Finanszírozás

Az Országgyűlés által 2011. december 23-án elfogadott, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) több ponton, így a finanszírozásban is jelentősen átalakította a felsőoktatás korábbi rendszerét.

A felsőoktatási törvény szerint az állam elsődlegesen a fenntartókon keresztül, másodlagosan közvetlenül nyújt támogatást a felsőoktatási intézményeknek. A felsőoktatás támogatásai az állami költségvetésben egy összegben jelennek meg. Az állami pénzforrásokon túl az intézmények rendelkeznek az önköltséges formában tanulók befizetéseivel, amelyek teljes mértékben hozzájuk kerülnek, és a gazdálkodási tevékenységükből származó bevételekkel: az intézmények gazdálkodhatnak vagyonukkal, saját gazdálkodó szervezetet is alapíthatnak, vagy részesedést szerezhetnek ilyen szervezetekben.

A felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozását kormányrendelet szabályozza. A 2016-ban jóváhagyott rendelet szerint a támogatás alapja az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók számára az állam által meghatározott önköltség, amelynek az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók számával beszorzott összege képezi az egyes intézményeknek nyújtott állami támogatást.

Ez az összeg +/–10%-kal eltérhet, amennyiben az intézmény egyes képzési területein korábban végzett hallgatók az adott képzési terület országos átlagához képest kiemelkedően magas vagy alacsony arányban (+/–25%) helyezkedtek el. Az elhelyezkedést a csaknem egy évtizede működő Diplomás Pályakövetési Rendszer méri. Az elhelyezkedés alapján való támogatási korrekció gyakorlatáról nincsenek információk, de a magyarországi munkaerőpiaci folyamatok ismeretében kevéssé valószínűsíthető, hogy bármelyik irányban említésre méltó számú eset fordult volna elő.

Az állam más, normatív alapon meghatározott támogatásokat is nyújt (kollégiumi támogatás, lakhatási támogatás, tankönyvtámogatás, sport- és kulturális tevékenység támogatása, ösztöndíj-támogatás). Ezen túlmenően egyes felsőoktatási intézményeknek pályázati rendszerben vagy egyedi megállapodások alapján további forrásokat adhat.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozása egyedi: állami támogatására külön keretet biztosít a költségvetési törvény.

A felsőoktatás finanszírozása a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény értelmében 2021. szeptember 1. napjától megváltozott. A felsőoktatásért felelős miniszter és a fenntartó között létrejött, legalább 15, legfeljebb 25 éves időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik a felsőoktatási tevékenység támogatásának alapvető elveit, rendjét, amelynek hatálya alatt 6 éves időtartamra szóló, részletes feladatfinanszírozást kötnek. A biztosított támogatás alapja jelentősen módosul, hiszen a korábbi hallgatói alapú támogatás kiegészül a tudományos, kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatásával, valamint a minőségi és teljesítményelvű, finanszírozásalapú támogatással. 

Pénzügyi autonómia és ellenőrzés

A felsőoktatási intézmények gazdasági tevékenységük körében minden olyan döntést meghozhatnak, intézkedést megtehetnek, amely hozzájárul az alapító okiratukban meghatározott feladataik ellátásához. Ennek megfelelően szerződést köthetnek, tulajdont szerezhetnek, társulhatnak, vállalkozhatnak, gazdálkodó szervezetet alapíthatnak, a tulajdonukban lévő dolgot elidegeníthetnek, a rájuk bízott vagyont használhatják és hasznosíthatják. A felsőoktatási intézmények kötelesek ugyanakkor a rendelkezésükre álló forrásokat rendeltetésszerűen, gazdaságosan felhasználni, a szellemi és egyéb vagyont védeni.

2014-től az állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a miniszterelnök által kinevezett kancellár végzi, ő felel az intézmény gazdálkodásáért. E minőségében a gazdasági, pénzügyi kérdésekben egyetértési, vagyis vétójoga van. 2015-től az állami felsőoktatási intézményekben – stratégiai döntéseik megalapozása, valamint gazdálkodási tevékenységük szakmai támogatása és ellenőrzése céljából – konzisztórium is működik. Tagjai: a rektor, a kancellár, a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei, az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzata javaslata alapján a miniszter által kinevezett további 3 személy.

Az állami egyetemek és főiskola költségvetését a fenntartó által közölt pénzügyi keretek figyelembevételével, a konzisztórium előzetes egyetértésével a szenátusuk hagyja jóvá. Autonómiájukat korlátozza, hogy a gazdasági pénzügyi tevékenység tekintetében az állam által kinevezett kancellárnak egyetértési joga, a fenntartónak pedig a költségvetésre vonatkozóan ellenőrzési joga van.

Tandíjak az állami felsőoktatásban

A 2011. évi felsőoktatási törvény új hallgatói finanszírozási rendet hozott létre, melynek három formáját különbözteti meg:

• állami ösztöndíjjal támogatott;

• állami részösztöndíjjal támogatott;

• önköltséges képzés.

A hallgatók a felvételi jelentkezés benyújtásakor dönthetnek arról, hogy melyik finanszírozási formát vállalják. Egy felvételi jelentkezésnél többféle forma is megjelölhető.

Állami ösztöndíjas helyre a korábbi tanulmányaik alapján a legjobb teljesítményt nyújtó jelentkezők kerülhetnek. Akik nem érik el azt a teljesítményszintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kismértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeik 50%-át az állam fedezi.

Ösztöndíjas, illetve részösztöndíjas képzésben a meghatározott képzési időnél legfeljebb 2 félévvel tovább, de maximum 12 félévig (egyes képzésekben 14 félévig) lehet tanulni.

Az állami ösztöndíj feltétele, hogy az ebben részesülő hallgatók (leszámítva a hitéleti képzésben részt vevőket) vállalják, hogy az oklevelük megszerzését követő 20 éven belül az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig magyarországi munkáltatónál dolgoznak. Ellenkező esetben ösztöndíjuk valorizált értékét vissza kell fizetniük. A munkaviszonyba beleszámít a korábbi hazai munkaviszonyhoz köthető fizetett gyermekgondozási szabadság, illetve az álláskeresési támogatással járó munkanélküliség időszaka is.

Amennyiben az ösztöndíjas/részösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató az adott képzéshez szükséges tanulmányi időszak másfélszerese alatt nem szerzi meg a végzettséget, ösztöndíjának 50%-át vissza kell fizetnie.

Amennyiben egy-egy intézményben a (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató tanulmányait abbahagyja, vagy bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges formában azonos szakon tanulmányokat folytató hallgató léphet, ha tanulmányi teljesítménye erre feljogosítja. 

Az Nftv. 2022. júliusi módosítását követően a korábbi szabályozás – mely szerint azon hallgató, aki az utolsó 2 aktív félév átlagában nem szerzett legalább 18 kreditet, vagy nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában [a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint] megállapított tanulmányi átlagot, önköltséges képzésre került átsorolásra – úgy módosult, hogy önköltséges képzésre kell átsorolni azt a hallgatót, aki az utolsó 2 aktív félév átlagában nem érte el a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott kreditet vagy tanulmányi átlagot. A változás eredményeként a felsőoktatási intézmények döntenek arról, hogy milyen szabályok alapján történik az átsorolás.

Az egyes szakokra állami ösztöndíjjal, illetve állami részösztöndíjjal felvehető hallgatók számáról, illetve a bekerülés feltételeiről évente a miniszter dönt.

Pénzügyi támogatás a diákok családja számára

A jelenlegi támogatási rendszer a felsőoktatásban tanulók egyéni, tanulmányaikat lehetővé tévő támogatására épül, közvetve segítve ezzel a családjukat is. Tekintettel arra, hogy a támogatási rendszer egységes alapokon áll, a támogatások egészét lásd a „A hallgatók támogatása” alfejezet alatt.

A hallgatók támogatása

A felsőoktatási intézmények hallgatóinak támogatását a felsőoktatási törvény, a hallgatói térítésekről és a támogatásokról szóló kormányrendelet, valamint a doktori képzésről szóló kormányrendelet szabályozza.

Az alapképzésbe és az osztatlan képzésbe jelentkező hátrányos helyzetű vagy fogyatékos tanulók, illetve azok, akik gyermekgondozási szabadságon vannak, a korábbi tanulmányi teljesítményük révén megszerezhető 400 pont mellé további 40 pontot kapnak, ami hozzásegítheti őket, hogy ösztöndíjas vagy részösztöndíjas képzésben vegyenek részt.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása szerint a szükséges 2 éves felkészülési időt követően, 2024-től kezdődően számos, az intézményi autonómiát, egyetemeink és főiskoláink hallgatói kiválasztásban betöltött szerepét jelentős mértékben erősítő intézkedések léptek hatályba. Egyes, a felvételizőkre a már korábban meghatározottaknál kedvezőbb követelmények már 2023-tól is életbe léphettek: 

1. Az érettségi vizsga általános bemeneti feltételként megmarad, az általános emelt szintű érettségi mint kötelező felvételi alapkövetelmény azonban 2023-ra már megszűnt.

2. A Kormány rendeletében szintenként vagy a miniszter által szakonként megszabott egységes minimumponthatárokat is eltörölték, azonban az intézmények – a korábbiaknál nem magasabb értékben – szintén meghatározhatták őket.

A jogszabályváltozás okán a szükséges 2 éves felkészülési időt követően, 2024-től kezdődően számos, az intézményi autonómiát, egyetemeink és főiskoláink hallgatói kiválasztásban betöltött szerepét jelentős mértékben erősítő intézkedések lépnek hatályba, mint például:

• Az érettségi pont számításánál a középszintű és az emelt szintű százalékos érettségieredmények arányosítva lesznek: 100% emelt szintű érettségi 100 pont lesz, míg egy 100%-os középszintű érettségi 67 pontot fog érni.

• Az 500 pontos felvételirendszer továbbra is megmarad: 100 pont a középiskolai tanulmányi eredmények, 100 pont az érettségi átlaga után (200 pont a tanulmányi pont), 200 pont érettségi pontként, 100 pont pedig az egyetem által meghatározott intézményi pontként adható. Ezzel a jelenlegi központilag meghatározott többletpontok rendszere megszűnik. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjai – az 500 ponton felül –, legfeljebb 64 pont, továbbra is megmaradnak.

• Az egységes minimumponthatárokat eltörlik, azonban a felsőoktatási intézmény meghatározhatja azt a minimumponthatárt, amely alatt nem vesz fel senkit.

• A felsőoktatási intézmények határozzák meg, hogy valamely szakra való felvételhez előírnak-e emelt szintű érettségi vizsgált.

Minden hallgató számára elérhető a kamattámogatott diákhitel („Diákhitel 1”), amely szabad felhasználású. Akik felsőoktatási tanulmányaik során vállalják a költségviselést akár részösztöndíjas, akár önköltséges formában, azok számára a Kormány további kamatmentes diákhitelt biztosít („Diákhitel 2”). A törvény szerint a Kormány a képzés és kutatás minőségének emelése céljából a hallgatók, az oktatók és a kutatók támogatására ösztöndíjat alapíthat. Odaítélésének rendjét a Kormány határozza meg. A Kormány által biztosított hallgatói juttatásokat az egyes felsőoktatási intézményeknek az államtól származó és a saját bevételeiktől el kell különíteniük. A hallgatók részére nyújtható támogatásokat – a kormányrendelet kereteit figyelembe véve – a felsőoktatási intézmény szabályozza.

Az éves költségvetés által biztosított hallgatói támogatás intézményi kerete felhasználható tanulmányi eredmények alapján megállapított tanulmányi ösztöndíjakra; a tantervi követelményeken túlmenő, kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján adott ösztöndíjra; a hallgató szociális helyzete alapján igényelhető rendszeres és rendkívüli pénzbeli szociális támogatásra; készpénzben nyújtott lakhatási támogatásra; tankönyvjuttatásra; tanszertámogatásra; illetve szakmai gyakorlat tanulmányi költségére.

Az állam diákigazolványt biztosít a hallgatóknak, amellyel utazási és vásárlási kedvezményeket vehetnek igénybe. Az igazolványt a felsőoktatási intézményeken keresztül kapják meg. Két félévet követően egy tanév időtartamra a szakon kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére az oktatási miniszter Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat adományoz.

A határon túli diákok magyarországi tanulmányait kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében a magyar állami ösztöndíjjal Magyarországon tanuló hallgatók a magyar hallgatókkal azonos feltételek mellett folytathatnak felsőfokú tanulmányokat.

Nem állami intézmények

Az állam által fenntartott felsőoktatási intézményeken kívül országos nemzetiségi önkormányzatok, egyházi jogi személy által fenntartott, illetve magánintézmények működhetnek. Magánintézmények fenntartói lehetnek gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok, vallási egyesületek, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A nem állami felsőoktatási intézmények az állammal kötött megállapodás alapján jogosultak állami támogatásra. 

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok finanszírozásának elveiről a 2021. évi IX. törvény rendelkezik. 

A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladataihoz kapcsolódó hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozás szabályairól az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezik.