Az oktatással kapcsolatos alapjogok

A 2011-ben elfogadott Alaptörvény deklarálja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, s ezt a jogot az állam a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, a mindenki számára hozzáférhető ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes középfokú oktatással és a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással biztosítja.

Az Alaptörvényben foglaltak szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek biztosítja, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

Elismeri a gyermekek jogát a megfelelő fejlődéshez szükséges gondoskodáshoz és védelemhez, továbbá a szülők jogát a gyermeküknek adandó nevelés megválasztásához. Ugyanakkor kimondja, hogy a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni, beleértve a gyermek taníttatását.

Az oktatásban ezek az alkotmányos jogok azt jelentik, hogy az állam polgárai számára ingyenes és kötelező általános iskolai oktatást biztosít, garantálja, hogy a középfokú, illetve a felsőfokú oktatás képességei alapján mindenki számára hozzáférhető legyen, továbbá az oktatásban részt vevők anyagi támogatásban részesüljenek. Az oktatás tehát olyan közszolgáltatás, amelyben az állam a jogi keretek megalkotásával és az intézményrendszer fenntartásával biztosítja a rendszer működését az oktatás minden szintjén.

A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet szabadságán túl, magában foglalja a tanszabadságot és a tanítás szabadságát is. A tanszabadság az oktatási intézmények, azon belül a tagozatok szabad megválasztásának lehetőségét jelenti, de szintén idetartozik az oktatási intézmények létesítéséhez való jog is. Ezen a téren tehát nem érvényesülhet állami monopólium; az egyházak, civil szervezetek, alapítványok és természetes személyek számára nyitott a lehetőség oktatási intézmény alapítására és működtetésére. Az intézményt létesítőnek joga van meghatározni a képzés profilját, világnézeti elkötelezettségét és főbb nevelési elveit is.

Az oktatáshoz kapcsolódó alkotmányos jogok, alapelvek közül kiemelkedően fontos a lelkiismereti és vallásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás joga, az állam és az egyház szétválasztásának deklarációja, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvhasználathoz, anyanyelvi oktatáshoz való joga.

Az oktatással kapcsolatban alkotmányos szinten egy kötelezettség jelenik meg, ez a tankötelezettség. Ennek értelmében a tanköteles korú gyermekek szüleinek (a magyarországi lakhellyel rendelkező szülőknek állampolgárságtól függetlenül) biztosítaniuk kell, hogy gyermekük a tankötelezettségnek eleget tegyen. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig betölti 6. életévét, de legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik, ami 16. életévének betöltéséig tart.

Köznevelés

A köznevelési rendszer célja (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről), hogy elősegítse a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztésével. A köznevelés kiemelt feladata az erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére a magánérdeket a közérdekkel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni. A köznevelés célja továbbá a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

A köznevelés feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, minél teljesebb társadalmi beilleszkedésük lehetőségének megteremtése.

A köznevelési iskolarendszer a törvényben foglalt keretek között megállapított követelményeknek megfelelően átjárható, más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.

A köznevelés tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (NAT) (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, és kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatás szervezésére vonatkozóan. A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokra és oktatási szakaszokra a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint ajánlott időkeretet.

Az óvodai nevelés egységes elveinek a követését az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg.

Köznevelési stratégia

A kormány 2020 augusztusában elfogadta a 2021–2030 közötti programozási időszakra szóló köznevelési stratégiát, amelynek alapvető célja a méltányos, korszerű nemzeti köznevelés megteremtése A stratégia öt specifikus célkitűzést és 14 beavatkozási irányt határoz meg.

Szakképzés

A szakképzési rendszer célja, hogy a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítések megszerzését az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével biztosítsa a tanulók és fiatalok számára. Magyarországon az állam a szakképzésben való részvétel keretében legfeljebb két szakma megszerzését az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül, a szakképző intézményben a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenesen biztosítja.

Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a fiatalok komplex szakmai vizsgára történő felkészítésén kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítése és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is.

Az alapszakmák megszerzésére már az iskolai rendszerben (technikumokban, szakképző iskolában) lehetőség van, amire további szakképesítések építhetők. 

Szakképzés 4.0 stratégia

A szakképzés 4.0 stratégia elsősorban a vonzó tanulási környezet, az infrastruktúra megteremtésére, a karrierlehetőségek biztosítására és a naprakész tudású oktatók szakmai munkájára törekszik, alapja három pilléren nyugszik, melynek főbb elemei a következők:

1. Karrierlehetőség:

• egyszerű, átlátható, átjárható képzési rendszer;

• a technikumból a szakmai vizsga eredménye alapján egyenes út a szakirányú felsőoktatásba;

• ösztöndíjrendszer.

2. Vonzó környezet:

• infrastruktúra, fejlesztőprogram (épület, eszközök);

• jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyek;

• digitális tartalom.

3. Naprakész oktatói tudás:

• vállalati helyszínű akkreditált oktatói képzések;

• mérnökök, gazdaságban dolgozó szakemberek bevonása az iskolába;

• rugalmasabb mérnöktanár- és szakoktatóképzések;

• a kiscsoportos felzárkóztatás módszertanának fejlesztése, felkészítés mentori feladatokra;

• a szakképzés sajátosságaira épülő új minősítési rendszer, életpályamodell kialakítása;

• digitális asszisztensek.

A 2023-as felülvizsgálat és módosítás során nagyobb hangsúlyt kaptak az alábbi területek:

• alapkompetenciák fejlesztése (kiemelten a szövegértési és a matematikai alapkompetenciák);

• tanulók és képzésben részt vevő felnőttek hátránykompenzációja (sajátos nevelési igény, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet, fogyatékosság);

• tanulói és felnőtteknek szóló pályaorientáció és -tanácsadás;

• az alacsony iskolai végzettségű felnőttek szakmaszerzését, képzési szintjük növelését szolgáló intézkedések.

Felsőoktatás

A felsőoktatási törvény szerint a felsőoktatási intézmények alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. A felsőoktatási rendszer magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést is. A felsőoktatás oktatási alapfeladatait kizárólag felsőoktatási intézmények látják el. A felsőoktatási intézmények feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, szakmai, tudományos, művészeti és sporttevékenységének elősegítése.

A Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 

A stratégia a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozícionált, a társadalmi kihívásokra gyorsan reagáló, az ország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási rendszer kialakítására és működtetésére törekszik, melynek kulcsszavai: verseny, minőség, teljesítmény és siker.

A felsőoktatás területén végrehajtandó intézkedések fő céljait a következőkben határozza meg:

• A szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra.

• A helyi felsőoktatási intézményhálózat mindenki számára teremtse meg a felsőoktatásba való bekapcsolódás esélyét.

• Emelkedjen a területileg hátrányos helyzetű térségekből, a hátrányos családi helyzetből érkezők, a fogyatékos, illetve a roma hallgatók és végzettek száma.

• Fokozódjon a női hallgatók részvétele az MTMI (STEM) szakokon.

• Nőjön az MTMI (STEM) szakokon tanulók és végzettséget szerzők száma.

• Jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás.

• Javuljanak a hallgatók munkaerőpiaci elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciái.

• Összességében növekedjen a felsőfokú végzettségűek korcsoportos aránya.

• A támogató folyamatoknak köszönhetően emelkedjen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma.

• Jelentősen javuljon az oktatók pedagógiai és oktatás-módszertani felkészültsége.

• A hallgatók még versenyképesebb, alaposabb tudást biztosító oklevélhez jussanak.

• Nőjön a magyar felsőoktatás vonzereje.

• Az egészséges képzési szerkezetnek köszönhetően nőjön az intézmények nemzetközi képzési szolgáltatóképessége és ezzel párhuzamosan a képzésekből befolyó saját bevételük mértéke.

Felnőttkori tanulás

A felnőttek iskolai rendszeren kívüli képzése a felnőttképzési törvény és végrehajtási rendelete hatálya alá esik.

Stratégiai célkitűzések a felnőttképzésben:

• a képzések eredményességének mérése egy pályakövetési rendszeren keresztül;

• reagálás a munkaerőpiaci keresletre a munkaerőpiaci előre jelző rendszer megújításával;

• az adminisztratív terhek csökkentése;

• a felnőttképzésben részt vevők számának növelése;

• új finanszírozási eszközök bevezetése (diákhitel, ösztöndíj);

• kimenetvezérelt felnőttképzési rendszer, a képzőtől független akkreditált vizsgaközpontok létrehozása.