Finanszírozás

2013 óta alapvetően szétválik az óvodák és az iskolák finanszírozása. Az óvodák többsége önkormányzati fenntartású, az óvodai nevelés biztosítása kötelező önkormányzati feladat, így finanszírozásukat továbbra is az önkormányzatok biztosítják. Az állami fenntartású intézmények esetében a finanszírozás a központi költségvetésből a tankerületi központokon keresztül valósul meg jelenleg. A nem állami fenntartók (egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magánfenntartók) esetében a finanszírozás más módon történik.

Az óvodai nevelés finanszírozása

A finanszírozási rendszer alapvetően kétszintű: a központi költségvetési támogatások zöme a fenntartókhoz érkezik, akik a saját költségvetésük részeként határozzák meg óvodáik kiadásait. A működéshez szükséges fedezetet döntően az állami költségvetés és a fenntartó együttesen biztosítja. Ezt esetenként kiegészítheti a gyerekek által igénybe vett szolgáltatások díja és az óvodák saját bevételei.

A központi költségvetés normatív hozzájárulásának összegét az éves költségvetési törvény tartalmazza. A fenntartók intézményeik költségvetését szabadon állapíthatják meg.

Az óvodák működését célzó állami támogatásnak két formája van: a normatív és a céltámogatások. A normatív támogatások alanyi jogon megilletik az óvodák fenntartóit, a céltámogatások pályázatok útján nyerhetők el. 2013 óta a korábbi (gyermeklétszám-alapú) állami támogatás helyett átlagbéralapú támogatást vezettek be. Ettől kezdve egy bonyolult képlet alapján számított óvodapedagógusi (óvodában foglalkoztatott pedagógus), illetve szakmai kisegítői (a pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők) létszámhoz ad az állam bértámogatást.

Pályázati úton új óvodák építésére és a meglévők bővítésére van lehetőség, amire az állami költségvetés külön keretet állapít meg.

Az alap- és a középfokú oktatás finanszírozása

A köznevelés finanszírozási rendszere 2013 után alapvetően megváltozott. Az iskolák állami kézbe kerülése mind a forrásokat, mind azok felhasználását érintette. A leglényegesebb változás, hogy az állami finanszírozás aránya megnőtt, illetve megszűnt az iskolák önálló költségvetése.

Az új rendszerben – 2017 elejéig – az állam a korábbi önkormányzati iskolák szakmai feladatainak (1) finanszírozását, ezen belül jellemzően a béreket, valamint az oktatáshoz közvetlenül szükséges szakmai dologi kiadásokat fedezte csak teljes mértékben. A működés egyéb költségei (2), mint például a közműdíjak, a köznevelési alapfeladat ellátásához szükséges bútorok, eszközök, felszerelések biztosítása, a tanulók ellátásával (étkeztetés, utaztatás) kapcsolatos kiadások, valamint az épületek karbantartásával, felújításával, bővítésével, kapcsolatos tulajdonosi kiadások (3) az önkormányzatokat terhelték. A 3000 fő alatti lakosságszámú települések esetében automatikusan, nagyobb települések esetében kérelmükre vállalta át az állam a működtetési költségeket is. A köznevelési intézmények napi működésében sok konfliktust okozott a finanszírozás kettőssége: rengeteg vita és működési nehézség adódott abból, hogy egy-egy feladat, eszköz biztosítása az állam vagy az önkormányzat hatáskörébe tartozik-e, illetve jelentős különbségek adódtak az önkormányzatok eltérő fizetőképessége miatt is.

A gyermekétkeztetés biztosítása a rendszer 2017. évi átalakítását követően is a települési önkormányzat kötelező feladata maradt.

A rendszer 2017-es módosítása eredményezte a rendszer ma is működő formájának kialakulását: a működés egyéb költségei (2) tétel teljes egészében állami feladat lett, és párhuzamosan megszűnt az önkormányzatok fenntartói joga. Kivételt az óvodák képeznek, mert azok önkormányzati fenntartásban maradtak. Ezzel együtt egyes, jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatokra a 2017. évtől ún. szolidaritási adót vet ki a mindenkori költségvetési törvény. Ettől az évtől kezdve az önkormányzatokat már csak az iskolaépületek tulajdonosi jogából adódó fejlesztési és felújítási költségek (3) terhelik.

A 2017. január 1-jével induló decentralizáció eredményeképpen a KLIK helyébe intézményfenntartóként az önálló költségvetési szervként működő tankerületi központok (60 db) léptek.

A szakképzés finanszírozása

Fontos változás történt a középfokú szakképzésben (ISCED 3) 2015-ben: a szakképzési programokat kínáló iskolák fenntartását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), majd a 2018-ban alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a 2022. évtől a Kulturális és Innovációs Minisztérium keretén belül átvette a szakképzésért felelős miniszter. . A fenntartási kiadásokat megosztották az általános képzésért, illetve a szakképzésért felelős minisztériumok fenntartó szervezetei között. A többféle programot kínáló iskolák besorolásáról egyedi döntések születtek. A művészeti képzések szakgimnáziumokban folynak, illetve az egészségügyi és szociális szakmák, továbbá a rendészet és közszolgálat ágazatba sorolt képzések a Belügyminisztérium felelősségi területéhez kerültek. Az agrárágazathoz tartozó képzések az Agrárminisztériumhoz, a honvédelmi ágazatok a Honvédelmi Minisztérium felügyeleti körébe tartoznak.

2020. január 1-től lépett hatályba a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.), illetve 2020. február 15-én a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.), mely jogszabályok egyik legfontosabb célja a duális képzési modell további fejlesztése, a munkaalapú tanulás erősítése, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszer kiépítése.

Az új szakképzési törvény a Kormány 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozata által elfogadott, „Szakképzés 4.0 – A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, a szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira” című stratégián alapul, melynek módosításával a Kormány a 1499/2023. (XI.16) Korm. határozata alapján egyetértett. A szakképzés 2019. évi újraszabályozása jelentősen átalakította a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény által szabályozott szakképzési rendszert. 

A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezették be.

A szakképzés a szakmai oktatást és a szakmai képzést foglalja magába. A szakmai oktatás keretében szakmára, illetve részszakmára való felkészítés zajlik. A szakmák az adott ágazathoz tartozó foglalkozásokat jelentik, melyeket az Szkr. mellékleteként a Szakmajegyzék tartalmaz. A korábbi OKJ-ban szereplő 759 szakma helyett az új rendszerben a jelenleg hatályos Szakmajegyzék 178 választható alapszakmát tartalmaz. A szakmai oktatás szakma végzésére jogosító szakképzettség megszerzését biztosítja. 

A szakmai képzések vonatkozásában megállapítható, hogy azok köre szabadon határozható meg, jogszabályi szinten nincsenek jegyzékbe foglalva. A szakmai képzéshez kapcsolódva államilag elismert szakképesítés szerezhető. 

A szakképzési rendszer hatékonyságát hivatottak biztosítani – a gazdasági-társadalmi változásokat is követve – a szakképzési jogszabálymódosítások: 

• Az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény, az egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet célja a 2020-ban megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb működését célzó részletszabályok pontosítása, kiegészítése, amelyek a szélesebb körű feladatellátást segítik.

• Egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet is eredményezett változásokat a szakképzésben.

• Szintén a szakképzési rendszer hatékonyságát szolgálják a legutóbbi jogszabály-módosítások, nevezetesen a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításról szóló 2023. évi XXXIII. törvény, mely 2023. július 1-jén lépett hatályba, továbbá a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó kormányrendelet-módosításokról szóló 292/2023. (VII. 6.) Korm. rendelet, mely 2023. július 7-én lépett hatályba.

A szakképzés együttműködési rendszere

A szakképzés együttműködési rendszerét a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT), az ágazati készségtanácsok (ÁKT) és a gazdasági kamarák alkotják.

A stratégiai érdekegyeztetés szereplői között kiemelkedő jelentőséggel bír a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT), mely a kulturális és innovációs miniszter szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testület. Létrejöttének célja a magyar szakképzési rendszer továbbfejlesztésének támogatása.

Az egyes gazdasági ágazatok gazdasági szervezeteinek a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálat összehangolását szolgáló javaslatait az ágazati készségtanácsok (ÁKT) képviselik. Az új szakmai elvárásoknak megfelelő szakmastruktúra kialakításában a 2019-ben működésüket hivatalosan is megkezdő ÁKT-k jelentős részt vállaltak. Az ágazati készségtanács folyamatosan figyelemmel kíséri saját ágazatában a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerőpiaci, technikai-technológiai folyamatokat. Ennek alapján szakvéleményt ad a felnőttképzésért felelős miniszternek a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben, kidolgozott javaslatot tehet a szakmajegyzékre, a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre és az ágazati alapoktatás szakmai tartalmára, új szakképzési tankönyv kidolgozására és tartalmára, és előrejelzést készít a szakképzés rövid és középtávú fejlesztési irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

Ágazati készségtanács az Szkr. 1. mellékletében meghatározott ágazatokban működik az egészségügy, a honvédelem, a rendészet és közszolgálat, a sport és a szociális ágazat kivételével. Az ágazati készségtanács titkársági feladatait, ennek keretében működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) látja el.

A duális képzőhelyek szakképzésben kifejtett tevékenységének koordinálását, jogszerű működésük biztosítását a gazdasági kamara látja el az Szkt. alapján. A jogszabályban nevesített feladatai közül kiemelendő, hogy a gazdasági kamara segíti a szakképzési munkaszerződések megkötését, ennek érdekében ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket a szakképzésben való részvételre, ellenőrzi a duális képzőhely és az általa igénybe vett közreműködő szakirányú oktatási tevékenységét. A szakirányú oktatással összefüggésben kidolgozza a duális képzőhely nyilvántartásba vételére vonatkozó minőségi feltételeket, vezeti a duális képzőhelyek nyilvántartását. A nyilvántartásba vételben az a területi gazdasági kamara illetékes, amelynek területén a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van. Kamarai feladat a vizsgákkal (így a szakmai vizsgával, az ágazati alapvizsgával) kapcsolatos delegálási feladat, továbbá a közreműködés az életpálya-tanácsadási és a pályaorientációs tevékenységekben. Az MKIK jár el a nemzetközi szakmai (és nem tanulmányi) versenyekre (WorldSkills, EuroSkills) való felkészítés feladatkörében is. 2021-től a gazdasági kamara már nem szervez szintvizsgákat, helyüket átvették az ágazati alapvizsgák, amelyeket a szakképző intézmények szerveznek. A tanulószerződések helyébe lépő szakképzési munkaszerződéseket a gazdasági kamaráknak már nem kell sem nyilvántartani, sem ellenjegyezni. 

A szakképzés finanszírozásában az állam mellett a gazdálkodó szervezetek közvetlenül – tehát az általános adók állami költségvetésbe való fizetésén túl – is részt vesznek. Ennek alapja 2021. december 31-ig a cégek által fizetendő szakképzési hozzájárulás volt, amelynek célja a duális képzés és a gyakorlati képzés fejlesztése, támogatása. 

2022. január 1-től a szakképzési hozzájárulás külön adónemként megszűnt, és beépült a szociális hozzájárulási adóba. A duális képzőhely a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben meghatározottak szerint jogosult a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a kedvezmény (az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértéke) a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető igénybe, 8, illetve 7 óra napi munkaidőhöz arányosítva.

Az adófizetési kötelezettséget csökkenti – ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett – a szakirányú oktatás időtartamára megkötött és legalább 6 hónapos egybefüggő időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel a jogszerűen igénybe vett adókedvezmény 20%-ának megfelelő összeg.

A szakképzés új rendszerében a tanulószerződést felváltotta a szakképzési munkaszerződés. A 2020/2021-es tanévtől új szerződésként csak szakképzési munkaszerződést lehet kötni, amely szintén a tanuló és egy vállalat között jön létre, de amelynek keretében szakmai gyakorlat mellett szakmai elméleti képzésben is részt lehet venni, és amely beleszámít a szolgálati időbe is. Míg korábban a tanuló csak gyakorlati órákat töltött a vállalatnál, az új rendszerben már teljes munkanapokat tölt ott. A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. 

A szakképzési munkaszerződés keretében a duális képzőhelyen a tanulók munkabért kapnak, melynek összege 2021. december 31-ig az érvényes minimálbér egyhavi összegének legalább 60%-a volt, a jó eredményt felmutató diákok esetében ez az összeg elérhette a mindenkori minimálbér összegét is. 2022. január 1-jétől már nem a minimálbér alapján, hanem a költségvetési törvényben meghatározott önköltség egy hónapra eső összegéből kell számítani: a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege, de legfeljebb 168%-a, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit.

A tanuló-előszerződés lehetősége is megszűnt. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyelszakképzési előszerződést köthet, amelyben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a szakirányú oktatás céljából későbbi időpontban szakképzési munkaszerződést kötnek. A duális képzőhely a munkaszerződés megkötése előtt a képzésben részt vevő tanulók kiválasztási eljárását folytathatja le.

A 2023. évi jogszabály-módosítások jelentős mértékben érintették a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseket. A hatályos szabályozás értelmében szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető

a) a szakirányú oktatás időtartamára; vagy

b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább 2 és legfeljebb 12 hét, de éves szinten összesen legfeljebb 12 hét határozott időtartamra.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy napi munkaideje legfeljebb napi 8 óra, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi 7 órát nem haladhatja meg (módosította: 2023. évi XXXIII. törvény 24. § 12). A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára legfeljebb 4 hetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. 

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképző intézményben vagy szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen vehet részt. A szakképző intézményben a szakirányú oktatás akkor teljesíthető, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban nem biztosítható. 

Ha tanuló a tanév első hónapjának utolsó napján nem rendelkezik szakképzési munkaszerződéssel, vélelmezni kell, hogy a tanuló duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban nem biztosítható. Ennek tényét a szakképző intézmény kérésére a gazdasági kamara – belső szabályozó eszközében meghatározott módon – igazolja. Az igazolást az egészségügy, a honvédelem, a rendészet és közszolgálat, valamint a sport ágazatba tartozó szakmák tekintetében a Kormány adott ágazatért felelős tagja adja ki. 

A duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti. A nyilvántartásba vételre az a területi gazdasági kamara illetékes, amelynek területén a duális képzőhely szakirányú oktatási célt szolgáló székhelye vagy telephelye van. A duális képzőhelyek nyilvántartásába az vehető fel, aki rendelkezik a szakirányú oktatás folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A 2023. évi törvénymódosítás lehetőséget biztosít a mezőgazdasági őstermelő duális képzőhelyként való nyilvántartásba vételére is. A szakképzési munkaszerződés megkötésének segítése a gazdasági kamara feladata. Az 5 évfolyamos technikum 11–13. osztályaiban, valamint a 3 évfolyamos szakképző iskolában a 10–11. osztályban lehet munkaszerződéssel teljesíteni a szakirányú elméleti és gyakorlati oktatást. 

Az oktatásra szánt állami támogatások felhasználását a két állami intézményfenntartó (a köznevelésért felelős Klebelsberg Központ [KK], illetve a szakképzésért felelős Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal [NSZFH]) a centralizált, de a 2017-ben a korábbinál nagyobb önállóságot élvező tankerületi központok, illetve a 2015-ben létrejött szakképzési centrumok közvetítésével oldja meg. A KK-hoz tartozó általános iskoláknak és gimnáziumoknak nincs önálló költségvetésük. 2017-től a korábbinál kevesebb (196 helyett 60) tankerület a központ által meghatározott iránymutatás mellett önállóan dönthet a pénzek felhasználásáról.

A szakmai középfokú oktatásban működő szakképzési centrumoknak, mint önálló költségvetési szerveknek szintén saját költségvetésük van. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény költségvetését az általa ellátott szakképzési alapfeladat kiadási szükségletének átlagos költségeihez igazodva a szakképző intézmény által elvárhatóan biztosítani szükséges közszolgáltatási szintnek megfelelően kell megtervezni.

A szakképzési centrumok gazdálkodását, költségvetési kondícióit több változás is érintette az elmúlt években. A 2019-ben bevezetett kancellári rendszer alapján a szakképzési centrumok működtetését az új vezetők végzik. A szakképzési centrumok költségvetése 2020-ban jelentősen bővült a szakmai oktatók béremelésével összefüggésben. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap, illetve a szaktárca egyes fejezeti kezelésű előirányzatai terhére fejlesztési és kiegészítő működési támogatásban részesülnek a szakképzési centrumok.

A 2019. évi LXXX. számú szakképzési törvény új fogalmat vezetett be a szakképzésben oktató dolgozókkal (tanárok, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott óraadók, gyakorlati oktatók) kapcsolatban. A 2020/2021-es tanévtől kezdve a szakképzési intézményben tanító pedagógusokat egységesen„oktató”-nak nevezik. Azaz a szakképző intézményben a közismereti oktatási feladatokat, az ágazati alapoktatási és a szakirányú oktatási feladatokat a szakképző intézménynél munkaviszonyban vagy óraadóként megbízási jogviszonyban álló oktatók látják el. Az új jogszabályi háttér szakít tehát a korábbi, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényhez kötött merev szabályozással arra figyelemmel, hogy a szakképzés rendszerével szembeni elvárások a jogviszonynak és a munkafeltételeknek a munkaerőpiaci helyzethez való rugalmas alakíthatóságát követelik meg, hogy a gyakorló szakemberek (mérnökök, közgazdászok, illetve más szakemberek) minél szélesebb körben bevonhatók legyenek a szakképzésben folyó oktatásba. Ugyanakkor az oktatóknak 2020. július 1-től a jogállása is megváltozott, és a közalkalmazotti törvény hatálya alól kikerülve a polgári törvénykönyvnek és a munka törvénykönyvének a rendelkezései vonatkoznak rájuk. Emellett megtarthatják a közalkalmazotti jogviszonyban járó kedvezményeiket is, mint pl. pedagógusigazolvány, fizetett szabadságnapok száma, jubileumi jutalom stb. A jogviszony megváltozása tehát nem járt hátrányos következménnyel senkire nézve. A változás oka, hogy közalkalmazottként a közalkalmazotti bértáblában szereplő bérek vonatkoztak rájuk, amelyek nem versenyképesek a vállalkozási szektor béreivel. A szakképzésben dolgozók bére 2020. július 1-től jelentősen nőtt. Az állami költségvetésből 35 milliárd forintot biztosítottak béremelésre, ami átlagosan 30%-os bérfejlesztést tett lehetővé. Az emelés egyénileg változó mértékű volt. Az új bérezési rendszer teljesítményalapú, és mintegy 32 000 a szakképzésben dolgozó embert érintett.

Annak érdekében, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák, a 2020/2021-es tanévtől négyévenként legalább 60 óra kötelező továbbképzésben kell részt venniük. A továbbképzést a szakképzésért felelős miniszter – az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (IKK Zrt.) útján – szervezi. Az elérhető képzések listáját a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon folyamatosan naprakészen kell közzétenni. Az IKK Zrt. ellátja a szakképzésben oktatók képzésének, továbbképzésének országos stratégiai szintű tervezését, koordinálását, szervezését és folyamatos felülvizsgálatát. Az IKK Zrt. a feladat szakmai megvalósítása érdekében országosan egységes Oktatói Továbbképzési Rendszert (OTR) működtet. A rendszer hozzájárul a szakképzés megújításához, segítséget nyújt az oktatók digitális kompetenciájának fejlesztéséhez, és előmozdítja a szakmai oktatás színvonalának növelését. A szakmai oktató továbbképzését elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban kell teljesíteni. A továbbképzési kötelezettség nem teljesítése az oktató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyának megszüntetését vonhatja maga után. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az oktató, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez 5 évnél rövidebb idő van hátra. A továbbképzési kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni annak az oktatónak, aki a felsőoktatás keretében felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget vagy szakirányú továbbképzésben szakirányú szakképzettséget szerzett [beiktatta: 292/2023. (VII. 6.) Korm. rendelet 22. §; hatályos: 2023. VII. 7-től].

Az oktatót a szakképzési intézmény igazgatója 3 évente értékeli. A szakképző intézményeknek 2022. augusztus 31-ig kellett kidolgozni és bevezetni az oktatók értékelési rendszerét minőségirányítási rendszerük egyik elemeként. 

A szakképzési centrumokba tömörülő szakképző intézmények finanszírozása az állami fenntartású intézmények esetében a költségvetési törvény előirányzata szerinti költségvetési sorról történik. 

A szakképzési alapfeladat-ellátás fedezetét a fenntartó saját költségvetése terhére biztosítja. A szakképző intézményben szervezett szakirányú oktatás költségei a fenntartót, a duális képzőhely által szervezett szakirányú oktatás költségei az e törvényben meghatározottak szerint a duális képzőhelyet terhelik. Az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó jogszabályban meghatározott támogatásra jogosult az általa fenntartott szakképző intézményben vagy többcélú köznevelési intézményben ellátott szakképzési alapfeladatra vagy szakmai képzésre tekintettel. 

A szakképzés támogatásának jelentős része – hosszú időn keresztül a szakképzési hozzájárulás elszámolható hányadából és a megfizetett szakképzési hozzájárulási kötelezettségből keletkező, 2022. január 1-től pedig a szociális hozzájárulási adóbevételek egy részéből táplálkozó – „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” (továbbiakban: Alap) pénzeszközeiből származik a központi költségvetés forrásai mellett.

Az Alap képzési alaprésze tekintetében a szakképzésért felelős miniszter

a) dönt az Alap képzési alaprésze terhére egyedi döntés alapján nyújtható támogatásokról;
b) felelős az Alap képzési alaprésze
ba) felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért;
bb) bevételei beszedésének elrendeléséért;
bc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért;
c) ellátja az Alap képzési alaprészével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az Alap képzési alaprésze tartalmazza

1. a szakképzéshez kapcsolódó feladatok ellátására, a szakképzés megszervezéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez nyújtható támogatások, valamint a szakképző intézmény tanulója számára járó ösztöndíj és egyszeri pályakezdési juttatás kifizetésének előirányzati fedezetét. 

A képzési alaprész

1. a szakképzési alapfeladat-ellátás keretében felhasználható:

1. a rendvédelmi ösztöndíj kivételével a szakképző intézmény tanulójának járó ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás kifizetésére;

2. a tanulói alapkészségek teljes körű mérésére;

3. a szakképző intézményben tanulók korai iskolaelhagyásának csökkentését, a lemorzsolódott tanulók képzésbe való visszavezetését, valamint a tehetséggondozást célzó programok megvalósítására;

4. műhelyiskolában a mentori támogatás folyamatos biztosítására (292/2023. (VII. 6.) Korm. rendelet);

2. a szakképzés működtetése keretében felhasználható:

1. az állami szakképző intézmény és a szakképzési államigazgatási szervek központi támogatással nem fedezett működési költségére;

2. az állami szakképző intézmény, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság beruházási és felújítási célú támogatására;

3. a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szakképzéssel összefüggő feladata ellátására;

4. a gazdasági kamarának a gazdasági kamarákról szóló törvényben és az Szkt.-ben meghatározott feladata, továbbá a szakképzésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására;

5. a képzőközpontok duális képzési tevékenységével összefüggő működési költségeire és fejlesztésére;

6. a szakképzés információs rendszerének fejlesztésére és működtetésére;

7. módszertani fejlesztéssel összefüggő támogató tevékenység finanszírozására;

3. a szakképzés népszerűsítése és fejlesztése keretében felhasználható:

1. a szakképzéshez kapcsolódó információk terjesztésével és a szakképzés népszerűsítésével kapcsolatos tevékenységre;

2. a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztésre és központi programok kidolgozására;

3. országos szakmai tanulmányi versenyek és Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi szakmai versenyek szervezésére, továbbá nemzetközi szakmai tanulmányi versenyen való magyar részvételhez kapcsolódó költségekre, valamint ehhez kapcsolódva a WorldSkills, az EuroSkills vagy egyéb nemzetközi versenyen érmet vagy kiemelt elismerést szerző magyar versenyzők díjazására;

4. az oktatók továbbképzésére;

5. a Kormány döntésén alapuló, szakképzéssel összefüggő központi program megvalósítására;

6. szakképzési célú uniós finanszírozású program elő- és társfinanszírozására.

Felhasználható még:

4. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (4) bekezdésében meghatározott díjak, kiadások és költségek finanszírozására.

A képzési alaprészből – erre irányuló támogatási kérelem alapján – támogatás nyújtható:

1. szakirányú oktatási célt szolgáló tanműhely létesítéséhez, ha az képzőközpontként való működésre irányuló szándékhoz kapcsolódik;

2. képzőközpont szakirányú oktatási célt szolgáló meglévő tanműhelyében folytatott szakirányú oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez.

A felnőttképzés finanszírozása

A 2020-ban hatályba lépett jogszabály-módosítások strukturális változásának köszönhetően annak alapján különböztetjük meg a finanszírozási lehetőségeket, hogy az egyén milyen képzésen vesz részt. Amennyiben valaki – életkortól függetlenül – alapszakmára vagy a szakképzési törvény 3. §-a szerinti feltételek teljesülése esetén szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre iratkozik be valamely szakképzési intézményben, úgy rá „A szakképzés finanszírozása” alfejezetben írt lehetőségek (pl. ösztöndíj, szakképzési munkaszerződés stb.) alkalmazhatók. Amennyiben a potenciális képzésben részt vevő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre vagy további más, a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzésre jelentkezik, úgy a felnőttképzési törvény szabályozása alapján az alábbi finanszírozási lehetőségek érhetőek el számára:

1. Képzési hitel: 2021 májusától iskolarendszeren kívüli szakmai képzésen, illetve részszakmai oktatáson részt vevők számára is elérhető. Míg az induláskor mind a képzési díj, mind pedig a megélhetési költségek finanszírozására igényelhető volt, addig az első féléves tapasztalatokat követően, 2021. december 20. után csak az önköltséges képzések díját fedező, kamatmentes képzési hitel érhető el a piacon. 

2. Ösztöndíj: A 2020-as törvénymódosítás megteremtette a lehetőséget arra is, hogy a felnőttképzésben részt vevők számára is elérhető legyen az ösztöndíj, ugyanakkor a képző és a képzésben részt vevő közötti egyedi ügyként értelmezve. Szemben az iskolarendszerű képzésekkel a felnőttképzésben az ösztöndíj adóköteles jövedelemnek számít. 

3. Támogatási programok: Az elmúlt években számos hazai, illetve európai uniós finanszírozású támogatási program indult a hazai lakosság képzésének támogatására. A 2022. évi jogszabály-módosítás során kialakították a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási és felnőttképzési alaprészének felnőttképzési célú részét is. Ez a változás egyelőre csak szabályozási szinten jelenik meg, de megteremti a lehetőségét annak, hogy a hazai központi költségvetési támogatások köre ismét megnyíljon a felnőttképzésben részt vevők számára. Ugyanakkor rendszeresek a különböző, főként foglalkoztatási célokhoz kapcsolódó, európai uniós finanszírozású támogatási programok is a képzések ösztönzése érdekében. 

Finanszírozási oldalról fontos megemlíteni, hogy felnőttképzés esetén a jogszabály alapján szervezett képzések – ha eleget tesznek a bejelentési kötelezettségüknek –, a nyelvi képzések, valamint a szakmai képzések, részszakmák szervezése áfamentesek. 

Pénzügyi autonómia és ellenőrzés

Az óvodák finanszírozása a helyi önkormányzat jövedelemtermelő képességének függvénye. A bérekben 2013-tól jelentős az állam szerepvállalása, és egységes szempont szerint történik. Ma elsősorban az óvodai infrastruktúrában, a tárgyi felszereltségben tapasztalható eltérésekben mutatkozik meg a fenntartók eltérő anyagi helyzete. Az óvodák gazdasági önállósága eltérő, a fenntartó önkormányzattól függ.

Nagyobb településeken jellemző az óvodák nagy szervezeti egységbe való összevonása, ez pénzügyi önállósággal is társulhat az így kialakított nagy óvodai szervezetben. Kisebb települések esetén a kis óvodai egységek gazdálkodási önállóságára kicsi az esély. Előfordulnak több települést átfogó óvodai egységek is eltérő fenntartói és finanszírozási konstrukcióban. Kisebb településeken korábban gyakori volt az óvoda és az általános iskola egy szervezetbe vonása. Ez a lehetőség 2013-ban az iskolák állami kézbe vételével megszűnt.

A tankerületi központok fenntartásában működő köznevelési intézmények esetében a pedagógusok a bérüket a tankerületi központtól kapják. A bérek országosan egységes bértábla szerint alakulnak.  2023 júliusában lépett hatályba a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról), melynek bérekre vonatkozó rendelkezései 2024. január 1-jétől válnak hatályossá.

A tankerületi központok és a KK költségvetését az éves költségvetési törvény elkülönítve tartalmazza.

A tankerületi központok mindegyike önálló költségvetési szerv, jogi személyiségükből adódóan saját költségvetésük terhére saját döntéseket hozhatnak, ami elősegíti a helyi viszonyoknak megfelelő, hatékonyabb döntési mechanizmust, egyúttal az állami köznevelési közfeladat ellátását biztosító fenntartói rendszer decentralizálását.

A KK – szemben a korábbi KLIK-kel – nem lát el sem fenntartói, sem működtetői feladatokat. Középirányító szervként a tankerületi központok fenntartói tevékenységének szakmai, stratégiai összehangolásáról gondoskodik; a tankerületi központok önállóságának figyelembevételével koordinálja, segíti a tankerületi központok működését, fontos szerepet töltve be a hasonló feltételek biztosításában és a stabil, egységes rendszer megteremtésében.

Az átszervezéssel hatékonyabbá vált a fenntartói rendszer, a döntések helyben születnek a helyi igényeknek megfelelően. A tankerületi központok és a KK is konstruktív együttműködésre törekszenek az intézményvezetőkkel, számítanak a tapasztalataikra a közös cél elérése érdekében. A tankerületi központok folyamatos kapcsolatban állnak az intézményekkel, oktatási környezetüket, helyi adottságaikat, eredményeiket, problémáikat jól ismerik, segítik, támogatják a működésüket. Az intézményvezetők az új rendszerben a korábbinál szélesebb döntési jogkört kaptak.

A működtetés és a fenntartás egy kézbe kerülésével az állam vállalja a teljes felelősséget a köznevelési intézményekért. Az állami intézményfenntartás legfontosabb célja, hogy országosan biztosítva legyen az iskolákban a minőségi oktatáshoz szükséges infrastrukturális háttér, a képzett humánerőforrás (szaktanári ellátottság) és a működéshez elegendő költségvetési forrás.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) (korábban Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve Innovációs és Technológiai Minisztérium) fenntartása alá tartozó intézmények finanszírozási rendszeréről elmondható, hogy a szakképző intézmények tekintetében a szakképzési centrumoknak van autonómiájuk. A működtetés színvonalában tapasztalható különbségek csökkenésére való törekvést jelzi a felsőoktatási intézményekben működő mintára a szakképzési centrumokban a kancellária-rendszer bevezetése, amit a 2018. évi CIV. törvény tartalmaz. Ennek értelmében a szakképzési centrum első számú felelős vezetője a továbbiakban is a főigazgató, de új szereplőként megjelenik a kancellár, aki többek között a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, jogi tevékenységért, valamint az intézmény vagyongazdálkodásáért felel. A kancellár nem egy megerősített jogkörökkel rendelkező gazdasági igazgató, hanem az intézmény működtetéséért felelős felső vezető menedzser. A szakképzési centrumoknál az új, menedzsmentjellegű vezetés azt célozza, hogy az intézmények környezetében tevékenykedő gazdasági résztvevők igényeinek megfelelő legyen az oktatás.

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény a szakképzési centrum jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amelynek nincs önálló költségvetése. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény költségvetését a szakképzési centrum költségvetése tartalmazza. A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátásához szükséges és arra alkalmas eszközöket a szakképzési centrum bocsátja a részeként működő szakképző intézmény rendelkezésére.

2022 év vége óta szintén a KIM-hez tartozik (korábban: Technológiai és Ipari Minisztérium [2022], Innovációs és Technológiai Minisztérium [2018–2022], Nemzetgazdasági Minisztérium [2018-ig]) a felnőttképzés is. Azonban a korábban már részletezett „új képzési típus szerinti szemlélet” eredményeként, amennyiben felnőttkorú személy alapszakmán vagy a szakképzési törvény 3. §-a szerinti ingyenes iskolarendszerű szakmai képzésen vesz részt, úgy ez esetben is a szakképzésnél részletezett feltételek érvényesek életkortól függetlenül.

A „klasszikus” felnőttképzés esetén a képzők szabadpiacon versenyeznek, áraikat és képzési kínálatukat maguk határozzák meg. A 2020 előtti, képzésenkénti akkreditációval szemben a képzési rendszer megújulását követően a képzőnek a képzési típusoktól függően egyszeri bejelentési és/vagy engedélyezési kötelezettsége van. A felnőttképzők számára központi finanszírozási lehetőség nem áll rendelkezésre.

Díjak

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 88. és 89. §-a alapján a köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó biztosítja, amelyet a gyermekek, tanulók által igénybe vett szolgáltatás díja és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A tanulók oldaláról nézve az óvodai ellátás és a köznevelésben való részvétel mindenki számára ingyenes. A magyar oktatási rendszer ugyanakkor ismeri a tandíj és a térítési díj fogalmát is. Tandíjat jellemzően a művészetoktatási intézményekben, illetve az adott oktatási intézmény pedagógiai programjához nem kapcsolódó oktatásért, szakmatanulás esetén pedig a harmadik szakma tanulásáért kell fizetni. Az állam tehát továbbra is biztosítja a szakképző intézményben folyó szakmai oktatás keretében a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét.

A 2021. június 24-én megjelent 2021. évi LXXXIII. törvény alapján a szakképzésben ingyenes részvételre jogosultak köre kibővült: 25 éves korig a HH, SNI vagy fogyatékkal élő személyek szakmaszerzési lehetősége korlátlan, azaz bármennyi szakmát megszerezhetnek. A módosítás kimondja, hogy a szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából az Szkt. hatálybalépését követően (2021. szeptember 1.) megszerzett szakma (2) és szakképesítés (1) vehető figyelembe – tehát a korábban megszerzett képesítések nem befolyásolják. 

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az állam:

• az első két szakma megszerzését – ideértve a hozzá kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is – az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül;

• a szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga befejezéséig;

• a technikumban tanulói jogviszony, illetve felnőttképzési jogviszony keretében az érettségi bizonyítvány megszerzését

az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben ingyenesen biztosítja. A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése utáni első javító- és pótlóvizsgára is irányadó. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalú ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára való felkészítés és szakmai vizsga letétele.

Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére.

Az állami szakképző intézmény és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézmény annak, aki a szakképzésben ingyenes részvételre jogosult, ingyenesen biztosítja a szakmai oktatáshoz, illetve a szakmai képzéshez közvetlenül kapcsolódó foglalkozást, a képzési és kimeneti követelményekhez, illetve a programkövetelményekhez kapcsolódó tananyagok megismerését és feldolgozását, a mindennapos testnevelést, az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát, valamint az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsgát, a rendeletben meghatározott kivétellel ugyanazon évfolyam megismétlését. A tanköteles tanuló számára továbbá ingyenesen biztosítja a szakképző intézmény nyitvatartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyeletet, biztosítja az egészségfejlesztést és a kötelező rendszeres egészségügyi felügyeletet, a szakképző intézmény által a szakmai oktatással összefüggésben szervezett, a szakképző intézményen kívüli egyéb foglalkozáson, tanulmányi kiránduláson vagy egyéb szakmai programon való részvételt, a szakmai oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó foglalkozást, valamint a felzárkóztató és fejlesztő pedagógiai ellátást, az oktatás, illetve képzés során a tanuló által felhasznált szakmai anyagokat, az ahhoz szükséges munkaruhát és védőfelszerelést, a közismereti oktatás elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyban való részvételt. (beiktatta: 380/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet).

Attól a tanulótól, illetve képzésben részt vevő személytől, aki a szakképzésben ingyenesen vesz részt, a Kormány rendeletében meghatározott esetben szedhető térítési díj, illetve tandíj.

Térítési díj ellenében biztosíthatók az Szkr. 2. §-ában meg nem határozott egyéb foglalkozások, felnőttképzési jogviszonyban a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt érintett foglalkozásokon való ismételt részvétel, illetőleg az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótlóvizsgája. 

Az állami szakképző intézmény és az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott nem állami szakképző intézmény tandíj ellenében biztosítja:

a) a szakképző intézményben a szakmai oktatáshoz nem kapcsolódó képzést, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatást;

b) a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal való megismétlését.

A szakképző intézmény és a duális képzőhely nem szedhet térítési díjat és tandíjat a szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződés keretében folyó része után.

Az állam az eddigiekhez igazodva az állami szakképzési alapfeladatok ellátáshoz támogatást biztosít. A szakképző intézményben szervezett szakirányú oktatás költségeit a központi költségvetés és a fenntartó biztosítja. A duális képzőhely által szervezett szakirányú oktatás költségeit a szabályozásban meghatározottak szerint a szakirányú oktatást és képzést végző duális képzőhely biztosítja.

Az alacsony jövedelmű, valamint a legalább három gyermeket nevelő családok – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a 328/2011. Korm. rendelet alapján – az étkezési térítési díjból az óvodában 100, az iskolában 50%-os kedvezményt kapnak.

A nem állami fenntartású intézmények esetében az állammal köznevelési szerződést kötő intézmények nem szedhetnek tandíjat. Az ilyen szerződést nem kötő iskolák esetében a fenntartó határozza meg mind a tandíj összegét, mind az adható kedvezményekre vonatkozó szabályokat.

A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó együttműködési megállapodást kössön a felelős minisztériummal.

A gyermekek családjának pénzügyi támogatása

Magyarországon a családtámogatási törvény szabályozza a családok anyagi támogatásának állami rendszerét. A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó iskoláztatási támogatást nyújt. Ez a támogatás alanyi jogon jár a gyermeket nevelő szülőnek a gyermek tanköteles kora végéig, illetve középiskolai tanulmányai (középiskola) befejezéséig, de legfeljebb annak az évnek a végéig, amelyben a tanuló 20. életévét betölti. A 2010/2011-es tanév kezdetétől él az a rendelkezés, amely szerint felfüggesztik az iskoláztatási támogatás kifizetését, ha egy gyermek igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát. Egy másik ellátási forma a gyermeknevelési támogatás, amelyre alanyi jogon az a szülő jogosult, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.

A gyermek joga, hogy az óvodában családja anyagi helyzetétől függően külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha:

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

• tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek;

• olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek;

• olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2021-ben 139 184 Ft-ot);

• nevelésbe vették.

A nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet szükséges biztosítani. Amennyiben a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján 2013-tól az állam felmenő rendszerben ingyenessé tette a tankönyveket az általános iskolában tanulók számára. A 2020/2021-es tanévben már ingyen kapja a tankönyvet az 1–9. évfolyamon – fenntartótól függetlenül – valamennyi diák, a többi évfolyamon pedig minden rászoruló gyermek.

A tanuló, ha nappali rendszerű szakmai oktatásban vesz részt a szakképzésben, a törvényben meghatározott juttatásokra jogosult (így pl. ösztöndíj vagy szakképzési munkaszerződés keretében bérjellegű kifizetés, egyszeri pályakezdési juttatás, diákigazolvány, kollégiumi elhelyezés, kitüntetés). Ösztöndíj minden ágazati alapoktatásban és a szakirányú oktatásban a szakképző intézményben részt vevő tanulónak jár, továbbá egyes előkészítő évfolyamokon és a műhelyiskolában. A juttatások közül új elem a törvényben az egyszeri pályakezdési juttatás, amelyre akkor jogosult a tanuló, ha befejezi a képzést, és szakmát szerez. Az ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás és a támogatás mértéke és feltételei eredményfüggőek, mindezek ösztönözhetik a tanulót a szakképzésben való komoly, hatékony és eredményes részvételre. Az egyszeri pályakezdési juttatásra az első szakmájukat szerző fiatalok lesznek jogosultak a tanulmányaik végeztével az egyéni vállalkozások létrejöttének elősegítése, a vállalkozói kedv népszerűsítése érdekében, mértéke tanulmányi eredménytől függően a minimálbér 80–180%-a.

E pénzügyi ösztönzők olyan szakképzési rendszer kialakítását célozzák, mely egzisztenciális biztonságot nyújt a családok, illetve a tanulók részére tanulmányaik végzése során, ellensúlyozza a társadalmi hátrányokat, és vonzó karrierlehetőséget biztosít a szakképzés keretein belül.

A hátrányos helyzetű tanulók pénzügyi támogatása

Az állam mellett az önkormányzatok szociális alapon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapíthatnak meg. Ez elsősorban a nagyon alacsony jövedelmű családok gyermekei, illetve a súlyosan beteg gyermekek után jár. A kedvezmény formájáról (pénzbeli, természetbeni) a lakóhely önkormányzata dönt.

A gyermekek étkeztetése terén szociális szempontok alapján van mód támogatás igénybevételére. A jogosultak köréhez tartoznak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók, a három- vagy többgyermekes családokban élők, valamint a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók.

Az állam, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben minden esetben ingyenes a szakképzésben tanulói jogviszony keretében való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személy részére.

A tanuló ahhoz a szakképző intézményben szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódóan, amelyben ingyenesen vesz részt, a rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra jogosult.

Rászorultsági helyzete és jó tanulmányi eredménye alapján pályázat útján támogatásra az olyan tanuló pályázhat, aki

a) szakmai oktatásban ingyenesen vesz részt;

b) a pályázat benyújtásakor vagy az azt megelőző 5 évben hátrányos helyzetűnek minősül, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult; és

c) a pályázat benyújtását megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatai átlaga 3,50 fölött van.

A támogatás havonkénti mértéke, ha a tanuló a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel rendelkezik, a támogatás alapjának

• 16%-a, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,50–3,99 között van;

• 25%-a, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van;

• 34%-a, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van.

Ha a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel nem rendelkezik, az Szkr.-ben meghatározott mértékű támogatásra jogosult (ösztöndíj alapjának 8, illetve 16%-a). 

Ha a tanuló az Apáczai ösztöndíjprogram keretében támogatásban részesül, a technikum 9. és 10. évfolyamán a támogatáson felül további támogatásra jogosult, melynek havonkénti mértéke a támogatás alapjának 8%-a [beiktatta: 292/2023. (VII. 6.) Korm. rendelet 24. § (2)].

A pályázati kiírást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) a szakképzési tájékoztatási és információs központ keretében működtetett honlapon teszi közzé. A támogatásról az NSZFH dönt. A támogatást az NSZFH támogatói okirattal biztosítja. A támogatásra a tanuló az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a Szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig jogosult, ha a meghatározott feltételeknek megfelel.

A tanulók pénzügyi támogatása

Az állam diákigazolványt biztosít a tanulóknak, amellyel utazási, kulturális és egyéb kedvezményeket vehetnek igénybe, valamint igazolhatják jogosultságukat a tanulói jogviszony alapján járó juttatásokra, térítésekre. Az igazolványt az iskolán keresztül kapják meg a diákok. Ingyenesen jut el az iskolába a tanuló, ha tanköteles korú, és a kötelező felvételt biztosító iskolája egy másik településen van. Ekkor a lakóhelye szerinti önkormányzat biztosítja az ingyenes közlekedést. A jogosultságot a jegyző igazolja. 

Az Útravaló Ösztöndíjprogram egyes alprogramjai közül az „Út a középiskolába” alprogram célja a hátrányos helyzetű, köztük roma/cigány tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra, az „Út az érettségihez” alprogram a középiskola sikeres befejezéséhez segíti hozzá a tanulókat, az „Út a szakmához” alprogram pedig a szakiskolai tanulók tanulási nehézségeinek leküzdéséhez járul hozzá.

Magyarországon az Szkt. alapján a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben bevezették az általános szakképzési ösztöndíjat. A tanuló az ösztöndíjra – a szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel részt vevő tanuló kivételével – az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan az olyan szakmai oktatásban jogosult, amelyben ingyenesen vesz részt. Az ösztöndíjat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből finanszírozzák. Az Szkr. alapján az ösztöndíjak utalásáról a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal köteles gondoskodni. A folyósításhoz minden tanulónak bankszámlával kell rendelkeznie, amelynek adatait a KRÉTA rendszerben is rögzítik, mert a kifizetés ezen keresztül történik. A KRÉTA rendszerben az ösztöndíjra való jogosultság is látható.

Az ösztöndíjra és a támogatásra való jogosultságot a tárgyhónap 15. napján a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer alapján kell megállapítani, és minden hónap 28. napjáig kell átutalni azzal, hogy a félév első két hónapjára járó ösztöndíj, illetve támogatás a második hónapban egy összegben kerül átutalásra, a július és augusztus hónapra járó ösztöndíj, illetve támogatás pedig a június hónapban járó ösztöndíjjal, illetve támogatással egy időben.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az ösztöndíj havonkénti összege:

• a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának 8%-a, a szakképző iskolában folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj alapjának 16%-a;

• a szakképző intézményben folyó szakirányú oktatásban az ösztöndíj alapjának

  • 8%-a, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 2,00–2,99 között van;

  • 25%-a, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 3,00–3,99 között van;

  • 42%-a, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,00–4,49 között van;

  • 59%-a, ha a megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga 4,49 fölött van.

• Az ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának 16%-a, ha a tanuló nem rendelkezik a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel.

A 2023. évi módosítások szerint a műhelyiskolában a tanuló a szakképző iskolai tanulót az ágazati alapoktatásban megillető ösztöndíjra jogosult.

Korábban az előkészítő évfolyamon járó ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának 8%-a volt. A 2023. évi jogszabály-módosítások alapján ez:

• technikumban nyelvi előkészítőben és szakképző iskolában orientációs fejlesztésben az ösztöndíj alapjának 8%-a;

• szakképző iskolában Dobbantó program keretében az ösztöndíj alapjának 16%-a.

Az ösztöndíjra való jogosultság annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napjáig áll fenn, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi. A megismételt évfolyamon nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha évfolyamismétlésre kötelezték. Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a 6 foglalkozást, vagy a tanuló szakképzési munkaszerződése a duális képzőhely általi azonnali hatályú felmondás alapján szűnik meg, kivéve, ha a bíróság a munkaviszonyt a tanuló kérelmére helyreállítja. Ezt kell alkalmazni az előkészítő évfolyam és a műhelyiskola tanulójára is.

Ha a szakirányú oktatásban a tanulók szakképzési munkaszerződés keretében duális képzésben vesznek részt, ösztöndíj helyett munkabérben részesülnek. Az Szkr. alapján a munkabér egyhavi összegének mértéke a munkaszerződés megkötésének évében az év első napján érvényes kötelező minimálbér legalább 60%-a volt 2021. december 31-ig, a jó eredményt felmutató diákok esetében ez az összeg elérhette a mindenkori minimálbér összegét is. 2022. január 1-jétől már nem a minimálbér alapján, hanem a költségvetési törvényben meghatározott önköltség egy hónapra eső összegéből kell számítani: a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének egyhavi összege, de legfeljebb 168%-a, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit. A tanulók egyszerre csak egyféle juttatásra jogosultak: vagy ösztöndíjra, vagy bérjellegű kifizetésre.

A munkabér és egyéb juttatások a tanulót (képzésben részt vevő személyt) a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától teljes hónapra illetik meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót (képzésben részt vevő személyt) a munkabér és juttatások időarányos része illeti meg.

A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulók (képzésben részt vevő személyek) után a gazdálkodó szervezet jelentős mértékű adókedvezményt érvényesíthet. A tanulót megillető nettó munkabérből eredő többletköltséget vagy annak döntő részét a munkáltató adókedvezmény formájában elszámolhatja, amelynek mértéke elsősorban az alkalmazott szorzóktól (szakmaszorzó, évfolyami szorzó), valamint a duális képzőhelyen töltött munkanapok számától függ.

Az új szakképzési törvény egyik legjelentősebb újítása, hogy a tanuló munkavállalóként jelenik meg a duális képzőhelynél, ezáltal a munkáltató részéről vele szemben magasabb elvárás támasztható, mint a korábbi tanulószerződéses jogviszonyban. Egy 10. évfolyamon tanuló természetesen még kevésbé tud részt venni az értékteremtésben a duális képzőhelyen, a 11. évfolyamos viszont már tudása és gyakorlata alapján egyre több, a duális képzőhely számára hasznot hozó tevékenységet tud ellátni. Ezt a különbséget kompenzálja a bevezetett, az igénybe vehető adókedvezmény mértékét befolyásoló évfolyami szorzó.

Az Szkt. új elemként bevezette az egyszeri pályakezdési juttatást is, amelyre akkor jogosult a tanuló, ha befejezi a képzést, és sikeres szakmai vizsgát tesz. 

Ennek mértéke a 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelettel a következőképpen alakult. Az egyszeri pályakezdési juttatás egyszeri összege az egyszeri pályakezdési juttatás alapjának

a) 133%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 2,00–2,99 között van;

b) 184%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 3,00–3,99 között van;

c) 243%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 4,00–4,49 között van;

d) 302%-a, ha a szakmai vizsga eredménye 4,49 fölött van.

Az egyszeri pályakezdési juttatást a szakma megszerzését követően az adott szakmai vizsgaidőszak utolsó napjától számított 60 napon belül kell átutalni.

A szakképzés támogatási rendszerének egyik elemeként a tanuló az Európai Unió és a Magyarországgal szomszédos nem európai uniós állam hivatalos nyelvének valamelyikéből, valamint kínai, arab és orosz nyelvből megszerzett államilag elismert nyelvvizsga díjához hozzájárulásra jogosult. Az e jogcímen tanulónként és nyelvvizsgánként kifizethető hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltsége egyhavi összegének 34%-át. A hozzájárulás nem illeti meg a tanulót, ha jogszabály alapján a nyelvvizsga díjának megfizetéséhez egyébként támogatás igénybevételére jogosult. 

2022. január 1-jétől a szakképzésben is igénybe vehető a képzési hitel a szakmai oktatásra, illetve a szakmai képzésre létrejött tanulói jogviszonyhoz vagy felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódva. Ennek feltétele, hogy a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés 3 hónapot meghaladó időtartamú legyen.

Felnőttképzés viszonylatában a kamatmentes képzési hitel, a képző és képzésben részt vevő közötti szerződésben rendezett ösztöndíj lehetősége, illetve a különböző támogatási konstrukciók keretében váltakozó támogatási intenzitással elérhető részleges vagy teljes képzési díj „átvállalása” nyújthat segítséget a képzések iránt érdeklődöknek. Ugyanakkor 2023-ban kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az egyéni tanulási számlán, illetve a mikrotanúsítványok rendszerén keresztül a tervek szerint 1-2 éven belül további támogatási lehetőséget biztosíthatnak majd a magyar lakosságnak.

Magán-, egyházi és nemzetiségi intézmények

A hatályos szabályozás alapja a nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely meghatározza, hogy milyen keretek között lehetséges nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézményeket alapítani és működtetni. E kategórián belül a nemzeti köznevelésről szóló törvény megkülönbözteti a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület vagy személy, illetve szervezet által fenntartott köznevelési intézményeket. Ha a köznevelési intézményt nem az állam vagy a települési önkormányzat – ideértve a helyi önkormányzatok társulását is – alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.

A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, aminek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végezze tevékenységét.

Az állam a jogi személyiséggel rendelkező egyházak, illetve a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények támogatását szavatolja, az egyéb magánfenntartók köznevelési intézményeinek tevékenységéhez való állami hozzájárulást az éves költségvetési törvényre bízza. A működéshez nyújtott állami támogatás és a finanszírozás részletei az éves költségvetési törvényben szerepelnek.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a nem állami köznevelési intézmény fenntartójával az oktatásért felelős miniszter köznevelési szerződést köthet. A köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és megkötésének szabályait a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a köznevelési törvény végrehajtási rendelete szabályozza.

A nem állami fenntartású szakgimnázium és szakiskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele az volt, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a felelős miniszterrel.

A 2023. évre szóló költségvetési törvény – az önkormányzati óvodákhoz hasonló elven – egységes, átlagbéralapú támogatást nyújt minden nem állami iskolának, ezenfelül a nemzetiségi önkormányzatok és a nagyobb egyházak iskolái részére tanulólétszám-arányos hozzájárulást a működési kiadásokhoz. Minden iskolát érintő támogatás az étkezési és tankönyvtámogatás (az erre jogosult gyermekek, tanulók kedvezményes vagy ingyenes ellátásához). Ezenkívül a néhány nagyobb egyház további támogatást kap a hit- és erkölcstan oktatásához, valamint ennek tankönyveihez.

 

Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj

Az ösztöndíj célja a nemzetiségi törvény által felsorolt valamely nemzetiséghez tartozó, kiemelkedő képességű, nehéz szociális körülmények között élő középiskolás tanulók felsőfokú továbbtanulásának elősegítése. A pályázaton az a magyar állampolgárságú tanuló vehet részt, aki nyilatkozata szerint valamely nemzetiséghez tartozik, tanulmányi eredménye a pályázat benyújtását megelőző tanév végén eléri a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjra vonatkozó rendelet szerint számítandó legalább 4,00-es átlageredményt, és más forrásból azonos időszakra nézve egyéb tanulmányi ösztöndíjban nem részesül.

Az ösztöndíj összege tanulónként havi 30 000 Ft, amelyre sikeres pályázat esetén az ösztöndíj megállapítását követő szeptember 1. utáni 2 tanítási évben jogosult a diák. 

 

Roma Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj

Az ösztöndíjpályázat célja támogatásban részesíteni a roma nemzetiségi nevelést, oktatást folytató középfokú iskolák ajánlása alapján a roma nemzetiséghez tartozó, kiemelkedő képességű középiskolai tanulókat felsőoktatási intézményben való továbbtanulásuk elősegítése érdekében. A pályázat benyújtására középfokú oktatási intézmények és tanulóik közösen jogosultak. A pályázaton az a magyar állampolgárságú tanuló vehet részt, aki nyilatkozata szerint a roma nemzetiséghez tartozik, tanulmányi eredménye a pályázat benyújtását megelőző tanév végén eléri a Roma Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjra vonatkozó rendelet szerint számítandó legalább 4,00-es átlageredményt, és más forrásból azonos időszakra nézve egyéb tanulmányi ösztöndíjban nem részesül.

Az ösztöndíj összege tanulónként havi 30 000 Ft, amelyre sikeres pályázat esetén az ösztöndíj megállapítását követő szeptember 1. utáni 2 tanítási évben jogosult a diák.