Az oktatásra vonatkozó törvényeket az Országgyűlés fogadja el, a stratégiákat a kormány, a tartalmi szabályozókat a kormány vagy az illetékes minisztérium. Az oktatás központi irányítása és felügyelete elsősorban a két illetékes szakminisztériumokhoz tartozik, a köznevelés a Belügyminisztériumhoz, a felsőoktatás, szakképzés és felnőttképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz.  A szak- és felnőttképzés esetében a gazdasági alszektortól függően – a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az egyéb minisztériumok (például a mezőgazdasági képesítések vonatkozásában az Agrárminisztérium) megoszthatják egymás között a képesítésekkel kapcsolatos felelősséget.

Az oktatásért felelős miniszterek feladat- és hatáskörét kormányrendelet szabályozza. (182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről)

Az oktatásért felelős miniszter oktatáspolitikai feladatkörében előkészíti a törvényjavaslatokat és kormányrendeleteket, szakpolitikai és stratégiai fejlesztést végez, továbbá miniszteri rendeletekkel szabályozza az intézmények működését. Ezek kötelező érvényűek a fenntartókra és az intézményekre egyaránt.

A köznevelésért felelős miniszter többek között:

• kidolgozza a köznevelési stratégiát; 

• nevelési-oktatási programokat dolgoz és ad ki;

• rendelettel kiadja a tanév rendjét;

• rendszeresen, de legalább 5 évenként értékeli – az általa létrehozott tanács közreműködésével – az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a NAT bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a kormánynál a szükséges módosítást, ellenőrzi a tankönyvkiadást és tankönyvforgalmazást, szabályozza a tankönyvekkel kapcsolatos támogatások rendszerét;

• gondoskodik az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról és az állami nevelési-oktatási intézmények számára ingyenesen nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezéséről;

• gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről;

• gondoskodik az országos vizsgarendszer működtetéséről és fejlesztéséről

• felügyeli a közoktatási információs rendszert.

A felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felelősségi körébe tartozik többek között:

• a felsőoktatást érintő jogszabályok előkészítése;

• a felsőoktatás ágazati irányítása;

• képzési és kimeneti követelmények meghatározása az alap- és mestreképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben;

• évente jogszabályban meghatározott keretek között annak határozattal való megállapítása, hogy mely a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj;
• a felsőoktatási rendszer fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet;

• a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának legalább háromévenkénti értékelése;

• a pályakövetési rendszer működtetése;

• törvényességi felügyelet gyakorlása a nem állami felsőoktatási intézmények felett;

• szakmai felügyeleti rendszer működtetése.

Továbbá a szakképzési és a felnőttképzési törvény értelmében:

• irányítja az általa alapított szakképzési centrumot, és az állam nevében gyakorolja az általa alapított szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket.

• ellátja a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprésze felhasználásával kapcsolatos feladatokat.

• a kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadja a képzési és kimeneti követelményeket és a programtantervet.

• vezeti a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítések programkövetelményeinek nyilvántartását.

• a kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kidolgoztatja a szakképzési tankönyveket, javaslatot tesz a kormány számára a Szakmajegyzék megállapítására.

• gondoskodik a szakmai vizsga központi vizsgatevékenysége és interaktív vizsgatevékenysége tartalmának meghatározásáról, értékelési útmutatóinak és egyéb dokumentumainak kidolgozásáról és rendelkezésre állásáról.

• gondoskodik a Szakképzési Innovációs Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról.

• ellátja a szakképzéshez kapcsolódó kutató- és fejlesztő-szolgáltató feladatokat, valamint kidolgozza az oktatók értékelésének módszertanát.

• gondoskodik a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer és annak részeként a korai iskolaelhagyás megelőzését támogató rendszer, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer működtetéséről.

A felelős miniszterek feladatait középirányító szervezetek segítik, melyek közreműködnek a jogszabályok végrehajtásában, az oktatás irányításában és működtetésében.

Oktatási Hivatal 

Az Oktatási Hivatal egyszerre van jelen a köznevelési és felsőoktatási intézmények életében, a diákok továbbtanulásának, a hallgatók tanulmányainak, illetve a nyelvvizsgázók vagy a pedagógiai továbbképzéseken részt vevő tanárok ügyintézésének területén – működésével hatékonyan fogja össze a hazai képzés minden szegmensét. 

Az Oktatási Hivatal felelősségi körében országos hatáskörrel a következő tevékenységeket végzi:

• A köznevelési közfeladat-ellátás keretei között működteti az állami fenntartású köznevelési intézmények számára a pedagógiai szakmai szolgáltatások teljes körét.

• Fejleszti és működteti a pedagógiai szolgáltatások ellátásához szükséges tájékoztató és folyamattámogató informatikai rendszereket.

• Működteti és fejleszti az országos pedagógiai mérések rendszerét.

• Működteti és fejleszti a szaktanácsadás országos rendszerét.

• Szervezi a műveltségterületi, tantárgyi és tantárgygondozói rendszert.

• Akkreditált és nem akkreditált továbbképzéseket dolgoz vagy dolgoztat ki, és valósít meg.

• Egységes eljárásrend alapján megszervezi a tanulmányi versenyeket és a pedagógiai tájékoztatást.

• Ellátja a pedagógus-előmeneteli rendszerrel és tanfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos feladatokat.

• Felel a felvételi eljárás lebonyolításáért a köz- és a felsőoktatásban: nyilvántartja a jelentkezőket és adataikat, valamint széles körű tájékoztatással segíti a felvételizőket.

• Elvégzi a külföldi egyetemek és főiskolák által kiadott oklevelek hazai elismertetését, valamint a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosítását.

• A Hivatalon belül zajlik az érettségi vizsgák előkészítése.

• Elbírálja a tankötelezettség halasztásának kérelmeit.

• Egyéni munkarendi kérelmekről dönt.

• Működteti a köznevelés információs rendszerét (KIR).

• Működteti a Felsőoktatási Információs Rendszert (FIR)

• Megszervezi az országos köznevelési tanulmányi versenyeket, így a legrangosabbnak számító Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV).

Az Oktatási Hivatal területi pedagógiai oktatási központjai ellátják a Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait:

• a műveltségterületi és tantárgygondozói hálózat működtetését;

• a szaktanácsadói kirendelést;

• a pedagógiai tájékoztatási tevékenységet;

• a tanügyigazgatási tájékoztatási tevékenységet;

• a pedagógiai-értékelési feladatokat;

• a továbbképzési, szakmai konferenciák, tájékoztatók szervezését;

• a tanulmányi versenyek szervezését;

• a tanulók tájékoztatását, a tanácsadást;

• a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó rendszerszintű támogatást;

• a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat.

Klebelsberg Központ

A Klebelsberg Központ a tankerületi központok vonatkozásában középirányító szervként gyakorolja az irányítási, valamint a hatékonysági, pénzügyi és ellenőrzési hatásköröket. 

A Klebelsberg Központ feladatai közé tartozik

• előkészíteni és a miniszternek megküldeni a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó munkáltatói intézkedés dokumentumait.

• érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal, így különösen az iskola költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a vagyonkezelésében vagy használatában álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit.

• Jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatokat gyűjt és elemez, országos szinten közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezésének meghatározásában.

• Ellátja a támogatási forrásokból megvalósuló fejlesztések, európai uniós programok tervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a tankerületi központok pályázati és projekttevékenységének összehangolásáról.

• Gondoskodik a tankerületi központok fenntartói tevékenységének szakmai, stratégiai összehangolásáról, szakmailag támogatja a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézmények fejlesztési terveinek kidolgozását és megvalósítását.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

A szakképzés és felnőttképzés szabályozási rendszerében a hatósági tevékenység operatív feladatellátásának legfontosabb intézménye a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH).

• Középirányítóként gyakorolja a szakképzésért felelős miniszter egyes szakképzési centrumok és intézményeik feletti irányítói hatásköreit, 

• Vezeti a szakképző intézmények nyilvántartását és dönt a működési engedéllyel kapcsolatos ügyekben,

• Elektronikus felületet működtet a szakmai vizsgához kapcsolódóan és elbírálja a szakmai vizsgával összefüggő jogorvoslati kérelmeket,

• Vezeti a szakmai vizsgák adatainak, továbbá a kiadott oklevelek, szakmai bizonyítványok, képesítő bizonyítványok és a vizsgatörzslapok központi nyilvántartását,

• Vezeti a szakképzési tankönyvjegyzéket,

• Működteti a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszert.

• Működteti a pályakövetési rendszert.

• Működteti a nemzeti referencia- és koordináló központot, ennek keretében közzéteszi az Európai Minőségbiztosítási Keretrendszert (EQAVET), kidolgozza és gondozza az Europass bizonyítványkiegészítőket.

• Koordinálja az életpálya-tanácsadás és a pályaorientáció ellátásában részt vevő személyek tevékenységét.

IKK Innovatív Képzéstámogató Központ

Szakmai, tájékoztatási és információs központként a szakképzési rendszer működtetésében, a szakképzés és felnőttképzés megújításában, szakmai készségek fejlesztésében és digitális módszerek alkalmazásában jelentős szerepet játszik az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ. Főbb feladatai: 

• a szakképzési tartalom- és eszközfejlesztése, taneszközfejlesztési módszertan létrehozása; 
• közreműködés a digitalizált szakképzési tanügyigazgatási rendszer kialakításában és bevezetésében;
• az ágazati képzőközpontok módszertani rendszerének kialakítása; 
• támogatja a pályakövetési rendszer fejlesztését;
• működteti az oktatói továbbképzés rendszerét (OTR); 
• működteti a szakképzési tájékoztatási és információs központot; 
• felnőttképzési tevékenység részeként vizsgaközpontot működtetése, és képesítő vizsgáztatás.

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai szervezetként és a gazdaság szereplőinek általános érdekérvényesítőjeként megfelelő információkkal bír, és rálátása van a gazdaság igényeire, így képes az üzleti/gazdasági képzésekkel összefüggő tartalmi és strukturális igények megjelenítésére.

Az MKIK feladatai:

• a szakképesítések képesítési és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, amelyeket a szakképzésért felelős miniszter rendelettel ad ki;

• a szakmai gyakorlati képzést nyújtó munkáltatók által kötött tanulói szerződések, illetve a gyakorlati képzést nyújtó munkahelyek törvényességi ellenőrzése a szakképzési törvény szabályainak betartása szempontjából;

• a szakképzés minőségének komplex ellenőrzése;

• javaslattétel a szakképzésért felelős miniszternek a szakképző intézménybe való beiskolázás irányaira;

• a duális képzőhely nyilvántartásba vételére vonatkozó minőségi feltételek kidolgozása;

• a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése;

• a szakképzési munkaszerződések megkötésének elősegítése, ennek érdekében a gazdálkodó szervezetek ösztönzése a szakképzésben való részvételre.

• a felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból való törlésről döntő bizottság működtetése;

• a felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a felnőttképzési programkövetelmények Szakmajegyzék szerinti szakmacsoportos besorolása, valamint a programkövetelmények az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározása és besorolása;

• a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezésével összefüggő feladatok ellátása;

• a szintvizsgák országos rendszerének működtetése;

• mesterképzés és mestervizsgáztatás;

• ellátja az ágazati készségtanács titkársági feladatait, működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását.

Az ágazati készségtanácsok (ÁKT)  feladatai:

A készségtanácsok figyelemmel kísérik a saját ágazatukat érintő szakképzési szerkezet felépítését, a gazdasági, munkaerőpiaci, technikai-technológiai folyamatokat, amelyek alapján például:

• szakvéleményt adnak a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben;

• kidolgozott javaslatot tehetnek:

• a szakmai oktatás időtartamára;

• a képzési és kimeneti követelményekre (KKK);

• új szakképzési tankönyvek kidolgozására és tartalmára;

• javaslatot tesznek a Szakmajegyzék meghatározására;

• előrejelzést készítenek a szakképzés rövid és középtávú fejlesztési irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

Konzultatív testületek:

Országos Köznevelési Tanács (OKNT) Közneveléssel kapcsolatos kérdésekben javaslattevő, véleményező és tanácsadó testület. Véleményt alkothat a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek kapcsán. Tagjait a miniszter kéri fel. 

Köznevelés-stratégiai Kerekasztal.  Javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző, társadalmi egyeztető szakmai testület, amelynek öt oldala van: a kormányzati, a szakmai, a fenntartói, a szakszervezeti és a diák-szülői. 

Országos Nemzetiségi Tanács. A nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében működik közre; javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakmai testület. Tagjait (13 fő) az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják.

Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) A SZIT feladata a szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése. Szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként segíti a szakképzésért felelős miniszter szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását. Véleményt nyilvánít a szakképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről, a szakképzési támogatási rendszer elveiről, a szakképzést érintő jogszabályok tervezetéről, javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére, értékeli a szakképzés eredményességét, valamint a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását, ajánlásokat tesz a szakmát szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben.

Duális Képzési Tanács. Feladata többek között, hogy kidolgozza a jogszabályban megállapított képzési területre jellemző szakmai és minősítési, értékelési követelményeket, továbbá a gyakorlati képzésben részt vevő szervezettel, valamint a szervezet részéről a gyakorlati képzésben részt vevő szakemberrel szemben támasztott szakmai és minősítési követelményeket. A felsőoktatásért felelős miniszter vagy a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter felkérésére egyedi szakértői véleményt ad, valamint az oktatáspolitikai döntéseket megalapozó elemzéseket készít, kutatást végez, minősíti a duális képzés szakmai gyakorlóhelyét.

Magyar Rektori Konferencia. Konzultatív testület, amely a felsőoktatási intézmények érdekeit képviseli. Tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai.

Az Országos Doktori Tanács állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben, valamint meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit, a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit. Tagjai a felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökei.

A Magyar Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület, amely törvényben szabályozott módon szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban.