A felnőttképzésről szóló törvény (Fktv.) preambuluma szerint a törvény megalkotásának célja, hogy a hazánkban élő személyek „meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson; szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére”.

A felnőttoktatás, a szakmai oktatás és a felnőttképzés kiemelt céljai:

• a hiányzó iskolai végzettség és/vagy szakképzettség megszerzésének lehetővé tétele a felnőttek számára a tudatos szakma- és képesítésválasztás érdekében, amely egy vagy több foglalkozás egy vagy összes munkakörének betöltésére képesít;

• a gazdaság, a tudás versenyképességének fejlesztése;

• állami támogatású kompetenciafejlesztő és szakképzési programok bevezetése a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek, elsősorban az alacsonyan képzettek foglalkoztatásának elősegítésére;

• a nyelvi kompetenciák fejlesztése a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak való megfelelés céljából;

• hozzájárulás az információs társadalom új tudásszükségleteinek kielégítéséhez, digitális kompetenciák fejlesztése.

A felnőttképzés és a felnőttképzést is érintő szakképzés területén a 2019-[CJ1] es jogszabálymódosításnak megfelelően  2020-ban jelentős átalakításra került sor, amellyel a törvényalkotó arra törekedett, hogy a felnőttek tudásalapú gyakorlati tanulásban vehessenek részt, a jelenkorhoz igazodó szakmaismertük legyen, és tanulási eredményeik alapján könnyebben helyezkedhessenek el a munkaerőpiacon. 

Az átalakításnak köszönhetően megtörtént a szakképzés leválasztása a köznevelés rendszeréről. A szakképzés szabályozása inkább a felsőoktatáséhoz közelít, hiszen mindkettő kimenete egy munkakör betöltésére felkészítő szakképesítés megszerzése, ami rugalmasabb szabályozást igényel.

A felnőttkorúak tanulása Magyarországon

Az egyén egész élete során érvényesül a tanuláshoz való jog az oktatásra, nevelésre, képzésre vonatkozó törvények alapján. A felnőttek tanulása lehetséges alapfokú, középfokú és felsőfokú végzettséget adó intézményekben, nappali, esti, levelező és távoktatási formában, a különböző intézménytípusok kínálatainak megfelelően a felnőttoktatás, a felnőttek szakmai oktatása és a felnőttek képzése területén. A felnőttek tanulásának lehetőségeit és a megszerezhető képesítéseket az alábbi ábra mutatja.

A felnőttek felsőoktatásban folyó képzése a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozik. A felnőttek felsőoktatási lehetőségeit és környezetét a 7. fejezet tárgyalja.

Felnőttoktatás

A „felnőttoktatás” kifejezést a felnőttek iskolarendszerű köznevelési oktatására használják. Ilyen értelemben felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglevő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban” (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) vesz részt. A köznevelési törvény önálló részben foglalkozik a felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezésekkel (60. §.).

A köznevelési törvény alapján jelenleg a tanulók attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén a 17., középfokú iskola esetén a 25. életévüket betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet. A tanulók középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatják a tanulmányaikat felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévüket betöltik. A tankötelezettség Magyarországon a 16. életév betöltése tanévének végéig tart.

A szakgimnázium öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézmény, amelyben négy évfolyamon közismereti oktatás és a szakképzési törvény szerinti szakmai képzés, az ötödik évfolyamon pedig kizárólag szakmai képzés folyik. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készíti fel a felnőtt tanulót.

Felnőttek szakmai oktatása

Szakmai oktatás iskolai rendszerben folyik 2020 szeptemberétől, ami technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad sikeres szakmai vizsga esetén. A Szakmajegyzékben szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. A Szakmajegyzéket a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szabályozza Az új szabályozás előtt megszerzett végzettségek esetén a korábbi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) és a Szakmajegyzék között fordítókulcs segít eligazodni a régi és az új szakmák, ágazatok között.

A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés. A szakmai oktatás magába foglalja egyrészt az alapszakma oktatását, amelynek két egysége az ágazati alapoktatás és a szakirányú oktatás, másrészt a szakmai oktatásba tartozik a részszakmára felkészítő szakmai oktatás. Az alapszakma oktatása csak szakképző intézményben, a részszakmára felkészítő oktatás szakképző intézményben vagy felnőttképző intézményben is folyhat. A képzés és a vizsgáztatás elválik egymástól, akkreditált vizsgaközpontban szerezhető meg a képesítést igazoló végzettség és szakképzettség.

A felnőtt tanulói rugalmasság biztosítása érdekében a szakmai oktatás időtartama a felnőtt tanulóknál csökkenthető, amelyre több lehetőség is nyílik:

• Felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakmai oktatásban a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére csökkenthető, illetve a kötelező foglalkozások száma legfeljebb a tanulói jogviszonyban szervezettek negyven százalékáig csökkenthetők.

• Felnőttképzési jogviszonyban az ágazati alapoktatás 2023. július 1-jétől folyhat részben zárt rendszerű elektronikus távoktatásban (a tanulói jogviszonyra megállapított kötelező óraszám 50 %-ig). 

• A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás és szakmai tapasztalat beszámítása is lehetséges, amely tovább csökkentheti a képzési időt. 

A rugalmasságot növeli, ha a felnőtt tanuló az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben duális partnerként. 

A felnőttképzés

A felnőttképzés magába foglalja a 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről (Szktv), valamint a 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) rendelkezése alapján szervezett szakmai képzést, valamint az egyéb képzéseket. Szakmai képzésnek nevezzük az alapvetően felnőttképzési jogviszony keretében elvégezhető, szakmai oktatásra épülő vagy alapszakmaként nem elérhető, de munkakör betöltésére feljogosító, munkatevékenység végzésére felkészítő képzéseket. Egyéb képzések közé soroljuk a szakképzésnek nem minősülő olyan képzéseket, melyek az Fktv. hatálya alá tartoznak, és célirányos kompetenciakialakításra és kompetenciafejlesztésre irányuló szervezett képzések. E képzések tanulási eredményeiről államilag elismert tanúsítás nem kapható, így szakképesítés velük nem szerezhető. 2020-tól ugyanakkor a jogszabály alapján szervezett képzések (korábban: hatósági képzések) is a felnőttképzési törvény hatálya alá tartoznak, azzal a feltétellel, hogy számukra főszabályként a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség érvényes.

A hatályos törvény alapján 2020. szeptember 1-től felnőttképzési tevékenység csak bejelentés alapján végezhető. A bejelentés a felnőttképzési államigazgatási szervnél, a Pest Vármegyei Kormányhivatalnál tehető meg. 

2020. szeptember 1-től engedélykötelesek azok a felnőttképzési tevékenységek, amelyek részben vagy egészben költségvetési finanszírozásból vagy európai uniós támogatásból valósulnak meg, vagy szakmai képzések, vagy részszakmára készítenek fel. Az engedélyt nem képzési programokhoz kapcsolódva, hanem intézményi szinten a felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan adja ki a felnőttképzési államigazgatási szerv (Pest Vármegyei Kormányhivatal). 

A felnőttképzési tevékenység szolgáltatásnak minősül, így 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól releváns rendelkezései, illetve az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény - annak végrehajtási rendeletével együtt - is vonatkoznak rá.