A tanulók értékelése
A tanulók aktuális tudás- és képességszintjét mérő diagnosztikus, valamint tanulmányi előmenetelük, tanulásfejlődésük értékelésével kapcsolatban alkalmazott formatív és szummatív értékelés több formája is megtalálható a magyarországi általános iskolai gyakorlatban. Diagnosztikus mérések jellemzően az iskolaváltáshoz kötődően használatosak. Ilyen az óvoda–iskola átmenetben, illetve az általános iskola 1. évfolyamán alkalmazott iskolaérettségi mérés. Az óvodák, a pedagógiai szakszolgálatok, illetve szakértői bizottságok többféle mérőeszközt használnak. Egyre gyakoribb a magyar fejlesztésű DIFER (diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer) alkalmazása, amely az óvodában, az óvoda–iskola átmenetnél és a kisiskoláskorban is használható eszközrendszer a tanulók kritikus kognitív képességeinek kritériumorientált fejlődésének diagnosztizálására és fejlesztésére.
A diagnosztikus mérések nemzeti rendszerének kifejlesztése és alkalmazása valósul meg 2001 óta az Országos kompetenciamérés rendszere által. Az eredeti cél az iskolák eredményességéről való visszajelzés volt, de a mérési rendszer olyan irányban fejlődött, hogy néhány éve már az egyéni fejlődésről is képes tájékoztatni a diákot, szüleit és pedagógusait.
2021-ig az általános iskolákban két évfolyamon (6. és 8. évfolyam) mérték teljeskörűen a tanulók kétféle kompetenciáját (szövegértési képesség, matematikai eszköztudás).
A 2020-as évek elején gyökeresen átalakult az Országos kompetenciamérés rendszere. Egyfelől a rendszer 2022-ben átköltözött a digitális felületre, másfelől bővült a résztvevők köre, illetve nőtt a mérési területek száma is. 2022-ben kibővítették a mérést a 4. és a 11. (általános iskolákban a 4. és a 8.) közötti összes évfolyamra. Szintén 2022-ben valósult meg az idegen nyelvi és a célnyelvi mérés beemelése a kompetenciamérés rendszerébe, és ugyanettől az évtől kezdődően mérik a természettudományos kompetenciákat is. (2024-től, eleinte kísérleti jelleggel, két további területen is lesznek mérések: történelem és digitális kultúra.)
Az országos kompetenciamérések eredményeiről az országos jelentések mellett különböző (pl. iskolai, telephelyi) összesítések is készülnek. Ezek a jelentések nyilvánosak, az érdeklődők őket az Oktatási Hivatal honlapjáról érhetik el. (A 2008. és 2021. év közötti jelentések itt, a 2022 utániak pedig itt találhatók.)
A tanulók értékelésének módját a köznevelési törvény szabályozza. Ennek alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az év végi osztályzatok áttekintése után az iskola nevelőtestülete dönt.
Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét a pedagógus a tanulmányi rendszerben történő rögzítésen keresztül értesíti – félévkor értesítő, év végén bizonyítvány formájában is. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló mulasztással összefüggő adatait a mulasztás napján, haladéktalanul rögzíteni kell a tanulmányi rendszerben.
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél használatos minősítések: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A magatartás értékelésénél négyfokozatú skála használatos: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); a szorgalom értékelése csak a legrosszabb osztályzat megnevezésében különbözik a magatartás értékelésétől, a (2) szorgalom jelentése: hanyag. A magatartás- és a szorgalomérdemjegyek és osztályzatok követelményeit az iskola pedagógiai programja és házirendje tartalmazza.
Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e, vagy felzárkóztatásra szorul. A 2. évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a törvényben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza a törvényben meghatározott értékelési formákat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kéri, az iskola köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.
A tanulók előrehaladásának, fejlődésének formatív értékelése folyamatosan történik, ennek eszközeit és módszereit a pedagógusok az iskola helyi tantervében rögzített keretek között szabadon választhatják és valósíthatják meg. A formatív értékelés legkedveltebb eszközei a tanulói (szóbeli) feleletek, amikor egy-egy tanulónak az osztály előtt a tananyag egy-egy kisebb egységéről, a tanár kérdései alapján kell számot adnia. Mivel ez a módszer meglehetősen időigényes, különösen a felsőbb évfolyamokon, a szakrendszerű oktatás keretében gyakori a rövid idejű (5–20 perces) röpdolgozatok, írásbeli feleletek íratása, amit az osztály minden tanulója egyidejűleg végez, valamint az írásbeli házi feladatok ellenőrzése. A szummatív értékelés eszközei a nagyobb tananyagrészek végén íratott, úgynevezett témazáró dolgozatok, a szintén több óra anyagáról számot adó beszámolók, illetve ritkábban, elsősorban az alternatív iskolákban, a belső vizsgák. A formatív értékelésnél az alsóbb évfolyamokon gyakori a különböző szimbólumokkal (színes pontokkal, mesefigurákkal) történő értékelés is.
Az általános iskolákban a pedagógusok törekednek arra, hogy minden gyereket minden tantárgyból havonta legalább egyszer értékeljenek. Az elektronikus ellenőrzőnek köszönhetően a szülők az osztályzatokról és egyéb fontosabb információról automatikusan értesülnek. Az intézmény beállításainak függvényében az elektronikus naplóba rögzített információk ugyanis azonnal elérhetővé válnak az érintett tanuló és szülei számára. Az elektronikus ellenőrző bármilyen böngészőprogrammal, tetszőleges infokommunikációs eszközről használható.
A tanulók továbbhaladása
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket a tanév végére sikeresen teljesítette, azaz – évközi teljesítménye, érdemjegyei vagy az iskolai osztályozóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján – minden tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett. Abból a tantárgyból, amelyből a tanév végén elégtelen osztályzatot szerzett, a következő tanév megkezdése előtt javítóvizsgát tehet. Ennek sikeres (legalább elégséges szintű) letétele a továbbhaladás feltétele. Annak a tanulónak, akinek a tanév során az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják a jogszabályban meghatározott maximális mértéket, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, kötelező évfolyamot ismételnie, hacsak a nevelőtestület nem engedélyezi számára az osztályozóvizsgát.
A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal való értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írhatja elő.
Ha az 1–4. évfolyamos tanuló eredményes felkészülése indokolttá teszi, az iskolának minimum heti két alkalommal egyéni foglalkozáson kell segítenie a felkészülését. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.
A tankötelezettség az 5. évfolyamtól kezdődően 8, a 7. évfolyamtól pedig 6 évfolyamos képzési idejű gimnáziumban is teljesíthető. Ezekbe a középfokú intézményekbe – a tanuló, illetve a szülő döntése alapján – lehet jelentkezni. A felvételről – vagy kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és szóbeli meghallgatás eredménye alapján – a gimnázium igazgatója dönt.
Bizonyítványok
A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap, amelyet az osztályfőnök állít ki. A 8. évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, amely szükséges a diák továbbhaladásához a többségi oktatásban. Az értékelés alapja többnyire a folyamatos évközi teljesítmény.
A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter engedélye szükséges. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás – részben vagy egészben – valamely nemzetiség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzetiség nyelvén, illetve az idegen nyelven kell kiállítani.
A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát. A bizonyítvány formai elemeit jogszabály [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 96. §] határozza meg. A bizonyítványnak tartalmaznia kell: (a) a sorszámát; (b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát; (c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét; d) a tanuló törzslapjának számát; (e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát; (f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát; (g) a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését; (h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését; (i) a szükséges záradékot; (j) a nevelőtestület határozatát; (k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát; (l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.
A bizonyítvány kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A bizonyítványnyomtatványok kezelésének iskolai rendjét jogszabály (20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) írja elő.