A kisgyermekkori nevelésben biztosított hely

A kisgyermekek gondozását Magyarországon hagyományosan az anyák oldják meg otthoni keretek között, a családtámogatási ellátások igénybevétele mellett. A magyar családtámogatási ellátás – melynek része a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése – nemzetközi összevetésben is az egyik legnagyobb léptékűnek mondható. (A anyáknak lehetőségük van arra, hogy gyermekeikkel akár 3 éves korukig otthon maradjanak.)

Az elmúlt években számos változás történt a jogszabályi környezetben az elérhetőbb bölcsődei és óvodai ellátás érdekében. 2017-től kötelező önkormányzati feladat bölcsőde biztosítása minden olyan településen, ahol 40-nél több 3 éven aluli gyermek él, vagy ezt legalább 5 gyermek esetében igénylik. A bölcsődei ellátás igénybevétele nem kötelező, hanem lehetőség a szülők számára.

Az új intézmények létesítése, a bölcsődék férőhelybővítési, illetve bővülő pályázati lehetőségei jelentősen megnövelték a rendelkezésre álló kapacitást.

Az önkormányzatok bölcsődét, minibölcsődét, családi bölcsődét vagy munkahelyi bölcsődét is működtethetnek, akár önállóan, akár társulásban másik településsel vagy nem állami fenntartóval (civil, egyházi) kötött ellátási szerződéssel is.

Ha a települési önkormányzat még nem biztosít bölcsődei ellátást,

a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő április 15-éig jelezheti a települési önkormányzatnak a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét; és

b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a 40 főt.

A feltételek megteremtésére a kormány 2018-ban 4,5 milliárd forintos pályázati támogatást írt ki Pest megyére (ahol a legnagyobb igény mutatkozott) kapacitásbővítés céljából. A konstrukció célja az volt, hogy javítsa a gyermekek napközbeni elhelyezését biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ahol az ellátás iránti igény meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyek számát.

Havi legfeljebb 40 ezer forint adómentes támogatást adott a magyar állam azoknak a szülőknek, akik a 20 hetesnél idősebb, de az óvodáskort még el nem érő gyermeküket családi vagy munkahelyi bölcsődébe íratták azért, hogy dolgozni tudjanak. Mindezt egy 9,8 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázatból finanszírozta az állam. A konstrukció a gyakorlatban azt jelentette, hogy 2022 közepéig díjtámogatást nyújtott a kormány a szülőknek, hogy a jellemzően havi 40–120 ezer forintos bölcsődei költségeikhez hozzájáruljon.

A kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, férőhelyek és a beíratott gyermekek számának az alakulása

^a) 6–14 fős csoportlétszám

^b) 3–8 fős csoportlétszám

^c) 2–7 fős csoportlétszám

A nemzeti fejlesztéspolitikák és a kormányzat továbbra is fókuszban tartja a kapacitásbővítés és az infrastruktúrafejlesztés feladatát annak érdekében, hogy az ellátás földrajzi elérhetősége tovább javuljon, területileg kiegyenlítettebbé váljon.

A bölcsődei ellátás szakmai kritériumainak emelése és az ellátás minőségi fejlesztése is hozzájárult az intézmények és a szolgáltatások javulásához, tisztulásához.

Az ellátások országos lefedettségének és az intézmények kihasználtságának az elmúlt évek során tapasztalt javulása tetten érhető a területi egyenlőtlenségek és az ellátáshoz való hozzáférés tekintetében is.

Óvodai hozzáférés

Az óvoda 3 éves kortól kötelező. A települési önkormányzatok kötelező feladata az óvodai ellátás biztosítása. A települési önkormányzatok körébe tartoznak a megyei jogú városi önkormányzatok, a városi, községi és fővárosi kerületi önkormányzatok. Azon a településen, ahol legalább 8 óvodáskorú gyermeknek van lakóhelye, és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább 3 évig fennmarad, a települési önkormányzat gondoskodik a feladat helyben való ellátásáról, ha ezt legalább 8 érintett szülő igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodába járását is biztosítaniuk kell az önkormányzatoknak, ahogyan a többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekekét is.

Köznevelési intézményt, óvodát az állam, nemzetiségi önkormányzat, települési önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.

Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelés és a kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele alapesetben ingyenes. Az intézmények legnagyobb része önkormányzati fenntartásban működik. Az egyházi és az alapítványi intézmények aránya a 15%-ot közelíti. Mindössze 4% az alapítványi és magánfenntartású óvodák aránya, ezek egy része működik „for-profit” alapon.

Az óvodák száma

A kisgyermekek óvodai nevelése a 2020/21-es nevelési évben 4575 óvodai feladatellátási helyen folyt, számuk az elmúlt 10 évben 5,0%-kal gyarapodott. Az óvodák többségét, közel 84%-át a települési/kerületi önkormányzatok, illetve állami fenntartók működtetik. Az óvodai feladatellátási helyek közül az egyházi fenntartású óvodák száma nőtt a legdinamikusabban, arányuk 2010 óta folyamatosan emelkedik, jelenleg az óvodák 8,8%-át egyházi szervezetek működtetik.

Forrás: KSH

Az óvodai nevelésben részesülők száma 318 ezer fő, 4 ezer gyermekkel kevesebb, mint az előző évben. A 2016-tól tartó emelkedő tendencia 2020-ban megállt, részben az érintett korosztály mérséklődő létszámnövekedésének, részben a 6 évesek növekvő arányú általános iskolai beiratkozásának köszönhetően.

Tovább csökkent az óvodapedagógusok létszáma, a tavalyi adatokhoz képest összesen 200 fővel. Ugyanakkor a feladatellátási helyek száma nőtt, elsősorban új egyházi intézmények révén. 2 százalékponttal javult a férőhely-kihasználtság, 1 pedagógusra továbbra is valamivel több, mint 10 gyermek jut.

Ennek mértéke az állami, önkormányzati, illetve az egyházi fenntartású óvodák esetében közel megegyező volt, ellenben az alapítványok és egyéb szervezetek által működtetett óvodákban továbbra is maradt a 18 fős átlagos csoportlétszám.

Forrás: KSH

Az óvodai nevelési közfeladatot teljesítő valamennyi óvodára – függetlenül a fenntartójától – azonos jogszabályok vonatkoznak. Így biztosított az ellátás egyenlősége, miközben széles körben érvényesülhetnek az intézményalapítás jogai is.

Az óvodák működhetnek úgynevezett többcélú intézmények részegységeként is. Ilyen esetekben a fenntartó több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait egy intézménybe integrálva szervezi meg – akár nem köznevelési feladatot is integrálhat az intézménybe.

Az óvodáztatási kötelezettség értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A szülő – tárgyév május 25. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a 4. életévét betölti, a felmentést engedélyező szerv a gyermeket felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete ezt indokolja.

Ingyenesség és az elérhetőség támogatása

A bölcsőde

A jogszabályban (Gyvtv.) meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

A fenntartó (rendeletben) a jogszabályi előírások [Gyvtv. 146. § (1) bekezdés] alapján meghatározza az ellátások intézményi térítési díját minden év április 1-jéig, amely – a gyermekétkeztetés kivételével– a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. Az intézményi térítési díjat az étkezésre és a gondozásra külön kell megállapítani; az összeg az azokért fizethető maximális összeget jelenti. Garanciális szabály, hogy az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj.

Azon kisgyermekek után, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, illetve ha tartós gyógykezelés alatt áll, vagy fogyatékos a gyermek, nem kell bölcsődei térítési díjat fizetni. Szintúgy nem kell ezt a díjat megfizetni, ha három vagy több gyermeket nevelnek egy háztartásban. A térítési kedvezményekről és egyéb jogosultságokról, lehetőségekről a települési önkormányzat szociális osztályán adnak felvilágosítást és segítséget az ügyintézéshez.

Aki semmilyen kedvezményre nem jogosult, fizeti a díjat (számos településen teljesen ingyenes az ellátás).

A személyi térítési díj megállapításánál a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni (Gyvt. 150. §).

A személyi térítési díj az intézményi díjból számított, a kisgyermekek egyedi szociális és jövedelmi viszonyai, illetve az igénybe vehető kedvezmények figyelembevételével meghatározott, személyre szabott térítési díj.

Az egy főre jutó havi jövedelem számításakor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:

• a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa;
• a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek;
• a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek;
• a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek;
• korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek;
• a fenti pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokon.

A törvény szabályai szerint a bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át.

A jogszabály értelmében az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje.

A Magyarországon tartózkodó – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó – külföldi állampolgár részére nyújtott bölcsődei ellátás térítési díját is a fenntartó határozza meg.

Minibölcsődében a személyi térítési díjat – gondozásra is – ellátási napra vetítve kell megállapítani, tehát az adott hónap nyitvatartási napjainak függvényében. A bölcsődei gondozás személyi térítési díját – a fenntartó eltérő döntése hiányában – abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.

Bölcsődékben, minibölcsődékben a családoknak átlagosan havi 8000 forintot kell fizetniük.

A családi bölcsődékben átlagosan havonta 40–100 ezer forint a becsült térítési díj összege, amit a szülőknek kell megfizetniük.

Az elmúlt években közel a duplájára nőtt a gyermekétkeztetésre fordított állami támogatás, így mintegy 60 milliárdot költ a kormány 270 ezer kisgyermek ingyenes óvodai és bölcsődei étkeztetésére. Az óvodába és bölcsődébe járó gyermekek mintegy 90%-a kapja ingyen 2021 szeptemberétől a reggelit, ebédet és uzsonnát.

Az óvodai nevelés költségei

Az óvodai nevelés a köznevelés része, így a szükséges fedezetet alapvetően az állami költségvetés biztosítja. A gyermekek, tanulók oldaláról nézve mind az óvodai ellátás, mind a köznevelésben való részvétel ingyenes. A finanszírozási rendszer alapvetően kétszintű: a központi költségvetési támogatások zöme a fenntartókhoz érkezik, akik a saját költségvetésük részeként határozzák meg óvodáik kiadásait. A működéshez szükséges fedezetet döntően az állami költségvetés, továbbá a fenntartó együttesen biztosítja. Ezt esetenként kiegészítheti a gyermekek által igénybe vett szolgáltatások díja és az óvodák saját bevételei.

Amennyiben a szülő másként nem rendelkezik, az óvodában a gyermek a nevelési napokon déli meleg főétkezésen és két további étkezésen (tízórai, uzsonna) vehet részt. Ha az étkeztetésért a települési önkormányzat felel, a térítési díjat az önkormányzat határozza meg az intézmény részére.

Az aprófalvas térségekben és a tanyavilágban, ahol nem ritka, hogy fenntartói társulás (több település közösen) tart fenn óvodát, óvodabusz gyűjti össze a gyerekeket.