Az Európai Képesítési Keretrendszerhez való csatlakozásról és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) létrehozásáról szóló kormányhatározat 2008. évi elfogadását, az európai törekvések megismerését követően a hazai körülményeknek leginkább megfeleltethető keretrendszer szintjeinek leírását elmélyítő kutatások folytak.

A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztését az Európai Szociális Alapból finanszírozta a kormány. A fejlesztés 2010–2015 között zajlott. A fejlesztési folyamat részeként az MKKR-be az államilag elismert szakképesítéseket és képesítéseket sorolták be. Az MKKR szintjeinek megfeleltetése az EKKR-nek 2015 februárjában zárult le. Az MKKR egy 8 szintű, 4 deszkriptor-kategóriát magában foglaló keretrendszer. Funkciója elsődlegesen kommunikációs, a keretrendszer működtetése nem von el irányítási, adminisztratív és szakpolitikai-hatósági funkciókat a keretrendszerbe sorolt képesítések ágazati felelőseitől. A keretrendszer nyitott a nemformális képzési szektor képesítéseinek besorolására is.

A szintleíró jellemzők az alábbi kategóriák szerint vannak meghatározva:

• TUDÁS: Elméleti vagy tárgyi tudás, szerveződési formái a műveltség és a szakértelem. A tudás összetartozó elemei, fogalmai összetett egységekbe, sémákba szerveződnek, amelyek bonyolultsága az egymást követő szinteken különbözik. Az absztrakt fogalmak ismeretének bősége, kiterjedése szintenként jelentősen eltér.

• KÉPESSÉGEK: Cselekvésekben megnyilvánuló, motoros (kézügyesség, valamint módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata) és kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) készségekből áll.

• ATTITŰDÖK: Értékelő viszonyulást jelent valamilyen konkrét vagy elvont dologhoz; az attitűdök a tanulásra, a munkára és a saját cselekvésre vonatkoznak, illetve a kapcsolatokra, az együttműködésre irányulnak. Az attitűdök érzelmi, gondolati és viselkedésbeli összetevőkből állnak.

• AUTONÓMIA ÉS FELELŐSSÉG: Kifejezi, hogy a személy az adott tevékenységet milyen fokú önállósággal és milyen mértékű felelősségvállalással tudja végrehajtani.

Az MKKR-be besorolt végzettségek és képesítések:

(1) A táblázat a képesítések típusát redukáltan mutatja be, a jelenleg is megszerezhető képesítéseket tartalmazza.

A magyar keretrendszer kialakítása során elsősorban az iskolarendszerű képzésben megszerezhető végzettségek és képesítések besorolása volt az elsődleges cél. 

A felsőoktatási szektorra vonatkozóan már az MKKR-szintek kialakításakor rögzítették, hogy a különböző felsőoktatási képesítéseket adott szinteken (5–8.) sorolják be az MKKR-be.