Köznevelési intézmények

A magyar köznevelés rendszerében az oktatás eredményességének külső értékelése az országos mérések, a 2013-ban bevezetett országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), valamint a 2021. szeptember 1-jétől bevezetett komplex ellenőrzés alapján történik.

A pedagógusokra, intézményvezetőkre, intézményekre vonatkozó, intézményen belüli belső önértékelés rendszere szintén 2013 óta van jelen a magyar köznevelésben. A köznevelési intézmények pedagógusai és az intézmény 5 évente köteles elvégezni saját önértékelését. Az intézményvezető intézményen belüli értékelésére a vezetői megbízatás második és negyedik évében kerül sor.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) a köznevelés külső, egységes szempontrendszer alapján működő értékelőrendszere, melynek részletes szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg (148–152. §). A tanfelügyelet kiterjed minden pedagógusra, az intézményvezetőre és magára a köznevelési intézményre is. A köznevelésért felelős miniszter által működtetett országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében a köznevelési intézmények, az intézményvezetők és a pedagógusok 5 évente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálatát az Oktatási Hivatal szervezi. Az ellenőrzés fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményt érint, és kijelölt külső és független köznevelési szakértőből álló bizottság végzi.

A 2015-től lezajlott ellenőrzések tapasztalatai alapján megfogalmazódott a tanfelügyeleti rendszer további fejlesztésének és megerősítésének szükségessége, amivel a kormány A tanfelügyeleti rendszer megerősítése című koncepció alapján az egyes köznevelési feladatok végrehajtásáról szóló 1111/2020. (III. 20.) Korm. határozatban foglaltak szerint egyetért, és támogatja. A komplex ellenőrzés [a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 152/A–M. §] kifejezetten a leginkább támogatásra szoruló intézményekre koncentrál (a tanfelügyeleti értékelés, az Országos kompetenciamérés eredményeinek vizsgálata, a lemorzsolódási adatok vizsgálata vagy a fejlesztési/intézkedési terv hiánya alapján). A komplex ellenőrzéssel a pedagógiai-szakmai munka minőségének javítása érdekében célzottan tárják fel az elmaradás okait, és segítik az okok megszüntetését.

A komplex ellenőrzés részfolyamatai:

• három (vagy több) pedagógus ellenőrzése, értékelése;
• az intézményvezető (aki az intézményegységet vezeti) ellenőrzése, értékelése;
• az intézmény (tagintézmény) ellenőrzése, értékelése;
• komplex értékelés.

Az ellenőrzés alá vont intézményeket az oktatásért felelős miniszter jelöli ki az Oktatási Hivatal javaslata alapján.

Szakképző intézmények

A 2019-ben jelentősen megváltoztatott szakképzési törvény a szakképző intézményekre vonatkozóan új rendelkezéseket állapított meg, a szakképző intézmények kikerültek a tanfelügyeleti eljárások hatálya alól.

A szakképző intézmények az önértékelésüket 2 évente végzik el, az oktatók értékelésére – az EQAVET és a Hay-rendszer alapján –3 évente kerül sor. A szakképző intézmények igazgatóinak munkáját – a köznevelési intézmények vezetőihez hasonlóan – a vezetői megbízás második és negyedik évében értékelik.

A szakképző intézmények külső értékelését 4 évente az Innovatív Képzéstámogató Központ szakképzési minőségirányítási szakértők bevonásával a szakképzésért felelős miniszter által kiadott, nyilvános külső értékelési kézikönyv alapján végzi. A szakképző intézmény külső értékelése a szakképző intézményre és a szakképző intézmény vezetőjének munkájára terjed ki. A külső értékelés eredményeképpen a szakképző intézmény cselekvési tervet készít, amelyet az oktatói testület fogad el, és a fenntartó hagy jóvá. A cselekvési tervet össze kell hangolni a szakképző intézmény éves munkatervével, végrehajtását és eredményességét pedig a következő önértékelés során kell értékelni.

Szakmai ellenőrzést mind a köznevelési intézményekben, mind a szakképző intézményekben az intézmény fenntartója és az intézmény vezetője is indíthat az intézményben végzett nevelő- és oktatómunka vagy az egyes alkalmazottak munkájának értékelése céljából. Ezt a fenntartó vagy az intézményvezető által elrendelt szakmai ellenőrzést is külső szakértő végzi.

A köznevelési intézmények az intézményvezetők, valamint a köznevelési intézmények pedagógusainak külső ellenőrzését és értékelését csak az Országos szakértői jegyzékben szereplők végezhetik el.

A szakértői megbízás feltételei

Az Oktatási Hivatal által vezetett Országos szakértői névjegyzékbe az a pedagógus kerülhet fel, aki teljesíti a következő feltételeket: büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű, rendelkezik pedagógus szakképzettséggel, pedagógus-szakvizsgával, és legalább 10 év pedagógusi vagy oktatói munkakörben szerzett szakmai gyakorlata van. A névjegyzékbe a pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok vagy azok a pedagógusok kerülhetnek be, akiknek a pedagógus munkakörre szóló jogviszonyuk megszűnése óta 5 évnél rövidebb idő telt el.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan Mesterpedagógus fokozatban lévő köznevelési szakértő vehet részt, aki rendelkezik az ellenőrzés szerinti szakiránynak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket az Oktatási Hivatal által szervezett, 60 órás továbbképzés keretében elsajátította, valamint szerepel a Hivatal által vezetett Országos szakértői névjegyzékben pedagógiai-szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési szakterületen. A pedagógusok és az intézményvezető pedagógiai-szakmai ellenőrzését két szakértő, míg az intézmény-ellenőrzést az intézményben nevelt-oktatott gyermekek, tanulók és az intézmény által ellátott feladatok számától függően három–öt szakértő végzi.

A szakértői megbízás speciális feltételeit a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza (153–155. §).

Munkakörülmények

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző szakértőket mint természetes személyeket az Oktatási Hivatal bízza meg a feladat ellátásával. Nem rendelhető ki a szakértő abba az intézménybe, ahol őt vagy közeli hozzátartozóját alkalmazzák. A szakértő az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során ellátott feladatáért külön díjazásban nem részesül, e feladat díjazása beépült a szakértő mesterpedagógusi bérébe. A pedagógiai-szakmai ellenőrzésben vagy a pedagógusok minősítési eljárásában vagy minősítő vizsgáján részt vevő szakértő – a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló rendeletben (17/A. §) meghatározottak szerint – munkaidő-kedvezményben részesül, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra mentesítést kap a munkahelyén való munkavégzés alól. Ezenfelül a szakértő jogosult a feladatellátásához szükséges jogos költségeinek (pl. utazási költség) megtérítésére is.

Ha a mesterpedagógus szakértő neki felróható okból nem tesz eleget az Oktatási Hivatal által neki kiadott megbízásnak – azaz nem látja el a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben kijelölt feladatát –, az Oktatási Hivatal értesíti erről a szakértő munkáltatóját. A munkáltató a mesterpedagógus szakértő besorolását visszavonja, amennyiben a Hivatal értesítésében leírtakat megalapozottnak tartja.

Tekintettel arra, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben (tanfelügyeletben) részt vevő szakértők pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok, érvényesek rájuk mindazok az előírások és kötelezettségek, amelyek bármely köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusra vonatkoznak. Így a szakértőkre is érvényes a 7 évenkénti 120 órás továbbképzési kötelezettség, valamint a 65 éves nyugdíjkorhatár.