A köznevelési intézmények elsőfokú hatósága és a fenntartói feladatok ellátása a köznevelésben

Óvodák

Az óvodák esetében a fenntartói és a működtetői feladatokat is a helyi önkormányzatok látják el.

Állami iskolák

Az állami fenntartók közül a Klebelsberg Központ a tankerületi központok fenntartói tevékenységét illetően biztosítja a központi, ágazati oktatáspolitikai szakmai iránymutatások egységes érvényesülését a tankerületi központokban.

A Klebelsberg Központ az állami intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatait 60 tankerületi központon keresztül végzi. A tankerületek az alap- és középfokú állami intézmények fenntartói feladatait látják el. A tankerületi központ gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

A tankerületi központnak nincs hatásköre azon intézmények vonatkozásában, amelyek nemzetiségi önkormányzati fenntartásban, egyházi vagy magánfenntartásban működnek, illetve az óvodák esetében, amelyek továbbra is önkormányzati fenntartásban működnek.

A tankerületi központ hatáskörébe tartozik:

• a Klebelsberg Központ irányításával javaslattétel az oktatásért felelős miniszternek az intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására;

• a köznevelési intézmények költségvetésének megtervezése és gazdálkodásának ellenőrzése;

• a térítésköteles tevékenységek esetében a térítési díj meghatározása;

• az adható kedvezmények meghatározása;

• az adott iskolai tanévben indítható iskolai osztályok számának meghatározása;

• a köznevelési intézmények törvényes működésének, a szakmai munka eredményességének ellenőrzése;

• a köznevelési intézmények tevékenységében az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek érvényesítése és – szakmai iránymutatást nyújtva – érvényesíttetése;

• jogszabályban foglalt feladatkörében statisztikai adatok gyűjtése;

• a fenntartásába tartozó köznevelési intézményekre vonatkozó fejlesztési terv készítése;

• javaslattétel a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogok gyakorlása;

• a köznevelési intézmény szakmai programjának ellenőrzése;

• az érettségi vizsgák és a felvételi vizsgák szervezése;

• a pedagógusok kinevezése, elbocsátása, döntés a továbbképzésben való részvételről;

• a pedagógushelyettesítési rendszer megszervezése.

Állami szakképző iskolák

A szakképzés esetében a felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa alapított és fenntartott szakképzési centrumok szakképző iskolai feladatot ellátó tagintézményei keretében látja el.

A szakképzési centrumot a főigazgató és a kancellár önállóan vezeti és képviseli. A szakképzési centrum első számú felelős vezetője és képviselője a főigazgató. A főigazgató felel a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények szakképzési alapfeladatainak ellátásáért. A főigazgatót feladatai ellátásában főigazgató-helyettes segíti.

A főigazgató

• felel a szakképzési alapfeladatok megtervezéséért, végrehajtásának ellenőrzéséért és értékeléséért, irányítja az igazgató tevékenységét, összehangolja a szakképzési centrum olyan vezetői állású munkavállalóinak munkáját, akik fölött munkáltatói jogkört gyakorol;

• a kancellár egyetértésével – jóváhagyja a szakképző intézmény szakmai programját, szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét; megteremti a nevelő-oktató munkához szükséges egészséges és biztonságos feltételeket, megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, felel továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért;

• gyakorolja a pedagógusok, a szakmai tárgyat oktatók, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak és a pedagógiai szakmai munka koordinációját végző dolgozók tekintetében a főigazgató számára meghatározott munkáltatói jogokat;

• gyakorolja a megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat.

A kancellár

• felel a szakképzési centrum gazdasági, pénzügyi, kontrolling-, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést;

• felel a gazdálkodás tekintetében a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a főigazgatónak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntéseiben és intézkedéseiben;

• a szakképzési centrum rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik arról, hogy az intézmény gazdálkodása biztosítsa az alapfeladatok ellátását;

• gyakorolja a szakképzési centrumot megillető tulajdonosi jogokat azon gazdasági társaságokban, gazdálkodó szervezetekben, amelyekben a szakképzési centrumnak részesedése van;

• a pedagógusok, a szakmai tárgyat oktatók és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók, valamint a pedagógiai szakmai munka koordinációját végző dolgozók kivételével munkáltatói jogkört gyakorol a szakképzési centrumban foglalkoztatott alkalmazottak felett, valamint gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról.

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket a törvény, a kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.

Magániskolák

A magánfenntartó az állami fenntartó jogai mellett jogosult meghatározni a fizetendő tandíj és az oktatási kiadásokhoz való tanulói hozzájárulás összegének szabályait, az ösztöndíj feltételeit stb.

Az egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.

Intézményi autonómia a köznevelésben

A köznevelési intézmény vezetője a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az intézmény pedagógiai programjának és más, az intézmény működését szabályozó dokumentumoknak az elkészítéséért, az intézmény számára előírt tevékenységek és adatszolgáltatások végrehajtásáért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk megszervezéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Felelős az intézmény biztonságos és egészséges környezetének megteremtéséért.

Az állami fenntartású intézmény vezetőjének a rendelkezések értelmében megszűnt az önálló gazdálkodási jogköre (a tankerület vette át). Az intézményvezetőnek nincs munkáltatói jogköre, de javaslattételi joga megmaradt. A pedagógusok létszámát a tankerület határozza meg, és a pedagógusok helyettesítéséről is a tankerület gondoskodik. Az intézményvezető a pedagógusok munkaidejének beosztását végzi.

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Az iskola (vagy más oktatási-nevelési intézmény: óvoda, kollégium stb.) működését kötelezően elkészítendő dokumentumokban kell szabályozni. A működést szabályozó legfontosabb dokumentum a szervezeti és működési szabályzat és a házirend. A működést szabályozó dokumentumok nyilvánosak. Az intézmény szakmai munkájának alapdokumentuma az óvoda esetében a nevelési, iskola esetében a pedagógiai program, valamint az utóbbi részét képező helyi tanterv. Az intézmény működését szabályozó dokumentumok elkészíttetése az igazgató feladata. 

Intézményi autonómia a felsőoktatásban

A felsőoktatási intézmény felépítését, a vezetők feladat- és hatáskörét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény határozza meg. A felsőoktatási intézményekben – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján – a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:

• rektor;

• rektorhelyettes;

• főigazgató, klinikai központ esetén elnök;

• dékán;

• kancellár;

• nem állami felsőoktatási intézmény esetén elnök.

A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus, melynek elnöke a rektor. A felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait a szenátus határozza meg, illetve a testület fogadja el az intézményfejlesztési tervet, a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát, a legfontosabb szabályzatokat, illetve az elemi költségvetést. A szenátus fogadja el az intézmény képzési programját, szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, a fenntartó által meghatározott keretek között a költségvetését.

A szenátus dönt továbbá a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról; címek, kitüntetések adományozásáról, doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzések indításáról, a képzések indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.

A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat.

Az állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetéséért a kancellár felel. A kancellár végzi a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért, felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling-, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is. Irányítja e területen a működést, gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából konzisztórium működik. A konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot a miniszter delegál. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata. A konzisztóriumnak hivatalból tagja a rektor és a kancellár.