Az európai, globális és interkulturális dimenzió a tantervi fejlesztésben
A foglalkoztatás területén alapvető változások mentek végbe, aminek következtében megnőtt az igény a nem rutin kognitív és interperszonális képességekre. A felsőoktatási képzésnek, a tanítás-tanulás módjainak e környezetre kell felkészítenie a hallgatókat, amit többek között a tanítás és tanulás minőségének javításával lehet elérni. Ez együtt jár a képzési programok megújításával, a képzési és kimeneti követelmények struktúrájának átalakításával és tartalmi megújításával, az oktatás hallgatóközpontúvá tételével.
A felsőoktatási képesítési kimeneti követelmények megújítása két szakmapolitikai folyamat eredőjeként kezdődött 2015 nyarán. Az egyik folyamat a szaktisztítással vette kezdetét, s azt a célt szolgálta, hogy a képzési kínálatot közelítsék a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez. A szaktisztítás alapjául a Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményei szolgáltak. A másik folyamat, hogy az új kormányrendelet nemcsak a felsőoktatási szakokat és a szakindítással kapcsolatos követelményeket tartalmazza, hanem előírja, hogy a szakok képzési és kimeneti követelményeit (KKK) a Magyar Képesítési Keretrendszer deszkriptor kategóriáinak – tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség – megfelelően kell leírni. A KKK megújítása, valamint a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) deszkriptorainak megfelelően a szakok tanulási eredményeinek KKK-kban való leírása az MKKR felsőoktatási implementációjának része.
A folyamat eredményeként a képzések tartalmi követelményei tanulási eredményekben fogalmazódnak meg. Egy egyeztetési folyamat eredményeként az oktatási tárca rendelete 2016-ban módosította a képzési és kimeneti követelményeket, és a felsőoktatási szakképzés, az alapképzés, a mesterképzés és a tanárképzés végzettségi szintjeihez is meghatározta az általános jellemzőket, kompetenciákat a tudás, képesség, attitűd és autonómia, felelősségvállalás területén.
A kormányrendelet értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottságnak a jövőben egy szakindítási eljárás keretében azt is vizsgálnia kell, hogy a felsőoktatási intézmény által egy adott szakra benyújtott képzési program követelményei megfelelnek-e a szak KKK-iban megfogalmazott tanulási eredményeknek. Ezzel megindult egy felülről irányított, hosszú átállási folyamat a tanulási eredmények szemlélete irányába. Ehhez kapcsolódva számos felsőoktatási intézményben indult el tartalomfejlesztési folyamat, illetve olyan képzések, konzultációk, amelyek az oktatókat támogatják a szemléletváltásban.
A magyar kormány 2030-ig szóló felsőoktatási koncepciójában emellett kiemelt szerepet kap az idegen nyelvű képzések bevezetése és elterjesztése, a duális képzés bevezetése és implementálása. Az idegen nyelvű képzések esetében a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kredit 10%-áig terjedően nem magyar nyelven oktatott tárgyat vehet fel, és szerezhet így szélesebb körű szaknyelvi ismereteket.
A 2015/16-os tanévtől indult el a felsőoktatásban a duális képzés, amelyben az első évben hozzávetőleg 700 hallgató vett részt több mint 300 vállalati partner közreműködésével. Azóta a képzőhelyek és a partnerszervezetek száma jelentősen kibővült. 27 felsőoktatási intézményben 900 partnerszervezet – köztük hazánkban működő külföldi cégek – bevonásával folyik képzés agrár-, informatikai, gazdaságtudományi, természettudományi és műszaki területen. Ez utóbbi képzési terület teszi ki a hallgatók több mint felét. A társadalomtudományok területén a gyakorlatorientált szociális munka alapképzési szakon is van lehetőség duális képzésre. E képzési típus koordinálását és minőségbiztosítását a Duális Képzési Tanács végzi.
Partnerség és hálózatok
A Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram (CEEPUS) célja, hogy hosszú távú szakmai együttműködések kialakulását támogassa a térségben. A programban jelenleg Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Észak-Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia akkreditált felsőoktatási intézményei vehetnek részt. A CEEPUS III. programszakasza 2018-ig tartott, amelyet 2025-ig, további 7 évre meghosszabbítottak. 2019-ben a tagországok megszavazták a program IV., 2025-ben kezdődő új szakaszának az előkészítését.
A 2021/22-es tanévre összesen 115 pályázat érkezett a központi CEEPUS Irodához, melyből összesen 86 hálózatot fogadtak el. Magyarország ezek közül 6-ot koordinált, további 61-ben pedig partnerként szerepelt. A támogatott magyar pályázók 3554 ösztöndíjhónapot igényeltek a beérkező hallgatóknak és oktatóknak, míg Magyarország a 2021/22-es tanévre 700 hónap támogatást ajánlott fel. A tanév folyamán összesen 25 intézményi CEEPUS támogatási szerződés született.
Az Erasmus+ partnerségi együttműködések pályázattípus célja, hogy innovatív gyakorlatok, módszerek kidolgozásával, terjesztésével és alkalmazásával lehetőséget nyújtson az oktatás minőségének fejlesztésére a felsőoktatásban. Partnerségi együttműködések pályázattípusban a pályázat feltétele legalább három különböző ország legalább három intézményének partnersége. A partnerségi együttműködések 12–36 hónapos időtartammal valósulhatnak meg. A pályázattípus keretében bármilyen témájú projekt megvalósítható, amely kapcsolódik a felsőoktatáshoz, és összhangban van a pályázattípus célkitűzéseivel. A horizontális prioritások mellett a felsőoktatás területén kiemelt prioritás többek között a STEM területek fejlesztése, az innovatív tanulási és tanítási gyakorlatok ösztönzése, a digitális és zöld kapacitások támogatása.
Az új programszakaszra vonatkozó pályázatok folyamatban vannak, a korábbi programszakasz partnerségi együttműködési pályázatai keretében az utóbbi 2 évben évente mintegy 10 projekt nyert támogatást (2020-ban 12, 2021-ben 11). A koordinátor intézmények átlagosan 2–7 partnerrel dolgoztak együtt a pályázatokban, melyek 2021-ben 20 különböző országból kerültek ki.
A felsőoktatási intézmények nemzetköziesítését segítő Campus Mundi programban a megpályázható hallgatói ösztöndíjak mellett kiemelt szerepet kapott az intézmények hazai szolgáltatásfejlesztése is. A program a kifelé és befelé irányuló mobilitást segítő szakmai tevékenységet is támogatta. Így például az intézmények szakmai fejlesztésére peer learning activity (PLA) típusú műhelyek adtak lehetőséget nemzetközi és hazai szakértők részvételével. Szintén kiemelt cél volt a program nemzetközi láthatóságának támogatása intézményi fókuszú, valamint hallgatótoborzó vásárok keretében, továbbá kutatások lebonyolítása a nemzetköziesítés elősegítése érdekében.
A magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítését segíti elő a 2013-ban elindult Stipendium Hungaricum program, amelyet a Tempus Közalapítvány koordinál. Az ösztöndíjprogram célja elsősorban az, hogy a – főleg a fejlődő országokból érkező – diákok olyan képzést kapjanak, amellyel saját országuk fejlődését tudják segíteni, emellett a program a magyar felsőoktatás versenyképességét és az együttműködő országokkal való kapcsolatok javítását is szolgálja. A Stipendium Hungaricum-ösztöndíjasok fogadására a magyar felsőoktatási intézmények képzésenként meghatározott hallgatói kapacitással pályázhatnak. Magyarország és a partnerországok oktatásért felelős minisztériumai közötti nemzetközi megállapodások alapján az egyes partnerországok meghatározott számú kvótára jelölhetnek leendő hallgatókat Stipendium Hungaricum ösztöndíjra. A hallgatók a megállapodásban rögzített tudományterületeken, rész- vagy teljes képzésen vehetnek részt alap-, mester- vagy doktori szinten és felsőoktatási előkészítő tanulmányokon, ha felvételt nyernek az adott intézmény képzésére. 2015-ben 36 partner összesen 2320 kvótával vett részt a programban, 2016-ban 51 partner számára felajánlott 3600 hellyel dolgozott a program, a 2018/19-es tanévben már 65 országból, a 2019/20-as tanévben pedig 66 országból jelentkezhettek pályázók mintegy 5500 helyre. A 2020/21-es tanévre a partnerországok köre tovább bővült 70 országra, 2021/22-ben pedig 78 országra. A programban részt vevő partnerek lényegében lefedik a keleti és déli nyitás célterületeit: a Nyugat-Balkánt, Kelet-Európát, Ázsiát, a Közel-Keletet, Észak- és a szubszaharai Afrikát, valamint Dél-Amerikát. A programban 2019-ig dinamikusan növekedett a hallgatók száma: míg a 2013. évi induláskor a hallgatók száma 68 volt, 2019-re ez több mint 9 ezerre növekedett, 2020 őszén 10 759, 2021 őszén pedig 11 712 ösztöndíjas hallgató tanult a programban. A legtöbb külföldi diák informatikai, gazdasági, mérnökképzésre és orvosképzésre jelentkezik, s a jelentkezők száma minden évben jóval meghaladja a felvehetőkét. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal Magyarországra érkező hallgatókat mentorprogram is segíti. A program eredetileg alap-, mester- és osztatlan képzéseken való tanulmányokat támogatott, de ma már lehetőség van doktori képzésben is ösztöndíjra pályázni. A 2021-ben indított szakmai gyakorlati programba az első évben 8 cég kapcsolódott be.
A Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram célja a magyar gyökerű külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben végzendő tanulmányainak támogatása. A résztvevőkkel szemben kiemelt elvárás, hogy a diplomaszerzés után vagy Magyarországon tevékenykedjenek, vagy külföldön segítsék a magyar diaszpóra fejlődését. Az ösztöndíjprogram 2021 óta, a Stipendium Hungaricum program mintájára, ahhoz szorosan kapcsolódva működik, az első tanévben 58 hallgató kezdte meg tanulmányait a programban.
A külföldi hallgatók száma és aránya évek óta emelkedő tendenciát mutat Magyarországon, az arány 2010 és 2021 között 5,2%-ról 13,7%-ra nőtt. A növekedésben a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram is szerepet játszik, 2021-ben a külföldi hallgatók 28,6%-át a program hallgatói adták.
A közelmúltban indult el a nemzetközi alumnihálózat kiépítése, amelynek célja, hogy a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók tanulmányi időszakuk után népszerűsítsék az országot, felsőoktatási intézményüket. 2018-ban elkészült az Alumni Network Hungary portáloldal informatikai fejlesztése, ezen az oldalon már mintegy 7000 alumni tag regisztrált. A portált kiegészíti az Alumni Network Hungary Facebook oldal, amely népszerűsíti a portált és tartalmait, valamint különböző kampányoknak ad teret. A közösségimédia-oldalnak jelenleg több mint 7000 követője van.
A PROFFORMANCE (Assessment Tool and Incentive Systems for Developing Higher Education Teachers’ Performance) projekt célja, hogy támogassa a tanítás és tanulás minőségének javítását az európai felsőoktatási intézményekben egy oktatói teljesítményértékelési eszköz és ösztönzőrendszer kidolgozása, jó példák gyűjtése és megosztása révén. A projekt 2019-ben jött létre az Európai Felsőoktatási Térség Reformja kezdeményezés keretében, koordinátora, a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Tempus Közalapítvánnyal és 5 teljes, valamint 5 társult partnerrel együtt valósította meg az Európai Unió támogatásával. Keretében a helyzetértékelés és a szakértői műhelyek eredményeképpen elkészült és tesztelés alá került egy oktatói teljesítményértékelést szolgáló keret- és eszközrendszer. Weboldalán elérhető továbbá 126 felsőoktatási jó gyakorlat, amely a tanítási-tanulási folyamat minőségének javítását célozza 4 horizontális prioritás, illetve 4 innovativitási kategória mentén.