A köznevelési foglalkoztatottak, illetve az ebbe a foglalkoztatási csoportba tartozó kisgyermeknevelők, pedagógusok – így az ISCED 0 képzési szinten az óvodapedagógusok, az ISCED 1 szinten az 1–4. évfolyamos nevelés-oktatásban a tanítók, az 5–8. évfolyamon a szaktanárok, akik valamely tantárgyakat tanítanak, a magasabb ISCED-szinteken pedig a szaktanárok – helyzetét többszintű szabályozás alakítja. Országos szinten a Magyar Köztársaság Országgyűlése törvényalkotással alakítja ki az állami és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben alkalmazottak köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyára, valamint a nem állami fenntartású oktatási intézményekben foglalkoztatottak munkaviszonyára vonatkozó jogi kereteket, alapvető szabályokat (2.3.).

Az alkalmazási feltételek alapelveit és lényeges elemeit központi szintű jogszabályok, rendeletek, törvények szabályozzák. Állami fenntartású köznevelési intézményben való alkalmazás esetén 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jön létre, amelyet a köznevelési törvény – kisgyermeknevelők esetén a gyermekvédelmi törvény – és a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény együtt szabályoz. Az egyes oktatási szinteknek megfelelő végrehajtási szabályok részben törvényi, részben kormányrendeleti, részben miniszteri rendeleti szintűek. Ezek a jogszabályok az egyes szintek különböző intézménytípusaiban dolgozók jogairól és kötelezettségeiről, speciális juttatásairól stb. rendelkeznek. A rendelkezések kiterjednek a köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban és munkaviszonyban foglalkoztatottakra és munkáltatójukra is (2.4.). 2020. július 1-től a szakképzésben foglalkoztatott pedagógusok már nem tartoznak a köznevelési jogszabályok hatálya alá, a foglalkoztatottak elnevezése is módosult, oktatókká váltak. Jogviszonyuk munkajogviszony, alkalmazásuk legfontosabb szabályait pedig a szakképzési törvény tartalmazza (2019. évi LXXX. törvény).

A köznevelési foglalkoztatottak bérét az új életpálya törvény és annak végrehajtási rendelete határozza meg.. A köznevelés állami szintű ellátásának biztosítása a kormánynak, azon belül mint irányító szervnek az oktatásért felelős miniszternek, valamint a kormány által alapított állami intézményfenntartó szerveknek, tankerületi központoknak mint központi költségvetési szerveknek a feladata. 2017. január 1-től az intézmények tekintetében megszűnt a fenntartói és a működtetői feladatok szétválasztása, a működtetői feladatokat is az állam látja el (134/2016. Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról). A tankerületi központok feletti középirányító szerv feladatait a Klebelsberg Központ látja el. Jelenleg az országban 60 tankerületi központ működik.

Főszabály szerint a köznevelési intézmény vezetőjét az adott intézmény fenntartója bízza meg [Nkt. 83. § (2) f); 68. § (2)], ugyanakkor az állami fenntartásban álló intézmények vezetői közül a tankerületi központ fenntartásában álló intézmények vezetőit az oktatásért felelős miniszter [Nkt. 68. § (1)] nevezi ki.

A munkáltatói jogokat az intézményvezető vonatkozásában a tankerületi központok gyakorolják. Ez a vezetői megbízás, illetve az intézményvezetők felett gyakorolt munkáltató jogkör települési önkormányzati fenntartónál a képviselő-testület hatásköre, más, nem állami intézmény (valamely bejegyzett egyház, alapítvány vagy gazdálkodó szervezet fenntartásában álló intézmények) esetén pedig a köznevelési intézményt működtető egyház, alapítvány stb. vezető testületének a jogköre.

A nem állami fenntartású intézményekben alkalmazott pedagógusokra is a köznevelési foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok érvényesek.  

Munkaerő-tervezési elvek a köznevelésben

A munkaerő-tervezés felelőssége a fenntartó felelőssége a költségvetés tervezésén keresztül. Ezt a tankerületi központok közreműködésével a Klebelsberg Központban végzik. Ezzel megnőtt a központi felelősség és az átfogó, komplex tervezés lehetősége. Az állami fenntartású intézményekben (iskola, kollégium, szakszolgálat) betöltetlenül maradt álláshelyek alapján a szakemberszükségletet területei és mértéke azonnal látszik, nyomon követhetőek a munkaerő-tervezés és utánpótlás folyamatai.

A pedagógus-, azon belül a tanári munkaerő-szükséglet tervezése is döntően központilag történik, ám nyilvánvalóan az önkormányzati fenntartású óvodák, illetve a nem állami fenntartású iskolák munkaerőigénye is látható az állami munkaerő-nyilvántartás rendszere alapján. Az állami fenntartású köznevelési intézmények pedagógusainak foglalkoztatói a tankerületi központok. Vannak azonban más állami fenntartók is, amelyek a pedagógusok kisebb számát foglalkoztatják, így állami fenntartású felsőoktatási intézmények gyakorlóiskolái vagy pl. más minisztériumok által fenntartott iskolák. Ezek közül számukat tekintve kiemelkednek a települési önkormányzatok által fenntartott óvodák, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter fenntartásában álló és 2015. július 1-jével létrehozott szakképzési centrumok, amelyeket a kormány döntése alapján hoztak létre, és amelyek az állami fenntartásban álló szakképző iskolákat tömörítik. A szakképzési centrumok irányítását eltérő minisztérium látja el, a Kulturális és  Innovációs Minisztérium. A Szakmajegyzékben meghatározott szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati képzésben államilag támogatott, iskolai rendszerű szakképzésben intézményfenntartó lehet még a honvédelemért, a rendészetért, az egyes agrárágazatokért felelős miniszter, az állami felsőoktatási intézmény; az előadó-művészet, a képző- és iparművészet, valamint a hang-, film- és színháztechnika ágazatba sorolt szakképesítésben az oktatásért felelős miniszter, továbbá a nem állami (egyházi, magán) fenntartó.

Fontos eleme a munkaerő és az ágazat tervezésének, hogy a kormány az oktatási ágazat középirányítói feladataira 2006-ban létrehozott egy központi hivatalt [Oktatási Hivatal – 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról] (2.7.). A hivatal a köznevelési közszolgálati feladatok megszervezéséhez szükséges ágazati döntések előkészítése céljából a tankerületi központ illetékességi területe szerinti bontásban, a köznevelés információs rendszerében (KIR) rendelkezésre álló adatok felhasználásával fenntartótípusonként évente jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról.

A centrumok munkaerő-szükségletének, így a szakképzésben oktatók foglalkoztatásának a tervezése a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter feladata.

A pedagógus, a tanári szakmába való belépés

A köznevelési, szakképzési intézmények humánerőforrás-fejlesztésében főszabály szerint a nyílt munkaerő-felvétel az általános eljárás. A megüresedett vagy más okból szükségessé vált állásokat a köznevelési intézmények, illetve állami fenntartású intézmények esetén a fenntartóik (tankerületi központ, szakképzési centrum) hirdetik meg. Azokban a munkakörökben, amelyekben a pályázat kiírása kötelező, a pályázatot a Közszféra Állásportálja internetes oldalon is közzé kell tenni.

Az intézményvezetői pályázatok esetében az állás betöltéséről és a vezetői megbízásról főszabály szerint a fenntartó – önkormányzati fenntartású intézmény esetében a képviselő-testület, illetve a közgyűlés – dönt. Ugyanakkor a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével – az oktatásért felelős miniszter, az állami fenntartású, az egyházi és magán köznevelési intézmény vezetőjét – az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – a fenntartó bízza meg. A munkáltatói jogköröket a fenntartó gyakorolja.

A pedagógus-álláshelyek pályázati kiírásaira beérkezett pályázatok és interjúk alapján az intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki a legalkalmasabb pályázót, az intézmény vezetője pedig gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Az alkalmazást a köznevelési törvény az intézmény típusa, az intézményben ellátott alapfeladat és az oktatás szintje szerint határozza meg. Az egyetemi szintű végzettséget nyújtó közismereti tanár (9.1.) szakok mind az általános iskola felső tagozatán, mind a középfokú oktatásban való tanításra jogosítanak. A főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén az általános iskolában az 5.-től a 8. évfolyamokig taníthatnak a tanárok (5.2, 6.2.). Szintén főiskolai végzettségű tanítók (9.1.) az általános iskola 1–4. évfolyamain, a szintén főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok (9.1.) pedig az óvodákban végezhetik a munkájukat (4.4). A szakmai tanárképzésben (9.1.) egyetemi szinten végzettséget szerzők a szakközépiskola szakmai elméleti tárgyait, míg a főiskolai szinten végzett tanárok a szakképzés gyakorlati tárgyait oktathatták, ám azóta már ilyen képzés nem működik. A szakoktatói szakokon végzett hallgatók minden szakképző iskolatípusban a gyakorlati tárgyak tanítására jogosultak (6.2.). A 9.1. fejezet szerint a főiskolai szintű pedagógus szakképzettségek a foglalkoztatás során alapfokozatú szakképzettségnek feleltethetők meg. A pályázat kiírása jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén mellőzhető [határozott időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban legalább 10 hónapig foglalkoztatott vagy felsőoktatási tanulmányai alatt Klebelsberg képzési ösztöndíjas 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról – támogatási szerződést kötő pedagógus esetében].

A pedagógusi, a tanári pályára segítés (indukció)

Pályára segítő, indukciós rendszer Magyarországon a pedagógus-életpálya bevezetésével jött létre 2013. szeptember 1-től.

A pedagógus-előmeneteli, foglalkoztatási és bérezési rendszer első lépcsőfoka a felsőoktatásban végzett pedagógus gyakornokként való foglalkoztatása a köznevelési intézményben. Ezt megelőzően a pedagógusjelöltek pályára lépését segítheti a pedagógusképző intézmények által fenntartott – s az adott alkalmazási területeknek megfelelő típusú – gyakorlóiskolákban eltöltött gyakorlat, hiszen ez szintén lehetőséget ad a pedagógusjelöltek és a képző intézmények oktatási intézményekkel való kapcsolatainak erősítésére s így az álláslehetőségek megismerésére vagy esetenként közvetítésére is.

A pályakezdő (gyakornok) pedagógusok foglalkoztatását elsősorban a köznevelésről szóló törvény, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, valamint a 401/2023. Korm. rendelet határozza meg. Az első 2 évben a pedagógus munkakörben való alkalmazás határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel, gyakornok fokozatban történhet. A gyakornok beilleszkedését a gyakornoki idő alatt, vagyis legalább 2 évig az igazgató által megbízott és az adott óvodában, iskolában már régebb óta dolgozó tapasztalt pedagógus, ún. mentor felügyeli. A 2 éves gyakornoki időbe az osztatlan tanárképzés utolsó 2 félévében előírt szakmai gyakorlat idejét is beszámítják.

A kisgyermeknevelők bekapcsolódása a pedagógus-életpályába 2016. január 1-től lehetséges.

A felsőoktatási tanulmányokat és a diplomaszerzés utáni irányított, a támogatási szerződésben meghatározott elhelyezkedését támogatja a tanár szakos hallgatóknak (9.1.) az oktatásért felelős miniszter által hirdetett Klebelsberg Képzési Ösztöndíj [52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról].

Nem köthető ki próbaidő annak, akinek az oklevélszerzését követő 1 éven belüli alkalmazására abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként a gyakorlatát (9.1.) teljesítette, vagy határozatlan idejű kinevezésére ott kerül sor, ahol már határozott időre foglalkoztatták (9.2.).

A foglalkoztatás módja

A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus tekintetében a munkáltatói jogokat az intézményvezető, állami fenntartásban álló intézmények esetén a tankerületi központ vezetője megosztva gyakorolja (10.1.).

Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete a Nemzeti Pedagógus Kar. Tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben való foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.

A kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei útján látja el. A Nemzeti Pedagógus Kar az e törvényben és az alapszabályában meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthat. A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladata, hogy ellenőrizze a közösségi szolgálat szervezését, valamint működtesse az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakoroljon a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során, megalkossa Alapszabályát, valamint a Pedagógusok Etikai Kódexét, mely dokumentumok működésének jogi kereteit biztosítják. Partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.

Határozatlan idejű foglalkoztatásuk a kinevezésnek nevezett szerződés mindkét fél (munkáltató, munkavállaló) általi elfogadásával jön létre. Ennek a jogviszonynak a létrejöttét kötelező módon nyilvános pályáztatási eljárásnak kell megelőznie. A határozott idejű kinevezést a törvény az állami, önkormányzati fenntartású intézményekben csak szűk körben (pl. adott időre való helyettesítés) engedi meg. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köznevelési foglakoztatott munkakörét, a pedagógus-életpályán elért fokozatát, illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a köznevelési foglakoztatotti  jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

A pedagógus-előmeneteli rendszer t bevezetett egy ötfokozatú pedagógus-életpályarendszert (lásd a későbbiekben), amely egységes, nyilvános kritériumok alapján kialakított minősítéshez köti a pedagógusok pályán való előmenetelét, valamint az ehhez kapcsolódó bérezés megállapítását. Mindez kiszámítható pályatervezést tesz lehetővé. A köznevelési foglalkoztatotti jogálláshoz egyéb kötelező és fakultatív juttatások (pl. pótlékok) is kapcsolódnak. Szintén kedvező, hogy a pedagógust garantált fizetett szabadság illeti meg. Abban az esetben, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a köznevelési foglalkoztatottat  foglalkoztatták, vagy a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a köznevelési foglakoztatott további foglalkoztatására nincs lehetőség, vagy a köznevelési foglakoztatott munkaköri feladatainak ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált, a jogviszony megszüntetése esetén kötelező felajánlani számára másik, a végzettségének és szakképzettségének megfelelő állást.

Állami, önkormányzati fenntartású intézményekben tanító pedagógus a tanított óraszámtól függően részmunkaidős köznevelési foglalkozatotti jogviszonyban alkalmazható, vagy óraadói szerződés köthető vele. A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai a teljes munkaidőben dolgozó pedagógusokéhoz hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak.

Óraadói státuszt általában megbízási szerződéssel 1 évre vagy rövidebb időre létesítenek jellemzően munkaerő-tervezési és előre nem látott okok miatt. Ilyen foglalkoztatotti pozíció esetén az érintett pedagógusnak nem jár fizetett szabadság, jutalom, végkielégítés stb., a köznevelési foglalkoztatotti státuszban dolgozókhoz képest kiszolgáltatottabb helyzetben van, viszont az így megszerzett szakmai gyakorlat ideje beleszámít a pedagógus-előmeneteli rendszerben való előrelépéshez szükséges gyakorlati időbe. Az óraadó tanár csak a szerződésében foglaltak szerinti tanórákat köteles megtartani és az azokhoz kapcsolódó értékelési és pedagógiai feladatokat kell elvégeznie, egyéb intézményi feladatot nem kell vállalnia. Korlátozás, hogy az óraadó tanári munkakörre alkalmazott pedagógus a normál pedagógusi munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint 40%-ára alkalmazható, továbbá az óraadó tanár részt vehet ugyan a nevelőtestület ülésein, de nincs szavazati joga.

Ha a pedagógust nem állami fenntartású intézményben (2.4.) foglalkoztatják, akkor munkaszerződés alapján teljes vagy részmunkaidőben lehet foglalkoztatni. Ebben az esetben munkaszerződés rögzíti a munkakört, a munkabért és a munkavégzés helyét. Ugyanakkor a pedagógus munkajogi szempontból így kevésbé védett, mint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. Mindenekelőtt nem kötelező a határozatlan idejű alkalmazás, az egyéb juttatások esetlegesebbek, a munkakör megszüntetése esetén nem kell felajánlani neki másik munkakört. A törvények azonban éppen a védelem szempontjából előírják, hogy fizetése, munkaideje, pihenőideje, előmenetele és illetménye legalább az azonos besorolású köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagóguséval megegyező kell, hogy legyen. A gyakorlatban jellemző, hogy határozott időre kötnek munkaszerződést a pedagógussal, és ezt több alkalommal meghosszabbítják. Ennek a gyakorlatnak – mely az ilyen munkavállaló pedagógus kiszolgáltatottságát növeli – a korlátját a munka törvénykönyve határozza meg, mely szerint a határozott időre szóló munkaviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú munkaviszony tartamát is, a jogszabályban meghatározott kivételekkel – nem haladhatja meg az 5 évet.

A pedagógus intézményen belüli helyettesítésére szolgáló gyakorlat

Az órarend kialakításakor az igazgató – vagy az, aki ezt a feladatot végzi – gondoskodik arról, hogy minden tanórához megfelelő helyettesítési lehetőséget biztosítson. Lehetőség szerint szakszerű helyettesítést (a hiányzó pedagógussal azonos szakot tanító helyettessel ellátott órát), s ha ez nem lehetséges, nem szakszerű helyettesítést kell biztosítani.  A helyettesítés lehet eseti vagy tartós. Eseti helyettesítés elrendelésére akkor kerül sor, ha a pedagógus pótlására váratlan esemény miatt (pl. baleset) és a rövid ideig szükséges. Tartós helyettesítés szükséges, ha adott munkakör nincs betöltve és sikertelen volt a pályázati eljárás. (2023. évi LII. tv. 82.§)

A pedagógusokat, tanárokat támogató intézkedések

A pályakezdő vagy újonnan felvett, jogszabály szerinti végzettségű, szakképzettségű pedagógusok, tanárok támogatására szolgál a pedagógus-előmeneteli rendszer első fokozata, a gyakornoki fokozat és az ahhoz kapcsolódó kötelező mentorálás. A mentorálás lényege a gyakornok felkészítése a pedagógus-életpálya feladataira. A pályakezdő pedagógus a mentorálása alatt végzett munkája során egy nála tapasztaltabb és az intézményvezető által erre kijelölt pedagógus segítségére, támogatására számíthat. Emellett a mentor munkája is még tudatosabbá, még magasabb színvonalúvá válik. A kezdő tanár-mentor kapcsolat lényege nemcsak a támogatásban rejlik, hanem a kezdő tanár munkájának maximalizálására is törekszik. Összességében segíti az intézmény mint szervezet tanulóközpontúbb szervezetté válását, a jó gyakorlat átadását, az oktatás színvonalának emelését.

A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe való beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában, az általa ellátott pedagógus munkakörrel kapcsolatos tevékenységben, az intézmény pedagógiai programjának szakszerű alkalmazásában, a tanítási órák megtervezésében, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott taneszközöknek a célszerű megválasztásában és a gyakornoki minősítő vizsgára való felkészülésben.

A mentor negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, konzultációs lehetőséget biztosít számára. Legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.

A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszer alapján a Gyakornok fokozatba besorolt pedagógusnak a 2 éves gyakornoki idő leteltét követően gyakornoki vizsgát kell tennie.

A vizsga két részből áll. Egyrészt fel kell töltenie a 2 év tevékenységét bemutató pedagógusportfóliót az Oktatási Hivatal által működtetett online informatikai rendszerbe, és az Oktatási Hivatal által szervezett minősítő vizsga alkalmával személyes prezentációban meg is kell védenie két külső szakértő, valamint az intézményvezető előtt. Másrészt két órát vagy foglalkozást kell bemutatnia szintén két külső, az Oktatási Hivatal által delegált szakértő és az intézményvezető előtt. 

A minősítés eredményeként „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható. A sikeres minősítő vizsgát követően a gyakornok a következő év január 1-től Pedagógus I. fokozatba lép.

A Pedagógus I. fokozat elérése minden pedagógus számára kötelező. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét. A  401/2023. kormányrendeletben meghatározott pedagóguskompetenciák:

• szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás;

• pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók;

• a tanulás támogatása;

• a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;

• a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység;

• a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése;

• a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja;

• kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás;

• elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá, és az Oktatási Hivatal közzéteszi a honlapján (12. fejezet).

A Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás szintén két részből áll. Egyrészt a minősítést megelőző 2 év tevékenységét bemutató portfóliót kell feltöltenie egy az Oktatási Hivatal által működtetett online informatikai rendszerbe, és személyes prezentációban meg is kell védenie két külső szakértő, valamint az intézményvezető előtt. Másrészt két órát vagy foglalkozást kell bemutatnia szintén két külső, az Oktatási Hivatal által delegált szakértő és az intézményvezető előtt. 

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a felkészülési terv elkészítése, a mesterpedagógusi pályázat elkészítése, bemutatása és megvédése.

A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a kutatótanári pályázat elkészítése, benyújtása és megvédése.

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerző pedagógusnak – ha nem vesznek részt az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként, vagy nem végeznek pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot szaktanácsadóként – pályázatát 5 évente meg kell újítania ahhoz, hogy fokozatát megtarthassa.

A minősítés eredményeként „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható. A sikeres minősítést követően a pedagógus a következő fokozatba lép. A gyakornok sikertelen minősítése esetén újabb 2 éves gyakornoki időt kell kikötni. Amennyiben ismét nem felel meg az újabb minősítő vizsgán, jogviszonya megszűnik. A Pedagógus I. fokozatban a Pedagógus II. besoroláshoz szükséges minősítési eljárás egy alkalommal megismételhető.

A pedagógusértékelési eszközök – így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt  megfigyelési, értékelési szempontok jogszabályban meghatározottak (401/2023. Korm. rend. 3/a-h melléklet).

A pedagógus-életpályán való előrehaladáshoz minden pedagógus előtt nyitva áll a lehetőség, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat vegyen igénybe. Ezeket megyei, regionális szinten az Oktatási Hivatal pedagógiai oktatási központjai mint pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó szervezeti egységek szervezik meg, és továbbképzést, szaktanácsadást, tanügyi támogatást nyújtanak. Abban az esetben, ha egy pedagógus nehéz szakmai, emberi stb. helyzettel szembesül, a kollégák és az intézményvezető informális segítségére számíthat, vagy felkeresheti az intézményében foglalkoztatott pszichológust.

A pedagógusok tevékenységét pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában álló vagy egyéb köznevelési intézmény alkalmazottjaként foglalkoztatott szakértők, szaktanácsadók segítik (10.2.). A szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A legalább 10 éves gyakorlattal rendelkező szaktanácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. Az Oktatási Hivatal a szaktanácsadókról névjegyzéket vezet.

Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) rendszerét, amely intézményenként 5 évente ismétlődő, értékeléssel záruló fejlesztő, támogató jellegű vizsgálat. Célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre kiterjed. Az ellenőrzésben az a Mesterpedagógus besorolású pedagógus vehet részt, aki elvégezte az Oktatási Hivatal képzését, és szerepel az Országos szakértői névjegyzéken. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi. A tanfelügyeleti ellenőrzés kétféle lehet: intézményi ellenőrzés, komplex intézményi ellenőrzés.

Pedagógusbérek

A pedagógusok bérezése a pedagógusok új életpályáról szóló törvényben meghatározott fokozatokhoz igazodik és az egyes fokozatokhoz tartozó garantált illetményt kormányrendelet tartalmazza. A munkáltató minden évben köteles értékelni a pedagógus teljesítményét. Ez a teljesítményértékelés befolyásolja a pedagógus illetményét az adott illetménysávon belül. 

A munkáltató háromévente köteles emelni a pedagógus illetményét legalább 2,5%-kal.

A tartós helyettesítésért a gyakornoki havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő többlettanítási óradíj jár a pedagógusnak.

A bérezés a pedagógus heti 40 órás feladatellátáshoz kapcsolódik. Ez magában foglalja a kötelező tanórákat, a nem kötelező tanórákat, a tanulók, gyermekek felügyeletét és az intézményben végzett adminisztrációs és egyéb feladatokat.

Amikor egy pedagógus belép a köznevelési rendszerbe, a munkáltatónak kötelező a bérezését, a besorolását elvégezni és azt a kinevezésben feltüntetni. A besorolás alapja a végzettség és a szakképzettség, illetve a pályán eltöltött szolgálati idő és a minősítő eljárás alapján elért pedagógusfokozat. Ha egy pedagógusnak több – esetleg nem is pedagógus – végzettsége és szakképzettsége van, csak azt veszik figyelembe közülük, amelyik a munkakör betöltéséhez szükséges.

A pedagógusokat érintő egyéb juttatások

Ha a pedagógus a matematika, digitális kultúra, természettudomány, integrált természettudomány, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak valamelyikét tanítja fizetése 4%-kal emelkedik.

Ha a pedagógus a munkaköre betöltéséhez szükséges végzettséget, szakképzettséget mesterképzés keretében szerezte, akkor illetményét 2%-kal magasabb összegben kell meghatározni.

Ha a pedagógus olyan településen dolgozik, amely rajta van a felzárkózó és kedvezményezett települések listáján vagy olyan intézményben, ahol a hátrányos helyzetű tanulók száma eléri az intézményben a 10%-ot és ennek kapcsán az intézmény fejlesztő programot valósít meg, a pedagógus esélyteremtési illetményrészre jogosult. Az esélyteremtési illetményrész összege a pedagógus illetményének 20%-a.

A vezetői feladatok ellátásáért, valamint egyéb köznevelési feladatok ellátásáért az illetményalap meghatározott százalékához kötött, kormányrendeletben meghatározott megbízási díj jár. Ilyen feladatok az osztályfőnöki, csoportvezetői, tanszakvezetői, munkaközösség-vezetői feladatok. Az illetmény alapja mindig a gyakornoki fokozathoz tartozó garantált illetményösszeg.

A nemzetiségi intézményben dolgozó pedagógus nemzetiségi pótlékra jogosult. A pótlék mértéke attól függ, hogy munkaideje alatt milyen arányban végez nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató tevékenységet.

Az a pedagógus, aki sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik gyógypedagógiai pótlékra jogosult.

A köznevelési intézményekben biztosított a cukorbeteg gyermekek, tanulók vércukorszint mérése, valamint szükség esetén az inzulin beadása. Az ilyen képzettséggel rendelkező, e feladatot ellátó pedagógus diabétesz pótlékra jogosult.

A pedagógus számára rendkívüli, célhoz kötött feladat teljesítéséért céljuttatás adható.

A pedagógus magas színvonalú munkájáért vagy egy adott feladat kiváló teljesítéséért jutalom adható.

Munkaidő és szabadság

Tanítási és munkaidő

A pedagógus munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A gyakorlatban heti 40 óra számít teljes idejű foglalkoztatásnak, melyből – tanárok esetében – 32 óra a kötött munkaidő, amelyet az intézményben kell tölteni intézményi feladatokkal. A kötött munkaidőből 24 óra a neveléssel-oktatással, vagyis a tanulókkal való közvetlen tanítási órákon való részvétellel lekötött munkaidő. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidő közti részt a pedagógus a gyermekekkel, a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetve tanórai nevelésre, oktatásra köteles fordítani. Ez utóbbiba tartozik a tanulók felügyelete a tanórák közötti szünetekben. A felügyelet széles körű, ugyanis a tanulónak az épületbe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig terjed, ideértve az iskola pedagógiai programjában szereplő kötelező programok, foglalkozások időtartamát is. A fennmaradó időben a tanár felkészül a következő tanítási napra, túlóraként helyettesítést láthat el, illetve a diákok igénye szerint szervezett, nem kötelező órát tart (szakkör, felzárkóztató óra stb.), vagy adminisztrációval foglalkozik, esetleg szakmai megbeszélésen vesz részt.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka, akinek legalább 20 év pedagógus munkakörben vagy óvodai dajkaként szerzett szakmai gyakorlata van, választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének 50%-ával csökken.

A pedagógusminősítést és pedagógiai-szakmai ellenőrzést vagy szaktanácsadói feladatot végző pedagógust hetenként egy munkanapra a munkahelyén való munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében. Ezzel összefüggésben a heti neveléssel-oktatással lekötött óraszáma is csökken. E csökkenés mértéke munkakörönként differenciálódik. Ha a pedagógus nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon-vezető, javítóintézeti otthonvezető, a munkaidő-kedvezmény 8 óra, ha osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó munkaidő alsó határának 75%-a, vezetőpedagógus esetén heti 9 óra, vezető óvodapedagógus esetén heti 20 óra.

Amennyiben a pedagógusminősítést és pedagógiai-szakmai ellenőrzést végző vagy szaktanácsadói feladatot végző pedagógus köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkezik, szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába be kell számítani azt is, amikor a minősítő eljárás során a bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak feladatai hasonlóak, viszont az óraszámuk arányában kevesebb időre szólnak. Az óraadó tanár csak a tanórákat köteles megtartani, egyéb feladatot nem kell vállalnia.

Szabadság meghatározása és kiadása

A pedagógus munkakörben foglalkoztatott a köznevelési foglalkoztatottak teljes évi szabadsága (alapszabadság) 50 munkanap. Ebből 15 munkanapot a munkáltató munkavégzésre igénybe vehet, de csak az alábbi esetekben: továbbképzésre, foglalkoztatást elősegítő képzésre, az iskola működési körébe tartozó oktató-nevelő munkára, illetve ha a pedagógus szabadságát szorgalmi időben adják ki. A szabadságot elsősorban a nyári szünetben kell kiadni.

Az szabadságon kívül a köznevelési foglalkoztatottak számára egyéb munkaidő-kedvezmények is adhatók. Ezekről a munkáltató dönt. Így maximum 1 évre szóló fizetés nélküli szabadságot, ún. alkotói szabadságot engedélyezhet a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusnak (10 évenként). Az alkotói szabadság engedélyezéséhez a pedagógusnak szakmai munkatervet kell készítenie, amelyet az Oktatási Hivatal által kijelölt szakértő véleményez. 

Előléptetés, előmenetel

A pedagógust 3 évenként kötelező eggyel magasabb fizetési kategóriába sorolni.

A pedagógus-előmeneteli rendszer garantálja a pedagógus-életpályán való előrehaladást. Az előmeneteli rendszernek öt fokozata van:

1. Gyakornok

2. Pedagógus I.

3. Pedagógus II.

4. Mesterpedagógus

5. Kutatótanár

A Pedagógus I. fokozat elérése valamennyi pedagógus számára kötelező.

A 2 év gyakornoki idő letöltése után, a minősítő vizsga sikeres letételét követően a pedagógus Pedagógus I. fokozatba kerül.

Ezt követően a Pedagógus II. fokozat eléréséhez még további legalább 1 év szakmai gyakorlat szükséges. 

A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez Pedagógus II. fokozatban eltöltött 5 év szakmai gyakorlat és pedagógus-szakvizsga szükséges. A Kutatótanár fokozat eléréséhez 14 év szakmai gyakorlat, valamint doktori fokozat kell.

A kutatótanárok száma országos kvótához kötött, nem lehet több az országos pedagógusállomány 1%-ánál.

Áthelyezés

A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozók esetében van jogi lehetőség áthelyezésre. Fontos, hogy az állami fenntartású intézményekben dolgozók e módon csak az állami szektoron belül helyezhetők át, azaz nem kerülhetnek át a nem állami fenntartású intézményi körbe.

Az áthelyezés háromoldalú megállapodáson alapul, vagyis a két (a volt és a leendő) munkáltatónak egymással, valamint a köznevelési foglalkoztatottal is kölcsönösen meg kell állapodnia az áthelyezéshez kapcsolódó kérdésekben. 

Áthelyezésre jellemző módon akkor kerül sor, ha az új munkáltató ragaszkodik az alkalmazni kívánt pedagógushoz, és bizalma jeléül áthelyezési kérelemmel fordul a pedagógus munkáltatójához. Ezzel ugyanis azt is vállalja, hogy egy esetleges felmentés esetén ő fizeti ki a végkielégítést.

A pedagógus azonban más módon is munkahelyet változtathat.  A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint pedagógus megszüntetheti jogviszonyát közös megegyezéssel, lemondással és azonnali hatályú lemondással. A gyakorlatban a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetése a jellemző.

A munkahelyet változtató pedagógus alapesetben továbbviszi a pedagógus-életpályán elért fokozatát, kategóriáját, azaz nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint a váltás előtt, ha ismét pedagógus munkakörben helyezkedik el.

A sikertelen minősítési vizsgát követően további 2 év szakmai gyakorlat megszerzését kell a gyakornok számára kikötni, melynek letelte után ismét minősítő vizsgát kell tennie. Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán „nem felelt meg” minősítést kap, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya, munkaviszonya a köznevelési törvény erejénél fogva az intézményben is megszűnik (9.2.). Amennyiben a Gyakornok új jogviszonyt létesít, újabb 2 év szakmai gyakorlat megszerzése után ismét minősítő vizsgát tesz, vagy minősítő eljáráson vesz részt. Ha ez is sikertelen, jogviszonya az új intézményben is megszűnik.

Ha a pedagógus olyan munkakörben helyezkedik el, ahol alacsonyabb végzettségi szint is elegendő, akkor annak megfelelően kerül besorolásra.

Amennyiben az oktatásban marad, de megváltozik a munkaköre, azaz a továbbiakban nem pedagógus munkakört tölt be, már nem garantált, hogy fizetése változatlan marad. 

A foglalkoztatási jogviszony megszűnése

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény meghatározza, hogy milyen esetben szűnik meg vagy szüntethető meg a pedagógus jogviszonya. Automatikusan megszűnik a jogviszonya, ha a határozott idő lejár, illetve ha a pedagógus meghal, vagy az intézmény jogutód nélkül megszűnik. A munkáltató is megszüntetheti az alkalmazást. Erre a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban felmentéssel, rendkívüli felmentéssel, próbaidő alatti azonnali hatállyal, illetve elbocsátással kerülhet sor.

A felmentésnek meghatározott okon kell alapulnia (pl. szakmai alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés, egészségügyi szempontból való alkalmatlanság, nyugállományba vonulás, átszervezés miatt megszűnő jogviszony). Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a felmentés meghatározott ideig tilos, így például gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, terhesség (gyermekvárás) alatt, szülési szabadság, apasági szabadság, szülői szabadság. A felmentési idő 2–8 hónap lehet. Ennek meghatározása a pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban eltöltött idejétől függ.

Felmentés esetén a pedagógus meghatározott összegű juttatásra jogosult. A végkielégítés mértéke 1–8 havi átlagfizetés között mozog, a szolgálati időtől függően.

A munkaszerződés alapján dolgozók esetében a fentiekhez hasonló a helyzet: a vezető rendes felmondással, rendkívüli felmondással vagy – próbaidő alatt – azonnali hatállyal küldheti el a pedagógust. A felmondást indokolni kell, és az csak a pedagógus képességeivel, a munkavégzésben mutatott magatartásával, illetve a munkáltató működésével függhet össze. A munkavállalónak lehetőséget kell adnia a védekezésre. A jogszabály itt is tartalmaz felmondási tilalmakat és korlátokat, melyeket be kell tartani. A felmondási idő 1 hónaptól 1 évig terjedhet, és ugyancsak az alkalmazásban eltöltött időtől függ. Felmondás esetén szintén jár juttatás (végkielégítés), ennek nagysága a munkaviszonyban eltöltött időtől függ.

Nyugdíj és nyugellátás

Magyarországon nem szabályozzák külön jogszabályok a pedagógusok nyugdíjazását, tehát az általános társadalombiztosítási előírások, illetve – állami alkalmazottként – a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény az irányadó. Az általános előírások szerint teljes összegű öregségi nyugdíjat az kaphat, aki a 65. évét betöltötte, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. A jogszabály nem tesz különbséget nők és férfiak között.

A nők körében arra is van lehetőség, hogy a pedagógus az előírt korhatárnál előbb nyugdíjba mehessen. Ennek feltétele a 40 év foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő.

A fentieken túl nyugdíjasnak számít az a pedagógus is, aki más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.