A felnőttoktatás és felnőttképzés felső szintű (országos) irányítási jogköre a kormányzaton belül megoszlik az egyes tárcák (minisztériumok) között. Jelenleg:

• Az iskolarendszerű felnőttoktatás köznevelési része – ezen belül az általános és középiskolai tanulás – az oktatásért felelős tárcához (Belügyminisztérium, BM) tartozik.

• Az iskolarendszerű felnőttoktatást érintő szakképzési tevékenységért és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésért (beleértve a szakmai és a nem szakmai célú tanulást) és a felsőoktatásért a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felelős.

• A felnőttképzési törvényen kívül más jogszabályokban szabályozott szakképesítésekért (tartalmuk kidolgozásáért és a vizsgakövetelmények jogszabályban való kiadásáért) az adott szakterületért illetékes más minisztériumok és a KIM felel.

• A művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési szakképesítés megszerzése a szakgimnáziumokban folyik, amelyek a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. 

Szakképzési Innovációs Tanács

2018 őszén alakult meg a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére a hazai szakképzés megújítását célzó stratégiák megvitatása céljából. A SZIT a szakképzésért felelős miniszter szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik, jelenleg a KIM hatálya alatt. A SZIT új feladatainak leírását a szakképzésről szóló törvényben szabályozták 2019-ben, fő feladata a szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése. 2020-ban a SZIT tagsága megújult, kibővült. A SZIT javaslatot tesz:

• szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére;

• a szakmát szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben.

A SZIT véleményt nyilvánít:

• a szakképzést érintő jogszabályok tervezetéről;

• a szakképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről;

• a szakképzési támogatási rendszer elveiről;
• a szakképzés eredményességéről;
• a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazásáról.

Ágazati készségtanácsok

Az ágazati készségtanácsok feladatait és tagjait a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény szabályozta, majd a 2019. évi LXXX. szakképzési törvényben jelentek meg az új feladataik. Az ágazati készségtanácsok (ÁKT) képviselik az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteit.

Az ágazati készségtanácsok feladatai:

• szakvéleményt adnak a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben;

• javaslatot tesznek:

• a szakmai oktatás időtartamára, a képzési és kimeneti követelményekre, a tankönyvek és egyéb tanulmányi segédletek tartalmára;

• a szakképzés képzési rendszerének működtetésére;

• az ágazati alapoktatás szakmai tartalmának meghatározására;

• a Szakmajegyzék meghatározására;

• előrejelzést készítenek a szakképzés rövid és középtávú fejlesztési irányainak, céljainak tervezése, meghatározása érdekében.

A 2020. január 1-jén hatályba lépett, szakképzésről szóló törvény, valamint a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló korm. rendelet értelmében 19 ágazati készségtanács működik. Működésük koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Az ágazati készségtanácsok új elnökeit és tagjait 2022 májusában nevezték ki két évre. 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakképzési feladatait a kormányzattól átruházott, jogszabályban rögzített közjogi feladatként végzi. A szakképzésben betöltött feladatait a szakképzésről szóló törvény szabályozza. Eszerint:

• véleményt nyilvánít a szakképzési alapfeladat nem állami szakképző intézmény általi végzésének indokoltságára vonatkozóan;

• javaslatot tesz a szakképző intézménybe történő beiskolázás irányaira;

• a duális képzőhely nyilvántartását kezeli, elősegíti a szakképzési munkaszerződések megkötését, minősíti és ellenőrzi a duális képzőhelyek szakirányú oktatási tevékenységét;

• a szakmai vizsga a helyszíne szerint illetékes területi gazdasági kamara útján delegálja az ágazati alapvizsga elnökét és a szakmai vizsga vizsgabizottság ellenőrzési feladatokat ellátó tagját;

• kialakítja a kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga képzési és vizsgakövetelményeit, és szervezi a kamarai gyakorlati oktatói képzést és vizsgát;

• szervezi a mestervizsgára felkészítő, a szakmai tevékenység mesterszintű gyakorlásához szükséges mesterképzést és -vizsgáztatást;

• tanulmányi versenyeket szervez;

• ellátja az ágazati készségtanács titkársági feladatait, működésének koordinálását és a működés feltételeinek biztosítását;

• közreműködik az életpálya-tanácsadási és a pályaorientációs feladatok ellátásában.

Emellett az MKIK a kormánnyal kötött szerződés alapján további közjogi feladatokat lát el:

• Működteti a duális képzési tanácsadói hálózatot.

• Működteti a szintvizsgák országos rendszerét.

• Ellenőrzi a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzést.

• Működteti a megyei fejlesztési és képzési bizottságokat.

• Kutatást végez a magyar vállalkozásoknál a rövid távú munkaerő-kereslet országos előrejelzése céljából.

• Nyilvántartja és ellenőrzi a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásában szereplő szakértőket.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) a szakképzésért felelős miniszter (KIM) irányítása alá tartozó szakképzési államigazgatási szerv, amely ugyanakkor ellát felnőttképzési tevékenységet is. Működését a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló korm. rendelet szabályozza. Az NSZFH feladatai közé tartozik:

• Működteti a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszert.

• Működteti a pályakövetési rendszert.

• Működteti a Nemzeti Referencia Központot, ennek keretében közzéteszi az Európai Minőségbiztosítási Keretrendszert (EQAVET), kidolgozza és gondozza az Europass bizonyítványkiegészítőket.

• Középirányítói szervként támogatja a szakképzési centrumokat az alapítástól a működési rend jóváhagyásán keresztül a pénzügyi ellenőrzésig, ellátja a fenntartói feladatokat.

• Üzemelteti a regisztrációs és tanulmányi alaprendszert, az elektronikus vizsgarendszert.

• Gondoskodik a szakképzési tankönyvek, a digitális tananyagok és az egyéb tanulmányi segédletek kiadásáról és forgalmazásáról.

• Gondoskodik a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer és annak részeként a korai iskolaelhagyás megelőzését támogató rendszer, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer működtetéséről.

Az NSZFH projektként működteti a hazai EPALE platformot (Electronic Platform for Adult Learning in Europe), az európai felnőttképzés elektronikus platformját.

Pest Vármegyei Kormányhivatal

A kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Vármegyei Kormányhivatalt (PMKH) jelölte ki.

A PMKH feladatai:

• a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerének kezelése;

• a felnőttképzési tevékenység indításához szükséges bejelentések kezelése;

• a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyek kiadása;

• a szakértői rendszer működtetése;

• a felnőttképzők nyilvántartásának és a szakértők nyilvántartásának vezetése;

• a külföldön megszerzett szakképesítés elismerésére irányuló eljárás lefolytatása.

A hatáskörébe tartozó feladatok ellátására a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszert (FAR) használja. A felnőttképzési adatszolgáltatási rendszeren keresztül történik:

• a felnőttképzési tevékenység bejelentése;

• a felnőttképzési tevékenység engedélyezése;

• a tanúsítványok kiállítása az elvégzett képzésekről (bejelentett képzések esetében a résztvevő kérésére, engedélyezett képzések esetében kötelezően);

• a képzési hitellel kapcsolatos adatszolgáltatás;

• az önkéntes adatszolgáltatás a tervezett képzésekről;

• a résztvevői elégedettségmérés rögzítése.

2020. szeptember 1-től – az átmeneti időszakot nem tekintve - már csak bejelentés és engedély alapján végezhető felnőttképzési tevékenység, amit a FAR rendszeren keresztül kérhetnek a képző intézmények, és itt teljesíthetik a felnőttképzők az adatszolgáltatási kötelezettségüket is.

Innovatív Képzéstámogató Központ

A kormány a felnőttképzők minőségirányítási rendszerének külső értékelésére az Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (IKK) jelölte ki mint felnőttképzési államigazgatási szervet. Feladatai:

• a szakképző intézmények minőségirányítási rendszerének külső értékelése;

• az életpálya-tanácsadás és a pályaorientáció ellátásában részt vevő személyek tevékenységének koordinálása;

• a szakképzési tartalom- és eszközfejlesztés, taneszközfejlesztési módszertan létrehozása

• a szakképzésből a felsőoktatásba átvihető kreditrendszer egységes alapelveinek kidolgozása és gondozása; 

• az ágazati képzőközpontok módszertani rendszerének kialakítása; 

• a műhelyiskolai rendszer, a Dobbantó Program és az Orientációs évfolyam módszertani megalapozásával kapcsolatos feladatokat ellátása; 

• a szakképzés és felnőttképzés országos rendszereit kiszolgáló infrastruktúra üzemeltetése és fejlesztése.

Az IKK a külső értékelés során vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja-e el a felnőttképzési tevékenységet, így az értékelés fókuszában

• a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelése;

• az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok értékelése;

• a felnőttképző saját céljának megvalósulása

áll.

A külső értékelés módszertanát és az értékelés során használt eszközöket az IKK az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján egységesen dolgozza ki, és a honlapján közzéteszi. A külső értékelés módszerei:

• a foglalkozáslátogatás;

• a megfigyelés;

• az interjú;

• a dokumentumvizsgálat.

Az IKK kiemelt szerepet vállal a felnőtt- és a szakképzés megújításában és a digitális kompetenciák fejlesztésében. Küldetésük, hogy a pályaválasztók, szakmát váltók és a szakképzésben érintettek könnyedén eligazodjanak a szakképzés új rendszerében.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A munkaerőpiaci képzés megrendelésében, felügyeletében kulcsszerepet tölt be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és területi hivatalai. Az NFSZ szervezetrendszere munkaerőpiaci feladatai ellátása kapcsán végzett tevékenysége tekintetében jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium (a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium) és a kormányhivatalok foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó szervezeti egységeiből (foglalkoztatási főosztályok és osztályok) áll.

A kormány foglalkoztatáspolitikájához igazodva segíti a munkaerőpiac hatékony működését, aktivizálja a szereplőket, elősegíti a társadalmi integrációt, az esélyegyenlőséget, valamint egyenlő hozzáférést biztosít mindenkinek.

Küldetése a foglalkoztatás elősegítése, bővítése, aktív segítségnyújtás az álláskeresőknek és munkáltatóknak a megfelelő munkahely és a legalkalmasabb munkaerő minél gyorsabb megtalálásában, valamint az ellátások és foglalkoztatási támogatások megállapításában.