A kinevezés feltételei

A köznevelési intézmények vezetőire vonatkozó szabályozást a nemzeti köznevelésről szóló törvény (67–68. §), valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza (21/A. §). A vezetői megbízáshoz az alábbi feltételek együttes megléte szükséges:

• az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában mesterképzésben szerzett szakképzettség;
• pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;
• legalább 4 év pedagógus munkakörben vagy heti 10 tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat;
• a nevelési-oktatási intézményben fennálló határozatlan idejű, teljes munkaidőre vonatkozó alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus munkakörben való, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

A szakképző intézmények (technikum, szakképző iskola) vezetőire vonatkozó előírásokat a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (44–46. §) és a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (124–133. §) tartalmazza. A szakképző intézményt az igazgató vezeti. Igazgatói megbízást az kaphat, aki

• a szakképző intézményben oktatói munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel, technikum esetében mesterképzésben, szakképző iskola esetében pedig legalább alapképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik;
• intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik;
• legalább 1 év intézményvezetői gyakorlatot szerzett, vagy legalább 120 órás tanügyigazgatási és pedagógiai ismereteket nyújtó képzésben vett részt;
• oktatói munkakörben vagy legalább heti 10 foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során legalább 3 éves szakmai gyakorlata van.

Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, akkor az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.

A nemzetiségi és a sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó intézmények vezetésére speciális szabályok vonatkoznak.

Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt, intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a nemzetiségi nevelést-oktatást folytató köznevelési intézményben pedagógus munkakört tölthet be. Azonos feltételek esetén előny illeti meg az adott nemzetiséghez tartozó vezetőjelöltet. Szakképző intézmény esetén ilyen feltétel nincsen, de a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő szakképző intézmény igazgatójának a megbízása és megbízásának visszavonása esetén ki kell kérni a nemzetiségi önkormányzat véleményét.

A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását ellátó intézményben csak az ezen iskolatípusnak megfelelő végzettség és szakképzettség (gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor) megléte esetén kaphat valaki intézményvezetői megbízást.

Mindkét fenti esetben a kinevezéshez a vezetői megbízás fentebb részletezett további feltételeit is teljesíteni kell (pl. intézményvezetői szakképzettség, előírt szakmai gyakorlati idő).

Az intézményvezetők kinevezésére összeférhetetlenségi szabályok is érvényesek. Nem lehet intézményvezető az intézmény fenntartója, fenntartójának vezető állású vagy vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja. Egyházi és magánfenntartású intézményekben a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira, nemzetiségi vagy települési önkormányzat által fenntartott intézményekben a fenntartói testület tagjaira a fenti korlátozás nem vonatkozik, azaz ők kaphatnak intézményvezetői megbízást.

Az intézmények vezetői pozícióját nyilvános pályázat útján lehet elnyerni. A vezetői pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó vezetési programját, amely közérdekből nyilvános adat. A pályázatot a nevelőtestület véleményezi.

Az intézményvezetői megbízás 5 évre szól. A második vezetői ciklusra való ismételt megbízás esetén azonban nem szükséges pályázni, ha azzal a fenntartó, nem állami fenntartású intézmény esetén a kormányhivatal és a nevelőtestület kétharmada egyetért. Egyet nem értés esetén, továbbá a vezetés harmadik vagy további megbízási ciklusaira új pályázat kiírása szükséges – amennyiben az eddigi vezető továbbra is vezető szeretne lenni ugyanabban az intézményben, neki is pályáznia kell.

A vezetők megbízásáért felelős személy a fenntartótól függően változik:

• tankerületi központok által fenntartott iskolák vezetői: a köznevelésért felelős miniszter;
• a szakképző intézmények vezetői: a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője a szakképzésért felelő miniszter egyetértésével (a miniszter az egyetértést csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg);
• az egyházi és magánfenntartású intézmények vezetője: a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó az illetékes miniszter egyetértésével (a miniszter az egyetértést csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg; ezen intézmények esetében a fenntartó pályáztatás és egyéb eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást);
• települési vagy nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények (többnyire óvodák) vezetői: az önkormányzatok képviselőtestülete.

A köznevelési intézmény vezetőjének munkáját magasabb vezetői vagy vezetői megbízással rendelkező személy vagy személyek segítik [a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, 21. §].

Munkakörülmények

Az intézményvezetők munkabére

A köznevelés területén az intézményvezetői munkabért meghatározó tényező a pedagógus-előmeneteli rendszerben elért fokozat. A 2013. szeptember 1-jétől bevezetett előmeneteli rendszer részletes szabályait a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza (2–5. § és 27/A. §). Az életpályán elért fokozat mellett a munkabér másik összetevője a fokozaton belül elérhető fizetési kategória, amely a pályán eltöltött gyakorlati évek számával növekszik. Az intézményvezetők ezenkívül vezetői pótlékban is részesülnek, melynek mértéke a gyermek- és tanulólétszámtól függ. A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék mértéke a korábbi vezetői pótlékának 25%-a.

A szabályozások lehetőséget adnak arra, hogy az intézményvezetők egyéb illetménykiegészítésben is részesüljenek. Ilyen a további végzettség és/vagy szakképesítés anyagi elismerése, feltéve, hogy ez az intézményben hasznosítható. 2020-tól az intézményvezetők további ösztönzési keresetkiegészítésére is van lehetőség (27/A. §), amennyiben az országos méréseken elért iskolai eredmények, az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett vagy a lemorzsolódó tanulók számának alakulása, az országos tanulmányi versenyeken elért tanulói eredmények vagy a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatásában való közreműködés, illetve a tanfelügyelet által javasolt intézményfejlesztésekben elért eredmények ezt indokolják.

A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, az intézményvezető-helyettes, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes bérezését az intézményvezetőnél említett jogszabályokban foglaltak alapján határozzák meg. A pótlék mértéke általában a fele az intézményvezetők számára megállapított pótléknak.

Szakképző intézményben az igazgató feladatai ellátásának segítésére és helyettesítésére igazgatóhelyettes bízható meg. Kötelező egy szakirányú oktatásért felelős igazgatóhelyettest megbízni.

Az egyetemek és a szakképzési centrumok által fenntartott intézményekben, továbbá az egyházi és a magánfenntartású intézményekben foglalkoztatottak esetében – mivel ők nem közalkalmazottak – a munka törvénykönyve rendelkezései az irányadók, amelyet munkáltatójuk saját viszonyai között és lehetőségeihez mérten alkalmaz.

Munkaidő

Az intézményvezetők munkaidejének keretét a munka törvénykönyve (92. §) határozza meg, amely a magyarországi munkavállalók számára heti 40 óra. E kereten belül a köznevelési törvény (62. § és 5. sz. melléklet) és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló rendelet (17–18. §), továbbá szakképző intézmények vezetői esetén a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló rendelet (126. §) rendelkezik az intézményvezetők munkaidő-beosztásáról. A magyar oktatáspolitika hagyományos elvárása, hogy az intézményvezető ne szakadjon el a gyakorlati oktató-nevelő munkától. Ezért a vezetési feladatok ellátása mellett törvényi szinten meghatározott mértékben nevelési-oktatási feladatot is el kell látnia. A vezetők kötelező (heti) óraszáma az oktatás-nevelés fokától, illetve az intézménytípustól, valamint az intézmény nagyságától (a gyermek- vagy tanulólétszámtól) függ. Az eltérés igen jelentős (10 tanítási órát meghaladó) is lehet.

• Az óvodavezetőnek legalább 6, a gyermeklétszám csökkenésének függvényében legfeljebb 12 órát kell közvetlen nevelési feladatokra fordítania.
• Az általános és középiskolákban, a kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó alap- és középfokú intézményekben, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményekben 2–8 óra a vezetők heti tanítási ideje.
• A kollégiumokban 4–10 óra/hét a gyermekek között kötelezően töltendő idő.

Az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők közvetlenül a nevelésben-oktatásban kötelezően átlagosan másfél-kétszeres többletórát kötelesek végezni a vezetőikhez képest. A vezetők munkaidejük felhasználását és munkaidő-beosztását e kötelezettségen kívül maguk jogosultak meghatározni.

Rekrutáció és szakmai mobilitás

Az intézményvezetők rekrutációja alapvető bázisának a pedagógusok tekinthetők, mert a pedagógus végzettség és szakképzettség a vezetői pályára való jelentkezés alapfeltétele. Az országosan jellemző alacsony területi mobilitással is összefügg, hogy az intézmények jövendő vezetői a szűkebb földrajzi környezetből, leggyakrabban lokális szinten belülről kerülnek a nevelési-oktatási intézmények élére.

A vezetővé válás mobilitási útjának Magyarországon az első tipikus lépése az esetleg hiányzó vagy időközben szükségessé vált pedagógusi vagy szakmai végzettség pótlása, illetve a végzettségi szint emelése (például tanítói végzettségből tanári végzettség megszerzése általános iskolában, főiskolai, ISCED 2-es szintre jogosító tanári képesítés emelése egyetemi, ISCED 3-as szintre). A következő leggyakoribb lépés olyan szakmai továbbképzéseken való részvétel, amelyek speciális és magas szintű oktatási-nevelési szakmai feladatokra jogosítják fel a pedagógust (pl. szakértő, mentor). Emellett jelentős mobilitási út az intézményvezetői szakvizsga megszerzésére irányuló továbbképzésen való részvétel. Ez a végzettség 2013 óta törvényben meghatározott feltétele a vezetői kinevezésnek.

Gyakori, hogy óvodai, iskolai vezetői feladatok ellátására olyan pedagógus végzettséggel rendelkező munkatárs pályázik, aki korábban nem nevelési-oktatási intézményben, hanem a tanügyigazgatásban dolgozott. Az óvoda- és iskolavezetésre való pályázást az teszi lehetővé e munkatársak számára, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a vezetői megbízáshoz szükséges pedagógiai szakmai gyakorlatot tanügyigazgatási, pedagógiai szakszolgálati, szakmai szolgáltatási területen is meg lehet szerezni. Ez a pedagóguspálya szakmai mobilitásának olyan oldalirányú csatornája, amelyből éppúgy vezet út az intézményvezetéshez, mint ahogy az intézményvezetésből is vezet út ezekre a területekre.

Szakmai fejlődés

Magyarországon a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok 7 évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban [a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet] meghatározottak szerint (4–5. §) – továbbképzésben vesznek részt. A 7 évenkénti továbbképzési kötelezettség – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább 120 tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A köznevelési intézmények vezetőinek olyan továbbképzésben kell részt venniük, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához.

A továbbképzési kötelezettség a pedagógus-szakvizsga megszerzésével is teljesíthető. A szakvizsga a választott szakiránynak megfelelően (ezek között van a közoktatási vezetői szakirány is) felsőfokú szakirányú végzettséget nyújt. (Érdemes megjegyezni, hogy a közigazgatási, valamint az intézményfejlesztési ismeretek valamennyi szakon a kötelezően oktatott tanulmányterület témakörei közé tartoznak.)

Az iskolarendszerű szakképzésben dolgozó oktatóknak 4 évente legalább 60 óra továbbképzésben kell részt venniük a szakképzési törvény rendelkezései (50. §) szerint. Ezen túl a szakképző intézmények vezetőire vonatkozó további továbbképzési kötelezettség nincsen.

A szakmai fejlődés lehetőségét jelenti a köznevelési szakértői státusz megszerzése is. A köznevelés területén az Országos szakértői névjegyzék gondozása az Oktatási Hivatal feladata. Az Országos szakértői névjegyzékbe jelentkező szakértő 11 szakterület közül választhat (pl. tanügyigazgatási, pedagógiai értékelési, esélyegyenlőségi szakterület). A szakterületeken belül számos szakirány választható. Szakirány lehet a nevelés-oktatás foka vagy egy-egy a köznevelés szempontjából kiemelt fontosságú terület (pl. hátrányos helyzetű tanulók integrációja, gyermek- és ifjúságvédelem, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, szakmacsoportok stb.). A szakértői névjegyzék 2015-ben egészült ki a pedagógiai-szakmai ellenőrzési és a pedagógusminősítési szakterülettel.

Nyugdíjba vonulás, elbocsátás, felmentés

Az intézményvezetők munkából való visszavonulása az országosan egységes nyugdíjazási szabályok szerint történik. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2010. január 1-jétől 62 éves korról 65 éves korra emelkedett, amely elsőként az 1957. január 1. után születettekre vonatkozik. A teljes nyugdíjjogosultsághoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges.

Az intézményvezető megbízása legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. A tankerületi központok és az önkormányzatok által fenntartott intézmények vezetői megbízásának megszűnésére vonatkozó előírásokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény határozza meg (23. §). A megszűnés módjai:

• A vezető a vezetői beosztásáról írásban lemondhat. A lemondási idő 2 hónap.
• A munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízást írásban visszavonhatja, amit – a vezető kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

A lemondás, a megbízás visszavonása, valamint a megbízás határozott idejének letelte után a vezetőt a kinevezése szerinti munkakörében kell tovább foglalkoztatni.

A szakképzési centrumok, az egyetemi, egyházi és alapítványi fenntartású intézményekben dolgozók esetén a munka törvénykönyve érvényesül (63–64. §; 208–210. §). Ennek keretszabályain belül a fenntartók határozzák meg a vezető elbocsátásával kapcsolatos szabályozást és gyakorlatot.