Tanterv, tantárgyak, óraszámok

Magyarországon 2000-től az iskolai tanítás-tanulás tartalmát törvényben előírt módon háromszintű tantervi szabályozás határozza meg.

A szabályozás központi, egyben legfelső szintjét a kormány által 2012-ben kiadott, többször módosított, 2020-ban átdolgozott és felmenő rendszerben bevezetett Nemzeti alaptanterv (NAT) alkotja [110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról]. A Nemzeti alaptanterv a köznevelés minden intézményére és szereplőjére nézve kötelező stratégiai dokumentum. Az a szemléleti-elvi-filozófiai alap, amely a tankötelezettség teljes tartamára, sőt a tankötelezettségi korhatár 2011-ben elfogadott csökkentése óta azon túl is meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat.

A tartalmi szabályozás rendszerének második szintje tantervi és módszertani támogatást egyaránt nyújt. A rendszer középső szintjét a Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek alkotják. A 4, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumoknak külön kerettantervek készültek. Ezek rendre az 5–12. évfolyam, a 7–12. évfolyam, illetve a 9–12. évfolyam tartalmi szabályozási kereteit rögzítik.

A szabályozás helyi, harmadik szintjét az iskolák pedagógiai programja és az ennek részét képező helyi tanterv és nevelési-oktatási program alkotja (szabályozását lásd: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). A helyi tantervet az iskolák pedagógusai önállóan készítik el. Az iskolai szintű tartalmi szabályozó dokumentumokat a nevelőtestületek fogadják el, majd az iskolafenntartók hagyják jóvá.

A gimnáziumok helyi tanterveiben elkerülhetetlen az érettségi vizsga és – valamennyi iskolatípus esetében – az Országos kompetenciamérés követelményrendszerének figyelembevétele is. A valóságban mind az érettségi, mind az Országos kompetenciamérés erős tartalmi szabályozóként működik.

Az Eurydice témában készült európai kiadvány az alábbi linken érhető el.

Nemzeti alaptanterv (NAT)

A Nemzeti alaptanterv „a magyar nemzeti köznevelés és közoktatás szabályozásának alapdokumentuma” (Nemzeti alaptanterv), alap a keret- és helyi tantervek, tantárgyi programok, vizsgakövetelmények, tankönyvek és más taneszközök készítéséhez. Az alaptanterv a közös nemzeti értékeket közvetíti és szolgálja, és ezzel hozzájárul a nemzeti hagyományok ápolásához, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez. A nemzeti köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) adta előírás szerint 5 évente sor kerül az alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok értékelésére, szükség esetén az alaptanterv módosítására.

A nevelés-oktatás tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja a közoktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában, az 1–12. évfolyamon. Az alaptanterv tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi, továbbá a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának alapelveit, illetve az iskoláknak az egészségfejlesztéssel, környezetvédelemmel és fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatait.

A dokumentum tartalmi szabályozásban betöltött szerepéből adódóan 18 éves korig szabályozza a nevelés és oktatás tartalmát, függetlenül attól, hogy a 2011-es törvény 16 éves korra csökkentette a kötelező iskoláztatás felső korhatárát. A Nemzeti alaptanterv három pedagógiai szakaszra (1–4., 5–8. és 9–12. évfolyam) tagolódik.

A 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv ajánlása a műveltségi területek óraszámarányaira a 9–10. és a 11–12. évfolyamokon (%) (kifutó rendszerben még alkalmazott óraszámok és arányok):

*A Nemzeti alaptanterv az utolsó két évfolyamon a képzési programok sokféleségére, illetve a záróvizsgákra való felkészülésre tekintettel csak minimumértékeket ad meg.

A Nemzeti alaptantervet 2020-ban felülvizsgálták. A módosított NAT-ot és az ahhoz tartozó kerettanterveket felmenő rendszerben, a gimnáziumok esetében a 9. évfolyamon (a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetik be.

A 4 évfolyamos gimnáziumoknak 2020-tól ajánlott órakereteket az alábbi táblázat tartalmazza:

Két évfolyamos ciklusokon belül az ajánlásban megfogalmazott óraszámok átcsoportosíthatók a helyi tantervben meghatározott módon, azzal a megkötéssel, hogy az egyes évfolyamok maximális óraszáma nem lehet magasabb az arra meghatározott legmagasabb óraszámnál. A 11. és a 12. évfolyamon mind a kötött célú, mind a szabadon tervezhető órakeret terhére az érettségi tantárgyak közül a tanuló szabadon választhat.

Kerettantervek

A NAT-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését a tartalmi szabályozás következő szintjét jelentő, a pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodva készült kerettantervek biztosítják.

Az oktatásért felelős miniszter által 2012-ben, valamint 2020-ban kiadott Nemzeti alaptantervhez készült kerettantervek és tartalmi szabályozók az Oktatási Hivatal honlapján érhetők el.

A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, továbbá a munkába állásra felkészítő nevelés-oktatás folyik. A gimnáziumi kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítést.

A gimnáziumi kerettanterv éves óraszámai (2012):

11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a művészetek műveltségi terület órakerete.

Megjegyzés: A 9–11. évfolyamon 36 hét, a 12. évfolyamon 32 hét tanítási idővel számolunk. Így pl. a matematika tantárgy heti 3 óra valamennyi évfolyamon, az éves óraszám 36 × 3 = 108, illetve 32 × 3 = 96.

A 2020-ban módosított NAT-hoz illeszkedő tantárgyi kerettantervek a 2020/21-es tanévben a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben lépnek hatályba. A kerettantervek az Oktatási Hivatal honlapján megtalálhatók.

Helyi tanterv

Az oktatási intézményekben a szakmai munka az intézmény által kidolgozott, a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program része a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat tartalmazó nevelési program és a tartalmi szabályozás iskolai szintjét képező helyi tanterv, amely a háromszintű tartalomszabályozás alsó eleme.

A helyi tantervnek mindig kerettanterven kell alapulnia. Az iskolák helyi tantervei jellemző módon úgy alakulnak ki, hogy az egyes nevelőtestületek a helyi sajátosságoknak megfelelően választanak a kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják. A helyi tanterv szabályozza az iskola magasabb évfolyamaiba lépés követelményeit vagy a tanulók értékelésének és minősítésének formáit is.

A gimnáziumoknak a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek kiadását követően – jogszabályban előírt határidőre – adaptálniuk kell helyi tantervüket a megváltozott magasabb szintű szabályozáshoz. Az iskolák a szabadon tervezhető, illetve a nem kötelező órák időkeretének terhére a kötelező tantárgyakat nagyobb óraszámban taníthatják, és/vagy teljesen új tantárgyakat is bevezethetnek, de nem léphetik túl a rendeletben rögzített heti óraszámot. A középfokú iskolák a tanulók érdeklődése és igénye szerint választható tanórai foglalkozásokat is szerveznek felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, valamint speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Ennek kínálatát a helyi tantervben jelenítik meg.

A gimnáziumok utolsó két évfolyamán (a 11–12. évfolyamon) a diákok rendszerint azokból a tárgyakból választanak pluszórákat maguknak, amelyekből érettségi vizsgát fognak tenni, és/vagy amelyek kapcsolódnak továbbtanulási terveikhez.

Az iskolák 2020. augusztus 31-ig átdolgozták pedagógiai programjukat, hogy az általuk alkalmazott helyi tantervek megfeleljenek a 2020-ban kiadott, módosított NAT alapján készült kerettanterveknek.

A gimnáziumi évek alatt a tanulónak legalább 50 óra közösségi szolgálatot kell végezniük. A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése, amely egy olyan pedagógiai eszköz, melynek során a másokért, a helyi közösségért folytatott tevékenységet élményszerűen élik meg a tanulók. A közösségi szolgálat pedagógiai folyamatba ágyazódik, amelynek van tanulási célja és módszertana.

A közösségi szolgálat szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független szociális, környezetvédelmi, illetve a tanuló helyi közösségének javát szolgáló egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). A közösségi szolgálat keretében végezhető egészségügyi, szociális, jótékonysági, oktatási, kulturális, közösségi, környezet-, természet- vagy katasztrófavédelmi tevékenység, továbbá óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel/tanulókkal, valamint idős emberekkel közösen folytatható sport- és szabadidős tevékenység.

Oktatási módszerek és tananyag

A tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek tekintetében az iskolák és a tanárok nagyfokú szabadságot élveznek. Az iskola pedagógiai programja ugyanakkor meghatározza az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait s emellett eszközeit és eljárásait.

A tanítás a legtöbb iskolában tantárgyanként szervezett, 45 perces tanórák keretében folyik. A tananyag alapvetően tantárgyakba szerveződik. Az oktatási tartalmak integrált vagy kereszttantervi alapon való strukturálása főleg az alternatív pedagógiákat preferáló iskolákra jellemző.

A kutatási eredmények szerint a pedagógusok módszertani repertoárja átalakulóban van. A frontális oktatási forma még mindig jellemző, azonban manapság már egyre elterjedtebbek a kooperatív technikák vagy a projektmódszer is. A differenciálás és az infokommunikációs technológiák tanórai foglalkozásokon való alkalmazása szintén terjed.

Magyarországon a tanárok hagyományosan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a tanulóknak adott házi feladatoknak, valamint a rendszeres ellenőrzésnek. Házi feladatot rendszerint mindennap kapnak a diákok, így a tanóráknak nagyon gyakran része a tanulók feleltetése és/vagy röpdolgozatok íratása, azaz a szóbeli vagy írásbeli számonkérés.

Igen gyakori egyes tanórákon az osztályok csoportbontása általában két, ritkábban három csoportra. Ez leggyakrabban a nyelvórákon fordul elő – itt szinte általánosnak mondható. Gyakori még a csoportbontás testnevelésből, általában a fiúk és lányok elkülönített oktatása folyik.

Terjednek a tananyag reprodukciója helyett a tanulók saját aktivitását növelni kívánó, tevékenykedtető és az alkotást előtérbe helyező módszerek.

Taneszközök, tankönyvek

A közoktatási intézmények kötelező minimális eszköz- és felszerelésjegyzékét egy 2012-es minisztériumi rendelet tartalmazza [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról].

Az iskolai oktatásnak Magyarországon továbbra is nélkülözhetetlen eszközei a tankönyvek. Az állami fenntartású iskolákban általában az Oktatási Hivatal által kifejlesztett tankönyvekből oktatnak a pedagógusok. A köznevelésért felelős miniszter évente gondoskodik a közoktatási tankönyvjegyzék kiadásáról.

Magyarországon valamennyi tanuló számára biztosítva van az ingyenes tankönyv.

A tankönyvek mellett egyre jelentősebb szerepet töltenek be az úgynevezett nem hagyományos tartalomhordozók, különösen a digitális technológia alkalmazására épülők.

A Nemzeti Köznevelési Portálon (nkp.hu) évfolyamonként és tantárgyanként rendszerezve a hatályos kerettantervekhez találnak a napi tanítási gyakorlatban használható feladatokat, feladatlapokat, módszertani ötleteket a pedagógusok.

Az Oktatási Hivatal a honlapján a személyes találkozás nélküli oktatás-nevelés lehetséges módszereivel és eszközeivel kapcsolatos ajánlást tett közzé, mely digitális oktatást támogató tartalmakat és módszereket tartalmaz.