A köznevelési feladatok ellátása nem állami intézményekben

A kisgyermekkori nevelés, az iskolai nevelés és a szakképzés megszervezése, a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése állami feladat. Ugyanakkor a tanulás és tanítás szabadságának alkotmányos elvéből, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogból következően köznevelési intézményt egyházak, alapítványok, magántársaságok és más jogi vagy magánjogi személyek is létrehozhatnak, működtethetnek.

Az egyházi és magánintézmény a fenntartójával kötött köznevelési szerződés keretében láthat el állami köznevelési feladatot. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a nem állami köznevelési intézmény fenntartójával a felelős miniszter köznevelési szerződést köthet. A köznevelési szerződés keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára térítésmentessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak.

Ennek feltétele, hogy:

• eleget tesz a jogszabályi követelményeknek, a formális oktatás megszervezésére vonatkozó szabályoknak;

• megfelel a tartalomra vonatkozó előírásoknak, az országos hatályú dokumentumoknak, így az Óvodai alapprogramnak, a Nemzeti alaptantervnek, az érettségi követelményeknek, valamint a szakképzés és felsőoktatás képzési programjainak;

• eleget tesz a tanári képesítésekkel kapcsolatos előírásoknak;

• eleget tesz az oktatás körülményeire vonatkozó előírásoknak.

A nem állami fenntartású köznevelési intézmények törvényességi ellenőrzését a kormányhivatalok végzik.

Nem állami intézmények a felsőoktatásban

A felsőoktatási intézmények alapítására, működtetésére, állami elismerésére a fenntartótól függetlenül egységes szabályok vonatkoznak. Felsőoktatási intézményként olyan szervezet hozható létre, illetve működhet, amelyet felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek, és az Országgyűléstől megkapta az állami elismerést. Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges feltételekkel, legalább két tanulmányi területen, illetve tudományterületen, legalább négy szakon alapképzést vagy alap- és mesterképzést vagy alap-, mester- és doktori képzést vagy mester- és doktori képzést jogosult folytatni. Magyarországon elismert diplomát csak államilag elismert felsőoktatási intézmény adhat ki.

Fenntartók alapján az intézmények három típusba sorolhatók: magán, egyházi és állami felsőoktatási intézmények. 2019–2022-ben jelentős fenntartói átalakulásokra került sor, aminek következtében a korábban állami fenntartású intézmények többsége közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került, így magánintézmény lett. A vagyonkezelő alapítványok működését külön törvény szabályozza (2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról)

Az egyházi, alapítványi vagy magán felsőoktatási intézmények finanszírozásához a magyar állam azzal járul hozzá, hogy ezekben az intézményekben is „megrendelhet” állami ösztöndíjas férőhelyeket. Az egyes szakokon biztosított állami ösztöndíjas helyek számát évente kormányrendeletben határozzák meg. Az állami ösztöndíjak mellett a kutatási szerződéssel támogatott helyek képzési területek szerinti elosztását évente határozzák meg. Szerződéses alapon további támogatást is kaphat az intézmény egyes oktatási szolgáltatásai után, így például a tanártovábbképzések után vagy kutatásra.

Magyarország területén jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felsőoktatási törvényben meghatározott (engedélyezési, működési) feltételek hiányában felsőoktatási tevékenységet nem folytathat. A felsőoktatási tevékenység törvényességi ellenőrzése a felsőoktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.

Nemformális oktatást és képzést kínáló magánszemélyek

A nemformális oktatás és képzés Magyarországon a felnőttképzés keretében történik, iskolarendszeren kívüli képzésre az állami iskolák, különböző jogi személyek, valamint egyéni vállalkozások is jogosultak.  A felnőttképzési és felnőttoktatási rendszer célja, hogy a gazdaság valós, munkaerő iránti igényeire reagáljon.

2020-tól jelentősen bővült a felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről) hatálya alá tartozó képzések köre. Jelenleg főszabályként valamennyi, szervezetten megvalósuló és célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló képzés a törvény hatálya alá esik, például a munkavállalóknak szervezett ún. belső képzések is. 

Külön csoportot alkotnak a jogszabály alapján szervezett képzések (korábban: hatósági képzések), amelyekre 2020 után a felnőttképzési szabályok egy szűkebb köre (bejelentés, adatszolgáltatás) vonatkozik. 

A felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik minden olyan egyéni vállalkozó vagy vállalkozás, amelynek tevékenységi, működési körébe a felnőttképzés is beletartozik. Azok, akik felnőttképzőként (akár csak belső képzések szervezőjeként és megvalósítójaként) működnek, két opció közül választhatnak. Azoknak a felnőttképzőknek, akik nem végeznek szakképzést, vagy költségvetési vagy uniós támogatásból megvalósuló képzést, felnőttképzési tevékenységükre bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ha a tevékenységükbe szakképzés is tartozik (szakmai képzés, illetve részszakma), vagy támogatott képzéseket is szerveznek, akkor a felnőttképzési tevékenységüket engedélyeztetni szükséges.

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó hatósági feladatokat a Pest Vármegyei Kormányhivatal látja el. A bejelentések és az általa kiadott engedélyek alapján nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről és a felnőttképzési szakértőkről, valamint ellenőrzi tevékenységüket. A Pest Vármegyei Kormányhivatal felnőttképzéssel összefüggő feladataira vonatkozóan az irányító szervi hatásköröket a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.

Külföldi oktatási intézmények

Külföldi állam saját oktatási törvénye szerint működtethet oktatási intézményt Magyarországon. Ezeket az intézményeket államközi kulturális egyezmények alapján hozzák létre, és kölcsönösen elismert diplomát adnak ki. Finanszírozásuk az adott kétoldalú egyezmény függvénye. A külföldi állam által finanszírozott felsőoktatási intézményekre is vonatkozik a működési engedély, illetve az állami elismerés kötelme.