A kisgyermekkori nevelés és a közoktatás minőségbiztosítási rendszere egyaránt épít az intézményi belső értékelésre, az önértékelésre és a külső pedagógiai-szakmai ellenőrzésre, valamint a tanulók standardizált kimeneti mérési eredményeire.
A minőségbiztosításért felelős szereplők
Az oktatásért felelős miniszter ágazati ellenőrzéssel, értékeléssel és minőségbiztosítással kapcsolatos feladatkörének legfontosabb elemei a következők:
-
országos értékelési rendszer működtetése: az Oktatási Hivatal működtetése, amely országos és területi szintű ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat lát el;
-
szabályozási feladatok: az értékeléssel összefüggő tevékenységek szabályozása, így például az országos mérésekkel, érettségi, felvételi vizsgákkal, a minőségbiztosítással, az országos szakértői névjegyzékkel kapcsolatos eljárási szabályok rögzítése;
-
értékelést segítő információs feladatok: a köznevelési információs (statisztikai) rendszer (KIR) működtetése;
-
évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérések, értékelések, szakmai ellenőrzések elrendelése;
-
ad hoc tematikus értékelések elvégeztetése: értékelést szolgáló mérési, szakmai ellenőrzési és kutatási programok elvégeztetése.
Az oktatási rendszer értékelésével kapcsolatos feladatait az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal fenntartásával és működtetésével látja el.
Oktatási Hivatal
Az Oktatási Hivatal ellátja az országos és nemzetközi mérések lebonyolítását, hatósági és szakmai ellenőrzéseket végez, és megszervezi az érettségi vizsgákat. Továbbá az Oktatási Hivatalnak közigazgatási hatóságként a pedagógus-továbbképzések és a szakmai vizsgahelyek akkreditálásában, a vizsgaelnökök, valamint a közoktatási szakértők országos névjegyzékének gondozásában van szerepe. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét és szakterületét, akik a nevelési-oktatási intézményekben szakmai ellenőrzésben (értékelésben) vehetnek részt.
Az Oktatási Hivatal szervezi a pedagógusokra, az intézményvezetőkre és az intézményekre kiterjedő pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket, és felügyeli az ellenőrzési rendszer működését.
Az Oktatási Hivatal ellátja továbbá a pedagógusminősítési rendszer működtetését, a külföldi nevelési-oktatási intézmények fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, és közreműködik köznevelési intézmények hatósági ellenőrzésében.
Az Oktatási Hivatal évente tematikus országos szakmai ellenőrzéseket végez az oktatásért felelős miniszter felkérésére. A tematikus országos szakmai ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló rendeletben írja elő. A 2017/18-as tanévben a köznevelési intézmények által végzett statisztikai adatszolgáltatások, továbbá a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és pedagógiai támogatórendszerén keresztüli adatszolgáltatások jogszabályi feltételeknek való megfelelését vizsgálta a Hivatal, a 2018/19-es tanévben az óvodákban az óvodába járási kötelezettség teljesítését és dokumentálását, a 2019/20-as tanévben pedig a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók magas arányával, ezen belül különösen a megelőző 3 év országos kompetenciamérési eredményei alapján alacsony teljesítménnyel és magas szegregációs indexszel jellemezhető köznevelési intézményekben a lemorzsolódás megelőzése és a teljesítmény javítása, valamint a deszegregáció érdekében tett intézményi, fenntartói intézkedéseket és megvalósulásukat. A 2020/21-es tanévben a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítését és dokumentálását vizsgálta meg a Hivatal szakmai ellenőrzés keretében, a 2021/22-es tanévben az egyéni munkarendű tanulók osztályozóvizsga-kötelezettsége teljesítésének és dokumentálásának vizsgálatára került sor. A 2022/23-as tanévben a Hivatal szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja meg a mindennapos testnevelés legalább napi 1 testnevelésóra keretében való megszervezését és annak legfeljebb heti 2 órával történő kiváltásának módjait és dokumentálását.
Az Oktatási Hivatal rendszeresen ellenőrzi a köznevelési szakértői tevékenység folytatását, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat és vizsgahelyeket, a pedagógus-továbbképzések szervezőit. Az Oktatási Hivatal feldolgozza és nyilvántartja az általa végzett ellenőrzések, értékelések eredményeit, és beszámol róluk az oktatásért felelős miniszternek. További, minőségbiztosítást érintő feladata a köznevelés információs rendszerének (KIR) működtetése.
A fenntartó
A fenntartó irányítói tevékenységének része a köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységének ellenőrzése. A fenntartó jogszabályi kötelezettsége, hogy értékelje a pedagógiai programban megjelölt feladatok végrehajtását és ezen keresztül a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységének eredményességét.
Az oktatásért felelős miniszter felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére az Oktatási Hivatal jár el.
A minőségbiztosítás irányai és módszerei
Pedagógiai program
A nevelő- és oktatómunka az óvodában a nevelési, az iskolában és a kollégiumban a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program olyan intézményi dokumentum, amely meghatározza az intézmény nevelési, pedagógiai alapelveit, célkitűzéseit, feladatait, eszközeit, eljárásait, az iskola helyi tantervét (local curriculum), a pedagógiai munkát támogató tevékenységeket, az intézmény által nyújtott szolgáltatások teljes körét. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Ez a dokumentum a működés, továbbá az intézmény ellenőrzésének, értékelésének alapja. Az elfogadott program nyilvánosságát biztosítani kell. A pedagógiai program minden egyes köznevelési intézmény működésének kötelező alapdokumentuma. A szülők közvetlenül megismerhetik és nyomon követhetik, számonkérhetik a benne foglaltak megvalósulását.
Intézményvezetői (belső) pedagógiai-szakmai ellenőrzés
A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű működéséért, ennek keretében a pedagógiai-szakmai tevékenységért.
Az alábbiakban tárgyalt országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés meghatározó részét képezi az intézményi önértékelés rendszere. Ez önmagában is megfelelő eszköze lehet a belső minőségértékelésnek és minőségfejlesztésnek. E rendszer keretében az intézmény pedagógusai 5 évente, az intézmény vezetője vezetői megbízásának második és negyedik évében végez önértékelést. Az egész intézményre átfogóan 5 évente végeznek önértékelést. Ennek során azt vizsgálják, hogy az intézmény hogyan tudott megfelelni saját céljainak, és hol tart a megvalósításukban. Az önértékelés alapján az érintett pedagógusok, intézményvezetők 5 évre szóló önfejlesztési tervet, az egész intézményre vonatkozóan pedig intézkedési tervet készítenek.
Az önértékelést intézménytípusonként az Oktatási Hivatal által kiadott, 2021-ben felülvizsgált, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott Összevont önértékelési kézikönyv, módszertani útmutató segíti.
Az önértékelés rendszere kiterjed a pedagógus és a vezető munkájának értékelésére, valamint az egész intézmény munkájának értékelésére is. A pedagógus és a vezetői önértékelés során a szülők interjúk, illetve a szülők és a középfokú intézmények diákjai kérdőíves felmérés keretében értékelhetik a pedagógusok munkáját. Az intézményi önértékelés során interjú készül osztályonként/csoportonként legalább két szülővel. Az önértékelés során használt kérdőívek és interjúk javasolt kérdéseit az Önértékelési kézikönyv tartalmazza. Az önértékelés eredményeit felhasználják a tanfelügyeleti eljárás során.
Az intézményvezető továbbá saját hatáskörében kezdeményezhet pedagógiai-szakmai ellenőrzést, amely irányulhat az intézmény és az egyes pedagógusok pedagógiai-szakmai munkájának értékelésére. Az intézményvezető által kezdeményezett pedagógiai-szakmai ellenőrzésben is külső szakértő működik közre.
Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet)
A tanfelügyelet célja, hogy értékelje a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét, a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján való értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerinti értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva. Mindezzel támogatja az intézmény szakmai fejlődését. A tanfelügyelet az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt az Oktatási Hivatal szervezésében működik. A tanfelügyelet intézményi szinten 5 éves ciklusokban megvalósuló, értékeléssel záruló vizsgálat. Az ellenőrzés a fenntartó típusától függetlenül kiterjed minden köznevelési intézményre, az intézményekben pedagógiai tevékenységet folytató szereplőkre. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés során felmerülő hibák nem vonnak maguk után retorziót. Az ellenőrzés célja az intézményekben folyó pedagógiai-szakmai munka fejlesztése a kiemelkedő és fejlesztendő területek megjelölésével. Az ellenőrzést végző szakértőknek nincs intézkedési jogkörük.
A tanfelügyeleti ellenőrzésekre éves országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv alapján kerül sor, amelyet az Oktatási Hivatalnak minden év július 20-áig kell elkészítenie a következő naptári évre vonatkozóan.
A tanfelügyeletben részt vevő szakértők jelentős szakmai gyakorlattal rendelkeznek abban az intézménytípusban és munkakörben, ahová és amely kapcsán kirendelik őket. Szakértői működésük feltétele az országos szakértői névjegyzékbe való bejegyzés.
A tanfelügyeleti ellenőrzés fajtái:
A pedagógus tanfelügyelete
Általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja a pedagógus pedagógiai készségeinek fejlesztése. A pedagógusok tanfelügyelete nemcsak a pedagógusok munkájának megismerését célozza, hanem az intézmény vezetésének és az oktatásirányításnak is fontos tapasztalatokat közvetít. Az ellenőrzés koncepciója és szakmai elvárásai előtérbe helyezik az igényes, minőségi szakmai munkát. A tapasztalatok összegyűjtésén túl kijelöli a további fejlesztési irányokat, mintát ad a pedagógusoknak.
Az értékelés a pedagógiai munka alábbi kilenc területére terjed ki:
-
pedagógiai módszertani felkészültség;
-
pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók;
-
a tanulás támogatása;
-
a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;
-
a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység;
-
a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése;
-
kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás;
-
elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért;
-
a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök formálásának módja.
Az ellenőrzés területei – az első pont kivételével – megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az ellenőrzés és a minősítés eredménye közel azonos területekre reflektál.
Módszere és eszközei:
-
dokumentumelemzés:
-
az előző, az adott pedagógusra vonatkozó ellenőrzés(ek) fejlesztési tervei és az önértékelés(ek) önfejlesztési tervei;
-
az önértékelés során készült anonim kérdőívezés összesített eredményei;
-
a tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai;
-
óraterv és egyéb foglalkozások tervezése;
-
napló;
-
tanulói füzetek;
-
-
tanóra-/foglalkozáslátogatás: az óra/foglalkozás céljának, tartalmának, felépítésének, eredményességének és a pedagógus módszereinek megfigyelése;
-
interjúk (pedagógussal és intézményvezetővel): a látogatott órák/foglalkozások megbeszélése, a látogatás során szerzett információk kiegészítése. A pedagógussal folytatott interjú után kerül sor a vezetői interjúra a pedagógus munkájáról, amelyen az érintett pedagógus már nem vesz részt.
A megbeszéléseket követően véglegesített, összegző értékelés készül, amely a vizsgált kilenc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl meg a pedagógus számára, amelyek alapján a pedagógus az intézményvezetőjével egyeztetve 5 évre szóló fejlesztési tervet készít.
Az intézményvezető tanfelügyelete
Általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok alapján történik, figyelembe véve az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményeit. Célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése.
Az értékelés területei:
-
az intézményi pedagógiai – nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai – folyamatok stratégiai vezetése és irányítása;
-
az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása;
-
az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása;
-
az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása;
-
a vezetői kompetenciák fejlesztése.
Az ellenőrzés során a vezető és fenntartó mellett a nevelőtestületet és a szülői közösséget is meghallgatják. Az Oktatási Hivatal által felkészített, a vezető-ellenőrzésre felkért két szakértő közül legalább az egyik az értékelt vezető által vezetett intézménnyel azonos típusú intézményben megszerzett jelentős vezetői gyakorlattal és pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik.
Módszere:
-
a vezetői önértékelés során a nevelőtestület és a szülők körében készített kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése;
-
dokumentumok vizsgálata (vezetői pályázat, az intézmény pedagógiai programja, SZMSZ-e, két tanév munkaterve és beszámolója, az intézményi önértékelés dokumentumai, a vezetői önértékelés dokumentumai);
-
interjú az intézményvezetővel, a munkáltatóval és a vezetőtársakkal: kiegészítő információk.
A megbeszéléseket követően értékelés készül, amely a fenti öt területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl meg.
Az intézmény tanfelügyelete
A nevelőtestület a köznevelési intézmény alapításakor az intézményvezető irányításával elkészíti pedagógiai programját, amelyben megfogalmazza az iskola pedagógiai hitvallását, az ott folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elveit, értékeit, céljait, és meghatározza a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az intézményekben rendszeresen felülvizsgálják a pedagógiai programot, igyekezve lépést tartani a nevelés-oktatáshoz fűzött szakmai és társadalmi elvárásokkal, egyúttal a mindennapi gyakorlati munkavégzés tapasztalataira is reagálnak. A tanfelügyelet keretében lebonyolított intézmény-ellenőrzés célja az iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez, elsődlegesen annak vizsgálatával, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.
Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területek kapcsán gyűjtenek adatokat, és határoznak meg kiemelkedő és fejleszthető területeket:
-
pedagógiai folyamatok;
-
személyiség- és közösségfejlesztés;
-
eredmények;
-
belső kapcsolatok, együttműködés;
-
az intézmény külső kapcsolatai;
-
a pedagógiai munka feltételei;
-
a kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés.
Az intézmény-ellenőrzésre 5 éves ciklusokban kerül sor. Feltétele, hogy az intézményvezető ellenőrzése előzőleg megtörténjen, vagy az intézmény-ellenőrzés keretében egyidejűleg kerüljön rá sor.
Módszere:
-
dokumentumelemzés (pedagógiai program, SZMSZ, munkaterv, éves beszámoló, továbbképzési program);
-
az intézményvezető által elkészített intézményi önértékelés áttekintése;
-
a tanulói kimeneti mérés (Országos kompetenciamérés, belső mérések, egyéb mérések) eredményeinek elemzése 5 tanévre visszamenően;
-
az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és az azok alapján készült fejlesztési tervek áttekintése, megvalósulásuk vizsgálata;
-
a pedagógus-ellenőrzések eredményeinek áttekintése;
-
nevelőtestületi, alkalmazotti, szülői, egyéb partneri kérdőíves felmérés (elégedettségmérés);
-
interjúk (intézményvezetők, szülők, nevelőtestület);
-
megfigyelés: a helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat pontosítsák, kiegészítsék, és meggyőződjenek a valóságtartalmukról.
A szakértők a látogatást követő szakértői egyeztetésnek megfelelően az ellenőrzés tapasztalatait összegző szakértői értékelést az ellenőrzést követő 15 napon belül rögzítik az Oktatási Hivatal informatikai támogatórendszerében, amelyben így azok az intézményvezető számára elérhetővé válnak. Az összegző szakértői értékelés az erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a hét vizsgált területnek megfelelően. Az ellenőrzés eredményét az intézmény a honlapján közzéteszi.
A szakértők megállapításai alapján az intézményvezető 5 évre szóló intézkedési tervet (fejlesztési tervet) készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet az ellenőrzés lezárását követő 60 napon belül a nevelőtestület jóváhagyja, és az intézményvezető elküldi az intézmény fenntartójának.
Az ellenőrzések egységes kritériumok szerint történnek, egységes és nyilvános módszerrel a különböző közoktatási intézményekben, de a részletekben oktatási területenként speciális elemek találhatóak. Ezért az alábbi területekre készültek külön speciális standardok:
Az intézmények komplex ellenőrzése
A meglévő ellenőrzési típusok mellett 2022-ben bevezették a tanfelügyelet rendszerének egy olyan elemét, amely kifejezetten azokra a leginkább támogatásra szoruló intézményekre koncentrál, amelyekben a pedagógiai-szakmai munka minőségének javítása érdekében célzottan történik az elmaradás okainak feltárása és az okok megszüntetésére fókuszáló támogatás: az intézmények komplex ellenőrzését.
Egy komplex ellenőrzés részfolyamatokból áll, melyek a következők:
· három (vagy több) pedagógus értékelése;
· egy intézményvezetői (aki az intézményegységet vezeti) értékelés;
· egy intézmény (tagintézmény/intézményegység) értékelése;
· egy komplex értékelés, mely az előző pontokban felsorolt értékelések alapján szerzett tapasztalatokra és a kapcsolódó elvárások értékelésére épül.
Az intézmények komplex ellenőrzését az Oktatási Hivatal által összeállított, a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott komplex ellenőrzési kézikönyv alapján kell lefolytatni. A kézikönyv letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról.
A pedagógusok minősítő értékelése
A pedagógusok minősítő értékelése a pedagógus-életpályamodellhez és az előmeneteli rendszerhez (promotion system of teachers) kapcsolódik. (401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról) A szakmai fejlődés természetes menetét figyelembe véve különböző szinteket állapít meg a pedagógusok előmeneteléhez: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár. A Pedagógus I. kategória elérését célzó minősítési eljáráson való részvétel kötelező, a magasabb kategóriák esetében önkéntes. Az egyes fokozatok és a szakmai gyakorlati idő alapján egységes bértábla szerint meghatározott a pedagógus garantált illetménye. A garantált illetmény annál magasabb, minél magasabb fokozatban van a pedagógus, és minél nagyobb szakmai gyakorlati idővel rendelkezik. Ennek az előmeneteli rendszernek a célja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének elősegítése mellett a hivatástudat és a pályán maradási szándék erősítése.
-
A gyakornok 2 év szakmai gyakorlati idő megszerzésével minősítő vizsgát tesz. A sikeres minősítő vizsgát követően Pedagógus I. fokozatba kerül. A minősítő vizsga legfeljebb egy alkalommal ismételhető meg, ebben az esetben újabb 2 év szakmai gyakorlati idő megszerzését követően kell minősítő vizsgát tenni. Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán sem felelt meg, munkaviszonya megszűnik.
-
Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolást követően a pedagógusnak legalább 1 év szakmai gyakorlata van, kezdeményezheti a Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárást. Sikertelen eljárás esetén a minősítési eljárás megismételhető. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.
-
A Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógus további 5 év szakmai tapasztalat és pedagógus-szakvizsga megszerzését követően Mesterpedagógus minősítésre jelentkezhet.
-
A Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógus a tanítás mellett fejlesztő innovátori, fejlesztő támogató, intézményvezetői, pedagógusminősítési és tanfelügyeleti szakértői vagy szaktanácsadói tevékenységet végez. Szakértői, illetve szaktanácsadói tevékenység végzése esetén a pedagógus munkaidő-kedvezményben részesül.
-
Kutatótanár: a legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, 14 év szakmai gyakorlattal és tudományos fokozattal is rendelkező pedagógus, aki rendszeres publikációs tevékenységet is folytat, kezdeményezheti átsorolását a Kutatótanár fokozatba.
Az oktatásért felelős miniszter évente határozza meg a pedagógusminősítésben részt vevők keretszámát. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását az Oktatási Hivatal szervezi. A minősítővizsgát és a minősítési eljárást minősítőbizottság folytatja le, amelynek tagjai Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzékben szereplő köznevelési szakértők, a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa delegált vezető beosztású pedagógus.
A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes szabályok vonatkoznak, amelyek nyilvánosak, bárki számára megismerhetők. A minősítőbizottság a pedagógus teljes körű tevékenységét, pedagógiai-szakmai felkészültségét, „mesterségbeli tudását” vizsgálja. A minősítési eljárás részét képezi a portfólió vizsgálata és védése, óralátogatás és az ott tapasztaltak megbeszélése. A portfólió tartalmazza az alábbiakat: szakmai önéletrajz, a nevelő-oktató munka dokumentumai, a nevelő-oktató munka alapdokumentumai és szabadon választott dokumentumai, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, valamint a szakmai életút értékelése.
A szakértői munka minőségbiztosítása
Mind a tanfelügyelet, mind a minősítés esetében a helyszíni látogatás után az intézményvezető, illetve az ellenőrzésben/minősítésben érintett pedagógus értékelheti az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra kialakított online, anonim kérdőív kitöltésével.
2018-ban elindult a szakértők auditálása is, ennek keretében ad hoc módon, illetve tervszerűen is megtörténik a szakértői munka auditálása. Az auditálás jelenleg elsősorban a szakértők felkészültségére és a tanfelügyeleti és minősítési eljárásrend megtartására koncentrál.
Az auditálás szervezését és szakmai anyagainak kidolgozását szintén az Oktatási Hivatal végzi.
A tanulói teljesítmények standardizált mérései
Érettségi vizsga
A 2005-ben bevezetett kétszintű (közép- és emelt szint) érettségi vizsga standard követelményeken alapul. Ennek eredménye egyben a felsőoktatási intézményekbe való bekerülés alapja is. Az érettségi vizsga alkalmas arra, hogy visszajelzést adjon az egyes intézményekben folyó munka eredményességéről.
A Nemzeti alaptanterv (NAT) 2020-as változása az érettségire is gyakorolt hatást. A korábbi, a 2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelmények helyett 2024-től kezdődően új vizsgakövetelmények érvényesek.
Országos kompetenciamérés
Az Országos kompetenciamérést (OKM) Magyarországon 2001-ben vezették be. Azóta két alkalom kivételével (2005-ben az új típusú érettségi bevezetése, 2020-ban a COVID-járvány miatt maradt el) minden évben szerveztek központi mérést. 2023-ban került sor a huszadikra.
A mérésben alkalmazott feladatok nem a tanulók lexikális tudását mérik, hanem azt vizsgálják, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.
A kompetenciamérés elsődleges célja az iskolák eredményességéről való visszajelzés volt, de a mérési rendszer olyan irányban fejlődött, hogy néhány éve már az egyéni fejlődésről is képes tájékoztatni a diákot, szüleit és pedagógusait.
Az első néhány, kísérletező évet leszámítva 2021-ig két területen (szövegértés, matematika) mértek három (6., 8. és 10.) évfolyamot.
A kompetenciaméréshez néhány évig (2006–2012 között) az Országos készség- és képességmérés is csatlakozott, amely a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálta.
Az évenkénti országos kompetenciamérések lebonyolítását az oktatásért felelős miniszter egy, az aktuális tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A mérés központi szervezését, a mérőeszközök kidolgozását, a mérési adatok feldolgozását és az eredmények publikálását az Oktatási Hivatal végzi.
Az Országos kompetenciamérés tartalmát, résztvevői körét, eljárásrendjét 2001-es bevezetése óta több alkalommal módosították. 2008 óta a tanulók mérési azonosítót kapnak, és közös pontképzésben számítják ki az eredményeiket. Utóbbi segítségével a három évfolyam tanulóinak eredményei egy közös képességskálára vetíthetők, ami lehetővé teszi a tanulók egyéni fejlődésének nyomon követését.
A 2020-as évek elején gyökeresen átalakult az Országos kompetenciamérés rendszere. Egyfelől a rendszer 2022-ben átköltözött a digitális felületre (a korábban papíralapú mérés azóta teljes egészében online zajlik), másfelől nőtt a mérési területek száma, emellett bővült a résztvevők köre is.
Az OKM kezdeti néhány évét leszámítva 2021-ig két területen (szövegértés, matematika) mérték teljes körűen a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók kompetenciáit. A digitális mérés 2022-es bevezetése óta – új elemként – mérik a természettudományi kompetenciákat is. 2024-ben pedig, kísérleti jelleggel, további két új mérési terület (digitális kultúra, történelem) fog megjelenni a mérési rendszerben.
2022-ben standardizálták ezenkívül a közel egy évtizedes múltra visszatekintő idegen- és célnyelvi méréseket. Értékelésük ma már központilag történik, és a tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán jelzik vissza. Ennek köszönhetően 2022 óta ez a két mérés is részét képezi az Országos kompetenciamérésnek.
2023-ban bővült a mérésben részt vevő tanulók köre. Azóta a méréseken már nemcsak három (6. 8. és 10.) évfolyam diákjai vesznek részt, hanem a 4.‑től a 11.‑ig az összes évfolyam tanulói.
A 2023/2024-es tanévben a mérésben és a kísérleti mérésben részt vevő évfolyamok köre a következő [30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet a 2023/2024. tanév rendjéről]:
- 4–5. évfolyam: szövegértés, matematika mérés;
- 6–11. évfolyam: szövegértés, matematika, természettudomány, idegen nyelvi mérés, célnyelvi mérés;
-
5–11. évfolyam: digitális kultúra és történelem (kísérleti mérések).
A középfokú szakképzésben változatlanul csak két kompetenciát mérnek (szövegértés, matematika), és csak a 10. évfolyamon.
A kompetenciamérés eredményeiről az Oktatási Hivatal az országos jelentések mellett telephelyi, iskolai és (2021-ig) fenntartói összesítéseket is közöl. A 2008. és 2021. év közötti nyilvános jelentések itt, a 2021 utániak pedig itt találhatók.
A saját jelentésében közölt adatok egy-egy iskola számára lehetővé teszik, hogy saját munkáját elemezze, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló vagy lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban is. A közölt adatoknak köszönhetően emellett kívülállók, érdeklődők is árnyaltabb képet kaphatnak az iskolákról.
A tanulók a tesztek megírása mellett kapnak egy háttérkérdőívet is. Ez a mérési rendszer egyik fontos eleme, azonban kitöltése önkéntes. A diákok szüleikkel együtt válaszolnak a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdésekre. A 2021-ig papíralapú kérdőívek 2022-től online érhetők el. A kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, nem kezelheti.
A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Ezért pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét. A kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.
A jelentések a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatják be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindexszel kiegészítve is. Mivel a 2010. évi mérés óta követni lehet az egyes tanulók fejlődését, így az intézmények számára lehetőség van képet lehet alkotni saját fejlesztő hatásukról is.
Az intézmények – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább elemezhetik az eredményeiket. A tanuló egyedi mérési azonosítójával a tanulók eredményének egyéni elemzését is meg lehet tekinteni.
Az Oktatási Hivatal egyik legújabb fejlesztése az az adatvizualizációs felület, amely az információk grafikus megjelenítésével kelti életre és teszi könnyen értelmezhetővé az Országos kompetenciamérés eredményeit
Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer
A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER) a magyarországi köznevelési mérési-értékelési rendszernek a tanulók haladásának időrendjében első, kötelezően előírt eleme. A DIFER óvodás és kisiskolás életkorban (4–8 éves kor) az iskolai előrehaladás szempontjából kritikus elemi készségek (írásmozgás-koordináció készsége, beszédhallgatás készsége, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szociabilitás) diagnosztikus értékelésére alkalmas tesztrendszer. Célja a tanulók eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése és az alapkészségek sikeres megalapozása. A rendszer lehetővé teszi e kritikus elemi készségek elsajátítási folyamatainak részletezett nyomon követését 4 éves kortól 8 éves korig. Emellett ismerteti e készségek elsajátítási folyamatait, és rámutat az eredményesebb fejlesztés lehetőségeire, tennivalóira.
Az általános iskolák a tanév elején kötelezően mérlegelik, hogy az 1. évfolyamos tanulóik körében mely tanulók esetében látják indokoltnak – az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján – alapkészségeik alapos felmérését. A vizsgálatot az érintett tanulókkal az iskolák az ősz folyamán végzik. A pedagógusok a mérési adatokat a rendszer részét képező szoftver segítségével kiértékelik, majd az eredmények alapján meghatározzák a tanulók egyéni fejlesztési irányait. Az intézmények jelentik az Oktatási Hivatalnak a mérésben részt vevő tanulók létszámát. A több éves tapasztalat szerint évente az első évfolyamos tanulók 30-33%-át mérik fel az általános iskolák, de sok általános iskolában – az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében, az előzetes felméréstől függetlenül – a mérést minden 1. osztályos tanulóval elvégzik.
A tanulók fizikai és edzettségi állapotának mérése (NETFIT)
Az iskolák tanévenként megszervezik (a felnőttoktatásban és az 1–4. évfolyamon tanulók kivételével) a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését a testnevelés tantárgy oktatásában részesülő évfolyamokon. A mérési eredményeket feltöltik a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) online informatikai támogató rendszerébe, ahol nyomon követhető a tanulók fizikai, fittségi állapota. Az országos eredményekről évente kutatási jelentés készül
Pályaorientáviós vizsgálat (mérés)
A pályaorientációs vizsgálat az általános iskola nyolcadik évfolyamán tanulóknak a sikeres pályaválasztást és továbbtanulást megalapozó személyes tanulói kompetenciáit méri fel. A vizsgálat eredménye visszajelzést ad a tanuló számára azokról a középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségekről, amelyek meglévő képességei alapján számára javasolhatók. A vizsgálatot az által elkészített digitális mérő- és támogatóeszközökkel az iskolák bonyolítják le.
Tematikus értékelések
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók teljesítményének nyomon követése
Az Oktatási Hivatal működteti a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai informatikai támogatórendszert, amely a tanulók iskolai előrehaladásának nyomon követésére szolgál. Az iskolák és a pedagógiai oktatási központok által a rendszerbe (ESL) szolgáltatott adatok segítségével célzott támogatás biztosítható az egyes intézményeknek.
Egyéb értékelések
A rendszeres standardizált országos méréseken kívül számos tematikus értékelési program is van. Ilyenek például az óvodai programokról, a magyar nyelvi oktatás eredményességéről, az alapfokú művészetoktatásról, a cigány kisebbségi oktatásról, az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktató tagozatok szakmai feltételrendszeréről, a szakképző intézmények pedagógiai programjairól, a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásáról, az óvodai felvételekről, a nem szakrendszerű oktatásról, valamint a szakmai alapozó oktatásról szóló vizsgálatok.
Az utóbbi néhány évben több száz intézményben történt hatósági ellenőrzés pl. tanügyigazgatási, pedagógusfoglalkoztatási területeken. Az e vizsgálatok tapasztalatait összefoglaló jelentések a közoktatás egyes alrendszereiről adnak információkat
Nemzetközi mérések
Magyarország rendszeresen részt vesz a PISA-, a TIMSS-, a TALIS- és a PIRLS-mérésekben. Az Oktatási Hivatal az évenként megrendezésre kerülő Országos kompetenciamérés mellett az OECD és az International Association for the Evaluation of Education Achievement (IEA) által szervezett nemzetközi felmérések hazai lebonyolításáért és az adatok interpretálásáért (összefoglaló jelentések készítéséért) is felelős..