Az államszervezet

Magyarország államszervezetének és közigazgatási intézményeinek felépítése, irányítási rendszere az 1989–90-es demokratikus átmenetet követően alakult ki, s kisebb kiigazításokat, módosításokat, esetenként részleges korszerűsítéseket leszámítva 2010-ig lényegében nem változott. Azt követően a kormányok a kétharmados többségű parlamenttel jelentősebb változtatásokat hajtottak végre.

Országgyűlés

A hazánkban alkalmazott választási rendszer alapjait az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló törvény és az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályozza.

A 2014-es választás óta a parlament 199 tagú (korábban 386 tagú volt). Az új szabályok szerint a választási rendszer egyfordulós, nincs eredményességi küszöb. Mandátumot az az egyéni jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapja, függetlenül a megjelentek számától. 106 egyéni választókerület van (korábban 176 volt). Töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződnek, amelyeket hozzáadnak a pártlistás szavazatokhoz. Ugyanakkor az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után jár a töredékszavazat a győztes pártnak, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségben. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki. A listás eredmények csak 5%-os érték felett vezetnek mandátumhoz.

A magyar állampolgársággal is rendelkező határon túli magyarok szavazati joggal rendelkeznek, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak országos pártlistára szavazhatnak. A nemzetiségek számára kedvezményes mandátumszerzési lehetőség biztosított; ha a mandátumhoz szükséges szavazatszámot nem érik el, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Az Országgyűlés választja meg elnökét, a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az állampolgárok országgyűlési biztosait (ombudsmanok), a Kúria elnökét, az Állami Számvevőszék elnökét, valamint a legfőbb ügyészt.

Köztársasági elnök

Magyarország köztársasági elnökét a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül az Országgyűlés kétharmados többséggel 5 évre választja meg titkos szavazással. Az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság első elnökévé 1990-ben az Országgyűlés Göncz Árpádot, majd 2000-ben Mádl Ferencet, 2005-ben Sólyom Lászlót választotta. 2010-ben Schmitt Pált választották Magyarország elnökévé, aki 2012-ben lemondott. Őt Áder János követte az elnöki székben, akit 2017-ben újabb ciklusra bíztak meg. 2022-ben az Országgyűlés Novák Katalin Évát választotta új köztársasági elnökké. Novák Katalin az első női köztársasági elnök Magyarország történetében.

Az államfő jogkörébe számos funkció tartozik: például aláírja és kihirdeti a törvényeket, feloszlathatja a parlamentet, kiírja az országgyűlési választásokat, egyszeri vétójoggal élhet a törvények aláírása előtt, ha nem ért egyet a tartalmukkal (politikai vétó). Ezenkívül ő ad megbízást a kormányalakításra, az ő javaslatára választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt, ő nevezi ki a minisztereket, államtitkárokat, hivatásos bírákat, tábornokokat, valamint elnöki kegyelmet gyakorolhat. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, emellett saját hatásköre van a külügyekben is.

Kormány

A végrehajtó hatalmat – a kormányzati tevékenységet és a közigazgatás legfelsőbb szintű irányítását – a kormány gyakorolja, amelyben a miniszterelnöknek domináns szerepe van. A kormányfőt a parlamenti többségi elv alapján az Országgyűlés választja meg a kormányprogram egyidejű elfogadásával. A kormányfő pozícióit erősíti, hogy leváltása csak az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány eljárásával lehetséges. A kormány a miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg. A minisztériumok létesítése az Országgyűlés feladata, felsorolásukat törvény tartalmazza.

Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) 15 tagú testület, tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra. Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző 4 éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felső vezetői tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása az Alaptörvénynek megfelelően alakítja az AB hatáskörét. Az AB alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések Alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. Szintén hatáskörébe tartozik, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát. Az utólagos normakontroll kezdeményezésének a lehetőségét az új Alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn.

Az AB nem vizsgálhat és semmisíthet meg költségvetésről, adókról, vámokról és illetékekről szóló jogszabályt (mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja), csak akkor, ha az ellentétes az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságával vagy a magyar állampolgársághoz fűződő jogokkal.

Bírói szervezet

A bírói hatalom funkciója az igazságszolgáltatás, amelynek fő formái a büntető igazságszolgáltatás, a polgári igazságszolgáltatás, valamint a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzése.

Az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

• a Kúria;
• az ítélőtáblák;
• a törvényszékek;
• a járásbíróságok és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: járásbíróságok).

Az igazgatási rendszerben a központi igazgatás feladatát a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól független Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el. Az OBH elnökét az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül 9 évre választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával. Elkülönül a legfőbb igazgatási vezetői és a legfőbb szakmai vezetői megbízatás: nem ugyanaz a személy tölti be az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségét. Az OBH elnöke hatásköreit szigorú ellenőrzés mellett gyakorolja; a felügyeleti funkciót a kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács (OBT) látja el.

Az OBH elnöke végzi a bíróságok igazgatásának központi feladatait, gyakorolja a költségvetésükkel kapcsolatos hatásköröket, illetve felügyeli az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét. Hatáskörébe tartozik a bírósági felső vezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele, valamint az is, hogy – az ügyek észszerű időn belüli elbírálása érdekében – másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.

A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától első fokon 8 törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék, Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.

A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így pl. a vízum- és hontalansági ügyek. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A Kúria kivételes esetben első és kizárólagos fórumként is eljárhat, pl. a gyülekezési ügyekben.

A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A munkáltató (mint felperes) a pert kizárólag a munkavállaló (alperes) belföldi lakóhelye, annak hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben illetékességi kikötésnek nincs helye.

A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési eljárásban a törvényszékhez tartozó ügyekben a közigazgatási kollégiummal rendelkező ítélőtábla, az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria jár el. A felülvizsgálati eljárásban szintén a Kúria jár el.

Ügyészség

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg. Az Alaptörvény szerint megbízatása 9 évre szól, parlamenti kérdés intézhető hozzá.

Ombudsman

Az országgyűlési biztos megválasztására vonatkozó általános szabályokat egyrészt az Alaptörvény, másrészt az alapvető jogok biztosáról szóló törvény rögzíti. Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja.

Közigazgatás, helyi önkormányzatok

A magyar önkormányzati rendszer kétszintű, tekintettel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az Alaptörvény is települési, illetve területi szintet különböztet meg. A települési és a területi önkormányzatokat összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak nevezzük.

Az ország 19 megyére, 7 úgynevezett statisztikai régióra, valamint Budapestre, a fővárosra tagolódik. Helyileg és közvetlenül választott megyei szintű kormányzó testületeket is választanak, ezek azonban igen korlátozott hatáskörrel és meglehetősen szűkös anyagi erőforrásokkal rendelkeznek. A településeknek lehetőségük van önkéntes, társuláson alapuló területi együttműködések kialakítására. Ezek a társulások lehetőséget kínálnak az önkormányzati feladatellátás hatékonyabb megszervezésére és az állam területfejlesztési eszközeinek célzott, az adott térség sajátos társadalmi, gazdasági problémáihoz szabott alkalmazására.

A helyi önkormányzatok általános jogait az önkormányzati törvény – az Alaptörvénnyel összhangban – széles körben részletezi. Az új szabályozás szükségessé tette az állam és az önkormányzatok viszonyának, feladat- és hatáskörellátásának tisztázását. A helyi önkormányzatok ellátandó feladatai maradt többek közt az óvodai ellátás, az egészségügyi alapellátás, a településfejlesztés, a gyermekjóléti, szociális szolgáltatások, de az óvodai nevelés kivételével a köznevelési feladatok és az intézményhez kötött egészségügyi ellátás elkerült az önkormányzatoktól. Számos államigazgatási hatósági feladat a kormányhivatalok kezébe került, valamint a katasztrófavédelem egyes területeit is az állam dekoncentrált szervei látják el.

Az új állami és önkormányzati feladatrendszerrel párhuzamosan új feladatfinanszírozási rendszer jött létre, aminek egyértelmű célja, hogy Magyarország minden településén biztosítsák az önkormányzati szolgáltatások működőképességét. Ennek értelmében működési hiánnyal nem lehet költségvetést tervezni és elfogadni. A hiány felszámolása érdekében a kormány az 5000 lakos alatti településeken 2012 és 2014 között önkormányzati konszolidációt hajtott végre, majd 2014-ben az 5000 főnél nagyobb települések maradék adósságát is rendezte az állam. A kötelezettségvállalás, a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás rendszere szigorodott. Az új önkormányzati hivatali struktúra alapján a 2000 lakos alatti településeken nem működhet önálló önkormányzati hivatal.

Oktatásigazgatás

Az irányítási felelősség horizontálisan az oktatásért és képzésért közvetlenül felelős két tárca (Belügyminisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium) és más minisztériumok között, míg vertikálisan a központi (országos), a területi (régiók, megyék, járások) és az intézményi szintek között oszlik meg. Az országos ágazati irányítás döntően átfogó és keretjellegű szabályozás révén érvényesül.

A köznevelés tekintetében a hatályos törvényi rendelkezések értelmében a Belügyminisztérium hatásköre az általános irányítási és szabályozási feladatokat öleli fel. Ezek a következők: a kötelező oktatás kritériumainak és feltételeinek, az intézmények működési kereteinek megállapítása, valamint a felső középfokú oktatást követő vizsgák meghatározása. A szakképzés, szakoktatás, valamint a felnőttképzés ágazati szintű irányítása – a vonatkozó törvények és jogszabályok szabta keretek között a Nemzetgazdasági Minisztériumtól az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került 2018-ban, melynek 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium lett a jogutódja.

A felsőoktatás felügyeletét 2022-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium látja el.

A KSH adatai alapján 2019-ben Magyarország a GDP 3,9%-át költötte oktatási kiadásokra.

2018-ban a költségvetés 81 milliárd forinttal költött többet oktatásra az előző évhez képest, 2019-ben pedig az előző évihez képest 15 milliárd forint többlettel számolhatott az ágazat. A növekedés tovább folytatódott, 2020-ban az előző évihez képest újabb 60 milliárd forinttal jutott több az oktatásra.2021-ben a költségvetés 3,5 %-a fordítódott az oktatásra.

A 25–64 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint az alábbiak szerint alakult: a legfeljebb alapfokú végzettségűek (nyolc általános, azaz az alapfokú képzést befejezők) 2020-ban 14.4 %, a legalább középfokú végzettségűek 85,6 %, a felsőfokú végzettségűek 27, 2 %. 2021-ben a legfeljebb alapfokú végzettségűek 13,8 %, a legalább középfokú végzettségűek 86,3 %, a felsőfokú végzettségűek 29,3 %.

A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, ugyanakkor az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben. Először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét. 2016-ban a diplomások több mint fele (56%) nő volt. Ugyanez a tendencia 2020-ban és 2021-ben is megmaradt. (https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0027.html)

Az EU 2020 stratégia magyar vállalása, hogy a 30–34 éves fiatal felnőttek körében a diplomások aránya 2020-ra 34%-ra nő.  A 25-64 éves korosztályt tekintve a diplomások aránya 2020-ban 27,2%, 2021-ben 29,3 %.