Demográfiai helyzet

Magyarország területe 93 030 km².

Magyarország népessége 2022-ben 9689010 (22.1.1.3. Népesség korév és nem szerint, január 1. (ksh.hu))fő. Az ország népessége – ugyan egyre kisebb mértékben – folyamatosan csökken. Ennek mértéke az 1980-as években volt a legerőteljesebb. A népesség csökkenésének meghatározó tényezője a természetes fogyás. A halálozások jelentősebb, valamint a születések számának kisebb mértékű csökkenése mellett a természetes fogyás az elmúlt évtizedben (2009–2019) – 3,4 és 4,1 % között volt. A népsűrűség 2022-ben 104,15  fő/km² volt. A születéskor várható átlagos élettartam az elmúlt évtizedben lassan növekvő tendenciát mutatott, mely növekedés 2021-ben megtorpanni látszik. 2020-ban a férfiak esetében 72,21, a nők esetében 78,74 évre nőtt., 2021-ben a férfiak esetében 70,69, a nők esetében 77,52 évre csökkent.

A népesség megoszlása korcsoportok szerint (%):

Forrás: Eurostat (letöltés ideje: 2021. 08. 02.)

2022. január 1-jei adatok alapján 104,15 fő/km^2. 2019-ben a lakosság 70,5%-a, 2020-ban 70,01%-a városokban, illetve városi közösségekben él; Budapesten és agglomerációjában a teljes népesség közel 30%-a összpontosul. Az elmúlt években tovább erősödött az a folyamat, hogy az ország lakónépessége Közép-Magyarországra, illetve az ország nyugati részére koncentrálódik: míg a népsűrűség 2022-ben Dél-Alföldön 66,18 fő/km², addig a fővárosban 3 250,34 fő/km².

Bevándorlás, kivándorlás

Az európai uniós csatlakozást követő évtizedben egyre erősödött a kivándorlás. Az utóbbi években a növekedés megtorpant, majd megfordult. Míg a csúcspontot jelentő 2015-ben 32 852 magyar állampolgár távozott külföldre, addig a külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma 2015-ben 14 810 fő, 2020-ban 23 104 fő volt. A 2015-ös 32 852 főhöz képest 2020-ban a kivándorlók száma 19 322 fő volt, így megállapítható, hogy 2020-ban kevesebben mentek el, mint ahányan visszatértek. 2021-ben 22 583 fő visszatérő, 21 730 kivándorló állampolgár volt, így a 2021-es évben is a 2020-as tendencia érvényesült.

A jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 2019-ben 180 773, 2020-ban 199 957, 2021-ben 194 491 fő volt (2000-ben 153 125; 2005-ben 142 153). Az itt élő külföldiek 63,97%-a Európából, döntően a környező országokból, főképp Ukrajnából (14,07%), Romániából (9,3%), Németországból (8,99%), valamint Szlovákiából (7,54%) érkezett 2021-ben. 28%-uk Ázsiából, 3,9%-uk Afrikából, 3,56%-uk az amerikai kontinensről származik.

A külföldi állampolgárok bevándorlása és a magyar állampolgárok kivándorlása

A köznevelési törvény értelmében a Magyarország területén tartózkodó menedékesek gyermekei, valamint a tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére az oktatásért felelős miniszter – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyetértésével – ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését.

A nem magyar állampolgárságú kiskorú óvodai ellátásra való jogosultságának, illetve tankötelezettségének feltételeit jogszabályok határozzák meg (a menedékjogról szóló törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény). A meghatározott feltételek fennállása esetén a nem magyar állampolgár az óvodai nevelést, az iskolai nevelés-oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.

Hivatalos és kisebbségi nyelvek

Az ország hivatalos nyelve a magyar. Magyarország Alaptörvénye államalkotó közösségként ismeri el a nemzeti és etnikai kisebbségeket, és biztosítja számukra a jogot saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, az anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz, továbbá a közéletben való kollektív részvételhez. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. CLXXIX törvény a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelvet számítja a nemzetiségek által használt nyelvnek. A törvény értelmében Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja az önkormányzatisághoz való jogukat.

A magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma 2001 óta a legtöbb hazai nemzetiséget tekintve jelentős mértékben emelkedett.

A 2011. évi népszámlálás során a népesség 6,5%-a, 555 507 fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A legnépesebb hazai nemzetiség a cigányság (2011. október 1-jén a magukat cigánynak vallók száma 315 000). A nemzetiségek képviseletét 1827 települési kisebbségi önkormányzat és 13 országos kisebbségi önkormányzat biztosítja. A népszámlálás kisebbségi anyanyelvvel kapcsolatos adatai azt mutatták, hogy a kisebbségi anyanyelvű népesség fogyása – a roma nyelveket anyanyelvüknek vallók és néhány alacsonyabb létszámú kisebbség kivételével – tovább folytatódott. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben foglaltak alapján megszűnt a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogintézménye. Feladatait 2012. január 1-től az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala vette át.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A nemzetiségi köznevelés többletköltségét – jogszabályban meghatározott módon – az állam viseli. A köznevelési törvény biztosítja az önálló kisebbségi oktatáshoz való jogot, illetve a kisebbségi nyelv használatát az oktatásban.

A Nemzeti alaptanterv (NAT) fontos szerepet szán a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudata ápolásának, erősíti a tanulók nemzeti közösségekhez való tartozását, hangsúlyozza a nemzetiségi nyelv és kultúra közvetítésének fontosságát. A NAT alapján a hazai nemzetiségekkel kapcsolatos tudnivalóknak minden műveltségi területen és minden tudásszinten már az általános iskola első osztályától meg kell jelenniük. Így a helyi pedagógiai programokba is bekerülhet például a nemzetiségek népköltészete, és lehetőségük nyílik a gyerekeknek arra, hogy tágítsák látókörüket.

A nemzetiségek számára fontosak a nemzetiségi kulturális intézmények, mint a színházak, múzeumok és közösségi házak. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében a nemzetiségi önkormányzat például jogosult nemzetiségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve kulturális feladatellátásának átvételére. A nemzetiségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetésében az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon és mértékben támogatja.

Vallások

Vallási tekintetben Magyarország meglehetősen homogén. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a nagy történelmi egyházakhoz tartozók száma csökkent, a kisebb egyházak, felekezetek híveinek aránya emelkedett, valamint nőtt az egyházhoz, felekezethez nem tartozók száma a kérdésre válaszoló népesség körében. Összesen több mint 7 millióan vallották magukat valamelyik keresztény egyházhoz tartozónak. A KSH adatai szerint a katolikusok száma 3 millió 872 ezer fő, a reformátusoké 1 millió 153 ezer fő és az evangélikusoké 215 ezer fő. A magukat valamelyik kisebb vagy újabb vallási-világnézeti közösséghez tartozónak vallók együttes számaránya alig 1,1%.

A Magyarországon regisztrált 286 vallás közül mintegy 150 esetében a hívek száma nem éri el a 100 főt. Ennek hátterében egyfelől az 1990 óta ugrásszerűen megnőtt vallási kínálat áll, másfelől a hazánkban élő és hitüket magukkal hozó külföldi állampolgárok nagyobb száma. Általában véve elmondható, hogy a magukat valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozónak vallók átlagos életkora magasabb, mint a teljes népesség átlagos életkora. A valamilyen egyházhoz, felekezethez tartozók közül a katolikusok és az evangélikusok nagyobb arányban élnek vidéki településeken.

Magyarországon az állam és az egyházak kapcsolatát alapvetően az Alaptörvény, illetve a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény határozza meg.

Az új köznevelési törvény 2013. szeptember 1-től bevezette a kötelező erkölcstan vagy a helyette választható hittan oktatását. Az erkölcstan oktatása az állam feladata, a hit- és erkölcstan oktatása az egyházak fennhatósága alá tartozik.