Intézmények, szintek és képzési modellek

A 62 állami és állam által elismert, nem állami felsőoktatási intézmény közül 17 állami és 21 nem állami intézményben folyik pedagógusképzés valamilyen formában.

Csecsemő-és kisgyermeknevelő alapképzési szak

A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik megfelelő fejlesztési és nevelési módszereket alkalmaznak az újszülöttkortól 3 éves korig terjedő életszakaszban ellátásra szoruló csecsemők és kisgyermekek gondozása érdekében (4.1.). A képzési idő 3 év, 180 kredit (7.2.). A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Óvodapedagógus-képzés

Az óvodapedagógus-képzés az alapfokú nevelés-oktatás szakaszát megelőző óvodai nevelés szakaszának feladatára s ehhez kapcsolódóan az úgynevezett iskolai előkészítő foglalkozás feladataira, a 3–7 éves gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére készíti fel a pedagógust (2.3., 4.4.). A képzés tartalmi irányait olyan pedagógiai, pszichológiai ismeretek jelentik, melyek a gyermek pszichés fejlődésének, szocializációjának, gyermeki személyiségének sokszínű tevékenység – főként játék – által történő, differenciált fejlesztését szolgálják. A szaktudományos képzés, illetve a módszertani és gyakorlati képzés együtt folyik, s a személyiség komplex fejlesztését célozza a gondozás és testi nevelés, az anyanyelvi és kommunikációs nevelés, a művészeti nevelés, a matematikai nevelés, valamint a természet megismerése területén. A képzési idő 3 év, 180 kredit (7.2.). Az általánosan művelő tárgyak és a pedagógia, pszichológia aránya 32–35%, az óvodai nevelőmunkára felkészítő tanulmányok aránya pedig 45–48%. A gyakorlat aránya a teljes képzés 30%-a. A nemzetiségi képzés szakirányként vehető fel. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Tanítóképzés

A tanítóképzés az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának 1–6. évfolyamára készít fel oly módon, hogy a pedagógusjelölt elsajátítja az 1–4. évfolyam valamennyi műveltségi területének (az anyanyelvi, társadalomtudományi, természettudományi, matematikai, zenei, vizuális és testi nevelés-oktatás készség- és képességfejlesztő feladatainak), valamint egy kötelezően választott műveltségi területen az 5–6. évfolyam feladatkörének az ismereteit is (2.3., 5.1.). A képzési idő 4 év, 240 kredit (7.2.). Az általánosan művelő pedagógia, pszichológia, társadalomismeret, idegen nyelvi és informatikai ismeretek, valamint az 1–4. osztályban való tanításra felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika, családi, háztartási, gazdasági ismeretek, testnevelés) műveltségi területek és ezek tantárgy-pedagógiai tanulmányainak aránya 83–85% (az utóbbiak túlsúlyával). Az 5–6. osztály feladataira felkészítő, kötelezően választott műveltségi terület aránya 15–17%. A teljes képzési idő 15–20%-a a gyakorlati képzésre fordított idő. Az utolsó évben az összefüggő iskolai gyakorlat időtartama 8–10 hét. A nemzetiségi képzés szakirányként vehető fel. A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább, de tanár szakra (MA) (7.4.) is be lehet lépni a korábban megszerzett pedagógiai ismeretek beszámításával.

Tanárképzés

A 2011. évi felsőoktatási törvény a képzést az iskolai nevelés-oktatás általános szakaszában osztatlan formában határozza meg, amelyben a képzési idő két tanári szakképzettséggel 12 félév, de 11 közismereti szakon a képzés hosszát az általános iskolai és a középiskolai tanárképzés vonatkozásában megkülönbözteti. A tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető 10 féléves időtartamban, melynek részét képezi a 2 féléves összefüggő iskolai gyakorlat, míg a középiskolai tanárképzés 12 féléves a kötelező 2 félév iskolai gyakorlattal. Az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában osztatlan formában és osztott formában is szervezhető a tanárképzés. Osztott képzésben a diszciplináris alapképzésre épülve 4 féléves a tanárképzés. A képzés során mesterfokozat szerezhető. A pedagóguspályára jelentkezőknek alkalmassági vizsgán kell részt venniük

Az osztatlan tanárképzés célja az iskolai nevelés-oktatás általános és az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában kétszakos tanárok és az iskolai nevelés-oktatás szakképzési szakaszában egyszakos tanárok képzése. Az osztatlan tanárképzés alapvetően a két szaktárgy vonatkozásában a szakterületi felkészítésből, továbbá a tanári felkészítésből áll. Az általános iskolai tanárképzés keretében a szakterületi felkészítés a két diszciplína vonatkozásában 100-100 kredit, a tanári felkészítés szintén 100 kredit. A középiskolai tanárok képzése esetén a szakterületi felkészítés 130-130 kredit, a tanári felkészítés pedig 100 kredit. A tanári felkészítés kreditértéke magában foglalja a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati krediteket, a szakmódszertani krediteket, a képzéssel párhuzamosan folyó és az azt követő, összefüggő tanítási gyakorlatok kreditértékeit, valamint a képzés során kötelező portfólió készítésének krediteit. A tanári felkészítés legnagyobb kreditértékű eleme az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat, mely 50 kredites.

Konduktorképzés

A konduktorképzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik alkalmasak bármely életkorú, sajátos szükségletű mozgássérült konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére (12.2). A mozgássérültek konduktív nevelésére felkészítő képzésben (konduktor szak) ugyancsak alapfokozatot lehet szerezni. A képzésben óvodapedagógus és tanító szakirány választható. A képzési idő 4 év, 240 kredit (7.2.). A tanulmányok elsősorban neveléstudomány mesterképzési szakon (MA) folytathatók tovább.

Gyógypedagógiai alapképzési szak

A tanárképzés jellemzően kétszakos, vagyis két tantárgy tanítására készít fel. Ez alól kivételt képez a művészeti és a szakmai tanárképzés, ahol egy szakképzettség szerezhető.

Minden pedagógus szakon előírás az elméleti ismeretek mellett a szakmódszertan és az iskolai gyakorlat, melyek időbeli arányait és kreditértékeit az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

A pedagógusképzésben az elméleti és gyakorlati felkészítés párhuzamosan folyik. Nincs végső, úgynevezett próbatanítási (on-the-job) szakasz, de előírás az oklevél kiadása előtt a képzést záró összefüggő, egyéni szakmai gyakorlat. Az iskolai gyakorlati tanítás (vagy óvodai gyakorlat) helyszínei a gyakorlóiskolák, -óvodák és az úgynevezett külső gyakorlóhelyek. A gyakorlat az erre a feladatra kinevezett, megbízott tanárok irányításával zajlik. A gyakorlati képzés feladatai közül a gyakorlóiskolákban (-óvodákban) folynak:

• az alapozó jellegű iskolai (óvodai) gyakorlati, szakmódszertani hospitálások (bemutató tanítások);

• a pedagógiai, pszichológiai – a gyermekek megfigyelésére, a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógusok feladatainak megfigyelésére irányuló – gyakorlatok;

• az óra-előkészítő és -értékelő szemináriumok, csoport előtti tanítási (foglalkozásvezetési) gyakorlatok;

• a vezetőtanár irányításával végzett bevezető jellegű tanítási (nevelési) gyakorlatok.

A pedagógusképző intézmények szervezetéhez tartozó gyakorlóiskolai, -óvodai hálózat köznevelési tevékenységet lát el, fenntartója a felsőoktatási intézmény. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezik a gyakorlatokat vezető tanárok megbízásának sajátos feltételeiről, követelményeiről, s meghatározza számukra külön (a gyakorlatvezetési többletfeladatok miatt lényegesen alacsonyabb számban) a kötelező óraszámokat. A külső iskolák vezetőtanárai általában a képző intézménnyel kötött egyéni megbízási szerződés alapján külön díjazásban részesülnek.

Az egyéni (a gyakorlóiskolai 1–2 hetes) tanítási gyakorlatokat, foglalkozásokat követően a képzés utolsó részében az egyéni, összefüggő (a tanárképzésben 4 félév, az óvó- és tanítóképzésben 6–10 hetes) tanítási, foglalkozásvezetési gyakorlatok – valamelyest már felkészítve – az említett külső gyakorlóhelyeken folynak.

Felvételi követelmények

Tanterv, szakosodás, tanulási kimenetek

A pedagógusképzés egyes szakcsoportjaihoz, ágaihoz tartozó pedagógus szakok képzési és kimeneti követelményeit, az összegyűjtendő kreditek számát, az elsajátítandó tanári kompetenciákat (szakmai tudás, képesség, szakmai szerepvállalás és elkötelezettség), a pedagógus szak szakképzettsége szempontjából meghatározó ismeretköröket miniszteri rendelet (8/2013. EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) határozza meg (7.2., 7.3.). E kereteket betartva az intézmények saját hatáskörben határozzák meg a képzés mintatantervét, konkrét formáját, illetve sajátos tartalmi és módszertani követelményeit.

A pedagógusképzéshez tartozó szakok képzési és kimeneti követelményei rendeleti szinten határozzák meg a végzettek által elsajátítandó kompetenciákat. Ezek között szerepelnek az oktatási rendszer intézményi, jogi környezetével kapcsolatos ismeretek, valamint a differenciált oktatásra vonatkozó kompetenciák is. Az oktatási intézmények vezetésével kapcsolatos készségek nem a pedagógusképzésben, hanem a továbbképzési szakaszban a pedagógus-szakvizsgával záruló közoktatás-vezető szakirányú továbbképzési szak keretében sajátíthatók el.

A 9.1. fejezet szerinti pedagógusképzésben csak a tanárképzésben folyik szakos tanárok képzése, ott jellemző a kétszakosság. A tanítóképzésben a nemzetiségi szakirány vagy ezen túl a műveltségterület-választás az adott tantárgycsoportban való mélyebb felkészítést eredményezi. A tanítóképzés osztálytanítói feladatokra készít fel. A tanító szakképzettség birtokában – az idegen nyelv kivételével – bármilyen műveltségi terület tantárgyait taníthatja a pedagógus az 1–4. osztályokban és a választott műveltségi területen 1–6. osztályig (2.3.).

A pedagógusképzés szakjaiból a csecsemő- és kisgyermeknevelő a 4.1. bölcsődei nevelésre, az óvodapedagógus a 2.3., 4.4. szerinti óvodai nevelésre, a tanító a 2.3., 5.1. szerinti általános iskola 1–4., illetve egy választott műveltégi területen 1–6. osztály nevelési-oktatási, a tanár a 2.3., az 5.1. és 6.1. szerinti iskolai nevelés-oktatás 5–12. osztályokban, kivéve az általános iskolai tanárt, aki a 4–8. osztályokban való tanításra és a középiskolai tanárt, aki 9–12. osztályokban való tanításra készít fel. A gyógypedagógiai, valamint a konduktorképzés korcsoporttól és iskolafoktól független, a 12.2. szerinti intézményekben folyó nevelési-oktatási feladatokra való felkészítést biztosít. A szakmai tanárképzésben és a művészeti képzésben a tanár az iskolai nevelés-oktatás 2.3., 6.1. szerinti intézmények szakképzési évfolyamai tantárgycsoportjainak oktatására és a felnőttképzési oktatási feladatok ellátására szerez jogosultságot.

A pedagógusoktól elvárt szakmai kompetenciákat a 8/2013. EMMI-rendelet határozza meg. A tanárképzés vonatkozásában meghatározott alapvető kompetenciák az alábbiak:

• a tanulói személyiség fejlesztése az egyéni bánásmód érvényesítésével;

• tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése;

• szakmódszertani és szaktárgyi tudás;

• a pedagógiai folyamat megtervezése;

• a tanulás támogatása, szervezése, irányítása;

• a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése;

• kommunikáció, szakmai együttműködés és pályaidentitás;

• autonómia és felelősségvállalás.

A pedagógusképzők

A pedagógusképzéssel foglalkozó oktatók összetétele Magyarországon is rendkívül heterogén. A felsőoktatási oktatók vonatkozásában az általános szabályok szerint mesterszintű oklevél, illetve PhD-fokozat szükséges az oktatói munkakör betöltéséhez (9.4.). A 9.2. fejezet szerint a köznevelési intézményben zajló pedagógusképzéssel foglalkozó oktatók (gyakorló iskolai vezetőtanárok, illetve partneriskolai mentortanárok) vonatkozásában pedagógus-szakvizsga vagy a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat vagy doktori cselekmény, valamint a nevelő-oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban eltöltött legalább 5 éves szakmai gyakorlat a képzettségi követelmény.

Kifejezetten pedagógusok oktatását végző személyek képzésére vonatkozó dedikált képzés nincs.

Képesítések, értékelés és bizonyítványok

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, a végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a képzési és kimeneti követelmények együtt szabályozzák az oklevél kiadásának feltételeit. Pedagógusképzésben a képzési és kimeneti követelmények által meghatározott kreditek teljesítésén túl a pedagógusjelöltnek nyelvvizsgával kell rendelkeznie, valamint legalább háromtagú vizsgabizottság előtt záróvizsgát kell tennie. A záróvizsgára bocsátás feltétele a bírálattal elfogadott szakdolgozat és a szakmai gyakorlatokat is bemutató portfólió, amelyeket a záróvizsgán kell megvédeni.

A pedagógusképzés sikeres teljesítését az oklevél igazolja. Az oklevél közokirat, amelyet a záróvizsga-bizottság elnöke és az intézmény vezetője aláírásával hitelesít. A pedagógusképzésben szerzett oklevél az annak megfelelő pedagógus munkakör betöltésére jogosít.

Alternatív képzési utak

A magyar felsőoktatásban lehetőség nyílik arra, hogy a pedagógusképzésbe a már egyéb pályán levők a lifelong learning keretében bekapcsolódjanak. Ezt teszi lehetővé egyrészt a tanárképzés képzési és kimeneti követelményében rögzített rövidített képzési út bizonyos korábbi előtanulmányok esetén, a korábban szerzett kreditek és a munkatapasztatalat elismerése, valamint a nappali munkarenden kívüli esti és levelező képzési forma biztosítása. A különböző utak és formák azonos értékű pedagógusoklevelet adnak.

Magyarországon nincs lehetőség pedagógus szakképzettség megszerzésére iskolában, munkakör betöltése keretében végzett egyéni felkészüléssel, csak felsőoktatási képzés keretében szerezhető pedagógus szakképzettség.