Az Erasmus+ program keretében azon felsőoktatási intézmények nyújthatnak be pályázatot, amelyek rendelkeznek Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE). Ez adja az általános minőségbiztosítási keretrendszert azokhoz az európai és nemzetközi együttműködési tevékenységekhez, amelyek a felsőoktatási intézmények részvételével valósulnak meg az Erasmus+ program keretében. A Charta a program teljes időtartamára szól. 2021-ben Magyarországon 51 felsőoktatási intézmény rendelkezett Erasmus Felsőoktatási Chartával, közülük 49 valósított meg Erasmus+ felsőoktatási mobilitási projektet. A 2021–2027 közötti programszakasz újdonsága a rövid távú mobilitások, illetve a blended típusú mobilitások lehetősége. Fontos változás a korábbi programszakaszhoz képest az is, hogy 2021 decemberében új esélyegyenlőségi koncepciót dolgoztak ki, aminek révén az eddigi átlagos 15% helyett várhatóan mintegy 25% lehet azoknak az aránya, akik esélyegyenlőségi kiegészítő támogatásban részesülhetnek.
A Central European Exchange Program for University Studies (CEEPUS) célja, hogy a felsőoktatás területén együttműködő partnerintézmények között lehetővé tegye hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását, speciális kurzusok, valamint hallgatói kirándulások szervezését, támogassa hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását a térségben. A program országos koordinációját a Tempus Közalapítvány látja el.
Az államközi ösztöndíjak a magyar és egy másik állam kétoldalú megállapodásán alapuló egyéni mobilitások megvalósulását szolgálják felsőoktatási hallgatók, oktatók, illetve kutatók számára. Emellett projektalapú államközi ösztöndíjak (DAAD, Hubert Curien – Balaton Program) és magyar állami ösztöndíjprogramok (Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, Collegium Hungaricum) is rendelkezésre állnak. Az államközi ösztöndíjak keretében nemcsak személyi mobilitásra van lehetőség, hanem nyári egyetemi kurzusok szervezésére és kétoldalú kutatási projektek létrehozására is. 2021 februárjától az államközi és a magyar állami ösztöndíjak esetében is lehetőség nyílik virtuális mobilitásra.
Hallgatói mobilitás
A 2014–2021 közötti programidőszakban közel 80 ezer hallgató vett részt az Erasmus+ keretében tanulmányi mobilitásban vagy szakmai gyakorlaton, ezen belül a mobilitások túlnyomó részét a tanulmányi mobilitás tette ki. Az új programszakaszban (2021–2027) szintén lehetőség van a külföldi tanulmányi célú mobilitás és a partnerországokban végzett szakmai gyakorlat támogatására, továbbá rövid időtartamú mobilitás és blended programok támogatására is.
A program kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők és a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok részvételére, számukra plusz anyagi támogatást is nyújt. A 2021. év során többször is lehetőség volt pályázni ezekre a kiegészítő támogatásokra.
Az Erasmus+ nemzetközi kreditmobilitási programja Európán kívüli mobilitásra is lehetőséget nyújt. A programra felsőoktatási intézmények pályázhatnak, hallgatói tanulmányi mobilitás, hallgatói szakmai gyakorlat (2018-tól), illetve oktatási és képzési célú személyzeti mobilitás céljából. 2020-ban 26 intézmény részesült támogatásban, 608 kiutazó, illetve 776 beutazó hallgató és oktató részvételével. 2021-ben lezárultak a COVID-járvány miatt meghosszabbított korábbi projektek, az új programszakaszhoz tartozó nemzetközi kreditmobilitási program intézményi pályázatait 2022-től írták ki.
A Campus Mundi program egyik fontos célja a hallgatói mobilitás támogatása, a hallgatók kompetenciáinak és munkaerőpiaci foglalkoztathatóságának növelése. A program európai uniós és hazai forrásból háromféle hallgatói ösztöndíjat kínált a világ szinte bármely országába 2016–2021 között: részképzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy rövid tanulmányúthoz. A járványhelyzet miatt lehetőség volt teljes mértékben online vagy blended típusú részképzésekre is. A pályáztatási folyamatot a Tempus Közalapítvány koordinálta. A 2016–2021 közötti programszakasz közel 7 ezer hallgatói mobilitást tett lehetővé, 2021-ben pedig elindult az új program tervezése, a folytatás kereteinek kialakítása.
A CEEPUS programban 3–5 hónapos és 1–2 hónapos hallgatói ösztöndíjak pályázhatók. A részt vevő hazai felsőoktatási intézmények a 2021/22-es tanévben 239 hallgatót fogadtak Magyarországon, míg 177 magyarországi hallgatónak nyílt lehetősége arra, hogy ösztöndíjas időszakot töltsön CEEPUS-országok (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) valamelyikében.
A nemzetközi tapasztalatszerzést szolgálják a Visegrádi Alap mobilitási ösztöndíjai is. Az alap a Kelet-Közép-Európában vagy a Balkán régióban folytatott mester-, illetve posztmesterszintű (doktori vagy posztdoktori) tanulmányokat támogatja, az előbbiben 1–4 szemeszter, az utóbbiban 1–2 szemeszter időtartamban.
A hazai és a szomszédos országok magyar származású hallgatóinak ad lehetőséget külföldi tapasztalatszerzésre a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogram. Ennek keretében hazai és határon túli felsőoktatási intézményekben biztosítanak intézményközi együttműködésekben részképzési lehetőséget legfeljebb 5 hónapos időtartamra. A programba olyan Kárpát-medencei egyetemeket vontak be, amelyeken magyar nyelven lehet tanulni.
Lehetőség van államközi ösztöndíjak keretében is hallgatói mobilitásra, amelyek között a részképzések mellett jelentős arányt tesz ki a magyar nyelvű nyári egyetemeken való részvétel. Tekintettel erre a beutazók száma jelentősen magasabb, mint a kiutazóké, 2021-ben 259 beutazó hallgatói és 54 kiutazói hallgatói pályázatot hagyott jóvá a kuratórium, a pályázatok száma azonban ennek mintegy kétszerese volt.
A Tempus Közalapítvány által koordinált hallgatói ösztöndíjakkal kapcsolatos pályázati lehetőségekről egy külön erre a célra készült honlap tájékoztatja a hallgatókat.
Oktatói mobilitás
Az Erasmus+ program felsőoktatási alprogramja nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és nem oktató munkatársak mobilitását is támogatja. A pályázat célja 2–60 nap időtartamú oktatási, képzési típusú tevékenységek támogatása. Az oktatók és intézményi munkatársak mobilitásának célja, hogy a felsőoktatási intézmény munkatársai képesek legyenek külföldön tanítani, illetve szakmailag fejleszteni magukat, megosszák a jó gyakorlatokat, és fokozzák az együttműködéseket más felsőoktatási intézményekkel.
Az Erasmus+ 2021–2027 közötti programszakaszában is lehetőség van személyzeti oktatási és képzési célú mobilitásra az Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményeiben. Az ehhez tartozó intézményi pályázatokat elsőként 2022-ben írták ki. A CEEPUS program az oktatóknak is mobilitási lehetőséget biztosít Kelet-Közép-Európában. Ennek keretében 2021-ben 297 oktató jött Magyarországra, míg a kifelé irányuló mobilitás 212 főt érintett, elérve ezzel a járvány előtti szintet.
A magyar állam által meghirdetett Makovecz Program keretében is lehetőség van egyetemi oktatók mobilitására. A Makovecz Oktatói Ösztöndíjprogram minősített (egyetemi tanár vagy docens) magyarországi oktatók kiküldését támogatja magyar nyelven oktató külhoni felsőoktatási intézményekbe. A program tanévenként mintegy 30 hazai oktató külhoni intézményekbe való kiküldését támogatja.
A kutatók, oktatók számára az államközi ösztöndíjak, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, a Collegium Hungaricum-ösztöndíj, a Hubert Curien – Balaton Program továbbá a DAAD kutatócsere-program is jó lehetőségeket kínál, amelyekkel évente 150–200 kiutazó mobilitása valósulhat meg, az állami és államközi ösztöndíjak egy részében pedig Magyarországra is érkeznek oktatók, kutatók.