Finanszírozás

Az új szakképzési törvény a szakképzésen belül szakmai oktatást és szakmai képzést különböztet meg. Idetartozik a korábban már részletezett alapszakmák oktatása. Szakmai képzést ugyanakkor felnőttképző is végezhet, ha a felnőttképzési tevékenységét előzetesen engedélyeztette. Így a felnőttkori tanulás felnőttoktatás és felnőttképzés keretében folyhat. 

A szakmai képzéseket jogszabályban nem határozták meg, ezért sokkal rugalmasabban, a munkaerőpiaci igényekre rövid időn belül reagálva alakíthatók ki képzések. A szakmai képzés kizárólag olyan szakképesítésre való felkészítésre irányulhat, amely nem tartozik a Szakmajegyzékben (volt OKJ) meghatározott szakmák (alapszakmák) körébe, továbbá a jogszabályok maximum 30%-os átfedést engednek meg egy szakmai képzés, illetve valamely alapszakma elsajátítható kompetenciái között. 

A felnőttképzés keretében a szakmai képzések mellett részszakmák, vállalati belső képzések, jogszabály alapján szervezett képzések (régi hatósági képzések), illetve egyéb, a piaci igények alapján életre hívott képzések szervezhetők. Minden, ami nem tartozik ebbe a körbe, az valamely iskolarendszerű (köznevelés, szakképzés, felsőoktatás) képzés része, biztosítva az egész életén át tartó tanulás változatos lehetőségeit.

Az iskolai rendszerű felnőttoktatás finanszírozása az iskolai rendszer finanszírozásába illeszkedik, vagyis a köznevelésben és a szakmai oktatásban az állami fenntartón keresztül történik, a felsőoktatásban pedig a felsőoktatás finanszírozásába épül be.

A jelenlegi rendszerben a szakmai képzések, illetve a részszakmák mind szakképzési intézményekben, mind pedig felnőttképzésben elérhetők. Az iskolarendszerű képzések, amennyiben megfelelnek a szakképzési törvény szerinti ingyenességi feltételnek, térítésmentesek, de kicsit hosszabb ideig tartanak. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben bármikor, bármilyen tömbösítésben indíthatók – a tanév rendjétől függetlenül – képzések, azonban támogatási program hiányában önköltséges formában. A részszakmák a Szakmajegyzékben nincsenek feltüntetve, egyenértékűek a régi részszakképesítésekkel. Minden a Szakmajegyzékben szereplő szakma képzési és kimeneti követelményei között meg van adva, hogy lehet-e az adott alapszakmán belül részszakmát szerezni. 

Az iskolai rendszeren kívüli képzés a felnőttképzési törvény (Fktv.) és végrehajtási rendelete hatálya alá esik. Immár szélesebb a felnőttképzési tevékenység köre, minden célirányosan kompetenciaalakításra és -fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló képzés az Fktv. hatálya alá tartozik. A képzések magukba foglalják a munkanélküliek és álláskeresők (pályakezdő fiatalok vagy felnőttek) számára szervezett, ún. foglalkoztatási célú képzéseket, a szakképzettséget megszerezni kívánók vagy a szakképzettséggel már rendelkezők képzését, illetve a munkaviszonyban állók szakmai továbbképzését is stb. Az Szkt. szerinti szakmai képzés, valamint a részszakmára felkészítő szakmai oktatás az Fktv. szerint engedélyköteles, a szakma megszerzésére irányuló szakmai oktatást kizárólag a szakképző intézmények folytathatnak.

Már a felnőttképzésben is elérhető a Dobbantó program. Nemcsak az iskoláskorúakat várják a Dobbantó programba és a műhelyiskolába, hanem azokat a felnőtteket is, akik szakma nélkül próbálnak boldogulni a munkaerőpiacon. A műhelyiskolában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképző iskolai tanulót az ágazati alapoktatásban megillető ösztöndíj felére jogosult.

A felnőttképzés normál esetben önköltséges, azaz a résztvevőknek kell finanszírozniuk a tanfolyam díját és az esetleges egyéb költségeket.

Van azonban néhány eset, amikor ez változhat.

A felnőttképzési tanfolyamok finanszírozása az alábbi 4 módon történhet:

• egyéni finanszírozás, önköltséges tanfolyam, tehát a résztvevő maga fizeti a képzés díját;

• állami támogatással megvalósuló képzés (beleértve a Munkaügyi Központ által támogatott képzéseket és az EU-pályázatokat is);

• a tanfolyam finanszírozását a munkáltató vállalja át, a cégek saját dolgozóik tanulását támogatják;

• kamatmentes képzési hitelből kerül finanszírozásra a képzés, amikor is bizonyos feltételek esetén a tartozást elengedhetik, pl. gyermekvállalási támogatásokon keresztül.

A felnőttképzési törvény 23–25. §-a, a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 26/B–26/C. §-a, valamint a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 23/B–23/F. és 29/A. §-a rendelkezik a felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználásáról (felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzés, ösztöndíj, képzési hitel).

A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása

23. §  (1) Az állam támogatást nyújthat

a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre.

24. § A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint

a) képzési hitelt, illetve
b) ösztöndíjat
vehet igénybe.

Az Fktv. 2020. évi módosítása 2020. július 1-től lehetővé tette, hogy a felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódva ösztöndíj legyen nyújtható. Az ösztöndíj nyújtásának feltételei: 

• A képzés képzési ideje legalább 50 óra  vagy  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés és, ha

• a képzésben részt vevő személy képzési hitelre nem jogosult, vagy nem igényelt képzési hitelt.

• A képzésben részt vevő személy a képzés befejezésének napjáig, de legfeljebb a képzés megkezdését követő 2 évig jogosult ösztöndíjra.

• Nem nyújtható ösztöndíj olyan képzéshez kapcsolódva, amelyre tekintettel a képzésben részt vevő személy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül.

• Az ösztöndíj legfeljebb a felnőttképzési szerződés megkötésének napján érvényes, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum 75%-ának, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés esetében kéthavi összegének megfelelő havonkénti mértékben nyújtható.

• A képzésben részt vevő személy az ösztöndíj teljes összegét köteles a felnőttképző számára visszafizetni, ha a képzést nem fejezi be, vagy szakmai képzés esetén nem szerez szakképesítést. 

Az ösztöndíjat a felnőttképző nyújtja. 

A tanulók, hallgatók által fizetett díjak

Az iskolai rendszerű felnőttoktatás  ingyenes. Korábban a második, jelenleg a harmadik szakma (alapszakma) tanulása esetén kell csak tandíjat fizetni. 

A szakképzés a felnőttek számára a következő esetekben ingyenes szakképző intézmények szervezésében:

• Első szakma: az első szakmai vizsga befejezéséig.

• Második szakma: legfeljebb 3 tanéven keresztül.

• Szakmai képzésben szerezhető első szakképesítés: az első képesítő vizsga befejezéséig – ha a szakmai képzést szakképző intézmény szervezi.

Ezek lehetnek egymással összefüggő, egymást kiegészítő, de akár különböző területekhez tartozó képzések is. A szakképzésben való ingyenes részvétel szempontjából nem számít önálló szakma megszerzésének a munkakör magasabb színvonalú ellátása céljából a meglévő részszakmát magában foglaló szakmára való felkészítés és szakmai vizsga letétele.

A szakmai oktatásba való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van. Az a személy, aki a beiratkozáskor 25. életévét még nem töltötte be, választása szerint akár a második szakmát is megszerezheti tanulói jogviszonyban, nappali rendszerű oktatásban. Ebben az esetben a tanuló első szakmájának megszerzéséhez kapcsolódva szakképzési ösztöndíjra jogosult. A 25 év felett beiratkozók szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik. A felnőttképzési jogviszony előnye, hogy a szakmai oktatás rugalmasabban szervezhető, és a képzési idő rövidíthető. Diákigazolványra és a hozzá kapcsolódó kedvezményekre 2021. szeptember 1-től már nemcsak a tanulói, hanem a felnőttképzési jogviszonyban tanulók is jogosultak a szakképzési intézményekben.

A felsőoktatási felvételi eljárásért díjat kell fizetni, a felnőttek felsőoktatási tanulmányai általában (de nem minden esetben) önköltségesek.

Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben ingyenes és fizetésköteles tanulási lehetőségek egyaránt vannak attól függően, hogy a képző szervezet vagy az egyén kap-e valamilyen támogatást.

Statisztikai adatok szerint a képzés összköltségét többnyire a résztvevők maguk fizetik. A vegyes finanszírozás ritka, vagyis a képzések jelentős részét vagy valamilyen finanszírozó (munkahely, állam stb.), vagy a résztvevő fizeti. Az állam által támogatott, ún. foglalkoztatási célú képzések esetében (pl. munkanélküliek vagy állást keresők képzése) a képzés díját részben vagy egészben a kormányhivatalokban működő foglalkoztatási területek fedezik.

A felnőttképzők a képzési díjat egy összegben kötelesek meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthatnak meg a képzésben részt vevő személyek terhére.

A felnőttképzésben részt vevők támogatása

A felnőttek a felsőfokú képzésben való részvételi költségeik fedezéséhez – a nappali tagozatos hallgatókhoz hasonlóan – államilag szabályozott, alacsony kamatú diákhitel felvételére jogosultak, amelyet a tanulmányok befejezését követően fizetnek vissza (1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 29/A. §-a a hallgatói hitelrendszerről).

2021 májusától a Diákhitel Központnál elérhetőek a képzési hitelek, amelyek arra szolgálnak, hogy a tanulással járó esetleges anyagi terhek ne jelentsenek akadályt a szak- vagy felnőttképzésben tanuló, 18–55 év közöttieknek. Az indulás évében még a diákhitel után érdeklődők a Képzési Hitel 1 és 2 közül választhattak. A Képzési Hitel 1 szabad felhasználású, havi összege 15 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedt. A Képzési Hitel 2 segítségével pedig az önköltséges képzések díját lehetett fizetni, a pénzt ebben az esetben nem a tanuló, hanem az oktatási intézmény kapta. 2021.december 20-tól azonban csak a Képzési Hitel 2 maradt meg, és a továbbiakban Képzési Hitel néven fut. A Képzési Hitel abban az esetben vehető fel, ha a képzés legalább 3 hónapig tart, és mindkettő törleszthető akár 10 éven keresztül is. Jelenleg több mint 120 ezer 18 évesnél idősebb ember tanul a szak- és felnőttképzésben, ők jogosultak a képzési hitelek igénylésére. A képzési hitelek jelentősen növelhetik a szak- és felnőttképzés népszerűségét, hozzájárulhatnak a munkaerőpiaci mobilitás növekedéséhez, a hiányszakmák betöltéséhez. Az indulástól kezdve már több mint 700 olyan képzést indítottak, amelyben éltek a Képzési Hitel lehetőségével. A Képzési Hitel kamatmentesen igényelhető, maximális összege 500 ezer forint. A hitelek online formában, ügyfélkapus eléréssel igényelhetők, hitelbírálat ugyan nincs, de a képzési jogviszonyt igazolni szükséges. A képzési hiteleknél is él a családtámogatások rendszere: a hitelfelvételt követően, ha a családban megszületik a második gyermek, akkor az édesanya képzésihitel-tartozásának a felét elengedik, ha megszületik a harmadik gyermek, akkor pedig egyáltalán nem kell visszafizetni a képzési hitelt. A képzési hitelek és a felsőoktatási diákhitel rendszere átjárható: ha valaki diplomát szerzett, és utána szeretne egy kiegészítő felnőttképzést elvégezni, akkor a képzés ideje alatt felfüggesztik a törlesztési kötelezettségét, és felveheti a képzési hitelt is, és ez fordítva is igaz.

A képzéshez való egyenlő hozzáférés támogatása érdekében a felnőtt álláskeresők és regisztrált munkanélküliek részére felajánlott vagy elfogadott képzés díját a képzést szervező kormányhivatalok foglalkoztatási területei – részben vagy egészben – megtérítik. Ezenkívül a támogatott képzésben részt vevő felnőttek költségtérítésben részesülhetnek (étkezés, utazás, szállás).

A felnőttkorú lakosság számára elérhető iskolarendszerű szakképzés:

Az iskolarendszerű képzés esetén a tanulói jogviszony mellett a módosult oktatási, képzési struktúrához igazodó felnőttképzési jogviszonyt vezettek be, amely különbséget tesz a 25 év alatti, illetve 25 év feletti, szakmai oktatásban, illetve szakmai képzésben részt vevők között. Ezáltal az oktatás jellegétől (iskolarendszeren kívül vagy iskolai rendszerben) vagy a képzésben részt vevő életkorától függően vagy tanulói jogviszony, vagy felnőttképzési jogviszony keretében van lehetőség a szakképzésben részt venni. A tanuló, illetve a felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező képzésben részt vevő személy alapszakma esetén a duális képzőhelynél folyó szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel vehet részt. A tanulónak, illetve a képzésben részt vevő személynek csak egy szakképzési munkaszerződése lehet. A szakképzési munkaszerződésre a szakképzési törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta munkabérre jogosult.

Szakképző intézményben szakmára felkészítő szakmai oktatásban a 25. életévüket betöltött személyek kizárólag felnőttképzési jogviszony keretében vehetnek részt. A szakképző intézménynek a szakmai programjában meghatározottak szerint a korábban folytatott tanulmányokat, valamint a szakképzés megkezdése előtt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött szakirányú gyakorlati időt be kell számítania az adott szakmára előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe. Felnőttképzési jogviszony keretében a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére, az óraszáma legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának 40%-áig csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy a Szakmajegyzékben meghatározott időtartamhoz képest akár jóval rövidebb idő alatt is kifuthat egy képzés, például 2 év helyett 1 év alatt.

Az új felnőttképzési rendszer már célzottan arra törekszik, hogy a képzések támogatásának meghatározásakor maximálisan figyelembe vegye a gazdaság igényeit, az ilyen jellegű képzések iránt támasztva keresletet. Ezért az új rendszer működtetésébe bevonták a köztestületi kamaraként működő és ezáltal jogkörökkel felruházható, a gazdasággal szoros kapcsolatban álló Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK) is.

Magánszektor támogatása

Iskolai rendszerű felnőttoktatásra ugyanolyan feltételekkel jogosultak a magánintézmények, mint az ifjúsági képzésben. Iskolarendszeren kívüli képzésre az állami iskolák, különböző jogi személyek, valamint egyéni vállalkozások is jogosultak. A rendszer elvileg szektorsemleges, de például a közfoglalkoztatottak számára indított és támogatott állami képzésekben az oktatási intézmények kiemelkedő szerepet kaptak, illetve a hátrányos helyzetűek képzése esetén a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó önálló szervezetet hoztak létre. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság célja, hogy összefogja és koordinálja a hazai hátrányos helyzetűek képzéseit, valamint elősegítse a munka világába való visszajutásukat elősegítő, foglalkoztatásba ágyazott képzések elterjedését.

A rugalmasabbá tett szakképzés és felnőttképzés előtérbe tudta helyezni a képzési kínálattal szemben a gazdasági keresletet, megerősítve a szakmát tanuló fiatalok és pályát módosító felnőttek egzisztenciáját, munkaerőpiaci lehetőségeit. Tehát a hazai szakképzés mellett a felnőttképzés és felnőttoktatás rendszere ténylegesen a gazdaság és a vállalatok valós, munkaerő iránti igényeinek szolgálatába állt.

Kibővült a felnőttképzési tevékenységnek minősülő tevékenységek köre valamennyi olyan oktatásra és képzésre, amely célirányosan kompetenciakialakításra és -fejlesztésre irányul, és szervezetten valósul meg. Szakképzés szakképző intézményen kívül részszakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés keretében az Fktv. szerint a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által folytatható. Azaz a felnőttképző nem végezhet oktatási intézmény alapfeladatába tartozó tevékenységet (pl. alapszakma oktatása), a szakképzésből csak részszakmára való felkészítést és szakmai képzést végezhet.

Alapszakmákat technikumban és szakképző iskolákban lehet tanulni, ahol az ágazati alapoktatást a szakirányú oktatás követi. A tananyag alapját a képzési és kimeneti követelmények (KKK) határozzák meg, a képzés technikumban és szakképző iskolákban való sikeres elvégzése és a vizsga letétele szakképzettséget ad.

Részszakmát tanulói jogviszonyban (jellemzően műhelyiskolában) és felnőttképzési jogviszonyban is lehet tanulni mind iskolarendszeren belül, mind azon kívül. A szakmai képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Azaz részszakma esetében is a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg a tananyagot, és a képzés sikeres elvégzésével, szakmai vizsga letételével szakképesítés szerezhető. Egy vagy több részszakma elsajátítása azok számára lehet vonzó, akik nem kívánnak egy teljes alapszakmát megtanulni, vagy munkakörük, érdeklődésük több (rész)szakmát érint. Részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz a felnőttképzőnek engedélyre van szüksége.

Szakmai képzésnek nevezzük az alapvetően felnőttképzési jogviszony keretében elvégezhető, szakmai oktatásra épülő vagy alapszakmaként nem elérhető, de munkakör betöltésére feljogosító, munkatevékenység végzésére felkészítő képzéseket. A szakmai képzés esetében a programkövetelmények határozzák meg a tananyagot (a tanulási eredményeket) és a vizsgakövetelményeket, melyek elsajátítását a képzés végén tanúsítvány bizonyítja. Akkreditált vizsgaközpontban letett sikeres vizsgával államilag elismert szakképesítés is szerezhető. 

Az egyéb képzések közé soroljuk a szakképzésnek, illetve jogszabály alapján szervezett képzésnek, vállalati belső képzésnek nem minősülő olyan képzéseket, melyek az Fktv. hatálya alá tartoznak. Ezekből államilag elismert vizsga nem tehető, így szakképesítés nem szerezhető, a képzés sikeres elvégésének igazolásaként tanúsítványt kérhet a képzésben részt vevő személy.

Felnőttképzési tevékenység bejelentés vagy engedély alapján végezhető. Engedély szükséges az olyan felnőttképzési tevékenységhez, amelyhez kapcsolódva vizsga tehető, továbbá ha részben vagy egészben költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatás vagy képzés megszervezésére kerül sor. Az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység során a hatályos szabályozáshoz hasonló, szigorúbb működési követelményeknek kell megfelelni, pl. vagyoni biztosítékot kell tenni. Ehhez képest a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén csak néhány egyszerűen teljesíthető szabályt kell alkalmazni.

A felnőttképzőket érintő adminisztratív terhek csökkentése növelheti a felnőttképzők hatékonyságát, így javulhat a felnőttképzési tevékenység attraktivitása, növekedhet a felnőttképzési kínálat és a verseny. Az adminisztráció csökkentését szolgáló stratégiai lépések közé sorolandó az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatok körének csökkentése, az adatszolgáltatás egyszerűsítése, „egykapusítása” és digitalizálása.

A felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik minden egyéni vállalkozó vagy vállalkozás, akinek vagy amelynek tevékenységi, működési körébe tartozik a felnőttképzés. Azok, akik felnőttképzőként (akár csak belső képzések szervezőjeként és megvalósítójaként) működnek, két opció közül választhatnak. Ha nem végeznek szakképzést, és nem szerveznek olyan képzést, amely költségvetési vagy uniós támogatásból valósul meg, felnőttképzési tevékenységükre bejelentési kötelezettség vonatkozik. Ehhez a körhöz tartoznak a csak saját munkavállalók képzésére szolgáló tevékenységek is. Ha szakképzést folytatnak (csak szakmai képzés, illetve részszakma lehetséges), vagy támogatott képzéseket is szerveznek, úgy felnőttképzési tevékenységüket engedélyeztetni szükséges.

A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg. A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző egyszeri igazgatási szolgáltatási díjat fizet. A bejelentés és az engedélyeztetés egyaránt a Felnőttképzési Államigazgatási Szervnél, a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer oldalon keresztül lehetséges.

A Kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Vármegyei Kormányhivatalt (PVKH) jelölte ki. A PVKH ellátja a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó hatósági feladatokat. Ennek keretében a bejelentések és az általa kiadott engedélyek alapján nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről és a felnőttképzési szakértőkről, valamint ellenőrzi a felnőttképzők és a felnőttképzési szakértők tevékenységét. A felnőttképzéssel összefüggő feladatai vonatkozásában a PVKH felett az irányító szervi hatásköröket a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.