Az Oktatási Rendszer alapvető jellemzői
Irányítás, felügyelet, fenntartás és alapítás
A központi irányítás vagy felügyelet elsősorban az oktatásért és képzésért közvetlenül felelős két minisztériumhoz tartozik, így a Belügyminisztériumhoz (köznevelés), és a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés). Vertikális irányítás a központi (országos), a területi és bizonyos mértékben az intézményi szintek között oszlik meg a szakképzésben és a köznevelésben.
Az óvodák fenntartása önkormányzati feladat.
2013-ban az önkormányzati iskolák fenntartását egy központi állami intézményfenntartó központ vette át. A Kormány az állami köznevelési intézmények fenntartásának koordinálására a Klebelsberg Központ országos szervezetét hozta létre. A Központ a Tankerületi Központokat fogja össze.
A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Az állami szakképző intézmény esetében a fenntartói irányítási hatásköröket az állam nevében a Kormány erre kijelölt tagja gyakorolja. A nem állami szakképző intézményt az alapító tartja fenn vagy a fenntartói irányítási hatásköröket az alapító nevében az alapító által kijelölt más személy gyakorolja.
Felsőoktatási intézmény esetében az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat.
- az állam, valamint
- a nemzetiségi önkormányzat,
- az egyházi jogi személy,
- a vallási egyesület vagy
- más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn.
Szakképző intézményt önállóan vagy együttesen
- az állam,
- nemzetiségi önkormányzat,
- egyházi jogi személy vagy vallási egyesület,
- gazdasági társaság,
- alapítvány vagy
- egyesület alapíthat.
Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen
- a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,
- az egyházi jogi személy,
- a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,
- a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány vagy vallási egyesület alapíthat.
Szervezet, szerkezet és mérés és értékelés
Az oktatás és képzés történhet köznevelési, szakképzési, felsőoktatási intézményben és felnőttképzés keretében.
Alapvetően köznevelési intézmény az óvoda, az általános iskola, a gimnázium, a szakgimnázium, a szakiskola és a készségfejlesztő iskola.
Szakképző intézmény a technikum és a szakképző iskola.
Felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.
Jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy lehet felnőttképző, valamint szakképző intézmény láthat el felnőttképzési tevékenységet.
A köznevelési törvénnyel összhangban évente minden tanuló részt vesz az Országos kompetenciamérésben, amely 4–5. évfolyamon vizsgálja a szövegértést, matematikai eszköztudást, a 6–11. évfolyamon a szövegértést, matematikai, természettudományi, idegen nyelvi, illetve célnyelvi kompetenciákat. 2024-ben kísérleti jelleggel, további két új mérési terület (digitális kultúra, történelem) jelenik meg a rendszerben az 5-11. évfolyamon.
A középfokú szakképzésben két kompetenciát mérnek (szövegértés, matematika) a 10. évfolyamon.
A tanulók fizikai állapotának és edzettségnek mérésében a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók vesznek részt évente. az 5. osztálytól kezdve.
Rendszeresen értékelik a köznevelési intézményt, az intézményvezetőt és a tanárokat. Az értékelésért egy központi szerv, az Oktatási Hivatal felel.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzés ellenőrzése keretében végzi a szakképző intézmény minőségirányítási rendszerének külső értékelését.
A felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
Felnőttképző esetében a felnőttképzési államigazgatási szervnek vannak ellenőrzési jogkörei.
Korai iskolaelhagyás
A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon (azok aránya, akik 18–24 év közöttiek, és nincs legalább általános iskolai végzettségük, miközben nem is vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben az elmúlt négy hétben) 2021-ben 12%. Az európai uniós célkitűzés, hogy az érték 9% alatt legyen 2030-ig.
Tanári szakma
Az óvodában és az iskolában első négy évfolyamon (ISCED 0 és 1) tanítóktól elvárt végzettség és szakképzettség az óvodapedagógusi valamint a tanítói alapképzésben szerzett oklevél. 5-8. évfolyamon (ISCED 2) tanítók számára vagy az alapfok vagy a mesterfok az előírt végzettség, de az új tanárképzésből kilépők már csak tanári szakos mesterszintű diplomát szerezhetnek. A köznevelésben 9. osztálytól felfelé (ISCED 3) tanító tanároknak a tanári szakos mester az előírt szakképzettség.
Szakképző intézményben a szakképzési alapfeladat-ellátást oktatók végzik. A közismereti oktatásban oktatott tantárgy oktatójának
- technikumban egyetemi szintű vagy - az általános iskolai tanár kivételével - mesterfokozatú,
- szakképző iskolában legalább főiskolai szintű, a közismereti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel kell rendelkeznie.
Főszabályként az ágazati alapoktatásban és a szakirányú oktatásban oktatott tantárgy oktatójának
- technikumban szakmai tanárképzésben szerzett mesterfokozattal vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel,
- szakképző iskolában az ágazatnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel vagy szakképesítéssel kell rendelkeznie.
A gyakorlati ismereteket oktató személynek legalább érettségi végzettséggel és az ágazatnak megfelelő szakképzettséggel vagy szakképesítéssel kell rendelkeznie.
A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a tanársegéd, az adjunktus, a főiskolai, illetve egyetemi docens, a főiskolai, illetve egyetemi tanár és mesteroktató. Az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori fokozat megszerzése. A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy a miniszterelnök főiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezze ki az arra jelöltet.
Az oktatási rendszer szintjei
Az oktatásban és nevelésben a részvétel 3 és 16 (az a tanév, amelyben betölti) év között kötelező. Ugyanakkor az ISCED 3-as szintű iskolai program méltányos időben történő befejezése, az első kettő szakma megszerzése - ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamokat, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes. A szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga letételéig az állam szintén ingyenesen biztosítja.
A programok időkerete:
- ISCED 0: 3 év
- ISCED 1: 4 év
- ISCED 2: 4 év
- ISCED 3: 2-5 év
Az első intézmény, amellyel a gyermek találkozik a bölcsőde, amely a gyermekjóléti alapellátás (nem köznevelés) része, s elsősorban 20 hetestől 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését vállalja.
Az óvoda a 3-6 éves korú gyerekek intézményes nevelését biztosítja. Az óvodai ellátás a gyermek harmadik életévétől kötelező.
A gyermek legkorábban a hatodik évében tankötelessé válik, feltéve, hogy elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti.
Az alapfokú oktatás Magyarországon többségében 8 évfolyamos általános iskolákban történik, és a 6–14 éves korosztály számára biztosítja az általános műveltség megalapozását. Ezt követően a diákok felső középfokú intézményben folytathatják tanulmányaikat (ISCED 3): gimnáziumban, szakgimnáziumban, technikumban és szakképző iskolában.
A gimnázium általános képzést nyújt, többnyire 4 éves (de léteznek 6 illetve 8 osztályos középiskolák is), és az érettségire készít fel. Az érettségi egyben a felsőoktatási intézményekbe történő felvételi is.
A szakgimnáziumok öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézmények, amelyekben négy évfolyamon közismereti oktatás és szakmai képzés, az ötödik évfolyamon pedig kizárólag szakmai képzés folyik.
A technikumnak
- az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő,
- illetve az érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára felkészítő,
a szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyama van.
A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az ilyen felkészítésnek két évfolyama van.
A szakképző iskolának
- az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és szakmai oktatást magában foglaló, illetve
- kizárólag szakmai vizsgára felkészítő,
a szakmajegyzékben meghatározott számú évfolyama van.
A felsőoktatás intézményi rendszerét állami és nem állami egyetemek és főiskolák alkotják, amelyek alap, mester és doktori képzéseket, továbbá felsőoktatási szakképzési kurzusokat kínálnak. Az osztott képzésben a 6-8 féléves, alapfokozatot adó képzési ciklust a 2-4 féléves, mesterfokozatot adó képzési ciklus követi. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor of science, bachelor of profession, bachelor of arts) és szakképzettség szerezhető. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master of science, master of profession, master of arts) és szakképzettség szerezhető. Néhány területen osztatlan (10-12 féléves) a képzés, így pl. az orvosi, jogi, vagy a tanári szakmai ágazatokban.
A tervezett és a közelmúltban bevezetett reformokat és szakpolitikai intézkedéseket a Folyamatban lévő reformok és szakpolitikai fejlemények című fejezet tartalmazza.
