Felnőttképzési szabályozás rövid történeti áttekintése

2019-ben a  szakképzésről szóló törvény új törvényként váltotta fel a korábbi szakképzési törvényt (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről). Az új szakképzésről szóló törvény jelentősen átalakította a szakképzés korábbi rendszerét, ami hatással volt a felnőttképzésre is. A  felnőttképzésről szóló törvény is jelentős átalakuláson ment keresztül 2020-tól. A két törvény és a végrehajtási kormányrendeletek közötti kapcsolat miatt a felnőttképzés tárgyalásakor figyelembe kell venni a szakképzési terület rendelkezéseit és prioritásait.

A felnőttek képzésének mérföldkövei időrendben:

1. 2001-ben fogadták el az első felnőttképzéssel foglalkozó törvényt: 2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről. A törvény szabályozta a munkaerőpiaci képzéseken túl a kulturális és szociális célú képzéseket is.

2. A szabályozás a felnőttképzési szervezetek kétszintű működését hozta létre: nyilvántartásba vett képzők (kötelező regisztráció) és akkreditált intézmények. Az intézményi és programakkreditáció erős piacszabályozó, egyúttal minőségbiztosító szerepet is be kívánt tölteni. 2010 körül a felnőttképzést (is) folytató intézmények mintegy 15 százaléka vált akkreditált felnőttképzési intézménnyé.

3. A felnőttképzés volumene és finanszírozása egyre differenciáltabb lett, a hagyományos szereplők – mint az állam, a vállalat és a képzésben részt vevő egyén – mellett belépett az Európai Unió, amely azóta egyre nagyobb szerepet töltött be ezen a téren.

4. 2013-ban az időközben megújult célok miatt a szabályozás alapvető technikája az engedélyezés lett a korábbi akkreditáció helyett, ugyanakkor a szabályozás csak egy szűkebb – csupán a munkaerőpiac szempontjából releváns – területet fedett le.

5. A szakképzés és felnőttképzés 2019. évi törvényi megújításával az a cél, hogy komplex egységet alkosson a felnőttek képzése. A jelenleg is érvényben levő felnőttképzési törvény olyan célokkal szabályozta a felnőttképzési területet, hogy a társadalom tagjai meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, hogy a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson.

Hosszútávú kormányzati stratégiák

A magyar kormányzati stratégia kialakítása során kiemelt jelentőségű a humánerőforrás előtérbe helyezése. A gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen a képzett munkaerő, ezért a megfelelő stratégiák tervezéséhez a kormány nagy hangsúlyt fektet a szoros együttműködésre a vállalati szereplőkkel.

A tervezés fő keretét a – 2017 decemberében elfogadott – Ipar 4.0 stratégia csomag jelenti, amely több intézkedés mellett az ágazati készségtanácsok létrehozásával segíti a vállalati igények megjelenését az oktatásban, valamint a gyakorlati oktatás erősítését a szak- és felnőttképzésben; az oktatás és a gazdaság szereplői közti együttműködés fontosságát a duális képzés kiterjesztése érdekében, valamint annak fontosságát, hogy a szakképzés keretében végző fiataloknak modern és használható tudásuk legyen. Mindemellett elengedhetetlen a felnőttképzés rugalmasabbá tétele, a meglévő készségek felmérése és validációja is a hatékonyabb és célirányosabb képzések megvalósulása érdekében.

2019-ben megjelent az 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozattal elfogadott Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira címet viselő dokumentum. Fókuszában a foglalkoztatási igényekre alapozott szakképzés áll. A Szakképzés 4.0 stratégia a szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű megújítását és továbbfejlesztését határozza meg 2030-ig. Alapelve azon nyugszik, hogy a magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa a minőségi szakemberképzés. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős szakterülete 2023-ban felülvizsgálta a stratégiát az új szakképzési rendszer tapasztalatait és az Európai Unió szak- és felnőttképzésre vonatkozó elvárásait figyelembe véve. A Szakképzés 4.0 stratégia módosított változatát a 1499/2023. (XI. 16.) Korm. határozattal fogadták el, az új Cselekvési terv  2030-ig határozza meg a szükséges lépéseket. Ezek a módosítások elsősorban az indikátorok aktualizálására és a felnőttek hátránykompenzációjára vonatkozó megállapítások.

A Szakképzés 4.0 stratégiában megfogalmazott javaslatok:

• A technikum és a szakképző iskola feladata, hogy olyan biztos alapkompetenciákat, szakmai alaptudást és kulcskompetenciákat adjon, amelynek birtokában a tanulók felnőttként képesek lesznek a szakmai fejlődésre, az önálló vagy munkahelyi környezetben zajló tanulásra. A technikumoknak és a szakképző iskoláknak stabil alap- és ágazati szintű szakmai tudást is kell adniuk az alapszakmák oktatása során. Az erre épülő szakmai specializációnak döntően a felnőttképzés keretében kell történnie.

• Nemzetközi összehasonlításban alacsony a saját munkavállalóikat képző vállalatok aránya. Jelentősen növelni kell a kis- és középvállalkozások körében a saját munkavállalóikat képző vállalatok arányát. A belső képzések vállalati helyszínen szerveződnek, a cég gyártási és szolgáltatási folyamataira épülnek, ezért a felgyorsuló technológiai fejlődés miatt a jövőben várhatóan még inkább felértékelődnek.

• A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyik bevételét jelentő szakképzési hozzájárulás nagyobb hányadát javasolt visszafordítani a képzési feladatokra. A szakképzési hozzájárulást az arra kötelezettek a szakmai képzés fejlesztése céljából fizetik. A szakképzési hozzájárulásból származó állami bevételek emelkedése miatt javasolt, hogy a szakképzési hozzájárulás nagyobb hányadát, lehetőleg egészét fordítsák vissza a szakképzés fejlesztésére.

• A munkaerő-tartalék szűkössége és specifikumai fókuszált és célcsoportokra szabott megoldásokat kívánnak. A képzések a munkaerőpiaci elvárások alapján összeállított kompetenciafelmérésen és fejlesztésen kell, hogy alapuljanak, hogy a kompetenciahiányokkal küzdő célcsoport alkalmassá váljon a foglalkoztatásra, átképzésre.

A felnőttképzés és felnőttoktatás terén két, alapvetően eltérő képzési célt és célcsoportot kell megkülönböztetni. Ennek megfelelően kell átalakítani a felnőttek képzésének rendszerét.

1. A hátrányos helyzetű térségben élő álláskeresők és inaktívak, akik munkaerő-tartalékot jelentenek. Az érintett térségekben olyan képzési programokat kell indítani, amelyek valódi mérhető fejlődést eredményeznek az álláskeresők körében. A képzések esetén fontos a minőségbiztosítás és kimenetszabályozás.

2. A foglalkoztatásban állók, akik tovább szeretnének lépni szakmai karrierjükben, vagy aktuális munkakörükben szükséges a továbbképzésük. Számukra rugalmasabb tanulási utakat kell biztosítani. Be kell számítani az előzetesen megszerzett tudást, akkor is, ha azt nem tudja a jelentkező bizonyítvánnyal igazolni, mert gyakorlati munkatapasztalatra alapozódik.

A stratégia olyan beavatkozási pontokat jelöl meg, hogy ezzel az Ipar 4.0 kihívásaira adjon választ. Ennek felnőttképzési megállapításai és kulcsindikátorai a következők:

• Keresletvezérelt, kimenetszabályozott felnőttképzési rendszer kialakítására van szükség a Digitális Munkaerő Programra alapozva. A közép- és hosszú távú munkaerőpiaci igényekre az iskolai rendszernek kell választ adnia, míg a rövid távú – az új beruházásokhoz, a kapacitásbővítéshez, modernizáláshoz kapcsolódó – elvárásokra a felnőttképzésnek. Kulcsindikátor: minimum 200 vállalkozás folyamatos részvétele a készségtanácsok munkájában, a szakmák számának redukciója 200 alá.

• A szakképzés és felnőttképzés rendszerének a gazdaság által igényelt szakmastruktúrában a vállalatok által elvárt tudással és kompetenciákkal rendelkező szakembereket kell képeznie. Az új struktúra alapelve szerint az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati, szakmai alaptudást és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákat adjon. Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésen hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő szakemberek ezzel a biztos szakmai alaptudással és a tanulás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani a tudásukat szakmai karrierjük során. Kulcsindikátor: 19 ágazati képzőközpont 100 vállalkozás részvételével; 10 000 munkaszerződéses formában képzett tanuló, akiknek egy része felnőttkorú.

• A felnőttképzésben két eltérő célcsoport digitális tudásának fejlesztése is megjelenik. A technológiák megújításához kapcsolódva nagy létszámban kell a vállalatoknál dolgozó szakemberek tudását is megújítani, hogy képesek legyenek a robotizált folyamatok tervezésére, telepítésére, működtetésére és karbantartására. Emellett a hátrányos helyzetű álláskeresők tudását is fejleszteni kell, mert a betanított, operátori munkakörökben is elvárássá vált, hogy képesek legyenek digitalizált környezetben dolgozni. Kulcsindikátor: a Szakmajegyzékben szereplő minden szakma kiegészül digitális szintekkel.

• Létre kell hozni és működtetni kell az egységes munkaerőpiaci előre jelző rendszert, ami lehetővé teszi az adatokra alapozott döntéshozatalt. Kulcsindikátor: 1000 foglalkoztató feltölti az aktuális munkaerőpiaci igényeket a rendszerbe.

• A végzettség nélküli iskolaelhagyás okaira választ adó többelemű program indítása szükséges a lemorzsolódás csökkentése érdekében. A tankötelezettség teljesítéséhez egy részszakképesítés megszerzése az alapkövetelmény. A műhelyiskolák részszakmát biztosítanak azon fiataloknak, akik a szakképzésből kiestek, valamint nem tudták elvégezni az általános iskolát. A műhelyiskola azoknak a felnőtteknek is vonzó, akik csak alapfokú végzettséggel rendelkeznek, illetve azoknak, aki alapfokú végzettséggel nem rendelkeznek, de elvégezték a szakképző iskola dobbantó programját. A fogyatékossággal élő személyek jövőbeli életminősége és társadalmi beilleszkedése szempontjából kiemelten fontos, hogy az alapfokú oktatást követően tovább tanuljanak, érettségit szerezzenek a felsőfokú tanulmányok esetleges megkezdése érdekében, vagy közvetlenül az alapfokú oktatást követően szakmát tanuljanak, ami jelentősen képes javítani későbbi munkaerőpiaci helyzetüket. Kulcsindikátor: évente 100 műhelyiskolai csoport indítása 1200 diákkal, évente a szakképzési centrumok 50%-a meghirdeti az orientációs évfolyamot, legalább 800 fő sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő személy speciális támogatása. Ezekben a programokban részben felnőttkorúak is érintettek.

• Egységesen kidolgozott minőségirányítási rendszert kell létrehozni, amely a szakképzési centrumok szintjén átláthatóvá teszi a folyamatok eredményeit, és megalapozza a minőség javítását. Kulcsindikátor: egységes adatbázis és minőségirányítási rendszer a szakképzési centrumokban, a szakképzésben tanulók adminisztrálása egységes elektronikus rendszerben.

• Az Ipar 4.0 igényeire választ adó, rövid ciklusú vállalati képzések támogatása kívánatos, a képzési idő csökkentése a felnőttoktatásban és felnőttképzésben, az előzetesen megszerzett végzettség vagy gyakorlatban szerzett tudás beszámításával. A kontaktképzés és a távoktatás előnyeit ötvöző (blended) képzések előtérbe helyezése javasolt a felnőttoktatásban és felnőttképzésben. Az előzetes tudás beszámítása hozzájárul ahhoz, hogy a felnőttek rövidebb időtartamú képzésekkel szakképesítést, szakmát szerezzenek, esetleg magasabb végzettségi szintet érjenek el. Kulcsindikátor:, 2000 fő vesz részt a tudásbeszámításhoz kapcsolódó programokban.

• A nemzetgazdaság versenyképességének egyik kulcsa, hogy a magyar kis- és középvállalkozások termelési és szolgáltatási hatékonysága javuljon, működésükben nagyobb szerepet kapjon az innováció, ezért a képzési programoknak speciálisan a kkv-k igényein kell alapulniuk, azok fejlesztésére kell specializáltnak lenniük. Kulcsindikátor: 2000 kis- és középvállalkozás részvétele a speciális képzési programban.

• A folyamatszabályozott felnőttképzési rendszerből egy kimenetszabályozott felnőttképzési rendszer irányába javasolt elmozdulni. A felnőttképzések kimenetszabályozott működése szorosan összefügg a független vizsgaközpontok létrehozásával, a standardizált módon való vizsgáztatással. Emellett a pályaorientációban érintett szervezetek tevékenységének összehangolása is szükséges. A felnőtteknek szóló országos pályatanácsadási rendszer létrehozása a szakképzési centrumok információs pontjainak bázisán alakulnak ki, mivel a felnőttek jellemzően a szakképző intézményekben érdeklődnek a képzési lehetőségekről.A jövőben a készség-előrejelzési információk beépítése és felhasználása is megjelenik a  pályaorientációban és a pályatanácsadásban. Kulcsindikátor: 50 független vizsgaközpont, készség-előrejelzési információk felhasználása 41 infopontban.

• A képzés valódi eredményességét, hatásosságát annak alapján lehet vizsgálni, hogy a képzést teljesítők milyen arányban és milyen beválással képesek elhelyezkedni a szerzett képesítéssel a munkaerőpiacon. A Digitális Munkaerő Program (DMP) egy olyan informatikai rendszer, amely a már működő digitális adatgyűjtésre és a nyilvántartásra is alapozva követi az állami finanszírozással képzettséget szerzők munkaerőpiaci útját. Kulcsindikátor: 200 iskolai rendszerű és felnőttképző intézményben végzett személy munkaerőpiaci útjának nyomon követése.

A stratégia megállapításai alapján a felnőttképzési rendszerben két szegmens igényel erősebb kimenetszabályozást:

1. Az OKJ-s képzések és engedélyezett egyéb szakmai képzések során: az állami iskolai rendszerű képzések esetén azt kell erősíteni, hogy a kimenet értékelésekor megállapítható legyen, hogy a végzettséget szerző személy szakmailag cselekvőképes, rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyeket a munkáltatók elvárnak; a nem állami rendszerben szervezett szakmai képzések esetén indokolt, hogy az egységes értékelés miatt független vizsgaközpontokban tartsák a vizsgákat.

2. A képesítést, tanúsítványt nem nyújtó szakmai tanfolyamok és a munkahelyi betanítás kapcsán az állami finanszírozás 50 százalékot elérő mértéke esetén lehet indokolt a kimenetszabályozás. Ezekben az esetekben is költséghatékony és szakmailag megalapozott ellenőrzési rendszer működtetése a cél.

A Digitális Jólét Program keretében 2016 októberében fogadta el a kormány Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS), melynek megvalósítása a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) feladata. A DOS fő célkitűzése, hogy senki ne hagyja el az oktatás és a képzés rendszerét a megfelelő digitális kompetenciák nélkül. A DOS a felnőttekre vonatkozóan is fogalmaz meg célkitűzéseket: „A felnőttkori tanulás jövőképe értelmében minden magyar állampolgár a digitális közösség tagjává válik; jelentősen csökken a digitális megosztottság, a digitális kompetenciákkal nem rendelkezők, illetve az azokat nem vagy alig használók száma, miközben a lakosság átlagos digitális kompetenciái elérik, majd meghaladják az uniós átlagot. Az átfogó stratégiai cél: a munkaerő versenyképessége, az állampolgárok aktív társadalmi részvétele és a társadalmi befogadás erősítése, a társadalom digitális írástudás-szintjének növelése, a felnőttkori digitális tanulásban való részvétel fokozása.”

Stratégiára alapozott intézkedések a felnőttképzés területén

A Szakképzés 4.0. – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira című dokumentum alapján 2019-ben az Országgyűlés megalkotta az új 2019. évi LXXX. törvényt a szakképzésről, és módosította a 2013. évi LXXVII. törvényt a felnőttképzésről.

A kormány elfogadta a 12/2020. (II. 7.) korm. rendeletet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról, illetve a 11/2020. (II. 7.) korm. rendeletet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról.

A törvényekben és a végrehajtási rendeletekben foglaltaknak megfelelően 2020-ban megkezdődött a gyakorlatban a szakképzés és felnőttképzés rendszerszintű átalakítása. Az átmeneti rendelkezések alapján még 2022. december 31-ig párhuzamosan folyt a régi szabályozás alapján megkezdett képzések kivezetése és az új rendszerben indított képzések megvalósítása.

A tudás- és munkaalapú társadalom és gazdaság létrehozását és a Szakképzés 4.0 stratégia megvalósítását szolgáló felnőttképzés célja, hogy a magyar munkaerő rugalmasan tudjon reagálni a technológiai változások jelentette kihívásokra, biztosítsa a munkahelyek stabilitását és új munkahelyek létrehozását, a munkaerőpiaci igények eredményes és gyors kielégítését. A felnőttképzés 2019. és 2020. évi megújítása a következő főbb szempontokon alapult:

• Mérhető (big data alapú) pályakövetési rendszer: összehasonlíthatóvá válik a képzések eredményessége a képzési, munkaerőpiaci adminisztratív adatbázisok anonim módon való összekapcsolásával.

• Valós munkaerőpiaci keresletre reflektáló felnőttképzési kínálat: a kereslet megismerését szolgálja a munkaerőpiaci előre jelző rendszer tervezett megújítása, aminek célja, hogy előre jelezze a hazai munkaerőpiaci igényeket és trendeket.

• Adminisztratív rendszer: az adminisztratív terhek csökkentése növeli a felnőttképzők hatékonyságát, csökken az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok köre, az adatszolgáltatás egyszerűbb és digitalizált lesz.

• A képzésben részt vevők számának növelése: új finanszírozási eszközöket vezetnek be, a tényleges munkaerőpiaci keresletnek megfelelő, hasznosítható kompetenciákat adó képzések kerülnek előtérbe.

• Kimenetvezérelt felnőttképzési rendszer: a felnőttképzőktől független akkreditált vizsgaközpontok létrehozása által a képzésben részt vevő személy megszerzett kompetenciáit mérik függetlenül a képzés hosszától, tartalmától, az előzetes tudás beszámításától.