A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus, amelynek elnöke, valamint a felsőoktatási intézmény első számú vezetője a rektor. Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi, aki felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling-, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért és az intézmény vagyongazdálkodásáért. Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. A felsőoktatásban magasabb vezetői megbízásnak minősül a rektor, a kancellár, továbbá a rektorhelyettes, a főigazgató, a dékán, klinikai központ vagy nem állami felsőoktatási intézmény esetén az elnök.

A felsőoktatásban a vezetők feladat- és hatáskörét, továbbá a kinevezés feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg (12–13/D. §).

A kinevezés feltételei

Rektori megbízást – a felsőoktatási törvényben (13. §) leírtaknak megfelelően – az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy középfokú (B2-es szintű) általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, alkalmazott tudományok egyeteme és főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben való alkalmazás szükséges.

A rektori megbízás nyilvános pályázat útján tölthető be. A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről. A rektor megbízására a köztársasági elnök jogosult. A megbízás időtartama legfeljebb 5 év, a mandátum a szenátus általi újrajelölés és annak a megbízó – egyetem esetében a köztársasági elnök, főiskola esetében a miniszterelnök – általi megerősítése esetén legfeljebb egyszer meghosszabbítható. Adott felsőoktatási intézményben ugyanazon személy – a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül – összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki. A rektori megbízás legfeljebb a 65. életév betöltéséig szólhat.

Kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, a személyi javaslatok felterjesztéséről a miniszter gondoskodik. Kancellári megbízást legfeljebb 5 évre az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett 3 éves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kancellár megbízására a miniszterelnök jogosult. A megbízás több alkalommal meghosszabbítható. A kancellári megbízásra is igaz, hogy a megbízás legfeljebb a 65. életév betöltéséig szólhat.

A szenátus tagja – a hallgatói és a doktorandusz-önkormányzat képviselői kivételével – az lehet, aki a felsőoktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor és a kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus tagjainak megbízatása 4 év, a hallgatói és a doktorandusz-önkormányzat képviselője esetében legalább 1 és legfeljebb 3 év lehet. A szenátus összetételére vonatkozó szabályok a következők:

• a szenátus létszáma nem lehet kevesebb 9 főnél;
• az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt – a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell;
• a hallgatói önkormányzat a szenátus létszáma legalább 20, legfeljebb 25%-ának megfelelő számban delegál képviselőt;
• a doktorandusz-önkormányzat 1 fő képviselőt jogosult delegálni;
• az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának 5-5%-a, de legalább 1-1 fő.

Az állami felsőoktatási intézményekben kötelezően működő konzisztóriumnak 5 tagja van, amelybe 3 tagot a fenntartó delegál. A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár. A tagok személyére a fenntartónak javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei, valamint az érintett felsőoktatási intézmény és a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A konzisztórium delegált tagjait a fenntartó bízza meg. A rektor és a kancellár konzisztóriumi tagsága a magasabb vezetői megbízatása idejére, a delegált tagok megbízatása 5 évre szól.

A felsőoktatási intézményekben a további magasabb vezetői megbízások (rektorhelyettes, valamint a szakmai képzés fő területei mentén szervezett karok vezetője, a dékán) betöltésére is nyilvános pályázat során kerül sor. A pályázatok rangsorolását a szenátus végzi, a döntést a munkáltató rektor hozza. A vezetői pozíciókra itt is érvényes, hogy 65 éves korig tölthetők be.

A felsőoktatási intézmények intézményi autonómiájához tartozik, hogy szervezeti egységeiket maguk a felsőoktatási intézmények alakíthatják ki, s ennek keretében dönthetnek – a keretszabályokon belül – a vezetésükről, valamint a feladatok munkamegosztásáról. A felsőoktatási intézmények szervezeti egységeinek vezetőit az intézmény vezetője mint munkáltató bízza meg a vezetői feladatokkal. A vezetői megbízás nyilvános pályázat útján nyerhető el, legfeljebb 5 évig terjedő időtartamra. A megbízás pályázat útján több alkalommal is meghosszabbítható, legfeljebb a vezető 65. életévének betöltéséig.

Munkakörülmények

A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus elnöke a rektor. A szenátust illetik meg – a felsőoktatási törvényben foglaltak szerint (12. §) – a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai, vagyis e testület

• határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
• állapítja meg saját működésének rendjét;
• fogadja el az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát;
• javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat, és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;
• fogadja el az intézmény képzési programját, szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;
• határozza meg az intézményben a hallgatói tanácsadás rendszerét, az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét;
• a fenntartó egyetértésével dönt gazdálkodó szervezet alapításáról, a gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, valamint az intézmény vagyongazdálkodási tervéről;
• dönt továbbá az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról, doktori iskola létesítéséről vagy megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról, nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.

A szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak. A szenátus működésével kapcsolatos minden további kérdést a felsőoktatási törvényben foglaltak szerint (12. §) a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki – a felsőoktatási törvényben foglaltak szerint (13. §) – eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

A rektor felelős

• a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért;
• azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon;
• az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges, jogszabályban meghatározott intézkedések kiadományozásáért.

A rektor a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében fenntartói jogot gyakorol, a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdekképviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz-önkormányzattal, valamint koordinálja a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel.

A rektor kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.

A rektor felmentését a szenátus kezdeményezheti tagjai kétharmadának igenlő szavazatával. A felmentés kezdeményezését indokolni kell. A főiskolai rektor felmentésére a miniszterelnök jogosult.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi. A kancellár felel – a felsőoktatási törvény alapján (13/A. §) – a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling-, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, és irányítja e területen a működést.

Továbbá:

• felel a gazdálkodási és a meghatározott területek tekintetében szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében – a nem a konzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben – egyetértési jogot gyakorol a rektornak, a szenátusnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében (az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele);
• a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa;
• gyakorolja az intézmény részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat;
• munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott – nem oktatói, tanári, kutatói munkakörben – alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról;
• gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról, megbízza a gazdasági vezetőt, visszavonja a gazdasági vezető megbízását;
• feladatai ellátása során köteles eleget tenni a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének.

A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A kancellári megbízás visszavonására – a megbízással megegyezően – a miniszterelnök jogosult.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. A szenátus meghatározott gazdasági következménnyel járó döntésének érvényességéhez a konzisztórium előzetes egyetértése szükséges. A konzisztórium üléseit a kancellár készíti elő. A konzisztórium delegált tagjai tevékenységükért díjazásra nem jogosultak. A konzisztóriumi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag halálával, lemondásával, illetve visszahívásával. A fenntartó jogosult a delegált tagot – a visszahívás okának megjelölésével – visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás a fenntartó hatáskörébe tartozik.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet alapján (65/A. §) a konzisztóriumi tagjelölt a jelölést elfogadó nyilatkozattal vállalja, hogy

• a tagságból eredő feladatait személyesen látja el;
• a tagsággal összefüggésben tudomására jutott, a felsőoktatási intézményre vonatkozó tevékenységre, gazdálkodásra vonatkozó információt üzleti titokként kezeli, amelyet a megbízás ideje alatt, valamint azt követően harmadik fél részére nem ad ki, azt csak a konzisztóriumi tagságból eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben használja fel;
• nem vesz részt a konzisztórium munkájában, ha jogaira vagy kötelezettségeire a konzisztórium döntése kihatással lehet, illetve ha a döntés szerinti ügynek tárgyilagos megítélése tőle egyéb okból nem várható.

A konzisztórium – a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának keretei között – dönt működésének rendjéről, azzal a megkötéssel, hogy

• tagjai közül választ elnököt;
• szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik;
• határozatképes, ha az ülésen legalább 3 tag jelen van;
• döntéséhez a jelen lévő szavazásra jogosult tagok többségének támogatása szükséges.

A felsőoktatási intézményekben magasabb vezetői beosztást jelent a fentiek mellett a dékán és a főigazgató, továbbá vezetői megbízással rendelkeznek a dékánhelyettesek és a főigazgató helyettesei. A felsőoktatási intézményben létrehozott szervezeti egységek vezetői szintén a felsőoktatás menedzsmentjének tagjai. A magasabb vezetők és a további vezetők vezetői feladatait a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a felsőoktatási törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásainak figyelembevételével.