Európai, globális és interkulturális dimenzió a tantervfejlesztésben
A szakképzési rendszert az elmúlt évtizedben több ütemben módosították a munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodó képzési struktúra érdekében. 2012-ben vezették be a struktúrájában megújult Országos Képzési Jegyzéket, amelyben a szak- és felnőttképzés rendszerszintű elemei közül a szakmai vizsgarendszer, a tananyag és a mérési-értékelési eszközrendszer fejlesztésére, illetve a moduláris tananyagok kidolgozására került sor. A 2020-tól felmenő rendszerben bevezetett új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 176 alapszakma szerepel. Az alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben lehet tanulni. A Szakmajegyzékben többek között feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.
2009-ben született az ECVET (European Credit System for Vocational Education and Training)-ajánlás, amely egy Európa-szerte azonos elveken nyugvó európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozását javasolja. Az ECVET-ajánlás szorosan kapcsolódik az Európai Képesítési Keretrendszerhez: a közös pont a tanulási eredmény, a (szak)képesítések tanulási eredményekben való leírása – de az ECVET a besorolással az átjárhatóság és az elismertethetőség céljából is foglalkozik. Jelenleg inkább módszertani eszköztárként tekintenek rá, semmint a szakképesítések elismerését, elismertetését lehetővé tevő mechanizmusként, ennek szellemében folyik tovább a munka 2020-tól a szakképzés korszerűsítése irányában. Az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer kialakítása, az eredményeképp megszülető rugalmasabb és átjárhatóbb képzési út kidolgozása hosszabb folyamat, az előnyeiről, hátrányairól hosszas szakmai viták folynak – elsősorban a Nemzeti ECVET Szakértői Hálózaton belül.
Az EQAVET (European Quality Assurance Reference Framework for Vocational Education and Training) szakmai közösség célja a szakképzés minőségbiztosítása és minőségfejlesztése az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alkalmazásával. A szakmai közösség fő tevékenysége a munkacsoportokban végzett munka, a szakmai szemináriumok, az éves fórumok szervezése és az online jelentések, beszámolók. A közösségnek Magyarország is tagja, a magyar hálózati tevékenység középpontjában elsősorban egységes minőségkép, minőségtudat, egységes minőségirányítási rendszer kialakítása állt valamennyi szak- és felnőttképző intézményben, valamint a tanulásieredmény-alapú szemlélet, illetve a mobilitási programok tanulási eredményeinek megfogalmazása.
Partnerségek és hálózatok
Az Erasmus+ programban megvalósuló partnerségi együttműködések a horizontális programcélokon (inklúzió, digitalizáció, környezetvédelem és a közügyekben való aktív társadalmi részvétel) túlmenően a felnőttképzési szektorban 2023-ban olyan prioritásokra fókuszálnak, mint a helyi tanulási központok kialakítása, tanulói és oktatói kompetenciafejlesztés, minőségbiztosítás.
A felnőttképzés területén is kétféle pályázattípus érhető el: a partnerségi együttműködések pályázattípusban minimum 3 szervezet 12–36 hónapos időtartamú együttműködése kaphat támogatást, míg a kis léptékű partnerségek pályázattípus keretében olyan 6–24 hónapos időtartamú projektekre nyerhető el támogatás, amelyek legalább két szervezet együttműködését igénylik.
Az Erasmus+ szempontjából felnőtt-tanulásnak tekinthető az iskolarendszerű felnőttoktatás és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés is, de ez utóbbin belül csak az, amely általános készségek oktatására, nyelvi, illetve egyéb készségek fejlesztésére fókuszál. A szakképzés és a munkakör betöltésére irányuló képzés nem tartozik ide.
Az új programszakasz első évében a 29 kis léptékű partnerségi pályázat közül 16 kapott támogatást, míg a partnerségi együttműködések típusban a 25 pályázatból 11. Ezenkívül a 2014–2021-es programszakasz pályázatai közül is lezárult 11, 24 projekt még nyitva van.
A felnőttképzési szektor mellett az ifjúsági szektorba tartozó pályázati lehetőségek is bővítik a pályázati kört. Az ifjúsági szektorban ugyancsak lehetőség van pályázat benyújtására mind a kis léptékű partnerségek kategóriában, mind a partnerségi együttműködések kategóriában.