Az oktatási rendszer szerkezete
Kisgyermekkori nevelés
Az iskoláskor előtti nevelés erre a célra berendezett óvodákban, felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónők irányításával folyik, többnyire egész napos integrált napközi otthonos óvodai ellátás keretében. Az óvónők munkáját szakképzett segédszemélyzet (dajkák) segítik.
Óvoda Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen, fővárosi kerületben vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető ( 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ).
2020 januárjától az Oktatási Hivatal országos adatbázisa alapján a kormányhivatal követi nyomon a 3. életévüket betöltött gyermekek óvodakezdését, és indokolt esetben engedélyezi a felmentést. Az óvodakötelesek hatósági nyilvántartásának az adja a jelentőségét, hogy ez az alapja a köznevelési, családtámogatási, szabálysértési jogszabályokban az óvodakötelezettség teljesítésével, illetve megszegésével kapcsolatos intézkedéseknek, szankcióknak. Az óvodakötelesek hatósági nyilvántartását az Oktatási Hivatal végzi.
Tankötelezettség
A tankötelezettség 6-tól 16 éves korig tart. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A köznevelési törvény alapján a kötelező iskolába lépés időpontját legfeljebb egy évvel lehet elhalasztani. A szülő kérelmére, vagy a gyámhatóság kezdeményezésére a felmentést engedélyező szerv (Oktatási Hivatal) döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.
Ugyanakkor a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a gyermek 6. életéve betöltése előtt iskolába lépjen, ha azt a szülő kéri, és a gyermek fejlettsége indokolja. A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
Alapfokú oktatás
Az alapfokú oktatás (ISCED 1–2) többségében 8 osztályos általános iskolákban történik, ez magában foglalja az ISCED 1-es szintű elemi, illetve az ISCED 2-es szintű alsó középfokú iskolázási szakaszt. Az ISCED 1-es szintű általános iskolai szakasz az 1–4. osztályokig terjed, míg az ISCED 2-es szintű alsó középfokú oktatás az 5–8. osztályig. A középfokú oktatási intézmények is indíthatnak ISCED 2-es szintű, alsó középfokkal kezdődő és ISCED 3-as szintű, felső középfokkal záródó programokat (5. osztálytól 12.-ig, illetve 7.-től 12.-ig, ezek az ún. 6 és 8 osztályos középiskolák). A 8. osztály sikeres befejezése alapfokú végzettséget tanúsít. Az általános iskola befejezése után a diákok középfokú oktatási intézményben folytathatják tanulmányaikat: gimnáziumban, szakgimnáziumban, technikumban, illetve szakiskolában.
Középfokú oktatás
A középfokú iskolákba a felvétel központi eljárás alapján történik.
Az ISCED 3-as szintű (felső) középfokú oktatás Magyarországon immár több mint fél évszázada jellemzően a 8 osztályos általános iskolai (alapfokú és alsó középfokú, ISCED 1–2-es szintű) oktatás után, a 9. évfolyamtól kezdődően szerveződik.
A gimnázium általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatást biztosít, 4, 6 vagy 8 – nyelvi előkészítő évfolyam esetében 5, 7 vagy 9 – évfolyammal működik. A gimnáziumi tanulmányokat lezáró, országosan egységes érettségi vizsga egyben a felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsga része is.
A szakgimnázium öt évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, amely művészeti, pedagógiai és közművelődési képzést folytat, szakgimnáziumi érettségi és szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készít fel. A közismereti oktatás mellett szakmai képzést is nyújt, az ötödik évfolyamon kizárólag szakmai képzés folyik.
A technikumban érettségi és technikusi szintű szakképzettség szerezhető, az 5, néhány esetben 6 éves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. A technikumban az első két évben átfogó alapozó ágazati ismereteket sajátítják el a tanulók, majd ágazati alapvizsgát tesznek. A 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak, és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. A technikumban érettségizőknek a szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tantárgyuk, amely emelt szintű tantárgyi érettséginek minősül. Az 5 év elvégzése után egyszerre kapnak a diákok érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet, és a nyelvvizsga megszerzésére is van lehetőségük.
A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és a Szakmajegyzéken szereplő szakmára, vagy a Képzési és Kimeneti Követelményekben meghatározott részszakmára felkészítő szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyhat. A szakiskolában a szakmai oktatás – a sajátos nevelési igény típusától függően – a képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterv szerint, a szakmai képzés a programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint folyhat.
A szakképző iskola 3 (esetenként 4) éves, célja a szakmára való felkészítés. Az ágazati ismereteket adó első év és ágazati alapvizsga után, a 9. osztály végén kerül sor a konkrét szakmaválasztásra. A következő 2 évben duális képzés formájában vállalatoknál, vállalkozóknál sajátítják el a tanulók a szakmai ismereteket. Tanulmányaik végén szakmai vizsgát téve szakmát szereznek. A szakképző iskolában a szakmai vizsga után további 2 év alatt esti tagozaton lehet érettségizni.
Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapképzés történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül.
Az oktatás intézményrendszeréhez tartoznak az alapfokú művészeti iskolák, amelyek feladata a művészi képességek kibontakoztatása, a művészi tehetség fejlesztése, a szakirányú továbbtanulásra való felkészítés. Ezek az intézmények az iskolai tanulással párhuzamosan, alacsony térítési díj ellenében vehetők igénybe.
Az oktatási intézményrendszer részét képezik még a köznevelési intézményekbe járó tanulók számára létesített kollégiumok. Ezek az intézmények nem csupán diákszállók, hanem egyúttal nevelési intézmények is, akár önálló intézményként, akár középfokú iskolával közös igazgatás alatt működnek.
Posztszekunder képzés
Az ISCED 4-es szintű posztszekunder szakképzés egy- vagy kétéves programjait az 1990-es évek második felétől vezették be. Kisebb részben fizikai, nagyobb részben szellemi szakmákra való felkészítés folyik rajtuk.
Második esély programok és felnőttoktatási programok
Azok számára, akik végzettség vagy szakképesítés nélkül lemorzsolódtak a nappali oktatásból, ifjúsági felzárkóztató programokat, illetve felnőttoktatási programokat szerveznek.
Az orientációs évfolyam egy kompetenciafejlesztő év azoknak a fiataloknak a számára, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, vagy az általános iskolát kompetenciahiánnyal fejezik be. Feladata nem az általános iskolai tananyagok ismétlése, hanem a kompetenciák felmérésére alapozott fejlesztés. A szakképző iskolába való belépés feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen azokkal az alapkompetenciákkal, amelyek a szakma elsajátításához alapvetően szükségesek.
A Dobbantó program célja, hogy az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kisodródott fiatalok számára a szakiskolai képzés bázisán lehetőséget biztosítson az oktatás vagy a munka világába visszavezető, sikeres egyéni életút megtalálására, valamint felkészítse őket a szakmatanulásra. A Dobbantó programban az a tanuló vehet részt, aki a megelőző tanév utolsó napjáig betöltötte a 16. életévét, és nincs alapfokú végzettsége. A Dobbantó program keretében a szakképző iskola előkészítő évfolyamán alapkompetencia-fejlesztés zajlik, ahol mentortanár közreműködésével minden tanuló egyéni, a saját képességeinek és terveinek megfelelő fejlesztést kap. Ezt követően a tanuló továbbléphet a műhelyiskolai képzésbe, ahol részszakmát tanulhat.
A műhelyiskolában azok a fiatalok tudnak részszakképesítést szerezni, akik egyébként lemorzsolódnának, és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. A műhelyiskolában a szakma tanulása a gyakorlati képzés helyszínén történik. A műhelyiskolai végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, minimum 6 hónapig és maximum két évig tart. Nincsenek közismereti tantárgyak, minden ismeret a részszakképesítéshez kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el. Műhelyiskolában tanulmányokat az folytathat, aki alapfokú végzettséggel nem rendelkezik és a szakképző iskola Dobbantó Programját elvégezte vagy kizárólag alapfokú végzettséggel rendelkezik és a 16. életévét betöltötte.
Felsőoktatás
A felsőoktatási intézmények (egyetemek, alkalmazott tudományok egyetemei, főiskolák) széles körben kínálnak felsőfokú programokat. Ezek lehetnek felsőoktatási szakképzési, alapképzési, mesterképzési, osztatlan képzési programok, szakirányú továbbképzések, illetve doktori képzések. A felsőoktatásban a képzés nappali, esti és levelező formában, továbbá távoktatásként is folyhat. A doktorképzés (PhD, DLA) nappali rendszerű és munka melletti képzésben is létezik. A szakirányú továbbképzések legnagyobbrészt munka melletti (part-time) rendszerű képzések.
A felsőoktatási szakképzés érettségire épülő, felsőfokú végzettséget nem adó képzési forma. A végzettség és képesítés birtokosa kiléphet a munkaerőpiacra, vagy kreditbeszámítással az alapképzésben folytathatja tanulmányait. Az alapképzések általában 3-4 évig tartanak (bachelor), erre épülnek az 1-2 évig tartó mesterképzések (master). A doktori képzések 2+2 év időtartamúak. Az egymásra épülő, ciklusos képzési szerkezettől eltérően néhány szakterületen ún. osztatlan, hosszabb idejű mesterképzések zajlanak, amelyek mesterdiplomához vezetnek. Ilyenek az orvosképzések (6 év), az építészképzés (5 év), a jogászképzés (5 év), a tanárképzés (5 év), továbbá egyes agrár- és művészeti képzések is.
A felsőoktatási törvény értelmében a felsőfokú intézmények főiskolák, alkalmazott tudományok egyetemei vagy egyetemek lehetnek.
Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább 8 alapképzési és 6 mesterképzési szakon jogosult képzésre, valamint doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább 60 százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja, akiknek legalább 60 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal; tudományos diákköröket működtet; és az általa indított szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven tartani. Az egyetem valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést.
Alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább 4 alapképzési és 2 mesterképzési szakon jogosult képzésre, és legalább 2 szakon duális képzést folytat. Az alkalmazott tudományok egyetemeivé a közelmúltban alakultak át a korábbi nagyobb létszámú, tagoltabb szervezettel rendelkező főiskolák. Az alkalmazott tudományok egyeteme foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább 45%-a rendelkezik tudományos fokozattal, képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint tudományos diákkört működtet.
Főiskola az a felsőoktatási intézmény, amelyik munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada rendelkezik tudományos fokozattal.
Az alkalmazott tudományok egyetemeire és a főiskolákra jellemzőbb a gyakorlatorientált képzés, az első ciklusú és rövid idejű programok túlsúlya és az alkalmazott kutatások dominanciája, míg az egyetemek inkább elméletorientált képzéseket folytatnak, jelentősebb számú programjuk van a mesterciklusban, és alapkutatási tevékenységük is erőteljes.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatási ellátása és a pedagógiai szakszolgálatok
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása – a sajátos nevelési igény természetének megfelelően – normál oktatási intézményben integráltan vagy speciális fejlesztésre szakosodott gyógypedagógiai intézményben szegregáltan történik.
Általános elv, hogy a speciális nevelési igényű gyermekek társadalmi beilleszkedése szempontjából az együttnevelés részesítendő előnyben. Ugyanakkor az együttnevelés csak befogadó közegben és a beilleszkedéshez szükséges készségek fejlesztésével eredményes.
Ennek érdekében külön szakszolgálatok működnek a tanulásban való akadályozottság okainak, természetének feltárására, illetve kezelésére. Ilyen szakszolgálat az egészségügyi védőnői hálózat, amely az anyákat a gyermek születésétől kezdve támogatja, és segít a korán jelentkező súlyos egészségügyi problémák felismerésében. Ilyen továbbá a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs szolgálat, amelyik kisgyermekkortól vizsgálja a rászoruló gyermekeket, dönt arról, hogy a gyermeknek szüksége van-e korai fejlesztésre, speciális intézményben való elhelyezésre, meghosszabbított óvodai nevelésre vagy egyéb gyógypedagógiai szakellátásra.
Ez utóbbi feladatot az országosan működő szakszolgálati hálózat látja el. A hálózat nagyobb csomópontjai a megyei szakszolgálatok, amelyek kisebb, minden területet érintő járási szakszolgálatokat működtetnek. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására logopédiai szolgálatot, nevelési tanácsadót, korai fejlesztő és gondozó szolgálatot, konduktív pedagógiai ellátást, gyógytestnevelést, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátást működtetnek. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulókat utazó gyógypedagógusaik – amennyire lehet – helyben, az iskolában látják el.
A szakszolgálati hálózat fenntartását és működtetését a tankerületi központok végzik.
Az érzékszervi fogyatékkal, súlyos értelmi fogyatékkal élő gyermekek és bizonyos típusú mozgássérülések (pl. spina bifida) megkívánják a hosszan tartó speciális fejlesztést, ami a sikeres integrációhoz szükséges. Erre speciális gyógypedagógiai intézmények állnak rendelkezésre, amelyek bejáró vagy szükség esetén intézeti elhelyezéssel biztosítják a sajátos szükségletnek megfelelő fejlesztést, egyúttal az iskolai követelményeknek megfelelő tanítást.
Ilyen intézmények például a siketek, a vakok számára létesített iskolák, a konduktív pedagógiai intézmények. Ezek az intézmények egyben gyógypedagógiai módszertani központok, amelyek ellátják a gyógypedagógusok továbbképzését, az integráltan tanulók fejlesztését pedig utazó gyógypedagógusokkal támogatják. A szülő igénye szerint otthon vagy intézményben biztosítják a súlyos fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok számára a fejlesztő foglalkozásokat, a lehetőségek határáig az önálló életvezetéshez szükséges készségek elsajátítását.
Az oktatás szerkezete
https://data.europa.eu/doi/10.2797/212303
Otthoni oktatás
A tanuló számára kérhető egyéni munkarend
A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető.
Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. (2011. évi CXC. törvénya nemzeti köznevelésről, 55.§) A szülő, a gyám, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez, a kormány által felhatalmazott Oktatási Hivatalhoz. Ezt az időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással való teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Az Oktatási Hivatal dönt arról, hogy a tanuló eleget tehet-e a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében. Az engedélyezett kérelem esetében az egyéni munkarendet biztosítani kell.
Az eljárás során az Oktatási Hivatal megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot.
Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
A szakképzés esetében 2020. január 1-től hatályos szakképzési törvény végrehajtási rendelete [12/2020. (II. 7.)] az egyéni munkarend iránti kérelmek elbírálását az igazgató hatáskörébe adja. A köznevelési törvényben szabályozottak alapján, ha a tanuló esetében a szakszolgálatokban működő szakértői bizottság szakértői véleményében egyéni tanulmányi rendet javasol, az igazgató az egyéni tanulmányi rendet – a gyámhatóság és a család- és gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése nélkül – köteles engedélyezni.