Skip to main content
European Commission logo
EACEA National Policies Platform:Eurydice
Magyarország: Tanítás és tanulás a középfokú szakképzésben

Hungary

6.Magyarország: Középfokú és posztszekunder oktatás

6.5Magyarország: Tanítás és tanulás a középfokú szakképzésben

Last update: 14 December 2023

Tanterv, tantárgyak, óraszámok

A szakképző intézményben a közismereti oktatás a NAT-ra épülő közismereti kerettanterv szerint folyik. A szakképző intézmény a közismereti kerettanterv alkalmazása során az ágazati alapvizsga követelményeire tekintettel a közismereti tantárgyak témaköreit, tartalmát és óraszámait a meghatározott heti időkeret és a tananyagtartalom megtartásával az évfolyamok között átcsoportosíthatja.

A szakképző intézményben a szakirányú oktatást megelőzően ágazati alapoktatás folyik. Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint. Az ágazati alapoktatást a szakképző intézményben kell megszervezni. Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul.

A szakirányú oktatás célja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye őt a gyakorlatban való alkalmazásukra, és felkészítse a szakmai vizsgára.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképző intézményben vagy szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen vehet részt.

Magyarországon 2000-től a közismereti iskolai tanítás-tanulás tartalmát törvényben előírt módon háromszintű tantervi szabályozás határozza meg.

A szabályozás központi, egyben legfelső szintjét a kormány által 2012-ben kiadott, többször módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) alkotja [110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról], amely 2020-ban történt módosítását követően felmenő rendszerben lép életbe.

A tartalmi szabályozás rendszerének második szintje tantervi és módszertani támogatást egyaránt nyújt. A rendszer középső szintjét a Nemzeti alaptantervre épülő, az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek alkotják. A szakgimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák, illetve a szakképző iskolák számára külön kerettantervek készültek.

A szakképző intézményben a nevelő- és oktatómunka a szakképzésben kötelezően alkalmazandó programtanterv és a programtanterv alapján kidolgozott szakmai program szerint folyik.

Nemzeti alaptanterv (NAT)

A közismereti nevelés-oktatás legmagasabb szintű szabályozója a Nemzeti alaptanterv, „a magyar nemzeti köznevelés és közoktatás szabályozásának alapdokumentuma”. Az alaptanterv a közös nemzeti értékeket közvetíti és szolgálja, és ezzel hozzájárul a nemzeti hagyományok ápolásához, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez. A nemzeti köznevelési törvény adta előírás szerint 5 évente sor kerül az alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok értékelésére, szükség esetén az alaptanterv módosítására.

A nevelés-oktatás tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja a közoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában, az 1–12. évfolyamon, azaz az alapfokú, az alsó és a felső középfokú oktatásban. Az alaptanterv tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi, továbbá a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának alapelveit, illetve az iskoláknak az egészségfejlesztéssel, környezetvédelemmel és fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatait.

A dokumentum a tartalmi szabályozásban betöltött szerepéből adódóan 18 éves korig szabályozza a nevelés és oktatás tartalmát, függetlenül attól, hogy a 2011-es törvény 16 éves korra csökkentette a kötelező iskoláztatás felső korhatárát. A Nemzeti alaptanterv három pedagógiai szakaszra (1–4., 5–8. és 9–12. évfolyam) tagolódik, és jellemzően ezen belül is 2-2 évre határozza meg a kiemelt és a műveltségterületek szerinti fejlesztési feladatokat.

A 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv ajánlása a műveltségi területek óraszámarányaira a 9–10. és a 11–12. évfolyamokon (%) (kifutó rendszerben még alkalmazott óraszámok és arányok):

Műveltségi területek

9–10. évfolyam (%)

11–12. évfolyam* (%)

Magyar nyelv és irodalom

10–15

10

Idegen nyelvek

12–20

13

Matematika

10–15

10

Ember és társadalom

8–15

10

Ember a természetben

15–20

10

Földünk – környezetünk

5–8

0

Művészetek

8–15

6

Informatika

4–8

4

Életvitel és gyakorlati ismeretek

4–8

0

Testnevelés és sport

14–20

15

*A Nemzeti alaptanterv az utolsó két évfolyamon a képzési programok sokféleségére, illetve a záróvizsgákra való felkészülésre tekintettel csak minimumértékeket ad meg.

A Nemzeti alaptantervet 2020-ban felülvizsgálták. A módosított NAT-ot és az ahhoz tartozó kerettanterveket felmenő rendszerben, a középiskolák esetében a 2020/21-es tanévben a 9. évfolyamon vezették be.

Kerettantervek

A Nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint ajánlott időkeretet.

Bármely intézménynek joga van kerettanterv kidolgozására. Egy kerettanterv jóváhagyás után alkalmazható az oktatásban. A legtöbb iskola a minisztérium háttérintézete által kidolgozott kerettantervet alkalmazza.

A Nemzeti alaptanterv szerint „az oktatásért felelős miniszter kerettantervet, alapprogramot, irányelvet ad ki és tesz közzé. A kerettantervek egyrészt meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit, másrészt kijelölik a tankönyvek meghatározó tartalmát. Mindezekkel kapcsolatban az egyes kerettantervek saját rendszerükön belül is megfogalmazhatnak alternatívákat, választható megoldásokat. A kerettantervek adott iskolatípusra készülnek, és az Oktatási Hivatal honlapján teszik őket közzé.”

A szakgimnáziumok tantárgyi struktúrája és óraszámai (kifutó rendszerben alkalmazva):

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. évf. óraszáma összesen

13. évf.

13. évf. óraszáma összesen

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

556

Idegen nyelv

4

4

4

4

556

4

124

Matematika

3

3

3

3

417

Történelem

2

2

3

3

345

Etika

1

31

Informatika

2

2

144

Művészetek

1

36

Testnevelés

5

5

5

5

695

Osztályfőnöki

1

1

1

1

139

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

108

Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy

2

2

2

206

Kötelezően választható tantárgy**

2

2

134

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

1

36

Szakmai tárgyak órakerete

8

12

11

12

1488

31

961

Szabadon tervezhető órakeret

         

4

124

Rendelkezésre álló órakeret / hét

35

36

35

35

 

35

 

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

 

31

 

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

4901

1085

1085

* A szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyak című táblázat szerint.

** Érettségi tantárgy, idegen nyelv, természettudományos tantárgy, informatika, szakmai tantárgy vagy honvédelmi alapismeretek.

A szakgimnáziumok helyi tanterveibe beépítendő, az egyes ágazatokhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyak (kifutó rendszerben alkalmazva):

Ágazatok

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy

Kötelezően választható természettudományos tantárgy

Erdészet és vadgazdálkodás XXXII., Mezőgazdaság XXXIII., Kertészet és parképítés XXXIV., Sport XXXVII.

biológia

fizika vagy kémia

Egészségügy I., Környezetvédelem XXIII., Szépészet XXX., Élelmiszeripar XXXVI.

biológia

kémia vagy fizika

Egészségügyi technika II., Képző- és iparművészet V., Hang-, film és színháztechnika VI., Épületgépészet VIII., Gépészet IX., Villamosipar és elektronika XI., Távközlés XII., Informatika XIII., Építőipar XVI., Könnyűipar XVII., Faipar XVIII., Közlekedésgépész XXII., Agrárgépész XXXI., Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XL., Vízügy XLI.

fizika

kémia

Kohászat X., Vegyipar XIV., Vegyész XV., Nyomdaipar XIX.

kémia

fizika

Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV.

földrajz

fizika

Szociális III., Pedagógia IV., Rendészet és közszolgálat XXXVIII., Közművelődés XXXIX.

biológia

földrajz

Előadó-művészet XLII.

komplex természettudomány vagy egy természettudományos tantárgy

 

A közismereti órák heti megoszlása a 2016-os szakközépiskolai kerettantervben (kifutó rendszerben):

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

2 óra

1 óra

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

Matematika

2 óra

1 óra

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

Természetismeret

3 óra

Testnevelés*

5 óra

5 óra

5 óra***

Osztályközösség-építő program

1 óra

1 óra

1 óra

Szabad órakeret**

1 óra

0 óra

1,5 óra

Összesen

18 óra

11 óra

9,5 óra

* Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti 5 testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így felhasználásukról az intézmények dönthetnek.

** A szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl).

*** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a 3 órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11. évf.] készült.)

Kerettanterv a szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyamainak a heti óraszámok megjelenítésével (kifutó rendszerben):

Évfolyam/

Tantárgyak

12. évf.,

nappali tagozat

13. évf.,

nappali tagozat

12. évf.,

esti tagozat

13. évf.,

esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6

3

3

Idegen nyelv

6

6

3

3

Matematika

6

6

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

3

3

Természetismeret

2

1

Informatika

2

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

4

5

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

18

18

A 2020-as NAT alapján a technikumok a közismereti tantárgyak tekintetében a gimnáziumok kerettanterveit használják.

A szakképző iskola heti óraszámai a 2020-as NAT alapján:

 

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

911. óraszám összesen

Közismereti oktatás

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

2

2

2

206

Idegen nyelv

2

1

1

139

Matematika

2

2

1

175

Történelem és társadalomismeret

3

0

0

108

Természetismeret

3

0

0

108

Testnevelés[1]

4

1

1

211

Osztályközösség-építő program

1

1

1

103

Pénzügyi és vállalkozási ismeretek

0

0

1

31

Összes közismereti óraszám

17

7

7

1081

Ágazati alapoktatás

16

0

0

576

Szakirányú oktatás

0

25

25

1675

Szabad órakeret

1

2

2

170

Tanítási hetek száma

36

36

31

 

Éves óraszám

1224

1224

1054

3502

Rendelkezésre álló órakeret/hét

34

34

34

 

Helyi tanterv

Az oktatási intézményekben – így a szakképzésben is – a szakmai munka az intézmény által kidolgozott, a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik, amelyet nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program része a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat tartalmazó nevelési program és a tartalmi szabályozás iskolai szintjét képező helyi tanterv. A helyi tanterv szabályozza az iskola magasabb évfolyamaiba lépés követelményeit vagy a tanulók értékelésének és minősítésének formáit.

A középfokú iskolák a tanulók érdeklődése és igénye szerint választható tanórai foglalkozásokat is szerveznek felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció és speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. A választható foglalkozásokon, szakkörökön a tanuló csak saját kérése és – nagykorúvá válásáig, 18 éves korig – a szülő írásbeli nyilatkozata alapján vehet részt. A szabadon tervezhető órakeret csökkenése miatt a helyi tanterveknek mint tartalmi szabályozóknak a szerepe csökkent.

A szakképző intézményben a nevelő- és oktatómunka

  • a szakképzésben kötelezően alkalmazandó képzési és kimeneti követelmények és
  • a programtantervben – a szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának kivételével – ajánlásként megfogalmazottak

figyelembevételével kidolgozott szakmai program szerint folyik.

Oktatási módszerek és tananyag

A tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek tekintetében az iskolák és a tanárok továbbra is viszonylag nagyfokú szabadságot élveznek. Az iskola pedagógiai programja ugyanakkor meghatározza az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, emellett eszközeit és eljárásait. A közoktatást és szakképzést szabályozó legfontosabb dokumentumok mind a módszertani változatosságot, mind a kompetenciák fejlesztésére irányuló tanítási-tanulási stratégiák kialakítását prioritásként kezelik.

A tanítás a legtöbb iskolában tantárgyanként szervezett 45 perces tanórák keretében folyik, de a szakmai gyakorlati oktatás 60 perces órákból áll. A tömeges továbbképzések hatására a differenciálás, az egyéniesített, illetve a kiscsoportos foglalkozás terjed, hasonlóan az infokommunikációs technológiák tanórai foglalkozásokon való alkalmazásához.

Magyarországon a tanárok hagyományosan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a tanulóknak adott házi feladatoknak, valamint a rendszeres ellenőrzésnek.

A szakképzésben a szakmai órákon nagyon gyakran azért is kell csoportbontást alkalmazni, mert egy-egy osztály több szakmát tanuló diákból áll.

Az oktatásban egyre inkább terjednek a tananyag reprodukciója helyett a tanulók saját aktivitását növelni kívánó, tevékenykedtető és az alkotást előtérbe helyező pedagógiai módszerek.

Taneszközök, tankönyvek

Valamennyi szakképesítés esetében a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák a gyakorlati képzés során használandó minimális eszközjegyzéket is. Ennek meglétét a szakképzés döntő hányadában a külső képzési helyszíneken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területi szakképzési kirendeltségei ellenőrzik.

Az iskolai oktatásnak Magyarországon továbbra is nélkülözhetetlen eszközei a tankönyvek, bár a szakmai képzésben szerepük jelentősen visszaszorul. A szakmák jelentős hányadukban olyan kis létszámúak, hogy a számukra szakmailag folyamatosan aktualizált tankönyvek gazdaságosan nem fejleszthetők, így egyes szakmáknak újabban nem is készültek tankönyvek. A szakmai oktatásban gyorsabban terjed az interneten található tartalmak felhasználása. A szakmai tankönyvek kidolgoztatása a szakképesítésért felelős miniszter felelőssége. Az állami fenntartású iskolákban általában a minisztériumi háttérintézet által kifejlesztett tankönyvekből oktatnak a tanárok.

Magyarországon valamennyi tanuló számára ingyenesen biztosítottak a tankönyvek.