Tanítási programok, tantárgyak, óraszámok

Magyarországon az iskolai tanítás-tanulás tartalmát törvényben előírt módon háromszintű tantervi szabályozás határozza meg.

A tartalmi szabályozás legfelső szintje a Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet egy oktatási/tantervi szakértőkből álló bizottság állít össze, majd szakmai vita után módosít és terjeszt a kormány elé. A közoktatás minden intézménye és szereplője számára kötelező az 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról, amely mellékleteivel együtt egy olyan átfogó stratégiai dokumentum, amely a Magyarország „Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében, a törvény elveinek és szabályozásának megfelelően a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg”.

A NAT-ot felülvizsgálták, s ennek eredményeként 2020-ban tartalmi változásokat tartalmazó új szabályozó jelent meg [5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról]. A módosításokat felmenő rendszerben vezetik be 2020. szeptember 1-től az 1., 5. és 9. évfolyamon.

Az új keretek a felmenő rendszerű bevezetésben

Az új NAT az óraszámokban is hoz változást:

A tartalmi szabályozás rendszerének középső szintjét a NAT elvárásait és szellemiségét gyakorlattá váltó kerettantervek alkotják. A kerettantervek egy-egy oktatási szakaszra operacionalizálják a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait, és kijelölik az elsajátítandó közműveltségi tartalmakat. Az egyes iskolatípusokra és oktatási szakaszokra vonatkozóan tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.

A kerettantervek minden iskolatípus minden tantárgyát lefedik, néhány tantárgy esetében választási lehetőséget is biztosítanak az iskoláknak. Külön kerettantervek készültek a nemzetiségi oktatást, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését folytató, valamint a két tanítási nyelven oktató iskolák számára, amelyek figyelembe veszik a rájuk vonatkozó irányelveket. A kerettantervi rendelet alapján kerettantervet – a rendeletben foglaltak betartásával – az iskola fenntartója, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti vallási közösség, valamint iskolát fenntartó alternatív iskolát képviselő hálózat, szervezet is benyújthat jóváhagyásra az oktatásért felelős miniszterhez.

2020-ban a NAT-ot felülvizsgálták, ezzel együtt a kerettantervek is módosultak. Már nem rendeleti formában, hanem szakmai ajánlásokként jelennek meg.

Irányelvek és alapprogramok

Az közzétett kerettantervek a 2020. szeptember 1-től felmenő rendszerben (az 1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) bevezetett Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT 2020) foglalt szabályozásnak megfelelnek. Ezeket a NAT 2020 bevezetésével párhuzamosan, felmenő rendszerben kell alkalmazni.

A 2020/21-es tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvét a nemzetiségi nevelés-oktatást folytató iskolában, a két tanítási nyelvű iskolák irányelvét a két tanítási nyelvű iskolákban, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét a sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolákban és az alapfokú művészetoktatás alapprogramját az alapfokú művészeti iskolákban. Ezek a tartalmi szabályozók az Oktatási Hivatal honlapján érhetők el:

• Irányelv és kerettantervek a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz;

• Irányelvek a nemzetiségi oktatáshoz;

• A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve;

• Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához;

• Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja;

• A kollégiumi nevelés országos alapprogramja;

• Arany János Kollégiumi Program;

• Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program;

• Az Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszere.

A szabályozás harmadik szintje az iskolák pedagógiai programjának kötelező részét képező helyi tanterv, amely megnevezi, hogy az iskola a pedagógiai programjában meghatározott célok alapján az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül melyiket választotta, és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb 10%-ának felhasználásáról. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg a helyi tartalomnak megfelelő tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló, átlagosan 10%-os szabad időkeretet. A követelmények és a tananyagok időbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere az iskola alapító okiratában meghatározottak szerint az iskola hagyományos partnereinek elvárásait és fejlesztési elképzeléseit teljesíti. Helyi jellegét az adja, hogy legitimációjában szerepet játszik a helyben érintettek megegyezése, a nevelőtestület elfogadó döntése, a különböző résztvevők, partnerek támogató véleménye, a fenntartó jóváhagyó döntése. Másodlagos, de nem elhanyagolható jellemzője, hogy a helyi kultúra elemeit is tartalmazza az elfogadott mértékben. A helyi tantervben kell meghatározni a tankönyvek, taneszközök választásával kapcsolatos elveket, az egységesség és a differenciálás megvalósításának formáit, a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, valamint a tanulók értékelésével kapcsolatban alkalmazott elveket és megvalósításuk módját.

Tanítási módszerek és anyagok

A tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek tekintetében az iskolák és a tanárok teljes szabadságot élveznek, semmiféle központi dokumentum nem szabja meg az alkalmazandó eljárások körét. Az iskola pedagógiai programja ugyanakkor kötelezően meghatározza az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, emellett annak eszközeit és eljárásait is. A köznevelést szabályozó legfontosabb dokumentumok mind a módszertani változatosságot, mind a kompetenciák fejlesztésére irányuló tanítási-tanulási stratégiák kialakítását prioritásként kezelik. A hagyományos tanulásszervezés kereteinek megváltoztatására a korábbi oktatási törvény már 2003 óta megadta a törvényi lehetőséget. A 2012. szeptember 1-től hatályos köznevelési törvény a pedagógus kötelességeként határozza meg többek között, hogy az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. A 20/2012. EMMI rendelet előírja: „A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.”

A sajátos nevelési igényű tanulóknak a többségi iskolákban tanulókkal való együttnevelésére (integrált oktatás) és a tehetséggondozásra az Alaptörvény, az esélyegyenlőségi és a köznevelési törvény biztosítja a jogszabályi keretet. Arra azonban, hogy milyen irányban mozdul el az osztálytermi gyakorlat, jelentős hatással vannak az aktuális szakmai prioritásokhoz kapcsolódó, fejlesztő programok, amelyekhez pályázat útján kapcsolódhatnak az iskolák és a pedagógusok. A differenciált egyéni fejlesztés fontosságára pl. korábban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, újabban pedig a tehetségnevelés jelentőségének hangsúlyozása irányította rá a figyelmet. Bár az iskolák és a pedagógusok ma még túlnyomó többségükben nívócsoportos oktatással, gyakran tanórán kívüli foglalkozások szervezésével szándékoznak az átlagtól eltérő tanulókkal foglalkozni, elsősorban különböző fejlesztési programokhoz kötődően egyre több pedagógus alkalmazza a diagnózisra épülő, személyre szóló egyéni fejlesztést vagy az adaptív tanulásszervezést.

Az elmúlt évek a kompetenciaalapú oktatás megvalósításával kapcsolatos nagyszabású oktatásfejlesztési programjainak köszönhetően jelentősen gazdagodott a pedagógusok módszertani repertoárja, a napi rutin során alkalmazott módszerek között azonban még mindig a frontális óravezetés dominál. A Nemzeti alaptanterv korábbi, 2007. évi módosítása ráirányította a figyelmet az IKT-nak a közismereti tárgyak tanulásában való alkalmazására. Az ezt követően az EU-s társfinanszírozásban megvalósuló oktatásfejlesztési programok és eszközfejlesztések hatására az iskolákban egyre jobban terjed az infokommunikációs eszközökkel támogatott tanulás. Ezek a programok az eszközfejlesztés (jellemzően interaktív tábla, illetve internet-hozzáférés biztosítása) mellé kötelezően előírták a pedagógusoknak az IKT-eszközöknek a tanulás támogatásában való felhasználásával kapcsolatos akkreditált továbbképzésen való részvételét. Ezeknek is köszönhető, hogy egyre több iskolának van élő és folyamatosan frissített honlapja, és az új tanulásszervezési eljárások (projekt, epocha, témahét stb.) megvalósításában egyre több iskolában használják a tanulás támogatására a web2-es felületeket, a mobiltelefont, a digitális kamerát vagy a diktafont. Az elektronikus tananyagok használatát egy nemzeti online oktatási portál, a Sulinet digitális tudásbázis segíti.

Lassan terjed a tanulók egyéni aktivitására épülő tanulásszervezés (páros és csoportos munka, tematikus tananyag-feldolgozás, projektszerű oktatás, drámapedagógiai módszerek alkalmazása), a differenciáló módszerek alkalmazása, az iskolán kívüli szervezett tanulás (pl. erdei iskola). Az oktatásirányítás célzottan ösztönzi az iskolákat témahetek szervezésére, pl. a 2021/22-es tanévben a tanév rendje 3 területet nevez meg:

• „PÉNZ7” pénzügyi és vállalkozói témahét;

• Digitális témahét;

• Fenntarthatósági témahét;

továbbá egy témanapot:

• Magyar Diáksport Napja.

A nevelési-oktatási intézmény a munkatervében meghatározott módon részt vehet a témahetekhez kapcsolódó programokon, továbbá a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat szervezhet a témahét keretében.

A taneszközök közül ma még a legjellemzőbb a tankönyv, amelyből gazdag választék áll a pedagógusok rendelkezésére. A köznevelési törvény elfogadásával elindult oktatási reformfolyamat fontos állomásaként az oktatási tárca kiemelt célkitűzése, hogy az iskolák helyi tanterveiket az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítsák ki, saját igényeik érvényesítésével, majd ehhez válasszanak a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet.

A köznevelési törvény alapján a 2013/14-es tanév óta felmenő rendszerben, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tankönyvek térítésmentesen álljanak minden tanuló rendelkezésére. A változtatás célja, hogy kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások.

Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, vagy nyilvános pályázati eljárás keretében meghatározott évfolyam, műveltségi terület, tantárgy vonatkozásában a miniszter kiválasztott, vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki, és a tankönyvjegyzékre vették. A tankönyvjegyzék bármely évfolyam bármely tantárgya vonatkozásában a NAT szerint jóváhagyott kerettantervi tantárgyanként legfeljebb két tankönyvet tartalmazhat.

A köznevelési törvény alapján a pedagógusok joga, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválasszák, valamint a helyi tanterv alapján megválasszák az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.

Az Oktatási Hivatal évente összeállítja a tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek adott tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzékét, és legalább 30 nappal az iskolai tankönyvrendelés határidejét megelőzően megküldi a miniszter részére az oktatásért felelős minisztérium honlapján való közzététel céljából. Az iskolai tankönyvrendelést – a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el a szakmai munkaközösség véleménye alapján.

Az Oktatási Hivatal kezeli a tankönyvekkel kapcsolatos eljárást, amelynek szabályozója a 121/2013. Korm. rendelet, valamint az 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet.

A köznevelési törvény előírja, hogy az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatásoknak, az ismeretek számonkérésének a rendjét, illetve az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.