Szervezeti változatok

Az általános iskolák túlnyomó többsége Magyarországon állami fenntartású. 1990 óta az állami iskolák mellett egyházak, gazdasági szervezetek, alapítványok, egyesületek és magánszemélyek folytathatnak oktatási tevékenységet. A jogszabályi környezet lehetővé teszi, hogy valamennyi oktatási tevékenység folytatható legyen magánoktatás keretében. A magánfinanszírozás jellegéből adódóan az ilyen intézmények további szolgáltatásokat is nyújtanak.

A nem állami iskolák alapításának feltétele, hogy az alapítók igazolják, az ilyen tevékenységek elvégzésére jogosultak, és megkapják a regisztrálást igazoló és a törvényes működést igazoló engedélyeket. A működési engedély kiadásának a feltétele, hogy megfeleljen az előírt anyagi és személyes feltételeknek, valamint rendelkezésre álljanak a megfelelő berendezések, eszközök és infrastruktúra. E kritériumok mindegyike hasonló az állami finanszírozású intézmények alapítása esetében is.

A magánintézmények gyakran nyújtanak oktatási szolgáltatásokat tandíj vagy képzési hozzájárulás ellenében. Azonban lehetséges az is, hogy egy magániskola megállapodást kössön az állam oktatási tevékenységében való részvételről. Ebben az esetben a magániskolának ingyenes oktatási szolgáltatásokat is kell kínálnia.

A közoktatási törvényben és az éves költségvetési törvényben előírt módon az állam szubvencionális jogot biztosít a magánoktatás intézményeinek. Az állami támogatás az üzemeltető jogi státuszának, az érintett intézménynél végzett feladatoknak és a beiratkozott gyermekek számának megfelelően jár. A pályázaton keresztül állami támogatás is rendelkezésre áll. A nonprofit szektor (alapítványok, egyesületek stb.) általában nagyobb összegű támogatást kap, mint a magánvállalkozók. Az állami támogatások a működési költségek 60-70%-át fedik le, a fennmaradó rész pedig az üzemeltető felelőssége. A Magyarországon nyilvántartott egyházak által működtetett iskolák számára a működési költségvetésnek az egyéb iskolák számára nyújtandó részét az állam a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodásnak megfelelően folyósítja.

Az idegen nyelvek ismeretének javítása érdekében két tanítási nyelvű általános iskolákat vagy osztályokat lehet létrehozni, ahol az összes tárgyat idegen nyelven oktatják (vagy legalább hármat a tantárgyak közül).

Alternatív struktúrák

A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében az óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért felelős miniszter

• a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire;
• a vezetési modellre;
• a nevelés- és oktatásszervezési módszerekre;
• a minőségpolitika, a minőséggondozás rendszerére;
• a tanuló heti kötelező óraszámára;
• ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, a pedagógus végzettségére és -szakképzettségére;
• a működéshez szükséges feltételekre

vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását engedélyezheti. Ebben az esetben, ha az intézmény fenntartója nem központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat, az intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba és adja ki számára a működési engedélyt, valamint gyakorolja a törvényességi és hatósági ellenőrzési jogköröket.

Az engedély akkor adható meg, ha a benyújtott tanterv tantárgyi struktúrája – a NAT-ban meghatározott műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében – legfeljebb 30%-ban tér el a NAT-ban és az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.

A bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet az óvoda és az iskola fenntartója jogosult az oktatásért felelős miniszternek benyújtani.

Az alapfokú művészeti oktatás

Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészeti iskolának legalább 6 és legfeljebb 12 évfolyama van, az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, valamint táncművészet, cirkuszművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.

Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti 6 tanórai foglalkozás biztosított – térítési díj ellenében – a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.

A sportiskola

A sportiskolai rendszer kiépítése kettős cél megvalósítása érdekében történt. Az egyik az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása a felnövekvő nemzedékekben, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók – kikerülve a közoktatás rendszeréből – testmozgást és sportokat szerető állampolgárokként éljék mindennapjaikat. A másik az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása. A közoktatási intézményrendszer részbeni részét képezi a sportiskolai rendszer, ahogy az egységes és átfogó utánpótlás-nevelési rendszernek is szerves része ez az új típusú sportiskolai rendszer.

Az iskola akkor láthatja el a köznevelési típusú sportiskola feladatait, ha a jogszabályban foglaltak szerint eleget tesz az alábbi feltételeknek:

• Az iskola összes évfolyamán beépíti helyi tantervébe a miniszter által a köznevelési típusú sportiskolák részére kiadott és közzétett kerettantervet.
• Az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során tekintettel van az adott sportág szakszövetsége által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveire.
• A középiskolában beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott tanulásmódszertant, továbbá bizonyos sportelméleti kerettanterveket (sporttörténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszichológia, sportegészségtan, sport és szervezetei, sportági ismeretek).

A nemzetiségi oktatás

Az általános, valamint az középiskolák egyik célja az is, hogy megőrizzék a nemzetiségi nyelveket, és erősítsék a magyarországi etnikai kisebbségek identitását. A nemzetiségi iskolákban az oktatás és a tanulás az etnikum nyelvén történik, egészen kis számban, minden vagy néhány tantárgy esetében, míg azok a gyermekek – akár etnikai származásúak, akár nem –, akiknek az anyanyelve a magyar, a kisebbségi nyelveket idegen nyelvként tanulják. A kisebbségi törvény (a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény) szerint legalább nyolc szülő kérésére nemzetiségi osztály vagy tanulmányi csoport indítható. A nyolcnál kisebb létszámú csoportoknak a nyelvtanulmányok tanórán kívüli formában szerveződnek, szükség esetén utazótanárokat is biztosítanak. A fenntartó kevesebb jelentkező esetén is indíthat nemzetiségi osztályt, csoportot.