbá arra is van lehetőség, hogy mobiltelefonjukra azonnali értesítést kapjanak a különböző naplóbejegyzésekről.

Az értékelési eszközök megválasztása az iskola pedagógiai programjában rögzített keretek között az egyes pedagógusok joga.

A tanulók továbbhaladása

Posztszekunder szinten a tanulók továbbhaladásának alapelvei és általános szabályai megegyeznek a középiskolaiakkal. Ugyanakkor sajátos helyzetet jelent, hogy a 3–5 éves középiskolával szemben a posztszekunder szakképzés érettségizett, szakirányú komplex szakmai érettségi vizsgával rendelkező tanulók részére 1 éves, a gimnáziumi vagy nem szakirányú komplex szakmai érettségi vizsgával rendelkező tanulók részére 2 éves. Több mint 1 éves program esetében a továbbhaladás alapfeltétele, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket a tanév végére sikeresen teljesítse.

A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az év végi osztályzatok áttekintése után szintén az iskola nevelőtestülete dönt. Az évfolyam megismétlése – minthogy a posztszekunder szinten tanuló diákok már nem tankötelesek – megtagadható a diáktól. Posztszekunder szinten az évismétlés igen ritka, a tanulmányi követelmények teljesítésének hiányában a diákok gyakran abbahagyják az adott programon folytatott tanulmányaikat.

A szakmai tanulmányok végén, a programtól függően az adott évfolyam végén szakmai vizsgát lehet tenni. Ez biztosítja, hogy a tanulók országosan elismert szakképesítéssel fejezzék be posztszekunder szintű tanulmányaikat. A szakmai vizsgák előfeltételeit, részeit és tartalmát a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint az új programkövetelmények tartalmazzák. Ez a vizsga is állami vizsga, melyet független szakmai testület, négytagú vizsgabizottság előtt lehet letenni a szakmai vizsgaszabályzat betartásával. A szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. A vizsgabizottságnak mindig tagja valamely gazdaságot képviselő szervezet – érdekképviselet vagy kamara – delegáltja. A vizsgaelnökök listáját a szakképesítésért felelős minisztériumban gondozzák. A képesítés követelménymoduljaihoz rendelt vizsgarészek vizsgafeladatokból és a hozzájuk rendelt írásbeli, interaktív, gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységekből állnak. A szakmai vizsga részei, tantárgyai vagy moduljai alól felmentést kell adni a korábban letett vizsgák alapján.

Bizonyítványok

A tanulók az egyes évfolyamok teljesítéséről a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványba kerülő osztályzatok a tanuló tanév közbeni teljesítményén, a formatív és szummatív értékelések során kapott érdemjegyein alapulnak.

A bizonyítvány közokirat, amelynek tartalmát az ellenkező bizonyításig el kell fogadni. A bizonyítványnyomtatványt az oktatási miniszter hagyja jóvá. E nyomtatványok előállításához és forgalmazásához szintén miniszteri engedély kell.

A bizonyítvány kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A bizonyítvány tartalmazza a tanuló nevét, azonosító adatait, évfolyamát, a tantárgyak nevét, az osztályzatot szöveges és számjegyes formában, a megjegyzések helyét, a dátumot, az igazgató és az osztályfőnök aláírását, valamint az iskola pecsétjét.

Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a követelményeket. A szakképesítést igazoló bizonyítvány is közokirat, előállítása és forgalmazása szintén miniszteri engedélyhez kötött. A bizonyítványt a szakmai vizsgabizottság adja ki. E dokumentum munkakör betöltésére, illetve tevékenység folytatására jogosít. A bizonyítványok kitöltésénél új elemként jelenik meg, hogy a szakképesítés, részszakképesítés és a szakképesítés-ráépülés számán, megnevezésén túl be kell írni:

a) a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintet és

b) az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintet is.