Képző intézmények a felnőttoktatás területén

A felnőttoktatás, azaz a felnőttek iskolarendszerű köznevelési oktatása állami fenntartású intézményekben szervezhető meg általános iskola esetén a 17., középfokú iskola esetén a 25. életévüket betöltöttek részére. Az állami iskolarendszeren kívül számos egyházi és magánfenntartású iskola is végez iskolarendszerű felnőttoktatást.

A felnőttoktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje vagy további munkarendek szerint:

• esti (a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 50 százaléka);

• levelező (a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 10 százaléka);

• távoktatás (a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot);

• más sajátos forma (pl. felnőtt tanulók egyéni felkészülése).

A szakgimnázium elnevezés 2020 szeptemberétől az öt évfolyammal működő művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakgimnáziumok kivételes helyzetben vannak, a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, az indítható képzéseket az oktatási, művészeti és kulturális szakterületen a minisztérium határozza meg.

Képző intézmények a szakmai oktatás és szakmai képzés területén

2022-től a felnőttképzés és a szakképzés szakterülete két különböző minisztérium hatáskörébe került: a szakképzés a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz , a felnőttképzés a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz tartozott, majd 2023-tól mindkét területért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel. A fenntartó a szakképző iskolákat a tanulólétszám, a szakmaszerkezet és a munkaerőpiaci, valamint a földrajzi szempontok mérlegelésével megyénként 2-3 szakképzési centrumba szervezte. Az országban 2024-ben 46 szakképzési centrum működik, melyekhez összesen 109 szakképző intézmény  tartozik az NSZFH nyilvántartása alapján. A szakképzési centrum részeként működik a szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. A szakképzési centrumok az iskolarendszerű szakmai oktatás és az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés, valamint a részszakmára való felkészítés szervezését, indítását is végezhetik. Folyamatosan figyelemmel kísérik az adott régió munkaerőpiacának szükségleteit, és reagálnak rájuk.

Alapszakmákat technikumban és szakképző iskolákban lehet tanulni, ahol az ágazati alapoktatást a szakirányú oktatás követi. A tananyag alapját a képzési és kimeneti követelmények (KKK) határozzák meg. Részszakmát tanulói jogviszonyban (jellemzően műhelyiskolában) és felnőttképzési jogviszonyban lehet tanulni. A szakmai képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést tanúsít (MKKR 2-es, 3-as szint), ha a részszakmára való felkészítés a Dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, akkor államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít (MKKR 2-es szint). A jelenlegi szakképzési szabályozás alapján a szakmák megszerzése iskolai rendszerű képzésben valósul meg felmenő rendszerben: az ötéves technikumban érettségi és technikusi szintű szakképzettség szerezhető (jellemzően MKKR 5-ös szint), a hároméves szakképző iskolában a tanuló a képzés végén szakképzettséget (MKKR 4-es szint) szerez. Felnőttek esetében a képzési idő lerövidülhet az előzetes tudás, gyakorlat beszámításával.

A technikum az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő intézmény. A technikumnak a Szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyama van. A szakképző iskola szakképzési tevékenysége az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai oktatást foglalja magába.

A szakmai oktatás a felnőttek esetében általában nem nappali rendszerű, rugalmas képzési formában, csökkentett időtartamban zajlik. A képzési idő felnőttképzési jogviszonyban akár negyedére is csökkenhet. Nem kell alkalmazkodni a tanév rendjéhez, kötelező az iskola részéről a korábbi tanulmányok, gyakorlatban megszerzett tapasztalat beszámítása. Amennyiben a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben, függetlenül attól, hogy egyébként duális képzőhelyként működik-e.

A szakképzés új intézménytípusa az akkreditált vizsgaközpont, amely megnevezés alatt a szakképzési törvényben meghatározottak szerint működő vizsgaközpontot értjük. Szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát csak akkreditált vizsgaközpont szervezhet. A vizsgaközpont akkreditálását az akkreditáló szerv a személytanúsító szervezetek megfelelőségértékelésére a Magyar Szabványügyi Testület által közzétett nemzeti szabvány alapján végzi. A szakképző intézmények 2025. december 31-ig alanyi jogon akkreditált vizsgaközpontnak minősülnek. Ezt követően a piaci szereplőkhöz hasonlóan külön akkreditációs folyamaton kell keresztül esniük. A szakmai oktatásban részt vevők akkreditált vizsgaközpontban letett sikeres szakmai vizsga esetén államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget szereznek (technikumban technikusi oklevelet – MKKR 5-ös szint; szakképző iskolában szakmai bizonyítványt – MKKR 4-es szint).

Az iskolarendszeren kívüli intézmények fenntartói (pl. egyházak, civil szervezetek, vállalatok stb.) önállóan döntenek az intézmény profiljáról, illetve programválasztékáról. 2020. szeptember 1-től felnőttképzési tevékenység csak bejelentés alapján vagy engedély birtokában folyhat, a képzés típusától és finanszírozásától függően. Szakképzést tekintve a felnőttképzésben iskolarendszeren kívül 2020. szeptember 1-től szakmai oktatás nem lehetséges, kizárólag részszakmára való felkészítés vagy szakmai képzés.

A szakmai képzés eredményes elvégzéséről a képzésben részt vevő tanúsítványt szerez, amely előfeltétele a képzőtől független, államilag akkreditált vizsgaközpontban teljesíthető képesítő vizsgának. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez. Ezáltal a képző intézmény és a vizsgáztató központok különválnak.

A felnőttképzési törvény módosítása megteremtette a képzési hitel igénybevételének lehetőségét. 2021-től a 18–55 év közötti felnőttek részére az első félévben kedvezményes kamatozású szabad felhasználású hitel és kamatmentes képzési díjra fordítható diákhitel is igényelhető volt, majd 2021 évvégét követően már csak a kamatmentes képzési hitel érhető el a felnőttképzésben. A kormány képzési hitelt nyújtó szervezetként 2021. április 1-től a Diákhitel szervezetet jelölte ki, amelynek feladatait a Diákhitel Központ Zrt. látja el. A Diákhitel Központ működését és a képzési hitelre vonatkozó szabályokat a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet szabályozza, melynek a képzési hitelre vonatkozó rendelkezései 2021. április 1-től hatályosak.

A hátrányos helyzetűek képzéséért, képzést támogató szolgáltatások nyújtásáért a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság felel. 2021-től a komplex felzárkózási képzésekről szóló 311/2021. (VI.07.) Korm. rendelet szabályozás alapján a felnőttképzés fókuszában álló csoportos formával párhuzamosan, a képzések szervezése során nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyre szabott, differenciált fejlesztésre az alacsony iskolai végzettségű társadalmi rétegeknél. Az új követelményrendszer lényegi eleme, hogy a komplex felzárkózási képzésekhez mobilitási mentori szolgáltatást is kötelező. A mobilitási mentor a felnőttképző szervezet megbízásából ellátott támogató tevékenysége során a képzésben résztvevő személy társadalmi felzárkózását, munkaerő-piaci elhelyezkedését akadályozó tényezőket igyekszik enyhíteni és megszüntetni. A mobilitási mentor a képzésben résztvevőkre egyéni fejlesztési tervet készít, meghatározva abban az egyén hátrányainak csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.