Ez a fejezet időrendben tematikus áttekintést nyújt a nemzeti reformokról és szakpolitikai fejleményekről 2021-től kezdve. A bevezetőben bemutatjuk az átfogó oktatási stratégiákat és az oktatási rendszer egészét érintő kulcsfontosságú célokat. Képet kaphatunk belőle arról is, hogyan szerveződik az oktatási reformfolyamat, és kik a döntéshozatal főbb szereplői. A folyamatban lévő reformokról és szakpolitikai fejleményekről szóló rész a reformokat a következő tágabb – nagyrészt az oktatási szinteknek megfelelő – tematikus területek szerint csoportosítja:

• kisgyermekkori nevelés és gondozás;

• köznevelés (alap- és középfokú oktatás);

• szakképzés és felnőttképzés;

• felsőoktatás;

• transzverzális készségek és foglalkoztathatóság.

Az egyes tematikus területeken belül a reformok kronológiai sorrendben következnek, a legfrissebb reformoktól haladva időben visszafelé.

Átfogó oktatási stratégia és kulcscélok

A jelenlegi kihívások:

• a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése az oktatásban;

• a köznevelésben tanulók alapkészségeinek fejlesztése, az iskolák befolyásának növelése e téren a hátrányok leküzdésében;

• az intézmények közötti teljesítménykülönbségek csökkentése;

• az alap- és középfokú oktatás eredményességének javítása, a hatékonyabb, eredményesebb köznevelési intézményirányítási rendszer konszolidálása;

• a hatékony pályaorientáció lehetőségeinek megteremtése;

• a szakképzés minőségének javítása, vonzerejének növelése;

• a duális képzés kiterjesztéséhez szükséges feltételek biztosítása, a gazdaság igényeinek fokozottabb figyelembevétele a szakképzés tartalmi fejlesztése és a gyakorlati képzés során;

• hatékonyabb szakképzési intézményrendszer megteremtése;

• a felsőoktatásban diplomát szerzők arányának növelése különös tekintettel a hátrányos helyzetűek számarányára;

• a felnőttek létszámának növelése az egész életen át tartó tanulásban;

• a digitális átállás elősegítése az oktatási és képzési rendszer egészében.

Köznevelés

A kormány 2020 augusztusában elfogadta a 2021–2030 közötti programozási időszakra szóló köznevelési stratégiát, amelynek alapvető célja a méltányos, korszerű nemzeti köznevelés megteremtése. A stratégia 5 specifikus célkitűzést és 14 beavatkozási irányt határoz meg.

Az Európai Unió tagállamai, a Tanács által kitűzött számszerű célértékekkel való kapcsolat:

A korai iskolaelhagyók arányának csökkentése

A korai iskolaelhagyók (azok a 18–24 év közöttiek, akiknek nincs legalább általános iskolai végzettségük, miközben nem is vettek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben az elmúlt négy hétben) aránya Magyarországon 2015 óta 11,6 és 12,5 százalék között mozog (2022-ben 12,4% volt). Az európai uniós célkitűzés az, hogy az érték 2030-ig 9% alá csökkenjen.

A 2020-as magyar köznevelési stratégia épít az előző programozási időszak eredményeire. 2015 szeptemberétől 5 helyett 3 éves kortól kötelező a kisgyermekkori nevelés. 2015 januárjában a köznevelési törvény módosításában megjelent a „lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló” fogalma, valamint a módosítás rendelkezik egy korai jelzőrendszer felállításáról és működtetéséről. E jelzőrendszer szerint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya folyamatosan csökken, a 2022/23-as tanév 2. felében 4,05% volt.

Folytatódik a szakemberek képzése, a hátrányos helyzetűek megsegítése az Arany János és Tanoda Programokban. A fejlesztés magában foglalja többek között a helyi oktatásszervezésre vonatkozó helyzetelemzést és a támogató oktatást, a deszegregációt segítő komplex intézkedési terv elkészítését. A deszegregációs intézkedések megvalósítása során erőteljesebb hangsúlyt kap az oktatásszervezési folyamatok átfogó tervezése, az oktatási mutatók komplexebb elemzése.

A kisgyermekkori intézményes nevelés továbbfejlesztése

Az előző európai célkitűzés az volt, hogy a 4 éves kor feletti gyermekek legalább 95%-a vegyen részt kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, ezt Magyarország már 2017-ben teljesítette 95,6%-kal. Az új európai célkitűzés az, hogy 2030-ra a 3 éves kor és a kötelező beiskolázási életkor közötti gyermekek legalább 96%-a vegyen részt kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. Az új célérték 2021-es magyar állása 93,4%.

Magyarországon 3 éves kortól kötelező az óvoda.

A kisgyermekkori intézményes neveléshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztési irányok a köznevelési stratégiában:

• a korai gyermekkori nevelésbe való bekapcsolódás minél szélesebb körű biztosítása;

• a gyermek személyiségének kibontakoztatását segítő óvodai nevelés támogatása;

• az óvodák iskolafelkészítő tevékenységének, az óvoda-iskola átmenet elősegítésének szakmai és infrastrukturális támogatása;

• a gyakorlóóvodák és gyakorlóiskolák rendszerének fejlesztése, felelősségük megerősítése.

Az iskola szerepének növelése az alapkészségek fejlesztése és a hátrányok leküzdése érdekében

A magyar diákok 2018-hoz képest  az OECD átlagának megfelelő, matematikából és természettudományból annál magasabb eredményt értek el. Magyarország egyértelműen javított pozícióján: 81 országból természettudományos területen a 27., matematikából a 28., a szövegértés területén a 32. helyen végzett. A magyar tanulók az oktatás háttérváltozóit vizsgálva nagyobb biztonságban, jobban közösségben érzik magukat az iskolában, és elégedettebbek a saját országukkal is, mint az OECD átlag.

Az OECD-tagországok matematika eredményei átlagosan 17 ponttal, a szövegértési eredmények 11 ponttal, a természettudományos eredmények 4 ponttal romlottak 2018 és 2022 között.  Az OECD átlaga matematikából 472 pont, a magyar diákok eredménye 473 pont; az OECD átlag természettudományból 485 pont, a magyar eredmény 486 pont, az OECD átlag szövegértésből 476 pont, a magyar eredmény 473 pont. A koronavírus járvány és annak hatása a magyar eredményeken is látható, 2018-hoz képest a természettudományos területen 5 pontos javulást, a szövegértés területén 3 pontos, a matematika területén 8 pontos csökkenést könyvelhettünk el, ezt az eredményt azonban némiképp kedvezően árnyalja ezzel párhuzamosan az OECD eredmények jelentősebb romlása. 

Magyarországon az egy főre eső GDP jóval alacsonyabb az OECD-átlagnál, viszont a magyar tanulók teljesítménye megegyezik az OECD  átlaggal, emiatt hazánk jobb eredményt produkált, mint amilyen csupán a gazdasági helyzet e mutatója alapján elvárható lenne.

Magyarország átlagos ESCS-indexe a leutolsó mérés alapján megegyezik az OECD-átlagindexszel, a 2022 mérésben a   magyar diákok kicsit nagyon része teljesíti a 2. képességszint kritériumait mindhárom területen, mint az OECD-átlag. Az ezt megelőző méréseken az OECD átlag alatt teljesítettek a magyar tanulók, most viszont az átlagnál kedvezőbb a magyar eredmény.

A digitális kompetenciák és szolgáltatások fejlesztése

Az európai uniós számszerű célkitűzés az, hogy a számítástechnikai és informatikai műveltség terén gyengén teljesítő 8. osztályosok aránya 2030-ra legfeljebb 15% legyen.

A köznevelési stratégia a Digitális Oktatási Stratégiával összhangban az alábbi fejlesztési területeket jelöli meg:

• digitális kompetenciák és szolgáltatások fejlesztése:

  • a digitális kompetenciák fontossága;

  • digitális infrastruktúra;

  • a pedagógusok digitális felkészültsége;

• tartalomfejlesztés:

  • tankönyvfejlesztés;

  • digitális tartalomfejlesztés;

  • köznevelési LMS-rendszer fejlesztése.

Szakképzés

Magyarországon 2019-ben új koncepció készült a szakképzés középtávú fejlesztésére, amelynek eredményeképpen a Kormány még abban az évben elfogadta a szakképzés rendszerének „Szakképzés 4.0.” középtávú fejlesztési stratégiáját. Ennek megvalósulását segíti, jogi hátterét, szabályozását biztosítja a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény. A törvény 2020. január 1-jén lépett hatályba, a 2020. szeptember 1. óta a szakképzésbe belépő tanulók már az új szabályozás szerint kezdik meg tanulmányaikat.

A szakképzés presztízsének, minőségének és eredményességének fejlesztéséhez sok egymással összefüggő beavatkozásra van szükség. A rendszer átalakítása során azon területekre kell fókuszálni, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az érdemi változáshoz. Ezért a szakképzés 4.0 stratégia alapja három pilléren nyugszik, melynek főbb elemei a következők:

1. A karrier lehetősége: A fiatalok és a felnőttek számára is rugalmas, kiszámítható karrier lehetőségét kell megalapozni a szakmai képzéssel. A technikum befejezésekor a diákoknak versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell kapniuk, ami biztos egzisztenciát és magas jövedelmet nyújt. Ezt segíti

• egyszerű, átlátható, átjárható képzési rendszer;

• a technikumból a szakmai vizsga eredménye alapján egyenes út a szakirányú felsőoktatásba;

• ösztöndíjrendszer;

2. vonzó környezet: Olyan minőségű épületeket, oktatótermeket, tanműhelyeket, sport- és szabadidős tereket kell kialakítani, amely valós, vonzó alternatívát jelent a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik számára. Ezt támogatja

• infrastruktúra, fejlesztő program (épület, eszközök);

• jó minőségű, korszerűen felszerelt ágazati alapozó tanműhelyek;

• digitális tartalom;

3. naprakész oktatói tudás: A szakképzésben kiemelt jelentősége van annak, hogy a szakmai oktatók tudása naprakész legyen, és folyamatosan képesek legyenek követni az ágazat technológiájának fejlődését. Ezt biztosítja

• vállalati helyszínű akkreditált oktatói képzések;

• mérnökök, gazdaságban dolgozó szakemberek bevonása az iskolába;

• rugalmasabb mérnöktanár- és szakoktatóképzések;

• a kiscsoportos felzárkóztatás módszertanának fejlesztése, mentori feladatokra való felkészítés;

• a szakképzés sajátosságaira épülő új minősítési rendszer;

• digitális asszisztensek.

Az európai uniós számszerű célkitűzés az, hogy a szakképzésben végzett azon személyek aránya, akik szakképzésük során munkaalapú tanulásban vettek részt, 2025-re érje el legalább a 60%-ot.

A felsőoktatás fejlesztése

A felsőoktatásban végzettek aránya (30–34 évesek) Magyarországon az elmúlt években 33-35% körül mozgott (2021: 35,5%).

Az új európai uniós számszerű célkitűzés szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek arányának 2030-ra el kellene érnie legalább a 45%-ot. Magyarországon ez az arány 2021-ben 32,9%, 2022-ben 31,9% volt.

A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” felsőoktatási stratégia céldátuma 2030.

A stratégia a felsőoktatás területén végrehajtandó intézkedések fő céljait a következőkben határozza meg:

• A szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra.

• A helyi felsőoktatási intézményhálózat mindenki számára teremtse meg a felsőoktatásba való bekapcsolódás esélyét.

• Emelkedjen a területileg hátrányos helyzetű térségekből, a hátrányos családi helyzetből érkezők, a fogyatékossággal élő, illetve a roma hallgatók és végzettek száma.

• Fokozódjon a női hallgatók részvétele az MTMI (STEM) szakokon.

• Nőjön az MTMI (STEM) szakokon tanulók és végzettséget szerzők száma.

• Jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás.

• Javuljanak a hallgatók munkaerőpiaci elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciái.

• Összességében növekedjen a felsőfokú végzettségűek korcsoportos aránya.

• A támogató folyamatoknak köszönhetően emelkedjen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma.

• Jelentősen javuljon az oktatók pedagógiai és oktatásmódszertani felkészültsége.

• A hallgatók még versenyképesebb, alaposabb tudást biztosító oklevélhez jussanak.

• Nőjön a magyar felsőoktatás vonzereje.

• Az egészséges képzési szerkezetnek köszönhetően nőjön az intézmények nemzetközi képzésszolgáltatási képessége és ezzel párhuzamosan a képzésekből befolyó saját bevételük mértéke. 

• Jelentős rendszermegújítás ment végbe a felsőoktatási felvételit érintően, hogy a hozzáférés megfelelő szinten és érdemi módon növekedhessen.

Felnőttkori tanulás

A magyar felnőttek (25–64 év között) részvétele az egész életen át tartó tanulásban (az elmúlt négy hétben) Európában az alacsonyabbak közé tartozik (2022-ben 7,9% volt, míg az EU27-ben 11,9%). A mérést megelőző 12 hónapra vetítve a képzésben résztvevői arány vállalása 60% volt. A 2022-es felmérés alapján ezt az értéket Magyarország a korábbi (2016-os) felméréshez képesti javulás mellett 62,4%-ként teljesítette. Ugyanakkor, ha csak a tisztán a felnőttképzést nézzük, úgy van még tenni való.

Stratégiai célkitűzések a felnőttképzésben:

• A képzések mérhetőségének (Big Data alapú) biztosítása: A folyamatos munkaerő-piaci kihívásokra reagálva stratégiai jelentőségű intézkedés a képzések mérhetőségének biztosítása, a szak- és felnőttképzésben is kialakításra került pályakövetési rendszeren keresztül. Az egységes adatgyűjtési rendszer – illeszkedve a köz- és felsőoktatást is magába foglaló adatgyűjtési struktúrához – az egységes pályakövetési rendszerbe illesztve, mérhetővé és így összehasonlíthatóvá teszi a képzések eredményességét. 

• A munkaerő-piaci keresletvezérlet képzési rendszer további erősítése a munkaerő-piaci igények eredményes és gyors kielégítése érdekében, biztosítva egyúttal azt, hogy a magyar állampolgárok a képességeikhez és érdeklődésükhöz legjobban illeszkedő képzésekben vehessenek részt, és ezeknek megfelelő munkakörökben tudjanak elhelyezkedni. Az egyelőre kísérleti módon működő Munkaerőpiaci Előrejelző Rendszer (MER) feladata a szakmai közvélemény és az állampolgárok tájékoztatása a várható munkaerő-piaci trendekről. 

• Az adminisztratív terhek csökkentése a 2020 előtti, az akkor hatályos jogszabályok által megkövetelt eljárási rendhez képest, a képzések indításával, szervezésével, megvalósításával és zárásával kapcsolatos feladatok korábbiakhoz képesti egyszerűsítésével, a több csatornás adatszolgáltatási rendszerek egykapusításával és a megmaradt eljárások digitalizálásával. Ennek következtében javulhat a felnőttképzési tevékenység attraktivitása, növekedhet a felnőttképzési kínálat és a verseny.

• A felnőttképzésben résztvevők számának növelése, a vonzóerő, a minőség, és innovatív megoldások bevezetésével. Folyamatban van az Egyéni Tanulási Számla rendszerének kidolgozása, valamint a munkaerőpiacon használható mikrotanúsítvány rendszer hazai adaptációja; mindkettő az Európai Bizottság (DG Reform) támogatásával (TSI projektek keretében).  

Az európai uniós számszerű célkitűzés az, hogy 2025-re azon 25–64 éves felnőttek aránya, akik a megelőző 12 hónapban oktatásban vagy képzésben vettek részt, érje el legalább a 47%-ot, 2030-ra pedig a 60%-ot, a Szociális Jogok Európai Pillére által támogatott nemzeti célszámok alapján. A 2022-es 12 hónapot vizsgáló felmérés alapján Magyarország felnőtt korú lakosságának 62,4%-a folytatott formális, nem-formális, valamint informális tanulási tevékenységet.

 Az európai adatok gyűjtése 2022-ben indult, tervezetten 2023 végén lesznek új adatok.

Az oktatási reformfolyamat és aktorai

Az oktatási reformokat többnyire a magyar kormány kezdeményezi azáltal, hogy javaslatokat tár a Magyar Országgyűlés elé. A törvényeket (így a köznevelési törvényt, a szakképzési törvényt, a felnőttképzési törvényt vagy a felsőoktatási törvényt) az Országgyűlés fogadja el. A stratégiákat többnyire a kormány fogadja el, a kötelező tartalmi fő szabályozókat, így az Óvodai nevelés országos alapprogramját, a Nemzeti alaptantervet, a szakképzés, illetve a felsőoktatás Képzési és kimeneti követelményeit, valamint a felnőttképzésben folyó szakmai képzés programkövetelményeit  pedig vagy a kormány vagy az illetékes szakminisztérium.

A központi irányítás vagy felügyelet elsősorban az oktatásért és képzésért közvetlenül felelős két minisztériumhoz tartozik, így a Belügyminisztériumhoz (köznevelés) és a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés).

A miniszterek feladat- és hatáskörét kormányrendelet szabályozza.

A köznevelésért felelős miniszter felelősségi köre többek között:

• az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a NAT bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok rendszeres, de legalább ötévenkénti értékelése az általa létrehozott tanács közreműködésével, szükség esetén módosítás kezdeményezése a kormánynál;

• a köznevelési stratégia kidolgozása;

• országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése;

• a köznevelésben jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése;

• nevelési-oktatási programok kidolgozása és kiadása.

A felsőoktatásért felelős miniszter felelősségi köre többek között:

• a felsőoktatás ágazati irányítása;

• képzési és kimeneti követelmények meghatározása a felsőoktatási szakképzésben, az alap- és mesterképzésben;

• évente jogszabályban meghatározott keretek között annak határozattal való megállapítása, hogy mely a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj;

• a pedagógusképzés irányainak meghatározása,

• a felsőoktatási rendszer fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet;

• a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása, az Országos hallgatói kompetenciamérés szakmai feltételeinek megteremtése;

• a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítása;

• új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák, az intézményi hálózatfejlesztések támogatása;

• a felsőoktatási szakképzésben, az alap- és mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata;

• a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának legalább háromévenkénti értékelése,

• a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti hosszú távú finanszírozás és az ennek alapján megkötött finanszírozási keretmegállapodások elveinek meghatározása, valamint az ehhez szükséges finanszírozási adatok elemzése, statisztikai adatok vizsgálata.

A szakképzésért felelős miniszter felelősségi köre többek között:

• irányítja az általa alapított szakképzési centrumokat, gyakorolja a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmények feletti fenntartói irányítási hatásköröket,

•  ellátja a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprésze felhasználásával kapcsolatos feladatokat 

• közzéteszi a képzési és kimeneti követelményeket 

• a kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével meghatározza a szakmai vizsga központi vizsgatevékenységének tartalmát.

• a kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kidolgoztatja a szakképzési tankönyveket.

• gondoskodik a Szakképzési Innovációs Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról.

• gondoskodik a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer és annak részeként a korai iskolaelhagyás megelőzését támogató rendszer, valamint a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer működtetéséről,

• ellátja a szakképzéshez kapcsolódó kutató és fejlesztő-szolgáltató feladatokat, és kidolgozza az oktatók értékelésének módszertanát.

A felnőttképzésért felelős miniszter felelősségi köre többek között:

• a továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletének ellátása,

• a programkövetelményekről elektronikus nyilvántartás vezetése,

• a programkövetelmények nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére benyújtott kérelmek elbírálása,

• a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével bizonyos oktatás, vagy képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésnek minősítése

• a felnőttképzési államigazgatási szervnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartása vezetésével összefüggő jogkörök gyakorlása,

• az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével a programkövetelményre, annak módosítására és törlésére vonatkozó szolgáltatási díj mértékének, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályainak meghatározása,

• a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével a programkövetelmény nyilvántartásba vételének tartalmi szabályainak a kiadott rendeletben való meghatározása 

• a kontaktórás, távoktatási és zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzési formában megvalósuló képzések szakszerű és jogszabálynak megfelelő megszervezéséhez, lebonyolításához, valamint az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó ellenőrzésének részletes szabályainak rendeletben történő meghatározása,

• a mikrotanúsítvány tartalmának és kiállításának részletes feltételeinek rendeletben történő meghatározása

• a mikrotanúsítvány felnőttképző kiállító által a FAR-rendszerbe történő adatszolgáltatásának részletes szabályainak meghatározása.

Az oktatási alrendszerek irányításának és működésük támogatásának fontos szereplői a középirányító szervezetek, mint az Oktatási Hivatal, a Klebelsberg Központ, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal.

Az oktatási ágazat kulcsszereplője, a kormány által szabályozott Oktatási Hivatal, amelynek alaptevékenysége a köznevelés és felsőoktatási ágazati igazgatással összefüggő, a közhiteles köznevelési és felsőoktatási nyilvántartási, hatósági, szakmai ellenőrzési, mérési, értékelési, felvételi eljárással kapcsolatos, külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos, pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos, pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos, az oktatás ágazatához kapcsolódó informatikai, adatkezelési, adatszolgáltatási, a pedagógus-minősítési rendszerrel, állami tankönyv- és tananyagfejlesztéssel, állami tankönyvkiadással kapcsolatos, valamint a hazai és nemzetközi köznevelési oktatáskutatási, elemzési, értékelési feladatok ellátása. Emellett hozzájárul a stratégiai dokumentumok és programok kidolgozásához és fejlesztéséhez.

A Klebelsberg Központ a köznevelés területén lát el fenntartói, oktatási központi, középirányítói feladatokat. Irányítási és hatékonysági, pénzügyi ellenőrzési hatásköröket gyakorol az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő tankerületi központok tekintetében; továbbá részt vesz az állami köznevelési közfeladat stratégiai fejlesztési irányainak meghatározásában, végrehajtásában, az országosan egységes közfeladat-ellátás biztosításában. 

A szakképzés irányítási rendszerének fontos szereplője a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, amely középirányítóként gyakorolja a szakképzésért felelős miniszter egyes szakképzési centrumok és intézményeik feletti irányítói hatásköreit, továbbá szakképzési államigazgatási szervként 

• vezeti a szakképző intézmények nyilvántartását és dönt a működési engedéllyel kapcsolatos ügyekben,

• elektronikus felületet működtet a szakmai vizsgához kapcsolódóan és elbírálja a szakmai vizsgával összefüggő jogorvoslati kérelmeket,

• vezeti a szakmai vizsgák adatainak, továbbá a kiadott oklevelek, szakmai bizonyítványok, képesítő bizonyítványok és a vizsgatörzslapok központi nyilvántartását,

• vezeti a szakképzési tankönyvjegyzéket,

• működteti a nemzeti referencia- és koordináló központot,

• koordinálja az életpálya-tanácsadás és a pályaorientáció ellátásában részt vevő személyek tevékenységét.

A szakképzési rendszer működtetésében jelentős szerepet játszik továbbá az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ. Ezen intézmény többek között szerepet vállal a szakképzési tartalom- és eszközfejlesztésben, taneszközfejlesztési módszertan létrehozásában, az ágazati képzőközpontok módszertani rendszerének kialakításában. Támogatja a pályakövetési rendszer fejlesztését. Működteti az oktatói továbbképzés rendszerét, valamint a szakképzési tájékoztatási és információs központot. Országos vizsgaközponti feladatokat lát el.

A fő konzultatív testületek:

• Országos Köznevelési Tanács (OKNT). Közneveléssel kapcsolatos kérdésekben javaslattevő, véleményező és tanácsadó testület. Véleményt alkothat a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek kapcsán. Tagjait a miniszter kéri fel. A tagok listája és a Tanács napirendje nyilvános. 2017-ben újjáalakult [az 1382/2017. (VI. 16.) Korm. határozat rendelkezik az Országos Köznevelési Tanács, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és a Nemzetiségi Tanács megalakulásáról]. 17 tagja közül 6-ot a szakmai szervezetek, 2-t a pedagógusképző felsőoktatási intézmények javasolnak.

• A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) keretei között valósul meg. A Szakképzési Innovációs Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként segíti a szakképzésért felelős miniszter szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását. Tevékenysége keretében véleményt nyilvánít a szakképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről, a szakképzési támogatási rendszer elveiről, a szakképzést érintő jogszabályok tervezetéről, javaslatot tesz szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére, értékeli a szakképzés eredményességét, valamint a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását, ajánlásokat tesz a szakmát szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben. A Tanács a nagyvállalkozások, a Kormány, a szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a Magyar Rektori Konferencia, az országos gazdasági kamarák, illetve szakmai szervezetek, a szakképzés területén működő szakszervezetek és érdekképviseleti szervezetek, az együttműködési megállapodással rendelkező bevett egyházak, a Magyar Tudományos Akadémia, a tanulók, illetve a képzésben részt vevő személyek, az oktatók és a nemzetiségek képviselőiből áll. A SZIT munkáját, feladatait szakmai munkacsoportok működtetése révén valósítja meg.

• Köznevelés-stratégiai Kerekasztal. Az 1382/2017. (VI. 16.) Korm. határozat értelmében alakította meg a kormány. Javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző, társadalmi egyeztető  szakmai testület, amelynek öt oldala van: a kormányzati, a szakmai, a fenntartói, a szakszervezeti és a diák-szülői. A szakmai oldalt a Nemzeti Pedagógus Kar, az akadémiák (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia), a Magyar Rektori Konferencia, a gyakorlóiskolák és az OKNT képviselői alkotják.

• Országos Nemzetiségi Tanács. A nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében működik közre; javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakmai testület. Tagjait (13 fő) az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják.

• Duális Képzési Tanács. Feladata többek között, hogy kidolgozza a jogszabályban megállapított képzési területre jellemző szakmai és minősítési, értékelési követelményeket, továbbá a gyakorlati képzésben részt vevő szervezettel, valamint a szervezet részéről a gyakorlati képzésben részt vevő szakemberrel szemben támasztott szakmai és minősítési követelményeket. A felsőoktatásért felelős miniszter vagy a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter felkérésére egyedi szakértői véleményt ad, valamint az oktatáspolitikai döntéseket megalapozó elemzéseket készít, kutatást végez,  minősíti a duális képzés szakmai gyakorlóhelyét és ex post akkreditációt végez.

• Magyar Rektori Konferencia. Konzultatív testület, amely a felsőoktatási intézmények érdekeit képviseli. Tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai.

• Országos Doktori Tanács. Konzultatív szerv; állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben, valamint meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit, a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit. Tagjai a felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökei.

• A Magyar Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban.

• Nemzeti Pedagógus Kar: az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete, amellyel a Kulturális és Innovációs Minisztérium együttműködési megállapodást kötött. Az együttműködési megállapodás a szakképzés, a felsőoktatás és a tehetséggondozás területén vetít előre kooperációt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Belügyminisztérium és az NPK között.

Továbbá helyi szinten a tankerületi tanácsok létrehozásáról rendelkező 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 2017 novemberében hatályba lépett módosítása alapján minden tankerületi központban létrejöttek az antiszegregációs munkacsoportok. A munkacsoportok nyomon követik a deszegregációs folyamatokat, és javaslatot tesznek a deszegregációs tevékenységhez szükséges intézkedésekre. Ezen belül fontos tevékenységük a tanulói megoszlás követése, a társadalmi és fenntartói egyeztetés elősegítése.